Megyei Tükör, 1988. február (21. évfolyam, 4976-5000. szám)

1988-02-26 / 4998. szám

A SZAKMAI OKTATÁS HATÉKONYSÁGÁÉRT Együttes erőfeszítéssel Az iskolaigazgatók és a szakmai ok­tatást koordináló mérnökök egyletül, vállalatigazgatók, vállalati párttitkárok másfelől közös tanácskozásra ültek le a minap, hogy a szakmai oktatásról beszélgessenek, megoldást találjanak számos nehézségre, amelyek egyelőre a gyakorlati oktatás hátrányára vannak, s csakis közös erőfeszítéssel küszöböl­hetők ki.­­ Mint ismeretes, vagy öt esztendeje az iskolai tanműhelyek átmentek a patronáló vállalatok tulajdoniéba, s e­­zeknek kell, törvényes előírások alap­ján, biztosítaniuk mind az elméleti szakismeretek, mind a gyakorlati is­meretek szakszerű előadását, megtaní­tását, a termelőgyakorlat irányítását. Végeredményben tehát minden, ami a tanulók szakmai felkészítésével kap­csolatos, az illető termelőegység köte­lessége, az ő hatáskörébe tartozik. Ami megfontolásra késztet, az, hogy éppen maguk a vállalatok, tehát a jö­vendő szakemberek várományosai nem értették meg mindannyian ennek a lé­pésnek rendkívüli fontosságát, gyakor­lati jelentőségét, s emiatt nem is töre­kedtek arra, hogy kiváló szakembere­ket küldjenek az iskolába, olyanokat, akik képesek, alkalmasak arra, hogy a fiatalokat a szakmára, a mesterségre megtanítsák. Nyilván, ebből a követelményből kell(ene) gyárak, a kiindulnunk: az üzemek, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, más termelőegységek csak­is ilyen téren is kiemelkedő teljesít­ményre képes szakembereket jelölje­nek ki tanításra, akik annak tudatá­ban nevelik, oktatják a gyerekeket, hogy két-három esztendő elteltével az ő termelőegységükben fognak dolgoz­ni. Sok, nagyon sok a panasz, az elma­rasztaló szó az iskolákból frissen ki­került, fiatal szakemberek munkájára. Számosan közülük nehezen illeszked­nek be a munkaközösségbe, az egyéni normát nem teljesítők túlnyomó több­sége közülük kerül ki, vannak, akik leérettségiznek, de a szakma alapvető ismereteivel sem bírnak. Ám hogyan is lehet megkövetelni, hogy rend, fegyelem, következetesség honosodjék meg e fiatalok körében is, ha tudjuk, hogy például a sepsiszent­györgyi 2-es számú Ipari Líceum élel­miszeripari tagozatának végzős osztá­­lya csak most kapott szakképzett mér­­nököt, s végre meg tudták határozni azoknak a dolgozatoknak tematikáját, amelyekkel e végzősöknek három-négy hónap múlva érettségiztető bizottság elé kell állniuk? Avagy mit tanulhatott az a polyári líceumista tagozatos, akit mindössze három-négy óra után le is zárt a ter­melőszövetkezettől szakemberként ta­nítani küldött könyvelő? Szentléleken alig két hete jelent meg két agrár­mérnök, hogy a helybéli téesz jövendő dolgozóit a föld helyes megművelésé­re tanítsa ... Csernátonban is csupán a szüntelen vita szintjéig jutott el a kérdés megoldása... Az építészeti szaklíceumban és szakiskolában még a minimális szakismeretek elsajátíttatá­sához szükséges feltételeket­ sem te­remtették meg... A megyében van legalább tíz olyan, agráripari profillal az általános iskolák mellett működő líceumi első fokozati tagozat, ahol jó­formán mezőgazdasági szakember még meg sem fordult. És úgy néz ki, a vita tovább folyta­tódik. Mert elképzelhetetlen, hogy va­lamely iskolában a szakórákat ne jól képzett mérnök vegye át, hogy a gya­korlati órákat ne némi pedagógiai ér­zékkel is megáldott oktatómester irá­nyítsa. Ezer-ezerötszáz évi óraszámról van szó egy-egy szaktárgy esetében, s ha a tanrend előírja a tananyagot, azt illenék is megtanítani. Másképp telje­sen üresjáratúakká degradálódnak ezek a tanórák, kitöltetlenül egész na­pok, felütheti fejét a fegyelmezetlenség és nemtörődömség. Tény, hogy nem feleslegesen nyújtották meg a gyakor­lati oktatási időszakot, hogy nem meg­fontolatlanul iktatták órarendbe a műhelygyakorlatot. Komolytalanság lenne ne élni a lehetőségekkel. Ezt kell megérteniük egyrészt a pat­ronáló vállalatoknak, amelyek közül jó páran valóban szívügyüknek tekintik, és nem tizedrangú kötelességnek a ta­nulók szakmai felkészítését. Meg kell érteniük ezt a dolgot azoknak a válla­latoknak is, amelyek szakembert ad­hatnak valamely iskolának, beleértve az ú—VIII. osztályokban folyó gya­korlati oktatást is. Az elemi műszaki felkészítés a gimnáziumi tagozaton el­engedhetetlen feltétele annak, hogy a későbbiekben a gyerek könnyebben be­­kapcsolódhassék a IX. osztálytól kez­dődő gyakorlati munkába. A lakatos­ság, asztalosság, elektrotechnika, kö­tés, varrás, szabás alapvető munkafo­lyamatok, legalább ennyit ismernie kell egy nyolcadikot végzett fiúnak és lánynak. De hogyan ismerje meg, ha nincs, aki megismertesse? Kovászna megye iskolahálózata iga­zodik azokhoz a követelményekhez és elvárásokhoz, amelyeket e vidék sok­oldalú fejlődése állít az oktatási háló­zat elé. Ezeknek megfelelni, az igé­nyek szintjére emelkedni csakis együt­tes erőfeszítések nyomán lehetséges. Az iskola önmagában nem tud meg­küzdeni a feltornyosult feladatokkal, s ha a többi érdekelt fél nem teljesíti feladatait, felemás eredménnyel jár majd a szakmai felkészítés. A törvényes előírások mindenkit kö­teleznek, nem kell egyebet tenniük hát, mint a törvény szellemében eljár­niuk. A megye szakember-utánpótlá­sának biztosítása, maga a gyors üte­mű gazdasági-társadalmi fejlődés kö­veteli ezt meg mindenkitől. PÉTER Sándor Pillanatképek a sepsiszentgyörgyi 3-as sz. Ipari Líceum asztalosműhelyéből (KÓSA Ferenc felvételei) KÖZÖS KUTATÓMUNKA (folytatás az első oldalról) meggyőződésre jutunk, hogy jóval ma­gasabb hozamra is telne e talaj ter­mőerejéből. Ezért is beható elemzés tárgyává tettük elmúlt évi tapasztala­tainkat, s ennek szem előtt tartásával készülünk az idei gazdasági évre. Az alábbiakban lássuk, melyek vol­tak azok a tényezők, amelyek károsan befolyásolták termésünket, s amelyek a legnagyobb óvintézkedések megtéte­lére köteleznek. Mindenekelőtt meg kell említenünk a burgonyát a vege­táció alatt és a tárolás folyamán ká­rosító betegségeket. Köztudott, hogy egy ideje gazdaságunk és a brassói kutatóintézet között szoros és eredmé­nyes az együttműködés. A közös meg­figyelések eredményei igen hasznos ta­nulságokkal jártak. Megállapítást nyert például, hogy vi­szonyaink között a vetés utáni gumó­károsodások sorában a különböző fu­­sarium fajok bizonyultak a legjelentő­sebbnek. Általában ezek okozták az ültetés utáni gumórothadásoknak több mint hatvan százalékát. A tárolás tar­tama alatt a gumórothadás „részará­nya“ ennél is magasabb. A fusariumok tipikus sebparaziták, ezért nemcsak a betakarításkor és tároláskor, hanem a gépi vetőanyag előkészítésekor is ko­moly fertőzési és rothadási veszélyt jelentenek. A letördelt hajtáshelyek a legkedvezőbb fertőzési kapuk. Tárolás alatt folyamatosan csökken a gumók ellenállóképessége, vetőanyag-előkészítés ezért a gondatlan akár húsz-har­minc százalékos kelési veszteséghez is vezethet. A közös kutatói munka során ugyan­csak kitűnt, hogy határunkban a ke­léshiányok másik fő okozója a rizok­­tónia volt, amelynek leggyakoribb for­mája az ültetés utáni csíra-, illetve hajtásrothadás. Ennek következtében az elültetett gumók egy része később, gyengébben vagy súlyos fertőzés ese­tén ki sem kelt. A minőségi kiesés nagysága is számottevő volt a káro­sodás nyomán képződött sok apró és torzult gumó következtében. Ebben a termelési évben a kóroko­zók élettevékenységét, a kutatóintézet­tel sorra került közös tanulmányozás nyomán a termesztés során számos külső beavatkozással igyekszünk befo­lyásolni. Ezek sorában különösen je­lentős szerep jut a vetésforgónak, is­tállótrágyázásnak, talajelőkészítés mi­nőségének, az ültetés idejének és mély­ségének, a betakarítás időpontjának és nem utolsósorban az ültetőanyag mi­nőségének, és természetesen az ültető­anyag biológiai felfrissítésének. Még a háztáji területeken is nagy gondot for­dítunk a parcellák kicserélésére, mind­három faluban, ezzel is nagymérték­ben igyekszünk csökkenteni a beteg­ségek mértékét. Tekintettel az élő munkaerő állandó csökkenésére, valamint a tárolási vesz­teségekre és károsodásokra, gazdasá­gunk a legcélszerűbb megoldással tárolási módszereken is igyekszik vál­a­toztatásokat eszközölni, ezért határoz­tuk el, hogy 1990-ig a teleki részlegen egy kétezer tonna körüli kapacitású típustárolót építünk. De intézkedési tervünkben továbbra is fontos szerepet juttatunk a betegségek, kártevők le­küzdésének. Amint arra az igen ha­tékony kutatói munka során fény de­rült, a termés 35 százalékát veszélyez­tetik felméréseink alapján a betegsé­gek és kártevők. Ilyen értelemben még hatékonyabb eszközökkel haszno­sítjuk a mechanikai és biológiai véde­kezés eddigi eredményeit, mindent el­követünk, hogy határunkban egyre ke­vesebb veszteséget okozzanak a kár­tevők. megyei titkor SZAKEMBEREK FÓRUMA Esküszöm a fokhagymára (VI.) Felelevenítjük, hogy a biológiai ker­tekben a helyes növénytársítás r­end­­kívül fontos. A vegyes kultúra pozitív hatását érvényre kell juttatni. A zöld­ségfélék képesek hatástalanítani, el­pusztítani egymás kórokozóit és kár­tevőit. Vannak kultúrnövények, ame­lyek kölcsönösen gátolják egymás nö­vekedését. Szaklapban olvastuk, hogy a tea­­meg kávécserje levele rovarirtó szer­nek is alkalmas. Serkentő, izgató szert tartalmaznak. A kávélevelek koffein­koncentrációja megöli a lárvákat. Ha­sonló hatást állapítottak meg a citrom- és narancshéj esetében. A házi légy, szúnyog megbénul tőlük. A hatóanyag a héj illóolajában van megkötve. Bio­lógiai rovarirtó, akárcsak a japán kri­­zantémben megtalálható hatóanyag. Mindezek után hideg zuhanyként hat, az olvasóra egy mezőgazdasági ku­tató elég merev állásfoglalása a bioló­giai védekezéssel, kertészkedéssel kap­csolatban. Szerinte a biokertészkedés „tudományát“ (így, idézőjelben) a vegyszerektől rettegők, mezőgazdasági gyakorlattal nem rendelkezők népsze­rűsítik világszerte. A talaj termőképes­ségének fokozásakor alapszabály a szükséges terméshozam előteremtése, továbbá kerüljük a termény- és kör­nyezetszennyezést. A DDT kezdetben csodaszer volt, később kiderült, hogy veszélyes, s erre kivonták a forgalom­ból. A biokertészek eljárásaiban — a kutató szerint — kevés az új. A ve­tésforgó, a vegyeskultúra, a rovarfogó öv, a szerves trágya használata régóta ismert és alkalmazott. A fahamu nem éppen veszélytelen a kátrányszárma­zékok miatt. A műtrágyák akkor je­lentenek veszélyt, amennyiben éssze­rűtlenül alkalmazzuk azokat. A mező­­gazdaság nem teljesítheti hozamnövelő feladatát műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ellenben az is kétség­telen, hogy a mezőgazdasági termelés révén a talajból nagy mennyiségű szer­ves anyag távozik el, amit pótolni kell, s a betegségek és kártevők nagy vesz­teségeket okoznak a mezőgazdáknak. A növényvédelem pedig mindmáig ké­nyes feladat, mert kétségtelenül szen­­­nyez. A kutatók célja ezért olyan új anyagok megtalálása, amelyeknek a szennyező hatása minimális. Például hormonhatású rovarirtó, biológiai vé­dekező módszerek. A biokertészkedés és a vegyszerek hívei között a küzdelem még koránt­sem dőlt el, de a józan ész mégis az előbbieknek szurkol vagy legalábbis valami kompromisszumos megoldás­nak.­ ­ TOMPA Ernő Lőcsei Árpád, a kipuriak szentiván- laborfalvi egységén« nyulásza a kis­­állattenyésztők közös előkelő helyen állhat, gondoljuk, hiselymes prémjé­vel kebeléhez és Inaihoz barátságo­san simuló Pityura a házinyúl-telep nyolc kilogrammos kedvencére nézünk, amelynek, a tapaszos nyúlmamákat és a süldőkorú nyúllánlkat kerülgetve — és utol is érve! - nem kis szerepe van abban, hogy a wít évben három­­mázsányi nyúlhús beült a kisipari ter­melőszövetkezetek étkezdéinek konyhá­jára, háromszáz chílből a tímárok meg szűcsmesterek *ihelyébe. Persze, erről csak mi tuduk. Pityu nem is sejti, hisz akkor felmondaná gondozó­jával való régi barátágát, ami még az akkori időkből származik, mikor ott­hon, a Lőcsei portán ténykedett. Gaz­dája ugyanis hazulról vitte be, először csak bedolgozónak, majd rendes tag­nak a szövetkezetbe, hogy a bennlévők, súlyban és termetbeni házha hozzá iga­zodnának. Eddig nem csalódik egymásban. (csernátoni) (ALBERT Levente felvétele) AZ 1988-AS GAZDAG HOZAMOKÉRT Mezőgépészek elitjeiért (folytatás az első oldalról) mogtevő részének talajjavítási elő­irányzata. A mezőgépészeti részlegen e napok­ban a traktoristák a javítások végső szakaszába érkeztek, a tavaszi mun­kagépek bejáratásával, ellenőrzésével teremtik meg a kifogástalan minőségű munkálatok előfeltételét. Az elmúlt esztendőben, mint ismeretes, ez a rész­leg a bodoki agráripari tanácsban (de nem csak e körzetben, megyeszerte jó hírnévre tett szert e munkaközösség), arról volt ismert, hogy minden mezei munkálatot a megállapított időben és kifogástalan minőségben végzett el. A sörárpát 3, a cukorrépát 5, a burgo­nyát 12 nap alatt juttatták földbe, s minden kultúránál tiszteletben tartot­ták az előírt növénysűrűséget, a kelés is egyenletes volt. Az egyes parcellá­kon a vegyszerezést is lelkiismeretesen végezték el, mindenütt gyommentesek voltak a kultúrák. A betakarítás egész tartama alatt is példás helytállás jellemezte az árkosi mezőgépészek teljesítményét, aminek következtében sikerült az előírt tíz nap alatt végezni a búza, kilenc nap alatt pedig az árpa aratásával. De nemcsak e határban, más megyékben is kedve­zően vélekedtek az árkosi kombájno­­sok teljesítményeiről. A kivételes minőségű vetési-bel'aka­­n­tási munkálatnak az elmúlt évben megvolt az eredmény hiszen Arka határában búzából t­ervezett 4100 ki­logrammos hektárommal szemben 4965 kilós átlagtej­ést valósítottak meg, árpából pedig­ előirányzott 320 kilóval szemben 379 kilós volt hek­táronként a betakar­­t termésük, a cukorrépából is az lőirányzott 195 tonnával szemben 2­ tonnát juttat­tak az állami alapra A szénafüvek betanítása terén i jó példával szolgálta a mezőgépészek e gazdaságban az elő pillangósok a szénaterületek najibb részét sike­rült gépesítve betak­tani, csupán a­zokon a területeken ették igénybe a kézi erőt, ahol a nel- terepviszonyok miatt nem lehetett békét alkalmaz­ni. S mit tervez az d tavaszi kam­pányban a mezőgép*-ti részleg? Ka­rácsony Endre törné* így foglalta össze elképzeléseit: — Célunk ezen a aszón is az ide­jében elvégzett és hústalan minő­ségű munkálat. Az­­ is ahhoz ra­gaszkodunk, hogy a mpányhoz szük­séges minimális szál talajelőkészítő munkálatot alkalmu­k- a sörárna­­cukorrépa-, takarni­ répa-területein­ken, kombináton *­ e kultivátor é tárcsa alkalmazása én. A vetés e­gész tartama alatt idén is az előír növénysűrűség és antimális idő szi­gorú betartásához iszkodunk. A megyei pártbizottsághoz naponta többen fordulnak levélben vagy sze­mélyesen javaslataikkal, panaszaikkal és más természetű beadványaikkal. A közléseket, beadványokat minden esetben a legkörültekintőbben kivizsgál­ják és megfelelő intézkedéseket foganatosítanak, javasolnak. Rovatunkban ezekből közlünk. FEBRUÁR ELSEJÉTŐL NYUGDÍJAS B. Z. Torja községből tavaly töltötte be 62. életévét. A megyei szervekhez nyugdíjazása érdekében fordul. Megál­lapították, hogy tavaly nem volt mód CSAK A BEÉPÍTHETŐ TERÜLETEN A TEXTIL SZÖVETKEZET BEDOLGOZÓJA LETT Gyerekkora, óta asztmás L. M.-t Ko­­vásznán élő nővére vette gondozásba és tartotta el eddig. A 21 éves iskolá­zatlan lány a központi pártszervekhez fordult, hogy egészségi állapotának megfelelő munkahelyet kaphasson, hi­szen a nővére családja egy fizetésből LEHETŐSÉGE VAN SZERZŐDNI korára, anyagi helyzetére hivatkoz­va. B. A. Árapatakról azért nyújtott be kérést a megyei szervekhez, hogy ne kelljen állati termékeket szerződ­nie. A beadvány kivizsgálásakor kide­­ RÉSZJEGYALAPJÁT VISSZAFIZETTÉK B. Z. nyugdíjazására, kérvényének meg­oldása erre az évre maradt, mert B. Z nem összesítette az 1977-es 3-as számú törvényben előírt régiséget. Kérését ja­nuárban megoldották, február elsejével nyugdíjazták­ el. Kérését a megyei szervekhez továb­bították megoldás végett. Elemezve a helyzetet, L. M. számára megoldást ta­láltak: a Textil kisipari szövetkezetnél vállalt munkát bedolgozóként. Ezen túlmenően a Kovászna városi népta­nács Végrehajtó Bizottsága javaslatára L. M. februárban 400 lejes időszakos anyagi segélyt is kap­­takt, hogy B. A. szándékosan „szegé­­nyítette“ magát, a helyszínre kiszállók gazdaságában egy anyasertést, három hízót, több szárnyast találtak. Van te­hát lehetősége a minimálisan megsza­bott mennyiségű termék szerződésére. Cs. B. At­torj­áról a megyei szervektől kérte, hogy bennvalót építhessen az általa megjelölt helyen, a falu szélén. Az engedélyt nem hagyhatták jó­vá, mert a telek a falu beépíthető övezetén kívül esik, ahol tilos az épít­kezés. (.s. B. a helybéli néptanácstól kell egy megfelelő helyen található tervet igényeljen, ennek birtokában kérheti az építési engedélyt is. NEM JOGOS A BIZTOSÍTÁSI KÁRTÉRÍTÉSRE Az Állami Biztosító megyei kirendeltségére panaszkodott P. A. Felsőrá­kosról, mondván, hogy az nem fizette ki neki a balesete után járó bizto­sítási kártérítést. Levelét kivizsgálva megállapították, hogy a biztosító nem tévedett, nem járt el szabálytalanul, amikor a hozzá benyújtott kérést vis­­­szautasította, hiszen P. A. nem volt jogosult a pénzre. P. A. a pénzt a test­vére által megkötött biztosítás alapján igényelte, holott ő, mint testvér, nem sorolható be a komplex biztosítás által megjelölt személyek közé. A komplex biztosításba a biztosítást megkötő személy mellett annak férje vagy felesége, gyermekei és szülei tartoznak, akik közös háztartásban élnek a biztosítást megkötő személlyel. L. I. Sepsiszentgyörgyről a megyei szervekhez benyújtott kérésében ne­hezményezte, hogy a Szőlészeti és Borászati Vállalat nem adott választ arra a kérésére, amelyet rokkantsági nyugdíjazása után" a részjegyalapba letett összeg visszafizetéséért nyújtott be. Levelét kivizsgálva megállapí­tották, hogy L. I. kérése jogos, az 1982-es 3. számú törvény 15. szakasza előírásainak megfelelően nyugdíjasként joga van az alap visszavételére. Vi­szont az is kiderült, hogy a vállalathoz beadott kérés alapján a dolgozók közgyűlése már 1986. augusztus 11-én jóváhagyta az összeg visszafizetését. Mégsem fizettek, mert a vállalat elmulasztotta az értesítés kiküldését, a panaszos pedig nem érdeklődött tovább kérése megoldása felől. A mostani beadvány kivizsgálásakor intézkedtek és január 28-án felvehette a befize­tett összeget. Szerkeszti INC­E Ibolya, SEBESTYÉN László, a megyei pártbizottság aktivistája D. Cs., Sepsiszentgyörgy A munka törvénykönyv 124. szaka­sza, a heti pihenőnap nyújtási módjá­­a vonatkozóan a következő előíráso­kat tartalmazza: A munkába besorolt személynek minden héten legalább 24 órai egy­folytában eltöltött pihenéshez van jo­ga. Olyan esetekben, amikor a termelő­folyamat nem engedi meg a tevékeny­ség megszakítását, vagy ha a szolgá­lat sajátosságai megkövetelik a vasár­napi munkát is, az egység vezetősége, a szakszervezeti bizottság beleegyezé­sével, a hét más napját jelöli ki pi­henőnapként, azzal a feltétellel, hogy legalább kéthavonként egyszer minden személy számára vasárnap biztosítsák heti pihenőnapot. Az elszigetelt épí­­tőtelepeken kifejtett tevékenység kö­rülményei folytán megkövetelt kivéte­les esetekben a heti pihenőnapot hal­mozással hosszabb időszakonként ad­ók, a munkába besorolt személy be­leegyezésével. K. L., Gelince Az 1977. évi 3. számú törvény 51. szakasza értelmében, azon személyek nyugdíját, akik a nyugdíjaztatási ké­relmük benyújtásakor munkaviszony­ban voltak, azon időponttól fizetik, a­­melytől nyugdíjazásukat a megyei nyugdíjbizottság (comisia de pensii) határozatával jóváhagyták. A nyugdí­jaztatását kérelmező személy tevé­kenységének beszüntetését az egység csak a nyugdíjazási határozat (decizie de pensionare) közlése után rendelheti el. Sch. M., Kovászna Az 1985. évi 410. számú államtaná­csi törvényerejű rendelet előírásai sze­rint, a többgyermekes anyáknak nyúj­tott (400—500 lej értékű) segélyt azok az anyák kaphatják, akik 3 vagy en­nél több gyermeket gondoznak. A se­gély megállapításakor a 18. életéven aluli gyermekeket tartják szem előtt, illetve — ha tanulmányaikat folytat­ják — azokat is, akik a 25. életévü­ket nem töltötték be. Az állami csalá­di pótlékot (gyermeksegélyt) a tör­vényben meghatározott feltételek tel­jesítését követő hónaptól kezdődően fizetik (a 18., 19.(3) és 27. szakaszok). Amennyiben három gyermeke egyi­két bírósági határozat alapján a nagy­szülő gondozására bízzák, az anya nem teljesíti az előírt feltételeket, követke­zésként a segélyre nem jogosult. Jo­gosultságát visszanyeri, ha gyermeke —­­szintén bírósági határozattal — új­ra a gondozásába kerül, éspedig az ítélet vészessé válását követő hónap­tól kezdődően, ha azon hónapban, a­­melynek folyamán a bíróság határo­zata véglegessé vált, ennek másolatá­val, kérelmét előterjeszti a segély megállapítására illetékes néptanács végrehajtó bizottságához. GYÖRGY JAKAB Miklós jogtanácsos wmnom sfi labdarúgás FORMÁBA HOZÁSON FAKADOZNAK A Kovásznál Iskolás Sportklub juni­or I-es csapata egyik szeméivel a fel­készülésre figyel, a másikkal pedig ki­ürült pénztárcáját lesi. Tehát nem gondtalan a munka. Na, dehát eddig sem nagyon bűn, de mindig dúskáltak az anyagiak­kikerült a részvételt biztosító összeg. Ez a remény él most is a csapat tudatában, ez ad lelkierőt a munkájához. Ez, s na meg a futball iránti szeretet. — Január 20-án láttunk munkához — mondja Bakó András, a csapat ed­zője —, itthon Kovásznán, heti öt ed­zéssel. — A keret? — Fejér Béla, Farczádi Zsolt, Farkas Sándor, Tusa lajos, Király István, Ke­lemen István, Bocîrnea Dragoș, Mur­ga II, Balczár Zoltán, Balczár Attila, Péter István, Gyönös Barabás, Héjja Attila, Deák László, Ferencz Csaba. Ez a gárda a tizenegyedik helyen zárta az őszi idényt. Nem azért, mert én edzem, de többre képes,­­mint az a ti­zenegyedik hely. Az őszi rajtnál hiány­zott a kellő versenytapasztalat, mely egy cseppet sem lebecsülendő ténye­ző... Nos, egy fél évvel idősebb lett a gárda, egy idény mérkőzéseinek tanul­ságaival gazdagodott tapasztalata, vár­ható tehát, hogy a tavaszi visszavágók meghozzák az együttes képességeihez mért előbbrelépést. — Ami számokkal kifejezve... — Egyelőre a 8—9. helyek egyikét jelenti. — A felkészülés milyen stádiumában tart a csapat?­­ — A formába hozáson fáradozunk. Játszottunk már az IMASA ificsapatá­val (2—1 és 3—1), Mikóújfaluval (1—3 és 1—3), a Kárpátok ifjúsági együtte­sével (3—0, 5—1 és 4—1). Naptárunk­ban szerepel még a Kézdivásárhelyi Vasas (ifi), Kovásznai Kárpátok, Ta­másfalva, Papok­, Barátos felnőttcsa­pata ... Mindent elkövetünk, minden lehetőséget megragadunk, hogy a leg­jobb formában rajtolhassunk. Na, végre — sóhajtottak fel a svájci sportbarátok. S ez az elégedettséget nyugtázó sóhaj a női óriás-műlesiklás után tört fel. Pedig az első futam igen­csak elgondolkoztatta a derék svájcia­kat, hiszen a rangsor élén az Ochoa (spanyol) — Kinshoffer (NSZK-beli) — Wächter (osztrák) hármas állt. Blan­ca Ochoa — ismerős név. Az 1972-es sapporói olimpia férfi műlesikló via­dalát Francisco Ochoa nyerte. Blanca, Francisco húga, aki 1972-ben mindös­­­sze nyolcéves volt, eléggé idős ahhoz, hogy elhatározza: követni fogja báty­ja példáját. Blanca Ochoa számára biztató volt az első futam. A másodikban, amikor egyre többen kockáztattak, s emiatt estek vagy kapukat hagytak ki, Blan­ca mellől is elpártolt a szerencse, ka­put tévesztett. Az első futam nagy hár­masának tagjai közül csak az NSZK- beli Kinshoffer tudta megőrizni helyét. Melléje két svájci sorakozott fel — Vreni Scheider és Maria Walliser. A győzelmet Scheider szerezte meg. A küzdelem másik nagy vesztese — Ochoe mellett — a jugoszláv Mateja Svet, aki mindössze nyolc század má­sodperccel maradt le a dobogóról. Női óriás-műlesiklás: 1. VRENI SCHNEIDER (Svájc) 2. Kinshoffer (NSZK) 3. Walliser (Svájc) Késő délután­­ ért véget a síugrás csapatversenye. Négy csapat rajtolt nagy eséllyel: a finn­, jugoszláv, nor­vég és csehszlovák. Három igazolta esélyét: a finn, jugoszláv és norvég. Győzött a finn, ami azt jelenti, hogy az egyéni viadalok győztese Matti Nykänen újabb aranyéremmel gazda­gította gyűjteményét, három arany­éremmel pedig alighanem Calgary leg­eredményesebb, vagy ha így jobb, hő­se lesz. Síugrás , csapatverseny: 1. FINNORSZÁG 2. Jugoszlávia 3. Norvégia Megkezdték olimpiai szereplésüket a női műkorcsolyázók. Az iskolagyakor­latok bemutatása után a szovjet Iva­nova áll az élen az amerikai Tomas, az NDK-beli Witt és az amerikai Ka­­devi előtt. A nem hivatalos éremtáblázat: 1. Szovjetunió 8 8 8 2. NDK7 6 4 3. Finnország4 0 2 4. Ausztria3 3 2 5. Svédország3 0­­ 1 6. Svájc2 5 3 7. NSZK2 2 1 8. Egy. Államok2­­ 1 1 9. Hollandia1 2 2 10. Franciaország1 0 1 11. Norvégia0 3 2 12. Kanada0 1 3 13. Csehszlovákia0 1 2 11. Jugoszlávia0 1 1 15. Japán0 0 1 Olaszország0 0 1 CALGARY A tizenegyedik versenynap összefog­lalóját jégkoronggal kezdjük. Elsősor­ban azért, mert csúcstalálkozóra ke­ült sor: Szovjetunió—Kanada 5—0 (0—0, 2—0, 3—0). Amint a harmadok eredményeiből is kitűnik, csak az első húsz perc hozott kiegyensúlyozott küz­delmet. Ez idő alatt, kemény­en véde­kezett a hazai együttes, kapusa pedig bravúrt bravúrra halmozott. A máso­dik harmadban aztán kezdett kidom­borodni a szovjet válogatott fölénye, s ez a fölény Sasin és Bikov góljaival mutatkozott az eredményt jelző táblán. Az utolsó húsz percben még nyomasz­tóbbá vált a Bikovék fölénye. Mogil­­nij, Krutov góljait követően Makarov állította be a végeredményt. A nap másik két eredménye: Svéd­ország—Csehszlovákia 3—2 (messze igazi képességeitől a csehszlovák vá­logatott), Finnország—NSZK 8—0. A döntő torna első fordulója után ketté­szakadt a táblázat, az élmezőny nagy hármasát — mondhatnék úgy is: az olimpiai érmeseit — a szovjet, svéd, finn csapat alkotja. A rangsor állása: A nap első éremosztására az északi összetett csapatversenyén került sor. Az első nap — az ugrás — után az NSZK vezetett Ausztria és Norvégia előtt. Arra gondoltunk, hogy a kitűnő futók hírében álló norvégok javítanak hely­zetükön. Nem ez történt. A javítás, méghozzá látványos, a svájci csapat­nak sikerült, az első nap utáni 6. hely­ről tornászta fel magát a dobogó má­sodik fokára. A végeredmény tehát: Északi összetett — csapat: 1. NSZK 2. Svájc 3. Ausztria 1. Szovjetunió3 3 0 0 17— 46 2. Finnország3 2 1 0 14— 45 3. Svédország3 1 2 0 11— 74 4. NSZK 3 1 0 2 5—152 5. Kanada3 0 1 2 3—101 6. Csehszlovákia3 0 0 3 4—140 MM kilátó 1 i -___1 • Az Európa Liga keretében, a ju­goszláviai Leskovac helységben lebo­nyolított asztalitenisz-mérkőzésen Ju­goszlávia 4—3 arányban legyőzte Svéd­ország csapatát. A döntő összecsapá­son Zoran Primorac 2—0 (23—21, 23— 21) arányban nyert Jorgen Persson el­len. Franciaország csapata ugyanennek a versenynek keretében, idegenben 4—3 arányú győzelmet aratott Magyaror­szág csapata fölött.­­ Lisszabonban, az olimpiai labda­rúgó-selejtező keretében Portugália válogatottja 0—0 arányú döntetlenre játszott Olaszország csapatával. A csoportban Olaszország csapata áll az élen 7 ponttal, az NDK (7 pont, de eggyel több lejátszott mérkőzésből) csapata előtt. Szerkesztette ÁROS Károly

Next