Megyei Tükör, 1988. február (21. évfolyam, 4976-5000. szám)
1988-02-26 / 4998. szám
A SZAKMAI OKTATÁS HATÉKONYSÁGÁÉRT Együttes erőfeszítéssel Az iskolaigazgatók és a szakmai oktatást koordináló mérnökök egyletül, vállalatigazgatók, vállalati párttitkárok másfelől közös tanácskozásra ültek le a minap, hogy a szakmai oktatásról beszélgessenek, megoldást találjanak számos nehézségre, amelyek egyelőre a gyakorlati oktatás hátrányára vannak, s csakis közös erőfeszítéssel küszöbölhetők ki. Mint ismeretes, vagy öt esztendeje az iskolai tanműhelyek átmentek a patronáló vállalatok tulajdoniéba, s ezeknek kell, törvényes előírások alapján, biztosítaniuk mind az elméleti szakismeretek, mind a gyakorlati ismeretek szakszerű előadását, megtanítását, a termelőgyakorlat irányítását. Végeredményben tehát minden, ami a tanulók szakmai felkészítésével kapcsolatos, az illető termelőegység kötelessége, az ő hatáskörébe tartozik. Ami megfontolásra késztet, az, hogy éppen maguk a vállalatok, tehát a jövendő szakemberek várományosai nem értették meg mindannyian ennek a lépésnek rendkívüli fontosságát, gyakorlati jelentőségét, s emiatt nem is törekedtek arra, hogy kiváló szakembereket küldjenek az iskolába, olyanokat, akik képesek, alkalmasak arra, hogy a fiatalokat a szakmára, a mesterségre megtanítsák. Nyilván, ebből a követelményből kell(ene) gyárak, a kiindulnunk: az üzemek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, más termelőegységek csakis ilyen téren is kiemelkedő teljesítményre képes szakembereket jelöljenek ki tanításra, akik annak tudatában nevelik, oktatják a gyerekeket, hogy két-három esztendő elteltével az ő termelőegységükben fognak dolgozni. Sok, nagyon sok a panasz, az elmarasztaló szó az iskolákból frissen kikerült, fiatal szakemberek munkájára. Számosan közülük nehezen illeszkednek be a munkaközösségbe, az egyéni normát nem teljesítők túlnyomó többsége közülük kerül ki, vannak, akik leérettségiznek, de a szakma alapvető ismereteivel sem bírnak. Ám hogyan is lehet megkövetelni, hogy rend, fegyelem, következetesség honosodjék meg e fiatalok körében is, ha tudjuk, hogy például a sepsiszentgyörgyi 2-es számú Ipari Líceum élelmiszeripari tagozatának végzős osztálya csak most kapott szakképzett mérnököt, s végre meg tudták határozni azoknak a dolgozatoknak tematikáját, amelyekkel e végzősöknek három-négy hónap múlva érettségiztető bizottság elé kell állniuk? Avagy mit tanulhatott az a polyári líceumista tagozatos, akit mindössze három-négy óra után le is zárt a termelőszövetkezettől szakemberként tanítani küldött könyvelő? Szentléleken alig két hete jelent meg két agrármérnök, hogy a helybéli téesz jövendő dolgozóit a föld helyes megművelésére tanítsa ... Csernátonban is csupán a szüntelen vita szintjéig jutott el a kérdés megoldása... Az építészeti szaklíceumban és szakiskolában még a minimális szakismeretek elsajátíttatásához szükséges feltételeket sem teremtették meg... A megyében van legalább tíz olyan, agráripari profillal az általános iskolák mellett működő líceumi első fokozati tagozat, ahol jóformán mezőgazdasági szakember még meg sem fordult. És úgy néz ki, a vita tovább folytatódik. Mert elképzelhetetlen, hogy valamely iskolában a szakórákat ne jól képzett mérnök vegye át, hogy a gyakorlati órákat ne némi pedagógiai érzékkel is megáldott oktatómester irányítsa. Ezer-ezerötszáz évi óraszámról van szó egy-egy szaktárgy esetében, s ha a tanrend előírja a tananyagot, azt illenék is megtanítani. Másképp teljesen üresjáratúakká degradálódnak ezek a tanórák, kitöltetlenül egész napok, felütheti fejét a fegyelmezetlenség és nemtörődömség. Tény, hogy nem feleslegesen nyújtották meg a gyakorlati oktatási időszakot, hogy nem megfontolatlanul iktatták órarendbe a műhelygyakorlatot. Komolytalanság lenne ne élni a lehetőségekkel. Ezt kell megérteniük egyrészt a patronáló vállalatoknak, amelyek közül jó páran valóban szívügyüknek tekintik, és nem tizedrangú kötelességnek a tanulók szakmai felkészítését. Meg kell érteniük ezt a dolgot azoknak a vállalatoknak is, amelyek szakembert adhatnak valamely iskolának, beleértve az ú—VIII. osztályokban folyó gyakorlati oktatást is. Az elemi műszaki felkészítés a gimnáziumi tagozaton elengedhetetlen feltétele annak, hogy a későbbiekben a gyerek könnyebben bekapcsolódhassék a IX. osztálytól kezdődő gyakorlati munkába. A lakatosság, asztalosság, elektrotechnika, kötés, varrás, szabás alapvető munkafolyamatok, legalább ennyit ismernie kell egy nyolcadikot végzett fiúnak és lánynak. De hogyan ismerje meg, ha nincs, aki megismertesse? Kovászna megye iskolahálózata igazodik azokhoz a követelményekhez és elvárásokhoz, amelyeket e vidék sokoldalú fejlődése állít az oktatási hálózat elé. Ezeknek megfelelni, az igények szintjére emelkedni csakis együttes erőfeszítések nyomán lehetséges. Az iskola önmagában nem tud megküzdeni a feltornyosult feladatokkal, s ha a többi érdekelt fél nem teljesíti feladatait, felemás eredménnyel jár majd a szakmai felkészítés. A törvényes előírások mindenkit köteleznek, nem kell egyebet tenniük hát, mint a törvény szellemében eljárniuk. A megye szakember-utánpótlásának biztosítása, maga a gyors ütemű gazdasági-társadalmi fejlődés követeli ezt meg mindenkitől. PÉTER Sándor Pillanatképek a sepsiszentgyörgyi 3-as sz. Ipari Líceum asztalosműhelyéből (KÓSA Ferenc felvételei) KÖZÖS KUTATÓMUNKA (folytatás az első oldalról) meggyőződésre jutunk, hogy jóval magasabb hozamra is telne e talaj termőerejéből. Ezért is beható elemzés tárgyává tettük elmúlt évi tapasztalatainkat, s ennek szem előtt tartásával készülünk az idei gazdasági évre. Az alábbiakban lássuk, melyek voltak azok a tényezők, amelyek károsan befolyásolták termésünket, s amelyek a legnagyobb óvintézkedések megtételére köteleznek. Mindenekelőtt meg kell említenünk a burgonyát a vegetáció alatt és a tárolás folyamán károsító betegségeket. Köztudott, hogy egy ideje gazdaságunk és a brassói kutatóintézet között szoros és eredményes az együttműködés. A közös megfigyelések eredményei igen hasznos tanulságokkal jártak. Megállapítást nyert például, hogy viszonyaink között a vetés utáni gumókárosodások sorában a különböző fusarium fajok bizonyultak a legjelentősebbnek. Általában ezek okozták az ültetés utáni gumórothadásoknak több mint hatvan százalékát. A tárolás tartama alatt a gumórothadás „részaránya“ ennél is magasabb. A fusariumok tipikus sebparaziták, ezért nemcsak a betakarításkor és tároláskor, hanem a gépi vetőanyag előkészítésekor is komoly fertőzési és rothadási veszélyt jelentenek. A letördelt hajtáshelyek a legkedvezőbb fertőzési kapuk. Tárolás alatt folyamatosan csökken a gumók ellenállóképessége, vetőanyag-előkészítés ezért a gondatlan akár húsz-harminc százalékos kelési veszteséghez is vezethet. A közös kutatói munka során ugyancsak kitűnt, hogy határunkban a keléshiányok másik fő okozója a rizoktónia volt, amelynek leggyakoribb formája az ültetés utáni csíra-, illetve hajtásrothadás. Ennek következtében az elültetett gumók egy része később, gyengébben vagy súlyos fertőzés esetén ki sem kelt. A minőségi kiesés nagysága is számottevő volt a károsodás nyomán képződött sok apró és torzult gumó következtében. Ebben a termelési évben a kórokozók élettevékenységét, a kutatóintézettel sorra került közös tanulmányozás nyomán a termesztés során számos külső beavatkozással igyekszünk befolyásolni. Ezek sorában különösen jelentős szerep jut a vetésforgónak, istállótrágyázásnak, talajelőkészítés minőségének, az ültetés idejének és mélységének, a betakarítás időpontjának és nem utolsósorban az ültetőanyag minőségének, és természetesen az ültetőanyag biológiai felfrissítésének. Még a háztáji területeken is nagy gondot fordítunk a parcellák kicserélésére, mindhárom faluban, ezzel is nagymértékben igyekszünk csökkenteni a betegségek mértékét. Tekintettel az élő munkaerő állandó csökkenésére, valamint a tárolási veszteségekre és károsodásokra, gazdaságunk a legcélszerűbb megoldással tárolási módszereken is igyekszik válatoztatásokat eszközölni, ezért határoztuk el, hogy 1990-ig a teleki részlegen egy kétezer tonna körüli kapacitású típustárolót építünk. De intézkedési tervünkben továbbra is fontos szerepet juttatunk a betegségek, kártevők leküzdésének. Amint arra az igen hatékony kutatói munka során fény derült, a termés 35 százalékát veszélyeztetik felméréseink alapján a betegségek és kártevők. Ilyen értelemben még hatékonyabb eszközökkel hasznosítjuk a mechanikai és biológiai védekezés eddigi eredményeit, mindent elkövetünk, hogy határunkban egyre kevesebb veszteséget okozzanak a kártevők. megyei titkor SZAKEMBEREK FÓRUMA Esküszöm a fokhagymára (VI.) Felelevenítjük, hogy a biológiai kertekben a helyes növénytársítás rendkívül fontos. A vegyes kultúra pozitív hatását érvényre kell juttatni. A zöldségfélék képesek hatástalanítani, elpusztítani egymás kórokozóit és kártevőit. Vannak kultúrnövények, amelyek kölcsönösen gátolják egymás növekedését. Szaklapban olvastuk, hogy a teameg kávécserje levele rovarirtó szernek is alkalmas. Serkentő, izgató szert tartalmaznak. A kávélevelek koffeinkoncentrációja megöli a lárvákat. Hasonló hatást állapítottak meg a citrom- és narancshéj esetében. A házi légy, szúnyog megbénul tőlük. A hatóanyag a héj illóolajában van megkötve. Biológiai rovarirtó, akárcsak a japán krizantémben megtalálható hatóanyag. Mindezek után hideg zuhanyként hat, az olvasóra egy mezőgazdasági kutató elég merev állásfoglalása a biológiai védekezéssel, kertészkedéssel kapcsolatban. Szerinte a biokertészkedés „tudományát“ (így, idézőjelben) a vegyszerektől rettegők, mezőgazdasági gyakorlattal nem rendelkezők népszerűsítik világszerte. A talaj termőképességének fokozásakor alapszabály a szükséges terméshozam előteremtése, továbbá kerüljük a termény- és környezetszennyezést. A DDT kezdetben csodaszer volt, később kiderült, hogy veszélyes, s erre kivonták a forgalomból. A biokertészek eljárásaiban — a kutató szerint — kevés az új. A vetésforgó, a vegyeskultúra, a rovarfogó öv, a szerves trágya használata régóta ismert és alkalmazott. A fahamu nem éppen veszélytelen a kátrányszármazékok miatt. A műtrágyák akkor jelentenek veszélyt, amennyiben ésszerűtlenül alkalmazzuk azokat. A mezőgazdaság nem teljesítheti hozamnövelő feladatát műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ellenben az is kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés révén a talajból nagy mennyiségű szerves anyag távozik el, amit pótolni kell, s a betegségek és kártevők nagy veszteségeket okoznak a mezőgazdáknak. A növényvédelem pedig mindmáig kényes feladat, mert kétségtelenül szennyez. A kutatók célja ezért olyan új anyagok megtalálása, amelyeknek a szennyező hatása minimális. Például hormonhatású rovarirtó, biológiai védekező módszerek. A biokertészkedés és a vegyszerek hívei között a küzdelem még korántsem dőlt el, de a józan ész mégis az előbbieknek szurkol vagy legalábbis valami kompromisszumos megoldásnak. TOMPA Ernő Lőcsei Árpád, a kipuriak szentiván- laborfalvi egységén« nyulásza a kisállattenyésztők közös előkelő helyen állhat, gondoljuk, hiselymes prémjével kebeléhez és Inaihoz barátságosan simuló Pityura a házinyúl-telep nyolc kilogrammos kedvencére nézünk, amelynek, a tapaszos nyúlmamákat és a süldőkorú nyúllánlkat kerülgetve — és utol is érve! - nem kis szerepe van abban, hogy a wít évben hárommázsányi nyúlhús beült a kisipari termelőszövetkezetek étkezdéinek konyhájára, háromszáz chílből a tímárok meg szűcsmesterek *ihelyébe. Persze, erről csak mi tuduk. Pityu nem is sejti, hisz akkor felmondaná gondozójával való régi barátágát, ami még az akkori időkből származik, mikor otthon, a Lőcsei portán ténykedett. Gazdája ugyanis hazulról vitte be, először csak bedolgozónak, majd rendes tagnak a szövetkezetbe, hogy a bennlévők, súlyban és termetbeni házha hozzá igazodnának. Eddig nem csalódik egymásban. (csernátoni) (ALBERT Levente felvétele) AZ 1988-AS GAZDAG HOZAMOKÉRT Mezőgépészek elitjeiért (folytatás az első oldalról) mogtevő részének talajjavítási előirányzata. A mezőgépészeti részlegen e napokban a traktoristák a javítások végső szakaszába érkeztek, a tavaszi munkagépek bejáratásával, ellenőrzésével teremtik meg a kifogástalan minőségű munkálatok előfeltételét. Az elmúlt esztendőben, mint ismeretes, ez a részleg a bodoki agráripari tanácsban (de nem csak e körzetben, megyeszerte jó hírnévre tett szert e munkaközösség), arról volt ismert, hogy minden mezei munkálatot a megállapított időben és kifogástalan minőségben végzett el. A sörárpát 3, a cukorrépát 5, a burgonyát 12 nap alatt juttatták földbe, s minden kultúránál tiszteletben tartották az előírt növénysűrűséget, a kelés is egyenletes volt. Az egyes parcellákon a vegyszerezést is lelkiismeretesen végezték el, mindenütt gyommentesek voltak a kultúrák. A betakarítás egész tartama alatt is példás helytállás jellemezte az árkosi mezőgépészek teljesítményét, aminek következtében sikerült az előírt tíz nap alatt végezni a búza, kilenc nap alatt pedig az árpa aratásával. De nemcsak e határban, más megyékben is kedvezően vélekedtek az árkosi kombájnosok teljesítményeiről. A kivételes minőségű vetési-bel'akantási munkálatnak az elmúlt évben megvolt az eredmény hiszen Arka határában búzából tervezett 4100 kilogrammos hektárommal szemben 4965 kilós átlagtejést valósítottak meg, árpából pedig előirányzott 320 kilóval szemben 379 kilós volt hektáronként a betakart termésük, a cukorrépából is az lőirányzott 195 tonnával szemben 2 tonnát juttattak az állami alapra A szénafüvek betanítása terén i jó példával szolgálta a mezőgépészek e gazdaságban az elő pillangósok a szénaterületek najibb részét sikerült gépesítve betaktani, csupán azokon a területeken ették igénybe a kézi erőt, ahol a nel- terepviszonyok miatt nem lehetett békét alkalmazni. S mit tervez az d tavaszi kampányban a mezőgép*-ti részleg? Karácsony Endre törné* így foglalta össze elképzeléseit: — Célunk ezen a aszón is az idejében elvégzett és hústalan minőségű munkálat. Az is ahhoz ragaszkodunk, hogy a mpányhoz szükséges minimális szál talajelőkészítő munkálatot alkalmuk- a sörárnacukorrépa-, takarni répa-területeinken, kombináton * e kultivátor é tárcsa alkalmazása én. A vetés egész tartama alatt idén is az előír növénysűrűség és antimális idő szigorú betartásához iszkodunk. A megyei pártbizottsághoz naponta többen fordulnak levélben vagy személyesen javaslataikkal, panaszaikkal és más természetű beadványaikkal. A közléseket, beadványokat minden esetben a legkörültekintőbben kivizsgálják és megfelelő intézkedéseket foganatosítanak, javasolnak. Rovatunkban ezekből közlünk. FEBRUÁR ELSEJÉTŐL NYUGDÍJAS B. Z. Torja községből tavaly töltötte be 62. életévét. A megyei szervekhez nyugdíjazása érdekében fordul. Megállapították, hogy tavaly nem volt mód CSAK A BEÉPÍTHETŐ TERÜLETEN A TEXTIL SZÖVETKEZET BEDOLGOZÓJA LETT Gyerekkora, óta asztmás L. M.-t Kovásznán élő nővére vette gondozásba és tartotta el eddig. A 21 éves iskolázatlan lány a központi pártszervekhez fordult, hogy egészségi állapotának megfelelő munkahelyet kaphasson, hiszen a nővére családja egy fizetésből LEHETŐSÉGE VAN SZERZŐDNI korára, anyagi helyzetére hivatkozva. B. A. Árapatakról azért nyújtott be kérést a megyei szervekhez, hogy ne kelljen állati termékeket szerződnie. A beadvány kivizsgálásakor kide RÉSZJEGYALAPJÁT VISSZAFIZETTÉK B. Z. nyugdíjazására, kérvényének megoldása erre az évre maradt, mert B. Z nem összesítette az 1977-es 3-as számú törvényben előírt régiséget. Kérését januárban megoldották, február elsejével nyugdíjazták el. Kérését a megyei szervekhez továbbították megoldás végett. Elemezve a helyzetet, L. M. számára megoldást találtak: a Textil kisipari szövetkezetnél vállalt munkát bedolgozóként. Ezen túlmenően a Kovászna városi néptanács Végrehajtó Bizottsága javaslatára L. M. februárban 400 lejes időszakos anyagi segélyt is kaptakt, hogy B. A. szándékosan „szegényítette“ magát, a helyszínre kiszállók gazdaságában egy anyasertést, három hízót, több szárnyast találtak. Van tehát lehetősége a minimálisan megszabott mennyiségű termék szerződésére. Cs. B. Attorjáról a megyei szervektől kérte, hogy bennvalót építhessen az általa megjelölt helyen, a falu szélén. Az engedélyt nem hagyhatták jóvá, mert a telek a falu beépíthető övezetén kívül esik, ahol tilos az építkezés. (.s. B. a helybéli néptanácstól kell egy megfelelő helyen található tervet igényeljen, ennek birtokában kérheti az építési engedélyt is. NEM JOGOS A BIZTOSÍTÁSI KÁRTÉRÍTÉSRE Az Állami Biztosító megyei kirendeltségére panaszkodott P. A. Felsőrákosról, mondván, hogy az nem fizette ki neki a balesete után járó biztosítási kártérítést. Levelét kivizsgálva megállapították, hogy a biztosító nem tévedett, nem járt el szabálytalanul, amikor a hozzá benyújtott kérést visszautasította, hiszen P. A. nem volt jogosult a pénzre. P. A. a pénzt a testvére által megkötött biztosítás alapján igényelte, holott ő, mint testvér, nem sorolható be a komplex biztosítás által megjelölt személyek közé. A komplex biztosításba a biztosítást megkötő személy mellett annak férje vagy felesége, gyermekei és szülei tartoznak, akik közös háztartásban élnek a biztosítást megkötő személlyel. L. I. Sepsiszentgyörgyről a megyei szervekhez benyújtott kérésében nehezményezte, hogy a Szőlészeti és Borászati Vállalat nem adott választ arra a kérésére, amelyet rokkantsági nyugdíjazása után" a részjegyalapba letett összeg visszafizetéséért nyújtott be. Levelét kivizsgálva megállapították, hogy L. I. kérése jogos, az 1982-es 3. számú törvény 15. szakasza előírásainak megfelelően nyugdíjasként joga van az alap visszavételére. Viszont az is kiderült, hogy a vállalathoz beadott kérés alapján a dolgozók közgyűlése már 1986. augusztus 11-én jóváhagyta az összeg visszafizetését. Mégsem fizettek, mert a vállalat elmulasztotta az értesítés kiküldését, a panaszos pedig nem érdeklődött tovább kérése megoldása felől. A mostani beadvány kivizsgálásakor intézkedtek és január 28-án felvehette a befizetett összeget. Szerkeszti INCE Ibolya, SEBESTYÉN László, a megyei pártbizottság aktivistája D. Cs., Sepsiszentgyörgy A munka törvénykönyv 124. szakasza, a heti pihenőnap nyújtási módjáa vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza: A munkába besorolt személynek minden héten legalább 24 órai egyfolytában eltöltött pihenéshez van joga. Olyan esetekben, amikor a termelőfolyamat nem engedi meg a tevékenység megszakítását, vagy ha a szolgálat sajátosságai megkövetelik a vasárnapi munkát is, az egység vezetősége, a szakszervezeti bizottság beleegyezésével, a hét más napját jelöli ki pihenőnapként, azzal a feltétellel, hogy legalább kéthavonként egyszer minden személy számára vasárnap biztosítsák heti pihenőnapot. Az elszigetelt építőtelepeken kifejtett tevékenység körülményei folytán megkövetelt kivételes esetekben a heti pihenőnapot halmozással hosszabb időszakonként adók, a munkába besorolt személy beleegyezésével. K. L., Gelince Az 1977. évi 3. számú törvény 51. szakasza értelmében, azon személyek nyugdíját, akik a nyugdíjaztatási kérelmük benyújtásakor munkaviszonyban voltak, azon időponttól fizetik, amelytől nyugdíjazásukat a megyei nyugdíjbizottság (comisia de pensii) határozatával jóváhagyták. A nyugdíjaztatását kérelmező személy tevékenységének beszüntetését az egység csak a nyugdíjazási határozat (decizie de pensionare) közlése után rendelheti el. Sch. M., Kovászna Az 1985. évi 410. számú államtanácsi törvényerejű rendelet előírásai szerint, a többgyermekes anyáknak nyújtott (400—500 lej értékű) segélyt azok az anyák kaphatják, akik 3 vagy ennél több gyermeket gondoznak. A segély megállapításakor a 18. életéven aluli gyermekeket tartják szem előtt, illetve — ha tanulmányaikat folytatják — azokat is, akik a 25. életévüket nem töltötték be. Az állami családi pótlékot (gyermeksegélyt) a törvényben meghatározott feltételek teljesítését követő hónaptól kezdődően fizetik (a 18., 19.(3) és 27. szakaszok). Amennyiben három gyermeke egyikét bírósági határozat alapján a nagyszülő gondozására bízzák, az anya nem teljesíti az előírt feltételeket, következésként a segélyre nem jogosult. Jogosultságát visszanyeri, ha gyermeke —szintén bírósági határozattal — újra a gondozásába kerül, éspedig az ítélet vészessé válását követő hónaptól kezdődően, ha azon hónapban, amelynek folyamán a bíróság határozata véglegessé vált, ennek másolatával, kérelmét előterjeszti a segély megállapítására illetékes néptanács végrehajtó bizottságához. GYÖRGY JAKAB Miklós jogtanácsos wmnom sfi labdarúgás FORMÁBA HOZÁSON FAKADOZNAK A Kovásznál Iskolás Sportklub junior I-es csapata egyik szeméivel a felkészülésre figyel, a másikkal pedig kiürült pénztárcáját lesi. Tehát nem gondtalan a munka. Na, dehát eddig sem nagyon bűn, de mindig dúskáltak az anyagiakkikerült a részvételt biztosító összeg. Ez a remény él most is a csapat tudatában, ez ad lelkierőt a munkájához. Ez, s na meg a futball iránti szeretet. — Január 20-án láttunk munkához — mondja Bakó András, a csapat edzője —, itthon Kovásznán, heti öt edzéssel. — A keret? — Fejér Béla, Farczádi Zsolt, Farkas Sándor, Tusa lajos, Király István, Kelemen István, Bocîrnea Dragoș, Murga II, Balczár Zoltán, Balczár Attila, Péter István, Gyönös Barabás, Héjja Attila, Deák László, Ferencz Csaba. Ez a gárda a tizenegyedik helyen zárta az őszi idényt. Nem azért, mert én edzem, de többre képes,mint az a tizenegyedik hely. Az őszi rajtnál hiányzott a kellő versenytapasztalat, mely egy cseppet sem lebecsülendő tényező... Nos, egy fél évvel idősebb lett a gárda, egy idény mérkőzéseinek tanulságaival gazdagodott tapasztalata, várható tehát, hogy a tavaszi visszavágók meghozzák az együttes képességeihez mért előbbrelépést. — Ami számokkal kifejezve... — Egyelőre a 8—9. helyek egyikét jelenti. — A felkészülés milyen stádiumában tart a csapat? — A formába hozáson fáradozunk. Játszottunk már az IMASA ificsapatával (2—1 és 3—1), Mikóújfaluval (1—3 és 1—3), a Kárpátok ifjúsági együttesével (3—0, 5—1 és 4—1). Naptárunkban szerepel még a Kézdivásárhelyi Vasas (ifi), Kovásznai Kárpátok, Tamásfalva, Papok, Barátos felnőttcsapata ... Mindent elkövetünk, minden lehetőséget megragadunk, hogy a legjobb formában rajtolhassunk. Na, végre — sóhajtottak fel a svájci sportbarátok. S ez az elégedettséget nyugtázó sóhaj a női óriás-műlesiklás után tört fel. Pedig az első futam igencsak elgondolkoztatta a derék svájciakat, hiszen a rangsor élén az Ochoa (spanyol) — Kinshoffer (NSZK-beli) — Wächter (osztrák) hármas állt. Blanca Ochoa — ismerős név. Az 1972-es sapporói olimpia férfi műlesikló viadalát Francisco Ochoa nyerte. Blanca, Francisco húga, aki 1972-ben mindössze nyolcéves volt, eléggé idős ahhoz, hogy elhatározza: követni fogja bátyja példáját. Blanca Ochoa számára biztató volt az első futam. A másodikban, amikor egyre többen kockáztattak, s emiatt estek vagy kapukat hagytak ki, Blanca mellől is elpártolt a szerencse, kaput tévesztett. Az első futam nagy hármasának tagjai közül csak az NSZK- beli Kinshoffer tudta megőrizni helyét. Melléje két svájci sorakozott fel — Vreni Scheider és Maria Walliser. A győzelmet Scheider szerezte meg. A küzdelem másik nagy vesztese — Ochoe mellett — a jugoszláv Mateja Svet, aki mindössze nyolc század másodperccel maradt le a dobogóról. Női óriás-műlesiklás: 1. VRENI SCHNEIDER (Svájc) 2. Kinshoffer (NSZK) 3. Walliser (Svájc) Késő délután ért véget a síugrás csapatversenye. Négy csapat rajtolt nagy eséllyel: a finn, jugoszláv, norvég és csehszlovák. Három igazolta esélyét: a finn, jugoszláv és norvég. Győzött a finn, ami azt jelenti, hogy az egyéni viadalok győztese Matti Nykänen újabb aranyéremmel gazdagította gyűjteményét, három aranyéremmel pedig alighanem Calgary legeredményesebb, vagy ha így jobb, hőse lesz. Síugrás , csapatverseny: 1. FINNORSZÁG 2. Jugoszlávia 3. Norvégia Megkezdték olimpiai szereplésüket a női műkorcsolyázók. Az iskolagyakorlatok bemutatása után a szovjet Ivanova áll az élen az amerikai Tomas, az NDK-beli Witt és az amerikai Kadevi előtt. A nem hivatalos éremtáblázat: 1. Szovjetunió 8 8 8 2. NDK7 6 4 3. Finnország4 0 2 4. Ausztria3 3 2 5. Svédország3 0 1 6. Svájc2 5 3 7. NSZK2 2 1 8. Egy. Államok2 1 1 9. Hollandia1 2 2 10. Franciaország1 0 1 11. Norvégia0 3 2 12. Kanada0 1 3 13. Csehszlovákia0 1 2 11. Jugoszlávia0 1 1 15. Japán0 0 1 Olaszország0 0 1 CALGARY A tizenegyedik versenynap összefoglalóját jégkoronggal kezdjük. Elsősorban azért, mert csúcstalálkozóra keült sor: Szovjetunió—Kanada 5—0 (0—0, 2—0, 3—0). Amint a harmadok eredményeiből is kitűnik, csak az első húsz perc hozott kiegyensúlyozott küzdelmet. Ez idő alatt, keményen védekezett a hazai együttes, kapusa pedig bravúrt bravúrra halmozott. A második harmadban aztán kezdett kidomborodni a szovjet válogatott fölénye, s ez a fölény Sasin és Bikov góljaival mutatkozott az eredményt jelző táblán. Az utolsó húsz percben még nyomasztóbbá vált a Bikovék fölénye. Mogilnij, Krutov góljait követően Makarov állította be a végeredményt. A nap másik két eredménye: Svédország—Csehszlovákia 3—2 (messze igazi képességeitől a csehszlovák válogatott), Finnország—NSZK 8—0. A döntő torna első fordulója után kettészakadt a táblázat, az élmezőny nagy hármasát — mondhatnék úgy is: az olimpiai érmeseit — a szovjet, svéd, finn csapat alkotja. A rangsor állása: A nap első éremosztására az északi összetett csapatversenyén került sor. Az első nap — az ugrás — után az NSZK vezetett Ausztria és Norvégia előtt. Arra gondoltunk, hogy a kitűnő futók hírében álló norvégok javítanak helyzetükön. Nem ez történt. A javítás, méghozzá látványos, a svájci csapatnak sikerült, az első nap utáni 6. helyről tornászta fel magát a dobogó második fokára. A végeredmény tehát: Északi összetett — csapat: 1. NSZK 2. Svájc 3. Ausztria 1. Szovjetunió3 3 0 0 17— 46 2. Finnország3 2 1 0 14— 45 3. Svédország3 1 2 0 11— 74 4. NSZK 3 1 0 2 5—152 5. Kanada3 0 1 2 3—101 6. Csehszlovákia3 0 0 3 4—140 MM kilátó 1 i -___1 • Az Európa Liga keretében, a jugoszláviai Leskovac helységben lebonyolított asztalitenisz-mérkőzésen Jugoszlávia 4—3 arányban legyőzte Svédország csapatát. A döntő összecsapáson Zoran Primorac 2—0 (23—21, 23— 21) arányban nyert Jorgen Persson ellen. Franciaország csapata ugyanennek a versenynek keretében, idegenben 4—3 arányú győzelmet aratott Magyarország csapata fölött. Lisszabonban, az olimpiai labdarúgó-selejtező keretében Portugália válogatottja 0—0 arányú döntetlenre játszott Olaszország csapatával. A csoportban Olaszország csapata áll az élen 7 ponttal, az NDK (7 pont, de eggyel több lejátszott mérkőzésből) csapata előtt. Szerkesztette ÁROS Károly