Megyei Tükör, 1973. május (6. évfolyam, 937-963. szám)

1973-05-29 / 961. szám

=PÁRTÉLET A párt nevelési programjának Nem m­egsárgult lapokra,mozgósító írásokra van szükség Hazánkban a tömegkom­munikációs eszközök, a rá­dió, a TV, a rádiósítási állo­mások, a sok millió példány­számban megjelenő sajtóter­mékek, folyóiratok eljuttat­ják a dolgozókhoz pártunk és kormányunk politikáját, e politikával összefüggő idő­szerű gazdasági, társadalmi kérdéseket. Mindezekkel egyidőben elengedhetetlenül szükséges a munkahely ál­tal felvetett mindennapos problémáinak a konkrét tük­rözése, ismerete, amely az országos célkitűzések valóra váltásának egyre jobban meghatározóivá válnak. A helyi kérdések, feladatok konkrét megismerésének, a dolgozóknak a gazdasági fel­adatok teljesítésére való mozgósításának főbb formái a szemléltető és szóbeli agi­táció, munkahelyek sajtóki­adványai. Az RKP KB 1971. november 3-5-i plenáris ü­­lésén jóváhagyott szocialis­ta nevelési program jelentős feladatként jelölte meg az agitáció olyan hatékony for­máinak az életre hívását, mint a faliújságok és szati­rikus újságok. Szerkesztősé­günk nemrég megyénk né­hány üzemét, községét és fa­a­luját kereste fel, értékelte hatékony és mozgósító szemléltető agitáció válto­zatos formáit, számolt be a pártszervek és -szervezetek ez irányú tevékenységéről a helyes módszerek és formák alkalmazásában. Ezúttal né­hány községben, faluban és téeszben a fali- és szatirikus újságok működését, haté­konyságát próbáltuk felmér­ni, amelyek a tömegpolitikai munkában lényeges szere­pet töltenek be. Mint isme­retes, a megyei pártbizott­ság kezdeményezésére az u­­tóbbi években immár har­madszor kerül sor a faliúj­ságok versenyére. Ezek a kezdeményezések, nyilván, elősegítették a szerkesztő bizottságok tevékenységé­nek fokozását és sok helyen eredményesen is dolgoztak.­­ Ez alkalommal csaknem mindenütt szemünkbe ötlött a felirat, hogy : részt ve­szünk a faliújságok 1973-as évi versenyén. De most lássuk a verseny­re való felkészülés konkrét helyzetét és az eddigi ered­ményeket. Többször írtunk már Nagybacon, Csernáton, Pólyán községek pártbizott­ságainak következetes mun­kájáról ilyen vonatkozásban. Legutóbb Zabolát is kiemel­tük, főleg a globális akkord javadalmazási rendszer nép­szerűsítésében végzett követ­kezetes munkáért és az e­redmények nyomon követé­séért. A fenti helyeken — és talán Illyefalvát is ide sorol­hatnánk — a szerkesztő bi­zottságok, az illető helysé­gek lakosai és a kisebb munkaközösségek által elért eredmények népszerűsítésé­re és az előforduló fogyaté­kosságok bírálatára változa­tos formákat és módszere­ket használnak. így rövid írások, munkacsoportokhoz intézett köszönőlevelek, táv­iratok, fényképfelvételek és mások a pártszervezetek, szerkesztő bizottságok lele­ményességéről, kezdeménye­zőkészségéről Ezzel egyidőben tanúskodnak: karikatú­rákkal, szatirikus rövid írá­sokkal bírálják a munka­hely hiányosságait, a munka­­fegyelem ellen vétőket, közvagyon megkárosítóit. E­­­­gyik döntő szempont, ami ezek eredményes tevékeny­ségét illeti, a feladatok va­lóra váltásának napirenden való nyomon követése. Már­pedig ilyen vonatkozásban sok formalizmussal találkoz­tunk. Gidófalván például a mezőgazdasági kampány fontosságát és a sportolás jelentőségét népszerűsítő cikkek olyan régiek, hogy a nap melege és az esőzések teljesen olvashatatlanná tet­ték. A Csernátonhoz tartozó Albis kivételével a község­hez tartozó falvakon nem kielégítő az ilyen irányú te­vékenység. Érthetetlen, hogy a téeszekben csaknem min­denütt még nem tették élő­vé ezek tevékenységét. Még az olyan gazdaságokban is hiányzik, mint Csernáton, a­­hol az előbbi verseny kiér­tékelésekor a szerkesztő bi­zottság jutalomban részesült. Ankétünk során arról meggyőződtünk, hogy a falu­­s újságok és a szatirikus újsá­gok szerepkörét nem minde­nütt értették meg. Baráto­son, Katolnán és cikkeznek ünnepnapok másutt je­lentőségéről, pedig ezekről napokkal azelőtt egész sajtó oldalakon ismerkedhet meg az olvasó. S valljuk be nyíl­tan, hogy az 1848-as forra­dalom, május elseje, május 9-e, augusztus 23. és más ne­vezetesebb ünnepek törté­nelmi jelentőségét lehetetlen egy kézzel vagy géppel írott oldalon, faliújságon kellő i­­génnyel méltatni. Sokkal he­lyesebb volna — úgy, ahogy ezt egyes helyeken meg is teszik — inkább arról cik­kezni röviden, hogy az ün­nepnapok méltó köszöntésé­re mit tett az illető munka­­közösség, a községek, falvak lakói. Ugyanakkor népsze­rűsíteni lehet és kell a köz­ség- és faluszépítésben, szántóföldeken, az intézmé­n­­yekben élenjárókat, mun­kában elért sikereket az ün­nep köszöntésére. A tömegpolitikai munka ezen formái természetesen, csak akkor tölthetik és töltik be igazi közvéleményt for­máló és nevelő szerepüket, ha a jelenlegi időszak köve­telményeinek szintjén tartal­mazzák a munkahely, mun­kaközösségek feladatait, e­­redményeit és határozottan állást foglalnak a káros je­lenségekkel szemben. Min­denekelőtt lényeges, hogy mentesek legyenek minden­féle sablontól, üres jelsza­vaktól. Következésképpen a mun­kahely által felvetett, s a munkaközösségeket foglal­koztató összes kérdésekre való operatív válaszadásnak az eddigieknél erőteljeseb­ben kell befolyásolnia a dol­gozók cselekvését, gondol­kodásmódjuk alakítását, mozgósításukat a sokoldalú­an fejlett szocialista társada­lom sokrétű feladatainak va­lóra váltására. D F. MEGYEI TÜKÖR [=Е======___=_= K«„„ „ ojtozi lof.1 dolgozó üzem dolgozója beállítja a Batter fűrészlapjait (BORTN­­IK GYÖRGY felvétele) valóra váltásáért Az embertől emberig végzett tömegpolitikai mu­n­­ka meghozta az eredményt Az utóbbi hetekben lapunk hasábjain több írást közöl­tünk a politikai nevelés megújuló hagyományos módszereiről és eszközeiről, így a pártnevelési tömeg­tanfolyamokkal egyidőben néhány vállalati és községi pártszervezet tevékenységét mértük fel a szemléltető a­­gitáció megszervezésével és a faliújságok tevékenysége­­sepsiszentgyörgyi textil­gyár pártbizottságát tük fel és a politikai keres­nevé­vel kapcsolatosan. Ezúttal a rés, a folyamatos ismeret­nyújtás, a meggyőzés legha­tékonyabb formájáról, a szó­beli agitációról és ennek megszervezéséről érdeklőd­tünk. Mint ismeretes, a szo­cialista nevelési program meghatározza az agitátor­­kollektíváknak fontosságát, mint az élő, eleven kapcso­latok megteremtésének leg­közvetlenebb módszerét. pártszervezetek mellett szer­­­vezett agitátor csoportokból a 4-es számú párt alapszerve­­zetét vizsgáltuk meg, amely éppen úgy, mint a többi, e­­redményesen járult és járul hozzá az illető váltás mun­kaközösségének mozgósítá­sához a tervmutatók teljesí­tésére, a munkaidő kihasz­nálására, elősegíti a mun­kával szembeni új magatar­tás kialakítását. A 88 párt­tagot számláló alapszerve­zetből 22 párttagot és pár­­tonkívülit jelöltek ki erre a munkára. — Úgy eszközöltük a ki­választást és beosztást, hogy minden munkahelyet átfog­junk és a közvéleményt nagy részben meghatározó, a párt- és állampolitikát nép­szerűsítő agitátorok megfe­lelő felkészültséggel, erköl­csi alappal és szervezőkész­séggel rendelkezzenek felelősségteljes munka vég­e­zésére — mondotta Sylves­ter Béla, a pártalapszerve­­zeti büró tagja. A kiválasz­tásnál fő szempontnak tar­tották, hogy az agitátorok széles tájékozottsággal ren­delkezzenek, mert részben a ő tevékenységüktől függ munkahelyen dolgozók tájé­­­kozódása. A pártbizottság i­­rányításával az alapszerveze­tek bürói a felkészítőket a párt- és államdokumentu­mok népszerűsítésére, vala­mint a munkahely leglénye­gesebb feladatainak tetelére alapozzák. Az ismer­u­­tóbbi hetekben például az RKP ez év február-márciusi plénumának dokumentumai szellemében, a nyers- és se­gédanyagok ésszerű felhasz­nálása, a pazarlás megszün­tetése és a 480 perces mun­kaidő kihasználása képezte a felkészítők anyagát. S ez nem kis mértékben járult hozzá, hogy az elmúlt há­rom hónapban a szövőrész­leg dolgozói egy napot megtakarított fonalból dol­­­goztak. Ezzel egyidőben munkafegyelem erősítése te­­ rén is jelentős eredmények mutatkoznak. Ezt bizonyítja, hogy április hónapban pél­dául a 340 alkalmazottal dolgozó váltásban mindös­­­sze egy igazolatlan hiányzás fordult elő, vállalati szinten pedig 20 késés a márciusi 79-cel szemben. A tervmu­tatók teljesítésének tükré­ben értékelve ennek a vál­tásnak a tevékenységét, szintén megállapítható, hogy a mindennapos munka hatékonynak politikai bizo­nyult. Hiszen az év első négy hónapjának mérlege az össztermelési terv 101.8, az árutermelési 101.9 a mun­katermelékenység 100.9 és az exportterv 108,4 százalék­ban való teljesítése. S bát­ran állíthatjuk azt, hogy en­nek a váltásnak jelentős szerepe van abban, hogy a textilgyár munkaközössége a múlt évi szocialista verseny­ben az ország 40 gyapot­ipa­ri vállalatai közül méltán lett az iparágon belüli elsőt megillető zászló tulajdonosa. Az 1972-es évi eredmények továbbfolytatását mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a piros váltás munkásai közül a múlt hónapban 95-en let­tek a szocialista verseny ki­tüntetettjei. Ezek között találjuk az olyan lelkes agi­tátorokat, mint Ilyés Teréz, Huszár Rozália, Téglás Má­ria, Tana Ferenc, Kiss Ernő, Balázs Irma, Páll G. Mária és még sokan mások. A textilgyár pártbizottsá­gának és pártalapszervezete­­inek tevékenysége az em­bertől emberig végzett tö­megpolitikai nevelés ered­ményességéről Úgy véljük, hogy tanúskodik, helyesen értelmezték a politikai tö­­megagitáció e formájának sze­repét, főleg olyan szempont­ból, hogy nemcsak a tények és ismeretek közlésére töre­kedtek, hanem arra is, hogy ezek tettekre, cselekvésekre késztessék a munkaközösség minden tagját. DARÓCZI FERENC - 2.

Next