Megyei Tükör, 1979. július (12. évfolyam, 2316-2341. szám)

1979-07-02 / 2316. szám

EGYÜTTES (folytatás az első oldalról) rehaladását a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom és a kommunizmus építésének útján. A munkálatok folytatásaként megvi­tatták a tudományos kutatás, a techno­lógiafejlesztés és a műszaki fejlesztés 1990-ig szóló programjának tervezetét, illetve 2000-ig terjedő fő orientációit. A program ,amelyet az ország gazdasá­gi-társadalmi fejlesztési stratégiájával összhangban dolgoztak ki, biztosítja, hogy a technológiai kutató és tervező tevékenység határozottan a nemzetgaz­daság és az egész társadalom gyors ütemű előrehaladásának lényegbevágó­­an fontos irányaiban bontakozzon ki a műszaki-tudományos forradalomnak a szocialista építés valamennyi terüle­tét felölelő mind erőteljesebb érvénye­sítése alapján- A program előirányza­tai szerint a tudományos kutatás sze­repe és részvétele egyre nagyobb lesz a nyersanyag- és energiaalap bővítésé­ben és magasabb szintű hasznosításá­ban, a nyersanyag- és segédanyag-fo­gyasztás, a tüzelőanyag- és energiafo­gyasztás csökkentésében, a termelőerők kitartó korszerűsítésében és műszaki színvonaluk emelésében, a termékek minőségének és versenyképességének növelésében, abban, hogy gyarapodjék országunk hozzájárulása az értékek nemzetközi cseréjéhez. A program u­­gyanakkor fontos szerepet tulajdonít az elméleti és az alapkutatásoknak. A Politikai Végrehajtó Bizottság, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Állandó Bürója és a­­ kormány hasonlóképpen megvitatta az energetikai kutatás és fejlesztés 1990-ig szóló programjának tervezetét, illetve 2000-ig terjedő orientációit. A program az erőfeszítéseket arra összpontosítja, hogy a klasszikus energiahordozók új forrásait, valamint a nem klasszikus energiahordozók —­ úgy mint a nap-, szél-, geotermikus és más energiák — forrásait tárjuk fel és hasznosítsuk nemzetgazdaság gyors ütemű fejlődése, a az egész nép életszínvonalának szünte­len emelkedése folytán növekvő szük­ségletek kielégítése céljából. A prog­ram ugyanakkor nagy súlyt helyez ar­ra, hogy a legnagyobb hatékonysággal gazdálkodjunk az ország energiaforrá­saival, hogy szigorú energia- és tüze­lőanyag-takarékossági rendszert vezes­sünk be, mert ez lényeges feltétele an­nak, hogy biztosítani tudjuk a nemzet­­gazdaság gyors ütemű haladását, a nép életszínvonalának emelését. A Politikai Végrehajtó Bizottság, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Állandó­ Bürója és Románia Szocialista Köztársaság kor­mánya jóváhagyta a Román Kommu­nista Párt XII. kongresszusának az 1981—1985-ös ötéves tervre vonatkozó irányelv-tervezetét és Románia 1990-ig szóló gazdasági-társadalmi fejlesztésé­nek irányvonalait, a tudományos ku­tatás és­­ a technológiafejlesztés 1990-ig szóló programjának tervezetét, illetve 2000-ig terjedő fő orientációit, valamint az energetikai kutatás és fejlesztés 1990-ig szóló programjának tervezetét, illetve 2000-ig terjedő fő orientációit, és úgy döntött, hogy az ülésen elhang­zott észrevételek és javaslatok alap­ján eszközölt javításokkal a párt Köz­ponti Bizottságának plénuma elé ter­jesszék őket megvitatás végett. Az ülésen Ilie Verdel elvtárs, a kor­mány első minisztere tájékoztatót ter­jesztett elő a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ülésszakának ünnepi üléséről. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy mele­gen és nagyrabecsüléssel fogadták Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnökének a KGST ünnepi ülésszaka részvevői­hez intézett üzenetét. Ugyanakkor jóvá­hagyta a román küldöttség tevékeny­ségét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 33. ülésszakán, megállapít­va, hogy e tevékenység mindenben megfelelt annak a mandátumnak, ame­lyet a Politikai Végrehajtó Bizottság adott a küldöttségnek. A Politikai Végrehajtó Bizottság ér­tékelte annak a tevékenységnek a ki­vételes jelentőségét, amelyet a KGST a megalakulása óta eltelt három évti­zed során kifejtett a részt vevő szocia­lista országok közötti együttműködés fejlesztéséért avégett, hogy egyre gyor­sabb legyen gazdasági-társadalmi elő­rehaladásuk. Úgyszintén hangsúlyozta, hogy Románia aktív szerepet játszott a KGST egész tevékenységében, műkö­dése szüntelen tökéletesítésében, az egyenlőségnek, a nemzeti szuverenitás­nak, mindegyik ország szabad elhatá­rozásának az elve alapján annak érde­kében, hogy a szervezet mind jobb kö­rülmények között megvalósítsa a célo­kat, illetve betöltse a hatáskört, ami­ket az alapszabályzat rögzít. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy a jelenlegi felsőbb­­rendű szakaszban, amelyben az új tár­sadalom építése eljutott a szocialista országokban, a KGST-re megnöveke­dett szerep hárul az említett országok előtt álló komplex feladatok megfelelő megoldásában, gazdasági fejlettségi szín­vonaluk kiegyenlítődésének meggyorsí­tásában. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság kiemelte annak szükségességét, hogy a KGST mind határozottabban a gazdasági tervek egyeztetésére, a tag­államok nyersanyag-, tüzelőanyag- és energiaszükségleteinek kielégítésére, termelési szakosodás és kooperáció el­ő mélyítésére ,a fejlett, korszerű techno­lógiák cseréjére, a tudományos és műszaki kooperáció fokozására irányít­sa tevékenységét hosszú lejáratú egyez­mények keretében, és tovább tökélete­sítse a tevékenységi formáit, növelje operativitását és hatékonyságát, mélyít­se demokratikus jellegét. A Politikai Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a KGST üléssza­kán létrejött konvenciók és egyezmé­nyek megnyitják a távlatot a szocialis­ta országok közötti sokoldalú munkálkodás fokozódása előtt együtt­­mind­egyik nemzetgazdaság egyre gyorsabb ütemű felvirágzása ,a szocializmus és a béke általános erőinek megszilárdu­lása érdekében. A Politikai Végrehajtó Bizottság ki­jelölte a szükséges intézkedéseket, ah­hoz, hogy gazdasági szerveink végre­hajtsák az ülésszakon elfogadott do­kumentumokban foglalt előírásokat, és kifejezésre juttatta Románia szilárd el­határozását, hogy továbbra is cselek­vően részt vesz a KGST keretében ki­bontakozó együttműködésben, követke­zetesen hozzájárul az összes tagállamok gazdasági és társadalmi haladása érde­kében létrejött egyezmények megvaló­sításához. Az ülésen Nicolae Ceaușescu elvtárs tájékoztatót terjesztett elő arra az ál­lami látogatásra vonatkozóan, amelyet június 23. és 26. között tett országunk­ban Szpyrosz Kyprianu, Ciprus Köz­társaság elnöke Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceaușescu elvtársnőnek a meghívására. A Politikai Végrehajtó Bizottság ma­radéktalanul jóváhagyta és nagyra ér­­tékelte a Nicolae Ceaușescu elnök és Szpyrosz beszélések Kyprianu elnök közötti meg­gyümölcsöző eredményeit, amelyeket pregnánsan kifejezésre jut­tat a két államfő által a látogatás be­fejezésekor aláírt ünnepélyes közös nyilatkozat­ Az ünnepélyes közös nyi­latkozat megerősíti, hogy Románia Szo­cialista Köztársaság és Ciprus Köztár­saság szándéka mind kétoldalú viszony­latban, mind a nemzetközi küzdőtéren fellépni és egyre szorosabban együtt­működni mindkét ország és nép javára, az európai és a nemzetközi közeledés, egyetértés és béke ügye érdekében. A Politikai Végrehajtó Bizottság ki­emelte, hogy­ a román-ciprusi magas szintű dialógus új dimenziókat adott a két ország hagyom­­ányos kapcsolatai­nak, ismételten kifejezésre juttatta, hogy Románia és Ciprus kitartó ütemet akar szabni a román-ciprusi kooperá­ciónak és együttműködésnek a politiká­ban, a gazdaságban, műszaki-tudomá­nyos és kultur­ális téren, valamint más kölcsönös érdekű területeken. Kifeje­zésre jutott az a meggyőződés, hogy e kapcsolatok minden téren való fejlesz­tése és változatosítása megfelel a két nép haladásra és jólétre irányuló kö­zös törekvéseinek, a nemzetközi eny­hülés és együttműködés általán­os ü­­gyének. A Politikai Végrehajtó Bizottság egy­szersmind hangsúlyozta annak a véle­ménycserének a fontosságát, amelyre Nicolae Ceaușescu elnök és Szpyrosz Kyprianu elnök között sor került nemzetközi politikai aktualitás lénye­­­ges kérdéseivel kapcsolatban és ame­lyen kifejezésre jutott, hogy a két or­szág álláspontja az emberiséget foglal­koztató kérdések széles körében közel áll egymáshoz és hasonló. A megbeszéléseken Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke kifejezésre juttatta, orszá­gunk szilárd álláspontja, hogy a ciprusi helyzetet politikai úton, tárgyalásokkal kell rendezni Ciprus Köztársaság füg­getlenségének, szuverenitásának, terüle­ti integritásának, egységének és el nem kötelezettségének a tiszteletben tartása, a két ciprusi közösség békés együttélé­sének a biztosítása alapján­ Nicolae Ceaușescu elnök és Szpyrosz Kyprianu elnök kiemelte, hogy Romá­nia és Ciprus megkülönböztetett figyel­met fordít a Balkán és a Mediterrán térség tartós békéjének és együttműkö­dési légkörének a­ megteremtésével kapcsolatos kérdésekre, az európai biz­tonság megteremtésére és a kooperáció fejlesztésére; a helsinki záróokmány egységes egészként történő megvalósí­tására, beleértve a katonai szembenál­lás mérséklését célzó gyakorlati intéz­kedések megtételét is, ami nélkül sem kontinensünkön, sem a világban nem valósulhat meg az enyhülés. Amint hangsúlyozták, a két ország óhaja és szándéka hogy egyre szoro­sabban együttműködjék a nemzetközi porondon az államok közötti teljes e­­gyenlőség és méltányosság új kap j­á­­zatainak előmozdításáért, a leszerelést, s elsősorban a nukleáris leszerelést cél­zó konkrét gyakorlati intézkedések megtételéért, a­ gyengén fejlettség fel­számolásáért, egy új nemzetközi gazda­sági világrend kiépítéséért, a népek kívánságának, a békének és a hala­dásnak a megvalósításáért, egy jobb és igazságosabb világ létrehozásáért. Egyhangúan jóváhagyva a látogatás, a Nicolae Ceaușescu elnök közötti meg­beszélések alkalmával létrejött doku­mentumokat és megállapodásokat, Politikai Végrehajtó Bizottság megfele­­­lő intézkedéseket jelölt ki gyakorlatba ültetésükért, a Románia és Ciprus, a két ország népe közötti kapcsolatok egyre fokozottabb és sokoldalú fejlesz­téséért, mindkét fél javára és haszná­ra ,az egyetemes haladás, egyetértés és béke ügye érdekében. A Politikai Végrehajtó Bizottság ez­után a párt- és az állami tevékenység folyó ügyeivel foglalkozott. • • LILES Meteorológiai előrejelzés július hónapra (folytatás az első oldalról) képződéssel. Helyi záporokra és zivata­rokra számíthatunk, a mérsékelt, időn­ként felélénkülő északkeleti szél órán­kénti sebessége az ország keleti részé­ben meghaladja a 40—50 kilométert. A legalacsonyabb várható hőmérséklet 10 és 20 fok között ingadozik, a legmaga­sabb 22—30 fok körül alakul- Július 11. és 16. között általában szép, meleg időre számíthatunk. Az égbolt főleg éjszaka lesz derült- Dél­utánonként zivatarok lehetnek, különö­sen az ország délnyugati részében, va­lamint a domb- és hegyvidéken. A leg­alacsonyabb hőmérsékleti értékek 12 és 22 fok között, a legmagasabbak 26 és 34 fok között alakulnak, de helyenként nagyobb meleg is lehet. Enyhe lehűlés következik július 17. és 21. között, változékony időjárással, gyakori borult éggel, zivatarral, főleg az északi országrészben, illetve a domb-és hegyvidéken. Jégeső is előfordulhat. Az időnként felélénkülő északnyugati szél óránkénti sebessége elérheti a 60 kilométert. A legalacsonyabb hőmér­sékleti értékek 10 és 20 fok, a legma­gasabbak 20 és 30 fok között alakul­nak. A hónap utolsó napjaiban ismét fel­­melegszik az idő. Záporesők, zivatarok csak elvétve fordulnak elő, inkább dél­nyugaton, valamint a dombvidéken és a hegyekben. A várható hőmérséklet éjszaka és hajnalban 12 és 22, napköz­ben 24 és 34 fok között alakul, délen melegebb lesz. MLGYFIJ TIKOK Ștefan — fel­kép Úgy tűnik, hogy népek és nemzetek nagy megpróbálta­tásai idején, az élniakarás kitermeli a történelmet megvál­toztati bíró, az események folyásának belső rendet teremtő egyéniségeket. Kétségtelenül közéjük tartozik Sefan cel Ma­re is, ki a XV. század végén Kelet-Európa egyik sebb államférfiújaként beírta nevét, nemcsak népe legjele­törté­nelmébe, de egész kontinensünk históriájába is. Hatalmas államépítő munkája révén a kis Moldova megszilárdította szuverén államiságát ,s a környező nagyhatalmakkal, első­sorban a fenyegető oszmán veszéllyel dacolva, a korhoz mérten korszerű, független állású státussá válhatott. dik, Ștefan cel Mare jelentősége (a magyar história harma­Nagy Istvánként szokta emlegetni) jó­val túlmutat a középkori Moldva határain­ Ve­zetése alatt ez a kis állam kontinentális té­nyezővé vált, katonai sikerei és országépítő munkája foly­tán, egyenrangú partnerévé válhatott a korabeli lengyel és magyar birodalmaknak. Ez az egyenrangúság egyszersmind józan és kölcsönösen hasznos szövetséget is jelentett, a ka­tonai nagyhatalmaknak számító országok diplomáciája föl­ismerte, hogy Moldvát nem hűbéri állammá kell tenni — ezt nem is lehetett —, hanem keleti politikájuk erős szö­vetségesévé, Európa megmentésének egyik legerősebb paj­zsává. Ștefan cel Mare igen sok vonásban összemérhető ko­ra más nagy egyéniségeivel, elsősorban Magyarország ak­kori nagyformátumú reneszánsz uralkodójával, Hunyadi Mátyással. Országépítő politikájuk, a belső rend vaskézzel való megszilárdítása és az erős, ütőképes hadsereg megte­remtése is sok vonatkozásban egyezést mutat, ám legfőbb hasonlóságuk mégis zseniális államférfiúi és had­vezetői mi­voltukban áll. Ștefan úgy szervezte át a korábban hűbéri villongásoktól tépett, marcangolt Moldvát, hogy a nagybojár­­ság önkényeskedéseit megfékezve, a kis- és középnemesség, a szabadparasztokra és az ország szegény rétegeire támasz­kodva, erős, központosított hatalmat teremthetett. Ez a cent­ralizáció tette lehetővé hosszú uralkodása alatt azt a felmér­hetetlen jelentőségű országépítő munkát, melynek során föllendült Moldva gazdasági, kereskedelmi, művelődési éle­te. Erősségek tucatjait, templomok és iskolák százait építtet­te fel, s megteremtette a korában leghaladóbb jellegű had­erőt, melyet méltán nevezhetünk ma már akár néphadsereg­nek is. E szabad parasztokr­a, szabad városiakra, kisbojárokra és a csángó-magyar „részesekre" épülő had sikerrel vette föl a küzdelmet a török világbirodalom katonai túlsúlyával és az erdélyi — elsősorban székely — haderő támogatásával a XV. század második felének egyik legnagyobb csapását mérhette a vaslui-i csatában e hatalomra. E csatanyerésben elévülhetetlen stratégiai érdemeket szerzett Ștefan cel Ma­re, kinek halála 475. évfordulójára emlékezünk most. VARGYASI MIKLÓS Mök­ és emlékezete Gá­bor Áron 130 esztendővel ezelőtti hősi halála a törté­nelem menetét már bizonyosan sem pro, sem kontra nem befolyásolhatta. A nyomasztó túlerőben támadó császári csapatok és cári intervenciósok inváziójának nem állhatott sokáig sikeresen ellent a székelyekre, elsősorban háromszé­kiekre épült erdélyi forradalmi had. Hiában volt akkor már a katonák hősiessége, Gábor Áron tüzéri zsenialitása és Gál Sándor elszánt, elkötelezett katonai vezetése, a tömösi és berecki invázió után csak napokig, legfennebb néhány hétig tarthatta magát a székelyföldi önvédelem. Ám ebben az élet-halál harcban, ha katonai siker nem is születhetett, de forradalmi elszántságból példát mutatott Háromszék. Az eprestetői, a szemerjai ,a nyergestetői, a töm­ösi és a kökösi csaták úgy íródtak be a történelembe, hogy a helytállás mí­toszát teremtették meg. A forradalmi csapatok akkori áldo­zatvállalása csupán ama thermopülai hősök tettével mérhető össze, kiket a meg nem alkuvás szimbólumaiként idéz a his­tória. Ebben a tragikus, hősi eposzban Gábor Áron főszerepet játszik. Az ő törhetetlensége, szilárd hite edzette kérlelhe­tetlenné a forradalom katonáit, beléje vetett bizalmuk őriz­te meg bennük az utolsó csep vérig való küzdelem vállalá­sának értelmét. Gábor Áron törhetetlenül hitt a forradalom­ban. Nem hihetett ugyan a forradalmi haderő végső katonai győzelmében, de tudta azt, hogy a legvégsőkig menő áldo­zatvállalásnak is lehet a jövőre szóló érvényű értelme. Tisz­tán látta, hogy a forradalom és a szabadságharc a legkriti­kusabb és legkilátástalanabb helyzetben sem alkudhat meg, hiszen ezzel értelmét vesztené az a több mint egy esztendős titáni küzdelem­, mely e népnek alighanem legfelemelőbb történelmi kísérlete volt. Gábor Áron akkor Debrecenből, Kossuth Lajostól tért vissza, ki megerősítette őrnagyi kinevezését, a székely tü­zérség főparancsnokává tette, de tarsolyában ennél sokkal többet hozott haza: szülőföldje iparosításának nagy ígéretét. Ez lett volna a küzdelem végső értelme, a győztes forrada­lom utáni békés építés munkáin, mely emberi megélhetést, virágzást biztosíthatott volna földnek és népének. Gábor Áron a nagy ígéret után már csak meghalni jött haza: Háromszéket minden oldalról elözönlötték az ellen­­forradalmi csapatok. A kökösi csata végső, kétségbeesett kí­sérlet volt, hogy a Háromszék szíve felé törő ellenséget meg­­állíthassák. Korábban egyszer már sikerült e végponton megtörni a császáriak és cáriak túlerejét, de az 1849. július 2-iki csatában aligha lehetett beszélni az erőviszonyok bár­minő egyensúlyáról. Gábor Áron kedves ágyúi mellett sebe­sül­ meg, az ellenfél lövedéke találja a tüzérparancsnokot, s utolsó útja, Eresztevényig, az elmúlásé már, de a halha­tatlanságé is. Visszavonhatatlanul. MAGYAR­ LAJOS A takarm­ánybetakarítás színhelyén (folytatás az első oldalról) nyésző ,de ha az elmúlt év hasonló i­­dőszakának adataival összehasonlítjuk, amikor a június végi kimutatáson csu­pán ötven hektár lekaszált terület és alig tíz tonna beszállított széna szere­pelt, akkor az idei teljesítmény némi megnyugvásra nyújt alapot. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy ezen a héten­ ne fokozzák a napi ütemet: az illyefalvi, aldobolyi és szentkirályi ka­szálókon a tagság testületileg vegye ki részét a szénagyűjtésből. Bárót : Az intézmények dolgozói is részt vállaltak Kétségtelen, a 847 hektárnyi kaszáló figyelembevételével az a száztíz hek­tárt alig meghaladó betakarított terü­let meggondolkoztatja a beavatottat. Egyáltalán nem kedvezett e helyen jú­nius hava a takarmánynövények beta­karításának. S most a lemaradást pó­tolandó, kaszálók népesebb csoportja jelent meg hét végén a Kárás, a Ra­­koltyás és a Köpeci tető nevű dombol­dalakon, s a pillangósok silózásával egy­­időben siettetik a lekopasztott kaszá­lók termésének begyűjtését. A gazda­ság felé vezető úton egyre gyakoribb a szénával megtelt szekerek látványa. Hét végén a mérlegszobában is már hosszabb névsor állt össze a kimutatá­son : Tóth József, Ráduly János, Gáli Tamás, Hegyes István, Kerekes Gyu­­­la, Farkas Jenő, Dániel István, Fábián Géza szerepelt a leg­szorgalmasabbak nyilvántartóján. Va­sárnap a város intézményeinek dolgo­zói is nagy számban megjelentek, ők is részt vállaltak a mezei munkálatok­ból- Bukszád : Szekér szekeret és E termelőszövetkezetben főként há­rom sürgős mezei munkálat igényelt e hét végén szervezettebb összpontosí­tást : a Lapály-dűlőn a cikória kapálá­sa szerepel napirenden, a lóherepar­cellákon e pillangóstakarmány betaka­rítása és silózása foglalkoztatta a pestiőket, míg a férfiak zöme, élen­gé­­fogatosokkal, az Almásmező, az Olt­­völgye és az Oltón túli Zegán domb­oldalakon­­ kaszált, takart, boglyázott. Kijutott e napon mindenki számára jócskán a munkából, de elsősorban a kaszálók teljesítménye állott a figye­lem középpontjában. A gazdaság állat­­tenyésztési üzemága számára ugyanis az eddig betakarított 330 hektárnyi szénafű még egyáltalán nem nyújt ke­zességet a gondmentes teleltetésre. 180 tonna jelenleg az eddig beszállított szénamennyiség, de a 749 hektárt ki­tevő hatalmas kaszálóterület termésé­nek begyűjtése még kitartó erőfeszítést követel. Szó se róla, e hét végén a mun­kaerő java ide összpontosult, e hétvégi napon a mérlegszoba előtt szekér *»3- kért ért, egymás után érkezett Kádár Géza, Keresztes Jakab, Kádár Pál, Nyágaty Ferenc ,Bács Márta, Tódor József, Vaszi József, Antalka Dezső fo­gata, s minden bizonnyal az egyre fo­kozódó ütem a következő néhány na­pon nagyot lendít­ majd a gazdasági raktárnak kimutatásán. Csak az idő­járás kedvezzen e héten is szénaszárí­­tásra. Maksa : 800 tonna szenázs E termelőszövetkezetnek nincs ha­talmas kaszálója ,mindössze 143 hek­tár a szénatakarmánynak való összte­rülete, ezért is fektetnek nagy hang­súlyt a szenázskészítésre. A lóhere si­lózásával végeztek, a sáté szénafüvét is behordták, s eddig pontosan 800 ton­na az idei szenázskészletük. Kaszálói­kon is a szénafű nagyja betakarítva — 120 hektár a lekaszált terület­ A Nagy­rétről, Csobodról, Taraaljáról s az e­­resztevényi patak mellől már napokkal ezelőtt lefogyasztották az első termést, s van némi remény sarsára is. Keres­­tély Csaba örömmel újságolja : min­den kultúrában elvégezték a gépi ka­pálást, s 270 hektáros burgonyaterüle­tüket másodszorra is lekezelték vész ellen, s egyidejűleg a kolorádó-invázió elleni másodszori permetezést is az u­­tolsó hektárokon végzik. E hét elején a silózással fölszabadulnak az utánfu­tók, úgyhogy a fogatokkal együtt min­den szállítójárművet a szénafű behor­­dására irányítanak.•­ A kézdivásárhelyi Község- és Lakásgazdálkodási Kirendeltség Budai Nagy Antal utca 1. szám, telefon 11997 — mestert a kézdivásárhelyi vízműhöz; — mestert a lakás- és hőköz­­pont-részleghez; — kőműveseket az építészeti részleghez; — szakképzetlen munkáso­kat az építkezési rész­leghez. Alkalmazási feltétel a 12. számú törvény alapján törté­nik. Bővebb felvilágosítás a ki­­rendeltség székhelyén kérhető. a A BIBARCFALVI BORVÍZP­ALACKOZÓ GYÁR kedvező javadalmazással AZONNAL FELVESZ — munkásnőket a palackozó üzembe —­ alkalmi munkásokat — rakodómunkásokat Egy kiállítás fény- és árnyoldalai Dicséretes kezdeményezés a kovásznál Lendület évente megrendezett házi kiállítása. Bár, úgy tűnik, az idei kissé szűkebb „keresztmetszetű“, mint a korábbiak, látnivaló azért bőven akad, ízléses, szép készruháik, szöveteik, cipőik, ház­tartási eszközeik alighanem vásárlásra, rendelésre bírják a helybélieket és a vendégeket egyaránt. Idén hiányzanak a bútorok, ám nem is e hiány jelentené a szóvá tenni érdemes fejcsóválgatásunk okát, hanem azok az úgynevezett nép- és iparművészeti csodák, melyek a kiállítás egy egész sarkát elfoglalják. Hogy a néphez és az iparhoz mi közük van, én azt nem tudom eldönteni, de az biztos, hogy a művészethez semmi. Nem hiszem, hogy olyan sokat emlegetett ízlésneve­lésünk hasznára válna­k mindközönségesen csak istentelen giccseknek nevezhető tárgyak és tárgyacsk­ák kiállítása, am­e­­lyek skálája a semmire nem használható, funkciótlan „hasz­nálati“ tárgyaktól a fába karcolt „souvenerekig“ terjed. Kü­lönben is azt hiszem, megyénk és a környező vidékek mű­emlékeit úgy is védenünk kellene, hogy az ily ábrázolá­sok elkészítésének törvénnyel szegjük nyakát. Éppen a mű­emlékek érdekében. m. I. Azokban a líceumokban, a­­hol a IX. osztályokba meghir­detett helyek számánál több a jelentkező, mától kezdődően ismeretellenőrző próbákat tar­tanak. Tengerparti jegyek érkeztek a Megyei Turisztikai Hivatal­hoz: Dél-Eforia, július 2—12. között, II. osztályú szálloda] Sepsiszentgyörgy — Művész Kapjunk el egy hulló csilla­got — színes amerikai film, 10, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux Félelem elleni orvosság — Gyászjelentés Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KOVÁCS ISTVÁNNÉ, született RÁKOSI JOLÁN, 1979. június­ 30-án, életének 58. évében, hosszas szenvedés u­­tán elhunyt. Temetése július 3-án, kedden 16 órakor lesz a sepsiszent­györgyi református ravatalozó háztól. Részvétnyilvánítás délelőtt 10—12 és délután 4—6 óra közt A gyászoló család (1012) 1163 lej; Satum, I. osztályú szálloda, július 3—14., 1166 lej; Techirghiol, III. osztályú vil­la, július 5-16­, 542 lej. A lipcsei vásárra hatnapos kirándulást a szervez Tu­risztikai Hivatal szeptember­ben. Utazás repülővel, i­jsnyár 4000 lej. szélesvásznú, színes film, 11, 15,30, 17,30 és szovjet 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8 Felbillent hold alatt — szé­lesvásznú, színes szovjet film 10, 16, 18 és 20 órától. Kovászna — Győzelem A sólyom —­ színes szovjet film, 11, 17 és 19 órától. Megemlékezés Ma, július 2-án, egy éve, hogy a drága jó férj, édes­apa, testvér, nagytata, KE­RESTÉL!" ANDRÁS szíve megszűnt dobogni. Emléke mindig élni fog ! Apróhirdetés Eladó Skoda S 100. Érdek­lődni : Kézdivásárhely, Ady Endre 22. (1019) minden­kit 1*1) érdek­el 1979. július 2. Napkelte : 5,36 Napnyugta : 21,02 Eltelt: 183 nap Hátravan : 182 nap Bizonytalan idő, változó fel­hőzet. Helyenként záporok, zi­vatarok- Gyenge keleti szél. Változó hőmérséklet: napköz­ben 26 és 28, éjszaka 14 és 16 C­ fok­ között­•— 15,40 Magyar nyelvű műsor; Augusztus — 1944—1979. Jegyzetek a hazáról, hazafi­­ságról — Románia — XXV XXXV­ • Jelentések a felszaba­dulás 35. évfordulóját köszön­tő szocialista versenyről — Mezőgazdasági krónika — Körkép. A tartalomból : sze­melvények a marosvásárhelyi zenei napok eseményeiből — Horizont — természet, társa­dalom ,tudomány. A tartalom­ból : kerekasztal-beszélgetés : a társadalomkutatás eredmé­nyei a felszabadulás után. Részt vesz : dr. Imreh István, egyetemi előadótanár és Ke­­szi-Harmath Sándor. Kalei­doszkóp — Zenei mozaik- Közreműködik : Csíky Ibolya, Kiss Erzsébet, Csom­a Judit, Cseke Sándor, Horváth Béla, Török István, valamint Cs. Tóthkovács Ilona, Miske Lász­ló, Antal István, Trifán Lász­ló és a ZMetropol együttes. — írók vallomásai Móricz Zsig­­mondról. Összeállította Kán­tor Lajos — Gyermekműsor ; 18.30 Ștefan cel Mare; 18,50 Ezeregy este; 19,00 Híradó; 19,15 Az energiakérdésről ; 19,35 Poldark (19. rész); 20,30 Kilátó; 20,50 Tudományos műsor; 21,20 Könnyűzene, 21.35 Híradó: Deák Tamás A HADGYAKORLAT Groteszk három felvonásban BÉRLETNAPTÁR július a-én, csütörtök du­ 5 órakor L-bérlet július 5-én, csütörtök este 8 órakor D-bérlet július 7-én, szombat este 8 órakor E-bérlet július 8-án, vasárnap este 8 órakor F-bérlet július 12-én, csütörtök este 8 órakor Dj-bérlet július 14-én, szombat este 8 órakor G-bérlet július 15-én, vasárnap este 8 órakor H-bérlet Felesége, fiai, leánya és unokái (1013) 100 éve, 1879. június 10-én született Ko­lozsváron Szabó Dezső író, publicista. Rend­kívül függ. 12. alkotó volt. A Nyugatban kö­zölt művei a korai magyar függ. 8. próza legsikeresebb darabjai. Igen jelentősek függ. 1. Egyik kedvenc műfaja volt a vízsz- 45. Vízszintes: 6. Főműve; 8­ Ilyen az áru; 9. Vékony ta­karó; 11. Szóösszetételekben fával való kap­csolatot jelent; 13. A szerelem istene az ó­­kori görög mitológiában; 14. Portugál, belga és thaiföldi kocsijelzés; 15. Vissza, ritka fér­finév; 17. Közepén tolom; 18. A dúr-skála második­ hangja; 19. Vajon ebbe az irányba?; 21. Rangjelző rövidítése; 22. Magyar nemzet­közi sakkmester (István); 23. Személyek til­takozási joga; 24. Szent idegen rövidítése; 26. Se..., se hosszú; 28. Német névmás; 29. Se­bészkés; 30. EB!; 31- Szovjet repülőgép; 32. Szerencséje volt; 34. Szent román rövidítése; 35. Az eltelt időtől; 37. Egy Londonban; 38. ...szép, akinek a szeme kék; 39. Település Franciaországban, a svájci határ közelében; 41. Szalonnát párol; 42. Ezen a helyen; 44. „Az" ausztráliai futómadár. Függőleges: 1. Eléje — népiesen; 2. Szovjet-amerikai le­szerelési egyezség; 3 Mosdóban van; 4. A vé­gével megtoldva idegen állatkert; 5. Kiló azo­nos betűi; 6. Piciny; 7. Vajon víztartó nátri­­um-kálium-aluminium-szilikát?; 10. Azono­sak; 15. Lop; 16. A mélybe; 19. Város Nyu­­gat-Németországban, Bonntól északra; 20. Táplálkozott; 25. Nem engedett; 27. Hosszú... ereszti, sokat beszél; 33. Ittrium és oxigén; 34- Se szeri, se...; 36. Nyújtotta; 38. A telefon egyik feltalálója, elöl személynevének dőbetűjével (Graham); 40. Szintén ne­­hez­41. „A­ másik?; 43. Bármely személy neve he­lyett írható; 44. Osztrák és vatikáni kocsijel. török sándor 6# 7IX p0_L !S­k?u0 mmmsi Kin mám ríiBinríam

Next