Háromszék, 1990. október (2. évfolyam, 219-240. szám)
1990-10-23 / 234. szám
A héten a filmszínházakban A KIS VERA (Malenkaja Vera; szovjet, színes, 1988; írta: Maria Hmelik; rendezte: Vaszilij Picsul; fényképezte: Jefim Reznyikov; zene: Vlagyimir Matvetszkij; főszereplők: Natalja Nyegoda — Vera, Andrej Szokolov — Szergej, Ljudmila Zajceva — az anyja, Jurij Nazarov — az apja, Alekszandr Alekszejev-Nyegreba — Viktor, Alekszandra Tabakova). Nálunk szokatlan az a mód, ahogy a Szovjetunióban egy-egy film széles körű társadalmi vita tárgyává, avagy célpontjává válik, s némi túlzással azt mondhatnók, hogy két táborra osztja az országot elszánt hívekre és ádáz ellenfelekre. (Voltak nálunk is alkalmak ilyen össznépi eszmecserére, legalábbis Pintilie Visszajátszása kiválthatott volna ilyen szenvedélyeket, de azt gondosan elhallgatták a lapok, a hatóságok pedig sürgősen visszavonták, majdhogynem betiltották, de mégsem: a kritikusok megemlíthették, de a moziba nem került, s pláne nem a televízióba.) A kis Vera pedig nem is valami nagy horderejű és a társadalom életében gyökeres fordulatot hozó esemény vagy eseménysorozat sajátságos interpretálásával kavart vihart, hanem azzal, ahogy a szovjet társadalom évtizedeken át szorgalmasan pingált, megénekelt, tudatokba sulykolt idillikus képe benne megjelenik. Kiúttalanság, reménytelenség, felbomlott értékrendszer, elsilányult emberi kapcsolatok, röhejesre lejáraton eszmények. A jól-fésült-honleányha véres-feleség-gondos-családanya-szerűénekből a hivatalosságok által gondosan összeállított szovjet filmszínésznő-arcképcsarnok áhitatos szem- miéletébe feledkezett nézőket való.Aasat sokkolta ez a kihívó, erotikus, önfejű és szabadszájú „csaj“ Natalja Nyegoda parádés átélésében — átélést mondtunk és nem alakítást, annak ellenére, hogy szakajtóval kapta érte színészi játék címén a hazai és külföldi rangos fesztiváldíjakat — mert a színésznő minden nyilatkozata ellené- re, hogy mennyire idegen volt neki ez a szerep, másra gyanakszunk; a világ- , hírű Playboy magazin felkérésére nem „a kis Vera“, hanem maga Natalja Nyegoda vállalta a szex-szimbólum szerepkörét, s hagyta, elsőször a szov- fisz film majdnem háromnegyed évszázados történetében, hogy aktfotós sorozatot készítsenek és közöljenek róla. A forgatókönyvet író Maria Hmelik az ugyancsak most bemutatkozó rendező, a fogalmam sincs, milyen nemzetiségű Vaszilij Picsul felesége (azóta elkészítették már második közös filmjüket is, Szocsi városában komorak az éjszakák címmel.). A kis Vera sajtóvisszhangjából vaskos kötetet lehetne összeállítani. Egy svájci lap szlogenja: „In Vera veritas“ (az in vino veritas — korban az igazság szellemes analógiájára) nem minden alap nélküli: a film hitelessége, valóságtartama adhatja fedezetét. Nemkülönben a beszélő Vera személynév is, amely Hadrovics Gáldi nagyszótára szerint: hitet, bizalmat, esetleg meggyőződést jelent oroszul. Irina Coroiu a Noul Cinemában egy svéd lap értékelését idézi: „Egy modern tragédia nézői vagyunk. Valami meghal itt a filmvásznon. Mi az ami kimúlik? Nem a szocializmus kapitalizmus fölötti felsőbbrendűségének a mítosza, nem is a soron lévő mítosz: a szocializmus kevésbé jó, mint a kapitalizmus. A különbözőség mítosza szenderül jobb- létre, omlik össze. Mi felfedezzük, hogy én-j£ olyanok, mint mi.“ „A kis Vera, Vaszilij Picsul önéletrajzi indíttatású drámai életképe... őszinte, tehetséges, sőt ihletett beszámoló két generáció, az egymást tragikusan nem értő, a szeretet kötelékével mégis szorosan egymáshoz fűzött nemzedékek ellentétéről. A tengerparti iparvárosban, a füstölő, légszennyező gyármonstrumoktól körülvett lakótelepen, szűköcske szocialista aranykalitkában él a tizenhétéves, punkfrizurás Vera, szüleivel. Az élet vidám és reménytelen...“ (Léta Vera velencei tudósításából — FILMVILÁG, 1988/12). AKI NEM BÁNJa (Nyeprikajannij, szovjet, színes, 1989; r.: Vlagyimir Arro; r.: Szamszon Szamszonov; r.: Mihail Demurov, Viktor Epstein; r.: Victor Doga; fsz.: Oleg Jefremov — Vetlugin, Svetlana Krjucskova — Szonyicska, Ljuszen Ovcsinyikova — Aszja, Ljudmila Sever — „Kék szem“ Natalja, Maria Szurgutanova — Vera; közreműködik a Diana rock-együttes és a Narodnij ucsityeli akadémiai kórus). Szamszon , Szamszonov (sz. 1921) különböző mű- 'fajokban jeleskedő, nálunk is jól is- Imert rendező (Hajsz:l. Századunk kor- 'társa, Optimista tragédia, Három nő- I vér, Állami áruházban, Minden este I tizenegykor, Sok hűhó semmiért, Olga I és a költő, Leányotthon, A táncparkett I stb.), ebben a hatvannyolc éves koráiban forgatott filmben — az idős, élete végéhez közeledő művészről készített filmet, aki végre találkozik álmai aszszonyával a 19 éves Vera személyében, aki tökéletesen úgy énekel, ahogy ő szeretné, de fölöttébb unja az öregurat, s három, táviratilag odarendelt korábbi feleségével is, akik nem feleltek meg a karmester művészi eszményének, s akiket ezért sorban elhagyott... STARMAN — CSILLAG EMBER (Starman, amerikai, szélesvásznú, színes, 1985; f.: Bruce E. Evans, Raynold Gideon; r.: John Carpenter; f.: Donald M. Morgan; r.: Jack Nitzsche; fsz.: Jeff Bridges — Csillagember, Karen Allen — Jenny Hayden, Charles Martin Smith — Mark Shermin, Ricard Jaeckel — George Fox, Robert Phalen — Bell őrnagy, Tony Edwards — Lemnon szakaszvezető, John Walter Davis — Brad Heinmuller, Ted White — a szarvasvadász). „A Csillagember jó film. Sőt, «fantasztikusan» jó. Bizonyíték arra, hogy egy rémfilmrendezőnek is lehetnek érzelmei. Aki képes arra, hogy a terrorról szóló képi tanulmányok közben stílust váltson, s a műfajnak az «ellenségünk az univerzum» divatos jelszavával szemben a megértést, a kapcsolatfelvételt, az együttműködést szorgalmazza a földönkívüliekkel. Mi történik akkor, ha a Voyager-szonda fedélzetén küldött földi üzenet célba ér, s a címzettek meg akarnak ismerkedni a feladóval? A csillagember fénygömbjével egy wisconsini ház mellett landol a Földön, ahol a volt férj alakját föltéve megismerkedik annak özvegyével, majd együtt menekülnek az őket üldöző rendőrök, katonák és külön"“"es szolgálatok elől... (Szilágyi G. Gábor — FILMVILÁG). MATEKOVICS JÁNOS mozi : Sepsiszentgyörgy — Művész : A KIS VERA (kétrészes szovjet film, 10, 16, 19 órától). Sepsiszentgyörgy — Lux : AKI NEM BÁNJa (színes szovjet film, 9,30; 15,30; 17,30 és 19,30 órától). Kézdivásárhely : EGY SZÍNÉSZNŐ ÁLMA (színes kínai film, 10, 16, 18, 20 órától). Kovászna : MISS JUGOSZLÁVIA (színes jugoszláv film, 10, 17, 19 órától). HÁROMSZÉK 4 A héten a GYŐZD LE AZ ÖRDÖGÖT (Beat the Devil; amerikai, színes, 1954; rendezte: John Huston; főszereplők: Humphrey Bogart, Jennifer Jones, Gina Lollobrigida). A hét tévéműsorában öt filmet láthatunk országos bemutatóként. A lapzártával versenyfutásban kutatjuk a rendelkezésünkre álló dokumentációt, folyóiratok százait lapozzuk át, s mivel rendszerint a lapzárta diadalmaskodik, csak azokról a munkákról számolunk be, amelyekről sikerült megtudnunk valamit. A Győzd le az ördögöt kevésbé ismert alkotása a híres és egész életében sikeres amerikai rendezőnek, John Huston-nak (1906—1937; olvasd: dzson hasztn), aki A Siedra Madre kincse című, a tévében is többször látott filmjéért Oscart kapott, s színészként, újságíróként, sőt még íróként is jelentős egyéniség. Egész sor filmjét ismerjük, többek között A máltai sólyom, a Key Largo, Az aszfaltdzsungel, a Moulin Rouge, a Moby Dick, a fehér bálna, Az iguana éjszakája, a Kallódó emberek, a Fat City, Az esőkabátos ember, a Menekülés a győzelembe címűeket. A továbbiakban bővebben idézünk Takács Ferenc tanányából, amely Huszton rendezői jelentőségét próbálja meghatározni, s néhány érdekes adalékot hoz a Bogart-mítoszhoz is — Bogart népszerűsége nálunk is mindmáig töretlen, pedig már 1957-ben, tehát 33 évvel ezelőtt, hogy némileg az ő stílusában maradjunk, kiszállt a buliból. ..Huston az, aki Billy Wilderrel és Howard Hawsk-szal közösen létrehozza... azt a jellegzetes filmtípust, a televízióban melyet később a francia új hullám elméleti élharcosai, a Cahiers kritikusai keresztelnek el... cinema noir-nak, vagy, ahogy gyakrabban emlegetik, film noir-nak (fekete filmnek). Fojtogató levegőjű városi táj; bűnözők, szélhámosok, szánalmas stikli-bajnokok sötét és szellőzetlen élete; nyomasztó mellékutcák örök félhomálya; az itt zajló sorsok piszkosan kicsinyes végzetszerűsége és reménytelensége, ember és ember végső és teljes elszigeteltsége egymástól — ez a film noir világa. Többnyire bűnügyi történet... de itt a nyomozás, a krimielem jóval kevésbé érdekes, mint a nyomozó — többnyire a más piszkában turkáló magánnyomozó — beszennyeződése, szerepének erkölcsileg kétessé válása, életének végső erkölcsi-érzelmi kudarca, mégha — nyomozói értelemben — sikerre viszi is az ügyet, mint Sam Spade A máltai sólyomban. Kemény, pesszimista, illúziótlanul, néha egyenesen cinikusan társadalomkritikus filmtípus volt ez, az amerikai álom, az emberi jóságba, közösségbe és sikerbe vetett optimista hit visszájának a látványával szembesítette nézőit (...) E filmtípus volt az a keret, amelyben az amerikai filmfolklór egyik leghatásosabb alakja. Humphrey Bogart — pontosabban Humphrey Bogart filmbeli mitikus personája — megszületett: a vesztes férfi, a kudarc glóriájával övezett keserű arc, az élet peremére szorult, hitetlen-sikertelen, sebzettencinikus figura, aki tudja, nincs szerelem, jóság, boldogság; a szabadságért halott, aki, még ha az élet érdekében cselekszik is, reménytelennek és céltalannak tudott gesztusként teszi; ha minden mindegy, akár hős is lehet az ember. Ma már, negyvennyi évvel később, kevésbé látszik, hogy mennyire fontos szerepe volt Hustonnak a Bogart-folklór és Bogart-mítosz megteremtésében (...) Michael Curtiz is hozzátett valamit az 1942-es Casablancában, kitalálni viszont Huston találta ki, először Raoul Walsh Magas Sierrájának (1941) forgatókönyvírójaként — ez volt Bogart első sztárszerepe —, majd ugyanebben az évben A mágai sólyomban, rendezőként. A Bogartalak körvonalait is ő töltötte ki jellegzetes részletekkel, állandó jegyeit ő egészítette ki finom variációkkal, például az At a Csendes-óceánonban és a Key Largoban (1948), majd valamivel az 1953-as Győzd le az ördögötben, ahol Bogart — Gina Lollobrigida és mások társaságában — Huston korábbi film noirjainak, elsősorban A máltai sólyomnak és az At a Csendesóceánon-nak, valamint mitikus önmagának a paródiáját adja elő...“ (FILM VILÁG, 1987/12). képernyő GDEiE© 0 A televízió mai műsora: I. műsor: 9,00 Műholdról; 10,00 Híradó; 10,10 Horoszkóp; 10,20 Műsorelőzetes; 10,30 Kereszténység az Európaházban; 11,10 Mire megvénülünk; 11,35 Közéleti kilátó; 12,00 Gyermekeink — a jövő zenészei; 13,00 Az Alkotmány; 14,00 Híradó; 14,10 Egészségügyi szolgálat; 14,30 Otthon és kert; 14,50 Főiskola előtt; 15,30 Tévéiskola; 16,00 Kívánságműsor; 16,20 Egymás mellett élni; 16,50 Mi és a számítógép; 17,05 Folklórműsor; 17,30 Természetvédelem; 17,50 Ablak a nagyvilágra; 18,20 Kulcs a sikerhez; 18,45 Slágerparádé; 19,00 Nézőpontok; 19,40 Rajzfilmek; 20,00 Híradó; 21,00 Parlamenti krónika; 21,15 Győzd le az ördögöt! — amerikai játékfilm (főbb szerepekben Humptey Bogart, Jennifer Jones és Gina Lollobrigida); 22.55 Román énekesek nemzetközi fesztiválokon (II.): 23,25 Helló, barátaim! (I.); 0,15 Híradó; 0,25 Helló, barátaim (II.); II. műsor: 16,00 Rajzfilmek; 16.20 Főiskola előtt; 17,00 A zene ma: 17 ,-0 Egészségügyi szolgálat; 18.00 Híradó; 18.10 A cukor — francia film (főszereplők: Gerard Depardieu, Michel Piccoli); 20.00 Közéleti kilátó; Balett; 21.00 Sportvilág; 21,30 Egy élet — egy eszme; 22.00 Híradó; 22.10 Műholdról. 0 A televízió holnapi műsora: L műsor: 9,00 Műholdról; 10.00 Híradó; 10,10 Horoszkóp; 10,20 Műsorelőzetes; 10,30 Sorstársaink; 11,10 Verdi (III. rész); 12,00 Zeneóra; 13,00 Dzsessz; 14,00 Híradó; 14,10 Dokumentumfilm; 14,25 Labdarúgás (helyszíni közvetítések a kupamérkőzésekről); 16,50 Fórum; 17,15 „E“ stúdió; 17,40 Ifjúsági műsor; 18,20 Reflektor; 18,45 Zenefüzet; 19,00 Nézőpontok; 19,40 Rajzfilmek; 20,00 Híradó; 21,00 Parlamenti krónika; 21,15 ENSZ Világnap; 21,30 Labdarúgás: Montpellier — Steaua —-1 helyszíni közvetítés Montpellierből; 23,15 A Guldenburg család öröksége (VIII. rész); 0,00 Híradó; 0,10 Slágerparádé. II. műsor: 16,00 Rajzfilmek; 16,20 Főiskola előtt; 17,00 Mozivászon; 18,00 Híradó; 18,10 Tévészínház: Az alapítók— Otto Ernst darabja; 20,00 Autómotó; 20,25 Amerikai slágerek; 20,50 A Baha'i vallás; 21,40 A nonkonformisták stúdiója; 22,00 Híradó; 22,10 Műholdról.