Megyei Tükör, 1974. április (7. évfolyam, 1222-1246. szám)
1974-04-25 / 1242. szám
/ VMÚ4G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 április 25., CSÜTÖRTÖK VII. ÉVFOLYAM ÁRA 30 BANI 1242. sz* Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 29. ülésszaka Nicolae Ceaușescu elvtárs beszéde Szerda délelőtt Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke megtisztelte jelenlétével az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának XXIX. ülésszakát. A román államfő részvétele e jelentős nemzetközi ö zszejövetelen ismét határozottan kidomborítja, hogy országunk élénk érdeklődéssel viseltetik az Európai Gazdasági Bizottság tevékenysége iránt, nagyra becsüli jelentős szerepét az együttműködés előmozdításában a tagállamok között, a világ összes államai között egyenlő, tartós és kölcsönösen előnyös alapokon, nagyra becsüli jelentős szerepét a nemzetek közötti béke, biztonság és gyümölcsöző együttműködés jegyében fogant új kapcsolatok kiépítésének folyamatában. (folytatása a 3 oldalon) Hölgyeim és juraim ! Tisztelt vendégek ! Nagy öröm számomra, hogy melegen üdvözölhetem az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 29. ülésszakának hét nap óta fővárosunkban ülésező részvevőit. Összejövetelükre olyan körülmények között kerül sor, amikor az európai népeket, akárcsak a világ összes nemzeteit, azok az igen súlyos kérdések foglalkoztatják, amelyeket az gyes államok közötti méltánytalan kapcsolatok állandósulása és egyes kolonialista és neokolonialista gyakorlatok, a valutaválság elhúzódása, az utóbbi időben kiéleződött energiaválság, a nyersanyagok biztosítása terén felmerülő nehézségek és a gazdasági élet más tünetei okoznak. Ilyen körülmények között az ENSZ Gazdasági Bizottságának ülésszaka, amelynek napirendjén a termelésben és az anyagi javak cseréjében való kooperáció, a tudomány és a technológia terén való együttműködés szerepel, arra hivatott, hogy hozzájáruljon az összes európai országok erőfeszítései(folytatása a 2. oldalon) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága elnökének beszéde Elnök úr ! Köszönöm a beszédet, amelyet ülésszakunkhoz, s a jelenlévő küldöttek útján az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága összes tagállamainak kormányaihoz intézett. Bizottságunk 29. ülésszaka ragyogó fejezetet írt be történetébe. Első ízben fordul elő, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága nem a genfi székhelyén ül össze, s a bizottság egész fennállása óta most fordul elő először, hogy plénumán felszólal az egyik tagállam elnöke. (folytatása a 3. oldalon) Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnökének hivatalos látogatása hazánkban Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke Emil Bodnaras elvtárssal, az Államtanács alelnökével együtt szerdán ellátogatott Dolj és Argeș megyébe. A látogatáson részt vesznek a jeles vendég kíséretében lévő Costa-Ricai-i hivatalos személyek is. A Románia Szocialista Köztársaság és Costa Rica Köztársaság állami lobogóival a díszített craiovai repülőtéren Costa-Rica-i Gheorghe Petrescu, a államfőt Dolj megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Dolj megye és Craiova municípium végrehajtó bizottságainak több tagja, vállalati és intézményi vezetők fogadták. A craiovai látogatás első állomása az Electroputere vállalat, amelynek termékeit Dél-Amerikába is exportálják. A magas rangú vendéget Ion Constantinescu, gép- és elektrotechnikaipari a miniszter helyettese, valamint Liviu Tănăsescu mérnök, a vállalat üdvözölte. Ezután igazgatója megkéz(folytatása a 3. oldalon) A kézdivásárhelyi csavargyár dolgozói vállalták, hogy május 1. tiszteletére 275 000 lej értékű többlettermelést érnek el. A részleg dolgozói többek között Mathi Géza, Popa Gheorghe, Kocsis Jenő, Kovács István, Bîrligă Vasile, Molnár Mihály, Hodor Julianna vállalták, hogy a gépek és a munkaidő jobb kihasználásával érnek el újabb sikereket. Szép eredménnyel zárta a negyedévi termelését a kézdivásárhelyi tejfeldolgozó üzem is, 14 tonna készárut szállított terven felül a kereskedelmi egységeknek. A gyárból a napokban küldenek külföldre 16 tonna Tilsit túrót. A Pólyán község lakossága hazafias munkavállalásokkal köszönti a felszabadulás 30. évfordulóját és a XI. pártkongresszust. Az idén három kilométeres útszakasz javítási munkálatait fejezték be, 4000 tonna kavicsot szórtak el, s rendezték az útmenti árkokat, a község területén 400 méteres szakaszon a kerítéseket megjavították. Folyamatban van a Csere patak szabályozása, e munkával 1974-ben másfél kilométeres szakaszon végeznek. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa Törvényerejű rendelet az 1974. május 1-i és 2-i munkaprogramról és 1974. május 4. munkaszüneti nappá nyilvánításáról Figyelembe véve a szocialista egységek dolgozói számos munkaközösségének azt az óhaját, hogy a gazdasági tevékenység megszakítás nélküli ütemének biztosítása céljából május 1-én és 2-án dolgozzon, és hogy május 4-e, szombat legyen munkaszüneti nap. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : 1. SZAKASZ. — 1974. május 1. és 2. munkanap, a minden egyes egység számára megállapított munkaprogramnak megfelelően. 2. SZAKASZ. — 1974. május 4-ét munkaszüneti nappá nyilvánítjuk. Az előző bekezdés előírásai nem alkalmazandók azokra a termelőegységekre, amelyekben folyamatos munkát fejtenek ki, valamint az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekre. 3. SZAKASZ. — A minisztériumoknak, a többi központi szervnek, a néptanácsi végrehajtó bizottságoknak külön programokat kell megállapítaniuk a kereskedelmi ,a közszállítási egységek és más hasonló egységek számára, hogy ezzel biztosítsák a lakosság kiszolgálását 1974. május 4-én. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke A sokoldalúan képzett fiatalok neveléséért Mai lapszámunkban közzétettük megyénk új líceumi hálózatát. Kétségtelenül, mint minden újdonság, ez is keltheti fel az olvasók érthetően figyelmét annál is inkább, mert országunk oktatásában óriási előrelépést jelent az új iskolai év. Azok közé az országok közé lépünk ahol az általános oktatás tíz esztendőt ölel fel. Amire feltétlenül fel kell figyelnünk a líceum első fokozatú hálózatának tervezetéből, az anyagi termeléshez közvetlenül kötődő líceumtípusok és -profilok ugrásszerű növekedése. Ez természetes jelenség, ezt követeli meg a gazdasági élet rohamos előrehaladása, ezt teszi szükségszerűvé a beilleszkedés. Ma már társadalmi felesleges arról vitáznunk, hogy szakmai profilú iskola végzetta jel hamarabb és meglelik helyüket a biztosabban társadalmi munkában. Nyilván a reál és humán típusú líceumoknak ugyancsak megvan a fontos szerepe, olyan embereket képeznek, akik később is elsősorban az iskola profiljának megfelelő szakmákban, magas szinten képesek lesznek tovább tanulni és dolgozni. Lesznek továbbra is szakmák, amelyeknek a szakemberszükséglete elsősorban e líceumok tanulóinak köréből kerül ki. Láthatjuk azt is, hogy megyénkben, akárcsak az egész világban, az arány a ceumok felé tolódott el, sznkismind az osztályok, mind pedig a tanulók létszámát illetően. Az ez év április 5-i minisztertanácsi határozatból olvashatjuk, hogy az 1974—75-ös iskolai évben a líceumi első évfolyamra beiratkozó tanulók 70 százaléka szaklíceumokban, 30 százaléka pedig reál-humán líceumokban folytatja tanulmányait. Érdemes idéznünk azt: 1970—71-ben a reál-humán hogy és szaklíceumok közötti arány 2,70/1 volt, az 1973—74-es tanévben már 0.92/1 és az 1974— 75-ösben eléri a 0.42/1-et. Ha a megyében vesszük szemügyre ezt a fejlődést, megállapíthatjuk, hogy míg ezelőtt három évvel mindössze három szaklíceum működött a hat elméleti líceum mellett, addig az új tanévben, a szaklíceumi osztályok száma messze túlhaladja a reál-humán profilú osztályok számát. A tanulók mintegy 70 százalékának lehetősége nyílik, hogy valamilyen szakmai profilú líceumba iratkozzék be, ugyanis az arány most már a mi megyénkben is a szaklíceumok javára emelkedik az osztályok 2.26/1-re részaránya. Ami ugyancsak örvendetes, az, hogy a szakmák, a mesterségek megválasztása szoros összhangban van a megye társadalmi-gazdasági életével, a feltételekkel, a szükségletekkel. Elsősorban ugyanis ezeknek az iskoláknak kell majd biztosítaniuk a vidék szakember-utánpótlását. Biztosak vagyunk abban, hogy tanintézeteink sikerrel teljesítik ezt a feladatukat. PÉTER SÁNDOR