Háromszék, 1992. július (4. évfolyam, 658-680. szám)
1992-07-01 / 658. szám
HÁROMSZÉK társadalmi-politikai napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1992. JÚLIUS 1. 658. SZÁMÁRA 10 LEJ SZERDA Kék mezőben páncélos kar... Címer, embléma, piktogram. Megannyi képi megjelenítése országoknak és családoknak, művelődési célkitűzéseknek vagy éppen sportegyesületeknek. A beszédes képi szimbólumok valósággal körülvesznek az országutakon is. Maradjunk a címereknél. Évtizedekig amolyan avit holminak tartották, pedig... Ha a koronával ékített, gyökeres fatönk rajzolatát meglátjuk, azonnal Brassó városa jut eszünkbe. Józanabb, ugyancsak a „szocializmust" építő népek (csehek, szlovákok, lengyelek) minden változtatás nélkül használták továbbra is vajdaságaik, városaik címereit, a képes levelezőlapoktól az idegenforgalmi kiadványokig. Lett légyen azon intő kézmozdulatú szent vagy — elvtársam, bocsá’ — éppenséggel apostoli kereszt. Legyen hát ott lapunk fejlécén a címer. Kézdi-, Orbai-, Sepsiszék lakói már háromszáz esztendőnél is több talán, hogy közösen tartották — életük egy-egy szakaszát eligazítandó szándékkal — gyűléseiket. A Háromszék elnevezés már negyed évezrede feltűnt egy Hágában kiadott térképen. Azt pedig a térkép feliratán magát — önérzetesen — a hollandiai Királyi Tudományos Akadémia első geográfusának nevező francia Guillaume de l’Isle készítette, a korábban helyszínen felvételező, nagy hírű Marsigli térképe alapján. Háromszék címere pedig 1832 óta ott díszült a mai Megyei Könyvtár homlokzatán. Alatta egy évszázada még felirat hirdette, hogy az épület: ,,A nemes Három és Miklósvár törvényesen egyesült székeké." Ezt a címert változtatás nélkül használta főispáni hivatal és prefektúra, bélyegzőn, nyomtatványon egyaránt. 1899-ben jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a Jókai Nyomda kivitelezésében, a Háromszék vármegye Emlékkönyv. Szerkesztő-írói között volt az újságszerkesztőként is közismert Málik József. A nagy formátumú könyv külső és belső címlapján látható az akkor már megyévé átszervezett területi egység címere. Nyomda- és sajtótörténeti vonatkozások okán is ezt a változatot véltük alkalmasnak, hogy a lap címoldalára kerüljön. Koronával és kartussal övezett, domborhatásúra rajzolt ovális pajzson a címerképek: szívet felmutató, egyenes szablyát tartó páncélos kar oldalt a sugaras Nap és a növekvő Hold sarlója. Utóbbi közül három csillag. Ezeknek száma a megye nevének előtagjára is utal. KÓNYA ADAM A hétvégén Bereckben, Gábor Áron szülővárosában újabb egész alakos szoborkompozícióval egészül ki a példaképi világba emelkedett, legendás hős emlékét idéző alkotások sora. Vargha Mihály szobrászművész művének leleplezési programját holnapi lapszámunkban részletesen közöljük. HÍRMOZAIK Riporterünk Uzonban ■ Azonban a helyi tanács csupán 200 000 lejből gazdálkodhat — mondja Béres Gyula polgármester —, holott a közutak áldatlan állapotban vannak. Valamennyi kavicsot kifizettek, most kellene hordani. Az összeg egynegyedét szállításra szánták. • A földosztás éppen azonban, a községközpontban ment a legnehezebben. A szántóterületek 98 százalékát kimérték, a kaszálóknak pedig körülbelül 60 százalékát. Sajnos, itt-ott maradtak megműveletlen parcellák is. • Ezer a gondja ennek a nagyközségek: nincsen megoldva a szemét kihordása, főleg a tömbházövezetből. Elképesztő az aragázpalack-hiány. Többen panaszolják, hogy állandó orvosi és fogorvosi szolgálatra lenne szükség. Főleg hétvégén érezni hiányát. • Fafűtésre berendezett tömbfa-KISGYÖRGY ZOLTÁN (folytatása a 2. oldalon) Álláspontok ■ÍGY IS LEHET Bemutatkozás — Bälde Gyula vagyok búzásbesenyői (Maros megye) nyugalmazott tanító, régi parasztpárti ember. — Búzásbesenyő lakóinak 80 százaléka magyar, 20 százaléka román nemzetiségű. Közösen alakítottunk egy gazdaköri társulást, ami tulajdonképpen gépvásárlásból állott. Huszonöt magyar illetve román gazda hektáronként 10—10 ezer lejes részvénnyel járult hozzá közös vagyonunkhoz. Ebből FERENCZ CSABA (folytatása a 3. oldalon) MÁTÓL nyolc oldalon Lépcsőfok — megújuláshoz Lapunk a mai számtól új fejléccel jelentkezik. Régi karakterét megőrizve, ezentúl nemcsak nevében hordozza Háromszék tegnapi, mai és holnapi képét, hanem a laptest élére helyezett történelmi címerszimbólummal indítja naponként nyolcoldalas olvasmányútjára az olvasót. Az olvasók és lapszerkesztők egyaránt érezték a terjedelem növelésének szükségességét. A nyolcvankilences adventi fordulat másnapján megjelent zöld betűs Háromszék végül is azt a nevet emelte a lap élére, amelyet egy másik, a kilencszázhatvannyolcas változás napjaiban is szívesen odahelyezett volna — ha hagyják. De ebben az erős történelmi értékű térségben minden múltra utaló jelzéstől szabadulni kellett, hogy a jövőtől is megfoszthassalak — idők múltán. így lettünk először furcsán hangzó, cseppet vidéki ízű Megyei Tükör. A Háromszék előtörténetének figyelemre méltó lépcsőfokai azok, amelyek ezt a provinciát idéző nevet egyik hónapról a másikra töltik fel olyan szellemiséggel, amely már az első lépésektől kezdve túlsugárzik holmi megyehatárokon, s nemcsak tükörképe a kornak, hanem igazítója is a nemzetiségi önismeret és az emberi tartás alakulásának. Ezt a friss feltörést az akkor hazatérve ideserélő vagy a szellemi és anyagi építkezésből ítt részt vállaló sokaságnak köszönhette. A kezdeti nekirugaszkodást később a sorvadás évei sem tudták végérvényesen felszámolni. A lap megért négyoldalas, nyolcoldalas, tizenhat oldalas terjedelmi periódusokat, napi, heti megjelenést, nyomdai felszereltsége is kölcsönből, a régiből összehordott-illesztett-szerkesztett; már-már az az érzésünk, az emberek szeretete tartotta össze a szétesésre hajlamos berendezéseket. A politikai erózió a lap tartását, nyelvét, szándékait, őszinte népszolgálatát próbálta kikezdeni. Nyolcvankilenc HÁROMSZÉK (folytatása a 3. oldalon) Egy tál lencséért? Nem szeretnék vitába bocsátkozni Beczásy Isvánnak a rendtartó falu kapcsán, a lap hasábjain minap felvetett — összességben csak értékelhető, gondolatébresztő — írásának mondanivalójával. Idős, sokat látott, megért, tapasztalt, gyakorló szakemberként is jeleskedő mérnök szavára figyelni kell, különösen most, amikor sok mindent kell újrakezdenünk és újraértékelnünk. Beczásy úrról az is közismert, hogy agrárpolitikus is... Elhiszem tehát azt, hogy falusi gondjaink rendre-sorra megoldódnak, ha herét és lucernát, somkórót és sok-sok lencsét, szóját (?), borsót, kölest meg FLORA GÁBOR (folytatása a 2. oldalon) Ismerkedés a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével A kolozsvári kezdeményezésre a kincses városban megalakult, és a kolozsvári bíróság által 1902. május 22-én elismert, majd pedig a jogi személyek nyilvántartásába 24/1932-es sorszámmal bejegyzett Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete — az RMDE — országos szervezetté kíván alakulni, s ennek érdekében szóvivője, Nagy Károly egyetemi előadó tanár arra kért, közöljük az egyesület felhívását. (A TOBORZÓ a 2. oldalon olvasható) A háromszéki dolgozókkal való kapcsolatfelvétel és az RMDE megyei kezdeményezőbizottságának megalakítása érdekében csütörtökön, július 2-án 17 óra 30 perckor megbeszélésre kerül sor az RMDSZ székháza Gábor Áron termében. Az RMDE vezetősége arra kéri az érdekelteket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a találkozón, s hangsúlyozni kívánja, hogy az egyesület, mint a bérből élő dolgozók, az alkalmazottak érdekvédelmi szervezete, nem azonos a szakszervezetekkel, viszont hasznosan kiegészítheti (az RMDSZ ernyője alatt tevékenykedve) a szakszervezetek munkáját mind a tömbben, mind pedig a szórványban élő magyar alkalmazottak összefogásával, egységes fellépésének biztosításával. BITAY ÖDÖN MAI SZÁMUNKBAN: 9 Ember és környezete a 4. oldalon :9 Szent László és a székelyek — Jánó Mihály írásának második része az 5. oldalon 4) Reklámok és apróhirdetések a 7. oldalon fei i« - ~ - s U * A " ■ Uzon főterén filagória épül (írásunk a 6. oldalon)