Megyei Tükör, 1978. szeptember (11. évfolyam, 2058-2083. szám)

1978-09-01 / 2058. szám

­Komandói mozaikok „Nyakamon érzem, hogy testem mily nehéz“ — idézgetem magamban Villon híres­­ balladájának sorá­t. (Van ennek egy vulgárisabb fordítása is, valószínű­leg szöveghűbb, de maradjunk ennél most.) Aztán az is eszembe jut hogy ama híres Balassi Bálint, nagy poétánk, az esztergomi vár védelmében lábát veszítvén, a borbélyok (a kor sebészei) működése közben latin auktorokat citált az­ érzéstelenítés nélküli amputálás fáj­dalmait enyhítendő, vagy azokról a fi­gyelmét másfelé fordítandó- Egy kicsit helyükben vagyok most, a komandói körzeti orvosi rendelő mentőautójának hordágyán, bizonyítottan törött boká­val, s erős gyanújával egy gerinctö­résnek. A gerinctörést nemsokára iga­zolja is a szentgyörgyi kórház röntgen­felvétele, engem hosszú és türelmes mozdulatlanságra kárhoztatván. De nem erről akartam szólani. Illetve ennek kapcsán és apropóján olyan dolgokról, melyek njra csak az én sérült gerince­met sértik, hanem, ha jól megsarcolom, úgy másfél ezer ember közérzetét. Már igen, az út, újra az út. Szólottam már e hasábokon arról, hogy a Kovásznát Komandóval összekötő szakasz — ten­gely és nyaktörés nélkül — járhatatlan. N­ogy számnak foganatja lett-e, én azt nem tudhatom, tény, hogy utána né­hány autórakomány sóder és kavics került az út mellé, s azt egy gréder ü­­gyesen el is egyengette — érdekes mó­don, épp az út viszonylag legjárhatóbb és legegyenesebb szakaszán. Aztán úgy eltűnt nyomtalanul, hogy azóta is ,,ex­pedíciók" kutathatják pedig elteríteni való kavics, homok akadna még. Szó­val így állnánk az úttal, melynek for­galma bármelyik megyei útéval vetek­szik, s ha jól megszámítjuk, itt naponta több száz köbméter faanyag sz­állíttatik föl és le ugyancsak több száz tonna exportra induló tőzeg, s volna ezen kí­vül a társas személyszállítás, a kis­kocsik közlekedése, az áruellátást biz­tosító szövetkezeti fuvarozás, arról nem szólva hogy Brassó, Vráncsa és Bazán megyéből rengeteg tűzifáért érkező te­hergépkocsi érkezik, járja ezt az utat, mely engem leginkább egy felejthetet­len gyermekkori filmélményem útjaira emlékeztet, a film címe a Borzalom bé­re volt, s ha nem csalódom, Yves Mon­­tand játszta a főszerepet. Hogy itt vál­lalná-e a nitroglicerin-rakomány elfu­­varozást, nem tudom. " Komandón általában sok a hír és még több a remény. Hogy úgymond, aszfaltút lesz itt valamikor, hiszen a Bás­kán épülő völgyzáró gáthoz itt szállítják majd az anyagot. A szkepti­kusok szerint, Bodza felöl, így vagy úgy lesz, ezen korai még töprengeni, tény, hogy az ősz­ beállta előtt végre rendbe k­ell tenni, időtállóvá kell építeni Ko­­mandó útját. S ez pedig — ezt is jelez­tük már — lehetetlen az út menti ár­kok, átereszek elkészítése nélkül, hi­szen minden igyekezetet elvinne nélkü­le az őszi eső, a tavaszi hó. No, meg a salak. A tisztelt útügynek végre rá kellene döbbennie, ébrednie, hibáznia, hogy tengerszint feletti ezer méter ma­gasságban nem sózzák az utakat, hanem sóderezik, salakozzák, homokozzák eset­leg- Az elmúlt télen olya­n jégpályát készítettek a kovásznai szél és Koman­­dó között, hogy a gyorskorcsolyázó , A­­verina alighanem világcsúcsot futhatott volna rajta. A falu. Szó, mi szó, Komandó csino­­sodik. Nincs még falu a megyében, ahol ennyi járda, ilyen park és játszótér készült volna. Épül az új üzletház, a­­melyben élelmiszerkereskedés, cukrász­da is helyet kap, többek között. Épül, s jó helyen, é­­pen a település központ­jában, s szembe véve csinosítják a szol­gáltatások céljára berendezett, renovált villát is. Az új tömbházak helyéről még vita folyik, ám úgy tűnik, e vita még elhúzódhat akár tavaszig is, hi­szen a tégla kiutalásával nem kényez­tették el a komandóiakat, s Deák Ernő építőcsoportja az üzletház falait való­ságos bűvészmutatvánnyal rakja egy­formára a legalább öt fajta és méretű téglából. De rakja, s lassan, lassan to­tó alá kerül, hogy emlékké öregedjék a „Szán", a kisvasút állomásának épü­letében fungáló üzlet. A fiatalok a kul­turált cukrászdát várják, a kereskedők az egészséges raktárhelyiségeket, Mi­­kovényi Levente polgármester és Török Jenő alelnök kedvet, alkalmat, erőt és lelkesedést a telep csinosításához, komandóiak mindössze pedig a jól kar­a­bantartott utat és a magas feszültségű villanyáramot. A brassói távvezeték­­szerelők megjöttek, letelepedtek. Ez volna. Tehát : jó utat, világosságot ! Meg­érdemlik.. MAGYARI LAJOS megyei tikok Az árkosi szobrásztábor vendégei (V.) SAVA STOIANOV szült Nemzedékek tánca című munkája egy legalább 250—300 éves tölgyből ké­sz anyag, a fa tiszteletére vall, hogy igyekezett hatalmas tömegét úgy alakítani, formálni és az egészet úgy térbe helyezni, hogy függetlenül új sze­repkörétől, teszteltessék benne az Öreg Tölgy. — Ha nem lett volna földarabolva, javasolom, tegyük egy talapzatra érin­tetlenül, hadd lássák az eljövendő nemzedékek: íme, ilyen fák nőttek a Kár­pátok erdeiben. Szerencsém volt ezzel a fával nem mindig adatik szobrász számára ilyen csodálatos anyag. A két elemből összetevődő munkát igyekeztem úgy megoldani, hogy az egész kompozíció — akármilyen szögből nézve, érezve érzékeltesse a mozgást, a táncol. KAKAS ZOLTÁN* Az üzemközpont születése (folytatás az első oldalról) rült el Negro Imre mesterhez, akinél kilenc évig dolgozott. Bajcsi Imrével és Kicsi Vincével együtt léptek be a té­­eszbe, mint kőművesek, s ők meg né­hány társuk alkották a gazdaság első építőcsoportját 1962-ben. — Minden épületen rajta van a ke­zem munkája — jelentette ki beszélge­tésünk kezdetén. Gelencén azóta felépült öt nagyüze­mi istálló és egy juhszáj van, Haralyban pedig egy istálló. A jelenlegi irodaépü­let falait a mester egymaga rakta fel és vakolta le. A fentiekkel párhuzamosan kerültek fedél alá a különböző műhe­lyek, a gabonaraktár és más kisebb épületek. Most fejezik be a tavaly meg­kezdett istállót ,amelyiknél a kitrágyá­zást vízpárnásan oldják meg, akárcsak a szövetkezetközi telepek legújabb is­tállóinál. Egyébként a borjúnevelő is­tálló belső, egyedi ketreces berende­zése tért el az eddigiekben a hagyo­mányos megoldásoktól, s így be kellett iktatni a beruházási tervbe az épületek fokozatos korszerűsítését. Az első két istálló még gerendaépület, tekintettel arra, hogy annak idején ez volt a leg­olcsóbb, s a szövetkezet egyáltalán nem szűkölködött faanyagban. Az üzemközpont végeredményben Veres Dávid, Simon Vince, Jakab Jó­zsef kőművesek, Német Mózes, Kádár László ácsok „iparkodását" dicséri. Ők építették fel a múlt évben a ma már nélkülözhetetlen, tágas kombájnszerűt is, de idevalósi mesterek dolgoztak Ki­­lyénben, Gidófalván és másutt a mező­­gazdasági építkezéseknél. Gelence mindig nevezetes volt építő­mestereiről. Jelenleg is 30—40 ácsmes­terséghez és ugyanannyi köművességhez értő embert ismernek itt. Rendszeresen kiveszik a részüket a helyi építkezé­sekből, hiszen olyan községről van szó, ahol több mint ezer házszám szerepel a néptanács nyilvántartásaiban. Hagyomá­nyos mesterség volt itt például a zsin­­delykészítés. Ez a tudomány most már nem „divatos", de ha a megyei mú­zeumnak vagy a csernátoni falumú­zeumnak zsindelyre van szüksége, biza­lommal keresik fel manapság is a ge­­lenceieket a rendeléssel. Azért mond­ják a falubeliek, hogy régen az erdő volt a búzáshumbár a számukra. Bras­sóig ellátták fedél­ anyaggal, deszkával, léccel a piacokat. A zsindelykészítés tu­dományához még ma is ért a faluban a 70 éves Imre Sándor vagy Ti­már Gé­za, Imre József, Nagy Imre, Földes Je­nő és még jó néhányan. Építkezéshez értő, épí­kezésből élő falu volt mindig Gelence, és saját por­táján belül oldotta meg saját mezőgaz­dasági üzemközpontjának fejlesztését is. Vajda Domokos kőművesmesternek és munkatársainak élete ott zajlott le a közös gazdaság oszthatatlan alapját gyarapító, a közös milliókat képező é­­pítkezések körül. Nemzedékről nemze­dékre öröklődött tudásukat, kézügyes­ségüket­ állították a közösség szolgála­tába. Ez pedig elvitathatatlan érdemük a mai gelencei építőmestereknek. életmód (I.) készség és civilizációs betegségek si­ban sokat foglalkoznak a te­ával,­­­„is az emberiség a helytelen élet ® 44 miatt szenvedi megbetegedé­­­se­,n<*­­­­ntős részét. Az orvostudo­­mányl­ja immár nemcsak a gyógyí­­tás szere, hanem a széles körű­ (pre^atív) terápia is, a kö­ Hlí *Mksén egészségének a •;mnl és liénia fontosságának ■^udasítása a* egyre civilizálódó la­kosságlrében. Az Eszségügyi Világszervezet meg­­fogal JSil szerint t ..A/, egészség a testi, 3iemi és szociális teljes jólét­i alapok­ és nemcsak a betegség vagy f.109 llkosságok hiánya." k ^PPenl­­­­y­e­nsú­l­y-állapotn­a­k Tulajdon­­tek­i­n­t­h­e­­tő ,ami állandó, dinamikusan alkal­­mazkod folyamatban van a természeti, társadó környezetben. Ahhoz, hogy ez az i-ensúly ne billenjen meg, a­­^® lY ® w eredményfi. nyilván a kóros állapot,baz a betegség lesz, igyekez­nünk ki a testi-szellemi tevékenysé­­günket sarm­onikussá tenni. Kialakíta­ni az­észséges életmódot ! Annál is inkább,íi­ el, ha nem vigyázunk, a tu­dományi, te­ch­ni­kai forradalom egyes nega­ititásai fokozatosan beszűkítik az ember alkalmazkodó képességét. S így folyamatok indulnak el, ha l­­létrejövő kórképe­id* neifd­ a sUBpadalom civilizációs Btegsznek. pedig Aurél Moga akadém­­is szerint: az életmód megvál­tozásai« gyökerezik. Egyrészt csakk a jerö kifejtéssel járó elhízás és a aing cs­ei/' A n bal­mákba­n nyilvá­­i. .’ i­ecTovái.. _« a dohányzás, a túl­zott axiolfogyasztás, a szennyezett levegő ilégzése okozta urbanizációs intoxikiióban. Illetve az idegfeszült­séget, kifliktust, fáradságot okozó zaj, növekvő számú ingerhatás, egyszóval a stressz-hatások­ A felsorolt civilizációs ártalmak, ha nem teszünk megelőző intézkedéseket, nemcsak egyéni esetekre korlátozód­nak,hanem­ a széles tömegek egészségét érintik. Érdemes megnevezni néhány o­­lyan betegséget, amelyek orvosilag bi­zonyítottan a civilizációs betegségek csoportjába tartoznak: érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívkoszorúér-elzáró­dás (infarktus, amely a halálokok lis­táján első helyre nyomult), légzőszer­vek idült megbetegedései és rákjai, bal­eseti halálozás, egyes idegbetegségek, fogszuvasodás, bizonyos foglalkozási betegségek, anyagcsere-betegségek, gyomor- és nyombélfekély, hallási káro­sodás, újszülöttek fejlődési rendellenes­ségei, kopásos izületi és csontos változá­sok stb. Elképesztően komoly patológia sora­kozik, amelyek kezelésére nyomós ös­­­szegeket fordítanak mindenütt a vilá­gon, részben eredményesen, máskor ku­darccal. A megelőzés (prevenció) az egyénre, de nem utolsósorban a közösségre is tartozik. Államunk jelentős összegeket költ erre a célra, azonban feltétlenül szükséges valamennyiünk hozzájárulása saját és környezetünk egészségének megvédéséhez. Hiszen mindannyiunk érdeke hogy megőrizzük a testi-lelki dialektikus egységet, az ember és kör­nyezete közti harmonikus egyensúlyt. Formáljuk tehát egészségesre az élet­módunkat ! Cikksorozatunk, amelyet e­­zennel útjára indítunk, ehhez akar hoz­zájárulni. PFTÖ ZSOIT orvostanhallgató Lopniaiak Hallónk, hogy augusztus 22-én, 24- én és 2-n egy csecsemőnyi csövekkel büszkéltdlő kukoricatábla sűrűjéből el­loptak Volt táska, tarisznya vagy zsák törükbú.­ Nyilván — mert olykor nyomozóriporteri feladatokat is válla­lunk — K­omban kisiettünk a helyszín­re, hogy felmérjük a kárt, s pontos adatokat! bűnjeleket gyújtsunk, de — halljanak csodát — : alighogy elővettük a ceruza a noteszt..., két kukoricacső tanakodj kezdett ! — Mit­ gondolsz, szomszéd, mit a­­karnak lok? — kérdezte az egyik­— Lqji nem, mert kocsi nélkül jöt­­tel^S­­od .•''“Són, papiros van a ke­zű timfccére- isküdni fognak. — Mit mondjunk nekik? Csi az itw^ai... Azt, hogy az én ^ rlm­ tiédet is ellopták Hof monc­..y ? — Loppi­ a-i-ak. __ Azrf meg kik? _ Hálla 31—BV—7105. 41— CV— 1581, 1-fV—3913, 1—CV- 3822, 1—CV —2855 á az 1—CV—3410 rendszámú tragacsok­ tulajdonosai és kormányosai. A múlttfl tolvajok! — Mit beszélsz, szomszéd?!... A rend­számok is bizonyítják, hogy mind kör­nyékbeli^­ S a nevük is — kézdivá­­sárhely*Babo^ Mihály, alm­ási Antal Ignác, kéz­divásárhelyi h­áromszéki Gellért, szentgyörgyi Barkó István — csak arra vall, hogy a mi ismerőseink. — Bla-bla-bla !•.. Nem lehetnek a mi ismerőseink, mert a háromszékiek nem­ lopnak. Nem aljasodnak oda ! — De az egyiknek még a neve is Háromszéki... — Tüntetőleg választó­ t név... Min­degyiknek álneve és fiktív lakhelye van. S azt meg igazán tudhatnád, hogy a tolvajok, a csempészek úgy változ­tatják a tragacsok rendszámát, mint kaméleon a színét ! — Na, jó... Elhiszem, hogy azok a tolvajok Lopniából jöttek, de­ hol van az az ország, s mit tudunk mi a lop­­niaikról ? Mit mondunk az honosok­nak ? — Azt én sem tudom, hogy hol van Lopnia. Viszont hallott­ul, hogy ott mindenki lopásból él... Ennyit mondunk, s hátha ezek többet tudnak.­­..Nos, ennyit hallottunk a két ku­­koricacsőről, s meggyőződésünk, hogy a tolvajok valóban Lopniából jöttek, hiszen teljében van a turistaszezon. Sajnos, azt mi sem tudjuk, hogy hol van az az átkozott ország, de ő­­szintén szólva — nem is akarjuk tudni, s ezután hallani sem akarunk a lop­ni a fákról ! SZABÓ GY. JENŐ vakációs lecke ... Csuporékban üldögélnek a Fenyvesek elnevezésű vis­­tábor résztvevői, feht. a tizedik, legfelső emeleten, Fe Ákos tana mák lakásában. Lehet, meg sem kottyanna nei az a tíz emelet, hisz jókora hegymászások vannak mögötti s aki egyébként is feliratkozik a táborozok közé, annak s a távolságok, sem pedig a magasságok nem okozhak­ problémát. Ólünk hát szemben egymással, jómagam m­ irigységgé­ nézegetem a kisportolt lurkókat, akik közül­­ van mar több alkalommal is megjárták a Gy­ímeseket s az közül is ta'an a legszebb vidéket, a Felsőlok fölötti Komi patakot. Hiába voltak csupán 4 kilométerre a főúttól, a fá­ig legalább 15 kilométer volt az út, s a környéken nem l­úgódtak az épületek. Karácsony Péter bácsi fogadta szám­­á­ra most is a huszonhat főnyi társaságot, s a csűrt teljes gészeben rendelkezésünkre bocsátotta. Hotel­ Grand lett n­e­ve az építménynek, s ha híre megy, bizonyára akkor sem gad­ majd vidámabb társaságot, mint ez a sepsiszentgyöri ■ Gyimes fele nagyon döcögős volt az út. Végre meg­érkeztünk Komjátra. Ezen a helyen csak egy ház van. Kör­ben hegyek veszik körül. Nagyon kellemes itt az élet. A házigazdát Karácsony Péternek hívták és a feleségét Róza néninek. Nagy gazdaságuk van... Tehenek, disznók, juhok, tyúkok, c­sirkék, pulykák és még két kutya is van. Ezekkel az állatokkal sok baj van, Péter bácsi és Róza néni reggel nagyon korán kelnek és mennek takarni. Nagyon rendes, szorgalmas és becsületes emberek. Ahogy odaértünk, meg­ebédeltünk, és ezután mosogattunk. Délután pingpongoztunk és kimentünk a hegyoldalba játszani. Vidámak voltunk, de én mindig elszomorodtam, amikor az éretlen málnára pillan­tottam, ami a rossz idő miatt nem tudott megérni. Vacsora után lefeküdtünk. Az ágyban viccet mondtunk. A lányok a szobában, a fiúk a csűrben aludtak.­." — Én legjobban a szép, tiszta levegőt szerettem — mond­ja az ötödikes Székely József Attila. — Én meg a játékot — nevet közbe az ugyancsak ne­gyediket végzett Bokor Károly. — Tetszettek a tájak, az egész környék — veszi át a szót a hetedikes Kondor Attila, s neki hinni­ lehet, mert nem először járt arrafelé. — Nem is tudom, mit említhetnék elsőnek, de az biztos, hogy sosem unatkoztam, s az is biztos, hogy sokkal jobb volt, mint a tengeren — vakargatja füle tövét a nagy fej­törésben az ötödikbe lépő Török László, akinek a táborozás alatt még vendégei is érkeztek, s rágógumival látták el az­ egész csapatot. A legkisebb, de már tapasztalt táborozónak­ swj o, alig negyedikes Kolozsvári Ferenc csak mindenre rádobj­­• 3 a_ bort dicsérő újabb meg újabb vallomásokat ő is e , TM °‘ súllyal nyugtázza. És ezt teszik a jelenlévő több­ < °‘­lozsvári Annamária (VI. osztályos), Simon Gabri! ■), Bokor Zsolt (VI.), Gyöngyössy Izabella (VII.). ...Füzeteket, füzetlapokat nézegetünk. Egyik^jj^^^ repel, hogy mennyi tejet ittak meg naponta, a i . két csoport, a Szúnyogláb és a Cinegecomb­ere . ^ ‘ so­rakoznak. A céllövészet, kötélhúzás, számháború,­­ • tol­eno lab­bozra való dobás, parittyázás, bekötött szemm­. ^ ^j­­dakeresés, nyom­jelzős játék után a Szúnyogja nagyobb pontszám. Halom dicsérő oklevelvd^)^ Josztá.a­ n -ott Majd a tanév megkezdése után kerík­^*jd|,j­ yt kerese'^ — A legjobban az önállóság tetszik h­Htarosan, -nek - mondják Fejér Ákosék. kiderül a T,k­v<m hogy ebben az évben a legjobb főztje a tan jb hegy­­azt ették legszívesebben, amikor egy-egy za&gt­attak mászás vagy szénatakarás után nagy éhesen nem Mert étvágyból és étvágygerjesztő levegőpp volt­ . . . „diók­ból!..­"-Kedd Más részletek Kolozsvári Annamária n p .^pl^tták Q reggelre ébredtünk. A napsugarak vidáman f-síwem csakod­­havasi vidéket. A patak boldogan csobogott. tünk. Reggeliztünk. Mindenki szedett egy mustárospohár epret, reggeli után. ...Délután takarni mentek a fiúk­ Mi, a lányok otthon pingpongoztunk. Szegény labdák, mennyit kell ugráljanak az asztalokon. Teljesen elfáradnak Vacsora után kötélhúzást rendeztünk a két csoport, vacsoráig, a Cine­gecomb és a Szúnyogláb között. Izgalmas perceken mentünk keresztül. Akkor izgultunk nagyon, amikor a két vezér húzott." ...így telt el a többi nap is, s közben talán észre sem vették, hogy honismeretből, természetszeretetből, emberség­ből, egymás iránti tiszteletből és megbecsülésből milyen sokat is gyarapodtak. Mert valahol ez a célja minden tábo­rozásnak. S csak akkor lehet ezt elérni, ha a tábor igazi, ő­­­­szinte, mesterkéletlen eseménnyé tud válni. — Mi mindig arra alapozunk, hogy a velünk jövő gye­rekek valami többlettel térjenek vissza a szülőkhöz. Ha jobb étvággyal, akkor is megérte. Nyilván, hogy ez így legyen, az ilyen gyerektáborban nincs helye az unalomnak. Azt hi­szem, ez alatt a pár nap alatt sem volt alkalmunk akár egy percet sem unatkozni. Most pedig, ha megkezdődik az is­kola, mi is megkezdjük a felkészülést a következő, a téli tá­borozásra, Uzonkában­­ zárja le a beszélgetést, • s ezzel tes­sékeli is haza piohírvendégeit Fejér Ákos, PÉTER SÁNDOR A Vadrózsa együttes nagy sikerrel vendégszerepelt Bi­har megyében, ahol kilenc e­­lőad­áson mutatkozott be a közönség előtt. Hosszabb turnéra indul szep­tember elején, 3. és 17. kö­zött a sepsiszentgyörgyi Álla­mi Magyar Színház. Állomá­sok: Olthévíz, Csíkszereda, Szászrégen, Marosvásárhely, Nyárádszereda, Medgyes, Se­gesvár, Dicsőszentmárton, Szo­­váta, Székelykeresztúr, Ze­­telaka, Szentkeresztbánya, Pa­­rajd, Székelyudvarhely. Megyénkben évente átla­gosan 587 lejt költenek lako­sonként egészségügyi ellá­tásra, ami egészségvédelmünk nagyfokú előrelépését jelzi. A sepsiszentgyörgyi Álla­mi Ker Magyar Színház szeptem­15 én nyit Theodor Ma­­nescu Éjszaka az országúton című darabjával. Baróton vendégszerepel a hét végén, szeptember 2-án este a sepsiszentgyörgyi szín­ház Machiavelli Mandragóra című darabjával. A közfogyasztási cikkek IX. mintavására a fővárosban szeptember 4-ig lesz nyitva. A megyeszékhely Szakszer­vezetek Művelődési Háza ki­rándulásokat szervez a közfo­­gyasztási cikkek fővárosi ki­állításának megtekintésére. Naponta 9—12 és 15—18 óra között lehet iratkozni. Szeptemberre az összes tengerparti üdülőtelepekre, 3 —12 napra szóló jegyek vált­hatók a Turisztikai Hivatalnál, leszállított áron. A vasút 25 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít. Az elmúlt színházi évad u­­tolsó bérletes előadását, a Mandragórát szeptember 20- tól lehet megtekinteni a szín­házban. Ugyanakkor az új bérletek is megvásárolhatók. mindenkit­­ érdekel SZEPTEMBER Alacsonyan lebegnek már a nyár meleg áramai, megbúj­nak a táj szelíd öbleiben, fakul levele gesztenyének és dió­nak, rejtőzködik már, szénakazlakba búvik, kósza nyájuk bundájába az idei meleg, este felénként finom bőrödzés vib­rál a vizeken, hús, szilvakék, főtt kukorica-illatú legek szállnak, és te megérted, hogy régesrég elúsztak fel­­gyermekkor szelíd lankái és fürge kaptatói az áramló időben, a­mely hajdanán örökkévalóságosdit játszott veled; mert örök­kévalónak tűntek a téli szánkózások, tavaszi firkándozások, nyári feredezések és örökkévalónak tűnt a gyümölcsei sú­lyától roskadozó ősz, bizony, bizony, kurtulnak az évek és mind sebesebben suhannak az évszakok, sarkadban már az Idő falánk kutyája, mohóbban, egyre szaporábban kell ne­kiveselkedned betakarítani nyarad és földed terméseit, egy­re szaporábban kell vetned, aratnod, szüretelned és elver­melned, mert ujjaid közt, bordáid közt zúgva süvítenek át az évszakok meleg és hideg áramaikkal, faggatódzó és kö­vetelődző szándékaikkal, nincs megszusszanás, nincsen meg­állás —, lám, fönt a hegyekben tegnap ismét mínusz egy fo­kot mértek. (L á.) Napkelte : 5,38 Napnyugta : 18,53 Eltelt : 244 nap Hátravan : 121 nap Borús, felhős,, esős idő vár­ható, lassú lehűléssel. Északi­­északnyugati szél. A hőmér­sékleti határértékek: éjszaka 7—10, nappal 20—22 Celsius fok között váltakozik-9,00 Tévéiskola; 10.00 Film­múzeum (ismétlés); 11.30 Ri­port; 11.50 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Vakációs matiné: A dé­li tengereken (14. rész); 16.30 Líbiai dokumentumfilm; 16.40 Népdalok; 17.00 Német nyel­vű műsor; 19.00 Lottóhúzás; 19.05 Megéneklünk, Románia; 19.20 Eze­regy este; 19,30 Esti híradó; 19,50 Fórum; 20,20 Othello — angol játékfilm; 22.20 Híradó; 22,30 Atlétikai Európa-bajnokság. A női ge­relyvetés, 200 m, 100 gátfutás, valamint a férfi rúd­m ugrás, súlydobás és 200, illet­ve 400 m­ síkfutás döntője. Sepsiszentgyörgy — Művész: A HAZÁÉRT — színes, két­részes román film 10, 16 és 19 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux : A SÜLTKRUMPLIS ÜNNEP — színes szovjet­­ film 15, 17 és 19 órától. RAJZFILMEK 11 órától. Sepsiszentgyörgy — Dózsa György klub : A SZÖKÉS — színes román film 18 órától. Kézdivásárhely — Május 8. : SZEPTEMBER — színes ro­mán film 10, 16, 18 és 20 órá­tól. Kovászna — Győzelem : VIGYÉL MAGADDAL A TÜNDÖKLŐ MESSZESÉGBE - színes szovjet film 16, 18 és 20 órától. Barót: JIM, AZ t­RIEMBER - ame­­rikai film. NÉGYEN A FÉNY­KÉPRŐL — NDK lUm — 20 órától. Sepsiszentgyörgyön, a Csíki utcában, új székházat építettek vil.am.senerg.a-elosztó vál.a.a. ^-«^^'UtvéVeTe') dellsege szamara. 1978. szeptember 1.,

Next