Megyei Tükör, 1973. március (6. évfolyam, 885-911. szám)
1973-03-22 / 903. szám
kis tükör A fogyasztási közgyűlése n Pólyán községi fogyasztási szövetkezet megtartotta évi beszámoló és választási közgyűlését. A küldöttek teljes tárgyilagossággal vitatták meg az 1972-ben elért eredményeket, valamint az 1973-as év tervfeladatait. Az 1972-es évben a szövetkezet vezető tanácsa mintegy 6 400 000 lej értékű árut szerzett be, amely az előző évhez viszonyítva 5 százalékos emelkedést jelent. Az ipari cikkek terén 15 százalékos az emelkedés, ami azt jelenti, hogy 2 688 000 lej értékű ipari árut biztosítottak a dolgozók igényeinek kielégítésére, mégsem sikerült az árubeszerzési tervet hiánytalanul teljesíteni, így például az ajándékok hónapjában nem tudtak minden vevőt kielégíteni rádióval, televízióval stb Hiányoztak huzamosabb ideig a mosógépek, kisebb hűtőszekrények, villanyrezsók, villanyvasalók. Hiánycikk volt a női és gyerekcipők, palentharisnyák, ágyneművászon stb. Jobb kapcsolatot kellett volna teremteni a raktárakkal, talán akkor beszerezték volna. Találóan mondotta . Kerekes Dénes, a felügyelő bizottság elnöke : az áru nem jön be készen az üzletbe, utána kell menni, meg kell keresni. Mindezek ellenére az áruellátás terén mégis eredmények mutatkoztak, hiszen 1972-ben több mint szövetkezet Pólyán han i 460 000 lej értékű árut adott el a szövetkezet, amely az 1971-es évhez viszonyítva 207 000 lejjel több, vagyis 4 százalékos emelkedésnek felel meg. Községi viszonylatban az egy személyre eső áruellátás értéke meghaladta az 1 750 lejt, ami azt mutatja, hogy a lakosság életszínvonala évről évre emelkedik. A felvásárlási tevékenységet elemezve kitűnt, hogy ezt a szövetkezet 154 százalékban valósította meg, ami azt jelenti, hogy az 1971. évi teljesítményt 28 százalékkal növelte. Ilyen értelemben a Pólyán községi fogyasztási szövetkezet a megyei szövetkezetek közt az első hőben áll. A jelenlevő küldöttek közül többen Zonda Mária, Szász Tamás, Boldizsár Lajos, Jakab Rozália és mások jelentős mennyiségű tojást és más állati terméket ajánlottak fel a közgyűlés alkalmával a szövetkezetnek. Az 1972-es évben a 14 szolgáltatási egységből hármat megszüntettek, mivel nem voltak jövedelmezők. Ezek ellenére újabb szolgáltatási egységek létrehozását sürgették a közgyűlés küldöttei, mint pl. szobafestő, bádogos- és háztartási cikkeket javító részlegeket. A hozzászólók hangsúlyozták azt a tényt, hogy sokat javult a szövetkezeti dolgozók magatartása, sürgették a szövetkezeti dolgozók továbbképzését, utánpótlását. A választások során a küldöttek egyhangúlag megválasztották a fogyasztási szövetkezet új vezetőségét, amelynek elnöke továbbra is Daragus Ferenc maradt. KEREZSI ANDRÁS ! MEGYEI TÜKÖR írjeik a levelezők Néhány perc elmélkedés Ütök tíz autóbuszon és a hó borította mezőket bámulom , mint egy végtelen fehér tenger. Egyik falu a másikat követi, közben csak havas mezők. Minden faluban leszállnak, felszállnak az emberek. Ez természetes, ezen nem is lehet elgondolkozni. Egyik ,aluban én„ számomra elgondolkoztató eset történik. \'cm szenzáció, csupán felszáll egy ember a buszra. Az emberek ismerik, átadják helyüket, hiszen mindkét lába béna. Két mankóval jár, és mankójára van kötve hegedűje .. . öreg már van vagy 70 éves, de szeméből fiatalos derű sugárzik. Szánalommal keveredő melegség fog el. A tömegben közelebb húzódom hozzá és kérdezősködni próbálok. Hogy mi ? ! ... Én sem tudom ... — A bácsi mindennap megteszi ezt az utat ? — kérdezem. — Már hogyne tenném — mondja. — És nem nehéz ? — folytatom a kérdezősködést.— Hát nehéz, nehéz, de már megszokom. — Miért megy mindennap ? Csodálkozva néz rám: — Már hogyne mennék, e sze ebből élek. No meg szeretem. Muzsikálok. Ez a mesterségem. — Nem tudna őnélkül megélni ? Bizonyára kap nyugdíját ? ! — Hát azt kapok, de nem érti, hogy ez a mesterségem? Muzsikálok és még hál’ istennek, jól bírom magam. Érzem, hogy további kérdezősködésemmel talán hangulatrontó lennék, ha mosolygok hát, és elfordulok tőle. Az autóbusz száguld tovább és én gondolataimba merülök. Igaz, megélhetne énélkül is, de ez a mestersége, és hát „még elég jól bírja magát /“ Az öreg hegedű, fiatalos derűjével különös érzelmeket támaszt bennem. A mankóhoz kötött hegedű a helytállás, a foglalkozáshoz való ragaszkodás szimbólumát jelenti nekem. Kállay Péter Kovászna Csernátoni szőttes... A csernátoni iskola egyik termében nagy a sürgés-forgás. A Bod Péter művelődési egyesület dalegyletének nőtagjai szorgalmaskodnak ott. Páran a fonal tekerésével vannak elfoglalva, van, akinek a csörlés az állandó feladata. Csáki Lujzika pedig a szövőszéknél ül, és számolja a szálakat, nehogy az egyik csik szélesebb legyen, mint a másik. Mire e nagy szorgalom ? A dalegylet nőtagjai elégedetlenek a ruhájukkal, mert nem népi, nem székely és nem is egyforma. Csernátoni szőttest akarnak szőni, hogy mind egyforma ruhában állítassanak színpadra a következő szereplés alkalmával. Munka közben a zágoni dalos találkozó élményeiről beszélgetnek, ez az esemény legnagyobb ünnepe dalosainknak. Ne feledkezzünk meg a dalos férfiakról se. Árva Gyuri bácsi, a citera ntestere, nagy odaadással segít tekerni az asszonyoknak. A Gadó legények is szabad óráikban be-benéznek az új szövődébe és segítenek, ha kell. Gyakorlati órán az iskola tanulói is szívesen segítkeznek a munkában. Dalegyletünk nőtagjai nevében köszönetet mondunk Kósa Szántó Vilma tanárnőnek, aki nagyon sokat segített nekünk. Beszerezte a szövéshez szükséges fonalat, felkutatta a csernátoni szőttes mintáit a faluban, és minket is megtanított ezt a mintát leszőni. Lesz egy kis munka vele, amíg elkészülnek a ruhák, de gondoljuk, megéri majd a fáradságot. PAKÓ ANDRÁS karvezető Téli táj ... v .és olvasókörök Csernátonban 16 olvasókör működik, ahol a dolgozók könyveket is kölcsönözhetnek. Vezetőjük egy-egy nőbizottsági tag és a kart pártoló tanügyi káderek. Irányítója a Bod Péter művelődési egyesület vezető tanácsa és a községi könyvtár munkaközössége. Az olvasókörök tevékenységüket munkaterv alapján végzik, melyet az olvasókörök jellegzetességének, a hallgatók érdeklődési körének megfelelően állítanak össze. Dicséretes munkát végeznek a Szilveszter Irén, László Erzsébet és Szabó Margit által vezetett olvasókörök. DEZSŐ MÁRIA községi könyvtáros -4 A közelmúltban nagy meglepetés érte Páva falu dolgozóit, amikor tudomásukra jutott, hogy a község fejlesztési tervének elkészítése alkalmával, a falu nevének eltörlése után, teljesen kihagytak a községi építkezési tervből. Az ország megyésítése alkalmával Páva,falut egybekapcsolták Zabolával azzal az indokkal, hogyha külön marad, kiesik a község fejlesztésének üteméből. Ellenben, ha Zabolához csatolják, egyforma szinten fog fejlődni minden szempontból. A volt község vezetői egyetértenek ezzel. Pávát Zabolához csatolták, s eltüntették a falu nevét a térképről. A falu dolgozói csak utólag értesültek erről. Hivatkozva a Megyei Tükör 1973. március 7-i 890. számában megjelent Kovászna megyei községi pártbizottságok titkárainak és néptanácsosnökeinek konferenciája felhívására, én is hozzá szeretnék szólni megyénk falvai rendezési tanulmányainak és tervének elkészítéséhez, jelen esetben Páva sorsához. Zabola község néptanácsa is elkészítette a rendelkezések értelmében a község rendezési tervet és a megyei szervekhez beterjesztette azt, amelyben Páva mint Zabola szerves része szerepel. Ez év elején egy más tervet készítettek a megyei szervek, amelyből Pávát teljes egészében kihagyták. Jóllehet, Páva régi település, 352 házszáma van, közel 900 lelket számlál. Az emberek szorgalmasak, munkaszeretők, törvénytisztelők, akik megértették és megértik a párt-, az állami szervek határozatait. Bizonyíték erre az is, hogy már 1952-ben elsők között alakították meg a termelőszövetkezetet, amely önállóan működött és szép eredményeket ért el. 1944 után a kultúrházat is kibővítették a falu dolgozói, több mint 70- 80 lakóházat építettek. Jelenleg is többen kérnek építési engedélyt, de nem kapnak, mert a község rendezési tervének a második változatát fogadták el, amelyből Páva teljes egészében kimaradt, és így építkezést nem engedélyeznek. Ez a határozat a falu dolgozóinak tudomására jutott, amikor építkezési engedélyért a községi néptanácshoz fordultak. Eljuttatták panaszaikat a megyéhez, de választ még nem kaptak. A dolgozók megértik, hogy a fejlődés folyamata megkívánja a község, a falu rendezését, de azzal nem értenek egyet, hogy lehetetlenné tegyék a falu további fejlődését. 1973. március 9-én délután 2 órára nagygyűlést hirdettek, ahová elvárták a megyei naptanáós illetékes szerveit is. A gyűlésen a falu minden egyes házától megjelent valaki, hogy panaszukat, kérésüket elmondják. Sajnos 2—3 óra várakozás után sem érkeztek meg a megyei kiküldöttek, csak a községi néptanács alelnöke. Reméljük, hogy az elmaradt gyűlést hamarosan megtartják és meghallgatásra kerül népünk óhaja és kérése. LENGYEL KÁROLY Iváv a fejlesztőséé 11