Megyei Tükör, 1973. június (6. évfolyam, 964-989. szám)

1973-06-10 / 972. szám

Nicolae Ceaușescu c­iárs beszé­lc I (folytatás az első oldalról) mit megvalósíthatnak, ha célul tűzik ki, hogy kifejezik a nemzeti történelem jelentős mozzanatait , hogy ábrázolják népünk hősiességét, harcát a jobb, az igazságosabb életért, a haladásért és ci­vilizációért. A kiállítás jó benyomást tett rám. J­entős mozzanatokat ábrá­zol, változatos képekben, különféle stí­lusokban. Ami azonban a kiállítást ál­talában jellemzi, abban áll, hogy meg­felelve a párt A. kongresszusa és Orszá­gos Konferenciája iránymu­tatásainak, a kifejezés különböző sl­­ásait és mód­jait felhasználva, jó műveket valósítot­tak meg, olyan tartalommal, amely a nép nevelésének szolgálatában áll. í­gy vélem, hogy ennek a kiállításnak sike­rül­­ nagyszerűen kifejeznie pártunk X. kongresszusa útmutatásait. (II.ii.:Im­ s laps.) Megértik, hogy nehéz lenne megmon­danom, mi tetszett legjobban. Nehéz lenne kifejeznem mindazok előtt a­­kik itt kiállítottak, hogy melyek azok a művek, amelyek nekem jobban tet­szenek. Elmondhatom azonban, hogy mind az orientációt, mind a művészi kifejezésmódot illetően, általában csak­nem valamennyi munka tetszik. Éppen ezért n­­ejen gratulálok mindazoknak a képzőművészeknek, akik hozzájárul­tak a kiállítás létrehozásához, alkotáso­kat szenteltek ennek az — mégha azok nincsenek eseménynek is kiállítva —, s művészetükkel fel akarták idézni Románia történetének egyik vagy má­sik nagy eseményét. További, mind na­gyobb sikereket kívánok nekik. (Ha­talmas taps.) Természetesen, ahogy az mindig tör­ténik, ha sikerül jó dolgokat csinál­nunk, igényesebbek leszünk. Mond­hat­nám, hogy én most ilyen helyzetben vagyok. A néhány évvel ezelőtt ugyan­itt látott kiállítással összehasonlítva a mostanit, elmondhatom, hogy önök nagy lépéseket tettek, mindenekelőtt a gazdag eszmei tartalommal változatos kifejezési formákban való tükrözést i­s­töen. Ezért szeretném, ha nem vennék rossz néven, hogy konferen­ciájuk befejezésének és a nagyszerű kiállítás megnyitásának pillanatát fel­használva, kifejezem a magam, pártve­­zetőségünk és egész népünk ama óha­ját , hogy újabb nagy nevelő hatású és művészi értékű műveket lássunk. Számos nagy esemény előtt állunk, amelyek összefüggnek népünk forra­dalmi harcának történetével. Éppen napokban ünnepeljük az­­* üinosítás 25. e évfordulóját. Természetesen néhány nap alatt már semmit sem lehet tenni, de még egy év múlva is szívesen lá­tunk olyan műveket, amelyeknek al­kotóit megihlette ez az esemény. Re­mélem, tesznek valamit e tekintetben. A jövő évben ünnepeljük meg a nem­zeti antifasiszta fegyveres felkelés győ­zelmének 30. évford­­u­óját. Elvárjuk, hogy a képzőművészet is képviselve le­gyen ezen a nagy évfordulón, mégpe­dig legalább olyan sikerrel, mint a mostani kiállításon . Szeretnénk azon­ban, ha a siker még nagyobb lenne. A szocialista Románia eredményei, mai törekvései, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésé­nek munkája, a hősiesség, amellyel e­­gész népünk megvalósítja pártunk po­litikáját, kétségtelenül gazdag és kime­ríthetetlen ihletforrás. Meggyőződésem, hogy igyekeznek érvényre juttatni ezt a gazdag tényanyagot, ezt a hatalmas tömeglelkesedést. Véleményem szerint a képzőművészetnek korlátlan lehető­ségei vannak ennek megvalósítására. A nem­zetközi politikában úgyszintén jelentős v *­ozások vannak. Sikerek születnek az­ enyhülés útján, az álla­mok közötti együttműködés fokozásá­nak útján. Íme éppen tegnap Helsin­kiben eredményesen befejeződtek a összeurópai konferencia előkészítő munkálatai és július 3-ra kitűzték külügyminiszterek konferenciáját. Meg­a kezdődik tehát az európai­sági konferencia. Ez­ rendkívül bizton­jelen­tős eredménye az európai nemzetek­nek — tehát a román nemzetnek is —, a világ összes nemzeteinek. Arra ke­le­ne gondolniuk, hogy juttassák kifejezés­re művészetükké ezeket a változásokat is, a népek törekvéseit egy igazságo­sabb, jobb világnak, a béke világának a megteremtéséért. íme, milyen ihlet­­forrásokat kínál az élet. Szeretnénk ,ha önöknek a követke­ző években sikerülne — úgye, ahogyan most sikerült ezen a kiállításon bemu­tatni hazánk távolabbi múltjának mozzanatait — újabb kiállításokon tük­rözni népünk mai történetének mozza­natait, életének és munkájának jelenét, azt, hogy miként v­ Visul meg pártunk programja. Ugyanakkor ábrázolják népek sikereit is abban a harcban, a­ a­mel­yek jelenleg egy jobb igazságo­sabb világért, a nemzetközi enyhülé­séért és békéért vívnak. Remélem, hogy az idősebbek, a középkorúak és a fiatalok egyaránt — mindazok, akik mondhatnám, versenyre keltek, hogy minél értékesebb műveket mutassanak be ezen a kiállításon — tovább ver­sengenek azért, hog­y a népnek még­­ jobb, még értékesebb alkotásokat ad­janak, hogy ezen az úton is elősegítsék a tömegek kulturális színvon­alnak e­­melését , szellemi felemelését, az em­berek szépérzékének formálását, egy jobb élet megvalósítását hazánk föld­jén. Meg vagyok győződve arról, hogy újabb és még nagyobb, még szebb ki­állításokon találkozunk. Sikert kívánok tevékenységükhöz, sikert kívánok a bizottságnak, amelyet megválasztottak, az alkotó munka irányításában. Ezek a sikerek az összes képzőművészek munkájától függnek, attól, hogy mind­egyik hogyan akarja szolgálni a né­pet mindazzal , amit tesz. Látom, hogy valóban ezen az úton akar­unk haladni, a maga módján mindegyi­kívánja szolgálni a népet, a szocializmus és a béke ügyét. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) 24 eszterszí« n nép szolgálatit ha­ib (folytatás az első oldalról) lön, akik valamilyen módon azt ve­szélyeztetnék. A párt vényekből dokumentumaiból és a föl­fakadó feladatok teljesí­tése érdekében, a pártszervek és a lakosság hathatós támogatásával, a milícia szervei fokozzák­­ erőfesz­íé­seiket, hogy megvédjék a közvagyont és a személyi tulajdont, hogy­­­is­­­sz­a­verj­ék a társadalmi együttélés normáinak megszegését és hozzájá­ruljanak a békés, biztonságos légkör kialakításához mindazok számára a­­kik közösen összefogva dolgoznak a jobb, boldogabb élet megteremté­sén. A párt gondoskodása folytán a mi­­lícia dolgozói tökéletesítik politikai, szakmai, katonai felkészültségüket fejlesztik harci kiképzésüket, mind­azokat a tulajdonságokat, amelyek­nek birtokában eleget tehetnek a rájuk bízott feladatoknak. A Kovászna megyei milícia-fel­­ügyelőség káderei, a pártszervek ve­zetésével, ezekben az években be­csülettel és a rájuk bízott odaadással tettek eleget feladatoknak. Ered­ményeink annak is betudhatók, hogy a megye lakossága mindig támogatott bennünket, s ez a legbeszédesebb bi­zonyítéka a nép és a milícia meg­bonthatatlan kapcsolatainak a szo­cialista törvényesség védelmében. A milícia megalakulásának 24. év­fordulóján hálásan gondolunk pár­tunk és államunk vezetőségére azért a gondoskodásért, amelyben a milí­cia szerveit részesítette, és vállal­juk, hogy a továbbiakban is teljesít­jük a párt által és főparancsnokunk által ránk bízott feladatokat. Egy­szersmind köszönetet mondunk az üzemek és szántóföldek dolgozóinak azért a támogatásért, amelyben milícia szerveit részesítették felada­a­taik teljesítésében, s meggyőződé­sünk, hogy a jövőben is részt vesz­nek mellettünk a közvagyon és sze­mélyi tulajdon megvédésében, a közrend biztosításában, a törvény­szegések felszámolásában. 2. oldal Nicolae Ceaușescu­ elvtárs találkozott a Képzőművész Szilvescí­ országos konferenciája résztvevőivel (folytatás az első oldalról) Niculescu-Mizil, Gheorghe Pana, Ghcor. (jhe Rădulescu, Virgil Trolin, Ilié Ver­dét. Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonle Răutu, Gheorghe Stoica, Ștefan Voitec, Cornel Bunică. Miron Constanlinescu,* Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ioniță, Vasile Patilinet. Úgyszintén jelen volt az RKP KB több tagja, miniszterek, központi in­tézmények és társadalmi szervezetek ve­zetői. Jelen vannak a Képzőművész Szövetség Országos Konferenciájának résztvevői, akik közül többnek a művei a kiállításon láthatók, műk­ritikusok és kulturális életünk más képviselői. 12.15 óra. A kiállítási terem bejáratá­nál a párt főtitkárát Ion Jalea, a Kép­zőművész­ Szövetség tiszteletbeli elnö­ke, Brădul Covaliu, a szövetség Vezető a szövetség elnöke. Bárójának tagjai fogadják. A képzőművészek, akik háromnapos országos konferenciájukon megvitatták művészetük legfontosabb porblémáit, jelen akartak lenni ezen az ünnepségen, hogy meleg lelkesedéssel fogadják Nicolae Ceaușescu elvtársat, kifejezzék megelégedésüket, hog­y ismét találkoz­nak a párt és az állam vezetőjével. Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt­ és államvezetőt felkérik, tekintsék meg a kiállítást, amelynek mottójául a pártfőtitkárnak a iași-i népgyűlésen elhangzott mély jelentőségű szavait vá­lasztották : „A román országokban le­zajlott 1840-as forradalom 125. évfordu­lóját ünnepelve, azzal róhatjuk nagyobb kegyeletünket azoknak, lő­leg­akik azokban a nehéz időkben kibontották és magasra tartották a nemzeti és tár­sadalmi szabadságért, a haza egységé­ért és előrehaladásáért vívott harc zász­laját, hogy valamennyien megfogadjuk : minden erőnkkel és hozzáértésünkkel munkálkodunk a párt és az állam bél­cs külpolitikájának megvalósításán, a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom telepítésén Romániában." Az idézetet tartalmazó pannó mindkét oldalán szimbolikusan egymás mellé helyezve a 48-as harcosok szoborcso­portja és Nicolae Ceaușescu elvtárs bronzból készült mellszobra áll. Pártunk és államunk vezetői végig­haladnak a kiállítás termein, amelyek­ben mintegy 300 munka látható. A zsűri a bemutatott, több mint 1 000 munkából válogatta ki őket. A kiállított művek nagy száma, művészi és nevelő értékük, a gazdag tematika beszédesen tükrözi azt a nagy visszhangot, amelyet az 1848-as forradalom évfordulója kelteti a román, magyar, német és más nemzeti­ségű művészek szívében és tudatában, azok szívében és tudatában, akik törté­nelmünk egyik legmegkapóbb és legfel­­emelőbb eseményének hódolnak mű­veikkel. Újabb alkotásaik arról tanús­kodnak, hogy folytatják képzőművésze­tünk hagyományait, tükrözik a román nép hősi harcos múltjának főbb mozza­natait, azt a hagyományt­, amelyet 48. forró napjaiban olyan hazafi alkotók képviseltek, mint a forradalomban köz­vetlenül részt Rosenthal, Barbu vett Ion Negulici, I. D. Iscovescu, azok, akik tehetségüket a nagy nemzeti eszmények szolgálatába állították. Az 1848-as for­radalom, amelyet az idők folyamán annyi kiváló művész dicsőített, napja­inkban új művészi meglátásban, szocia­lista művészetünk haladó, harcos állás­pontjáról van megvilágítva. A kiállítás valóságos óriási freskója a felejthetetlen forradalmi évnek. A kiállításon látható művek meggyő­zően tanúsítják, hogy művészeink mi­lyen nagyra értékelik hazánk dicső múltját, a román népnek azt a törekvé­sét, hogy megőrizze és érvényre juttas­sa nemzeti lényét, hősiességét és mél­tóságát, alkotó elhivatottságát. E művek­ egyúttal élő tanúságai annak, hogy a művészek eleget tesznek annak a meg­tisztelő feladatuknak, hogy alkotásaik­ban megörökítsék a haza történetének, a párt vezetésével a sokoldalúan fedett szocialista társadalmat építő népünk é­­letének és harcának legjelentősebb ese­ményeit. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a többi párt- és államvezető hosszasan elidőzik a kiállított művek előtt, méltatja mű­vészi kivitelezésüket, szuggesztív erejü­ket. A pártfőtitkár szívélyesen elbeszél­get a Képzőművész Szövetség vezetősé­­gének tagjaival, hangsúlyozza, hogy kiállított művek tanúsága szerint a fes­­­tőművészek, szobrászművészek és gra­fikusok szeretettel és megértéssel köze­lítették meg életünk realitásainak, a történelemnek nagy témáit, jelentős mozzanatait, népünk szabadságért és függetlenségért vívott harcának szimbó­lumait. A párt- és állam­vezető rámutat, hogy a képzőművészeknek állandóan szem előtt kell tartaniuk olyan monu­mentális alkotások megvalósítását, a­­melyek harci múltunkból, forradalmi ha­gyományainkból ihletődnek — valósá­gos tanúbizonyságai élő történelmünk­nek —, olyan művek alkotását, ame­lyek szépítsék az ország városait, az új negyedeket, a köztereket. Kulturális életünk személyiségeivel elbeszélgetve, Nicolae Ceaușescu elvtárs úgy véli, hogy a kiállításon bemutatott művek közül néhány kiindulópontot jelenthet nagy tömegkompozíciók alkotásához, az egyesülésnek, a haza felszabadulá­sának, nemzetünk története más döntő jelentőségű mozzanatainak szemelt nagy művészi értékű emlékművek alko­tásához. Bradut Covaliu festőművész, a Kép­zőművész Szövetség elnöke, megköszön­te azt a nagy megtiszteltetést, amely a képzőművészek egész közösségét érte, a pártfőtitkár megjelenését a kiállítás megnyitóján, majd a következőket mon­dotta : Igen tisztelt és szeretett főtitkár elv­­társ ! Tisztelt párt- és államvezető elvtár­­sak ! Nagy öröm ma számunkra ez a meg­ható pillanat, az önök látogatása, amel­­­lyel befejeződik a romániai Képzőmű­vész Szövetség konferenciája. Szeretném elmondani önnek, főtitkár elvtárs, hogy a konferencia munkála­tai az élénk vita légkörében, konstruk­tív szellemben folytak le. Szeretnénk arról biztosítani Önt, tisz­telt főtitkár elvtárs, hogy e kiállítás sikere arányában mindent megteszünk azért, hogy művészi formába öntsük pártunk, népünk társadalmi és forradal­mi eszményeit, hogy alkotásainkkal széles távlatokat teremtsünk hazánk szocialista jövőjéhez. A megnyitó ünnepségen jelen lévő, több száz művész hosszas tapsa köze­pette szólásra emelkedett Nicolae Ceaușescu elvtárs. A pártfőtitkárnak a képzőművészeink alkotásait illető elismerő szavai, az or­szágos konferenciára összeült alkotó­­mű­vés­zekhez intézett üzenet megerősí­tette valamennyiüknek azt az elhatáro­zását, hogy tovább fejlesztik a román képzőművészet nagyszerű hagyománya­it. A pártfőtitkárnak azt az útmutatását, hogy a művészetnek a nép eszményeit, a nép törekvéseit kell szolgálnia, a ha­ladásért és a jobb világ megteremtésé­ért vívott harcot kell tükröznie, mind­annyian maradéktalan helyesléssel, a szocialista Románia művész honpolgárá­ra háruló felelősséggel fogadták. Vasárnapi kiadás 'T A

Next