Háromszék, 1993. július (5. évfolyam, 908-930. szám)
1993-07-01 / 908. szám
A ROMÁNIAI MAGYARSÁG SORSA Csak partneri alapon rendezhető A viszonylag rövid működése alatt is nagy hírnévre szert tevő Sorosalapítványról a köztudatban nagyon élesen ellentmondó vélemények alakultak ki. Talán épp a változás forrongásában élő korunk jellemzője ez. Az alapítvány szerepe, céljai, de főként a módszerei iránti viszonyulás főbb ismérvei megmutatkoztak az Illyefalvi Keresztyén Ifjúsági Központban tartott romániai magyar alapítványok találkozóján is, ahol a kolozsvári fiók négy képviselője meghívottként vett részt (Épp a fogalmak pontatlansága késztette arra a képviselőket, hogy többször is hangsúlyozzák: ők nem egy romániai magyar, hanem egy nemzetközi alapítványt képviselnek.) A kialakult, néhol parázsnak nevezhető vita mindenképp a fogalmak, a szerepek és célok tisztázását szolgálta. Még akkor is, ha bizonyos kérdésekben az álláspontok nem közeledtek. Salat Leventét, a Soros-alapítvány kolozsvári irodájának ügyvezető igazgatóját arra kértem, hogy a felmerülő gyanakvás okait elemezve nyújtson betekintést az alapítvány működésébe. Lejegyezte: FERENCZ CSABA (folytatása a 2. oldalon) KORRUPCIÓ KIVIZSGÁLÁSÁVAL MEGBÍZOTT PARLAMENTI BIZOTTSÁG TAGJAI kétféle jelentést készítenek A magas hatalmi körökig felnyúló korrupció kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság befejezte a meghallgatásokat, s tipikus hazai módszer szerint kétféle jelentés előterjesztésére számíthatunk. A kormányzó párt és koalíciós partnereik szeretnék „elkenni" az ügyet, s két külső embert (jogászt) bízott meg, hogy a „gondosan kiválogatott" anyag alapján a jelentést elkészítse. Ioan Ghişe (PSZP) egy viharos és sok meglepetést tartogató sajtótájékoztatón a nyilvánosság előtt mondta el, hogy a kormánykoalíció bizottságbeli képviselői a tények megkerülését szeretnék, bár a meghallgatások, a bizonyító dokumentumok sok súlyosan terhelő adatot hoztak napvilágra. Annak ellenére is, hogy a terhelő iratok, adatok, felvételek egyrészét a bizottság elnöke, természetesen, demokratikus frontbéli honatya, zár alatt őrizte, csak nagyon nyomatékos kérések után adta át a kollégáinak, hogy az ügyészségtől és belügyminisztériumtól nehezen érkeztek az információk, hogy nem vezettek jegyzőkönyvet minden kihallgatáson, s bár elengedhetetlenül fontos lett volna, nem hallgathatták meg a miniszterelnököt. Korrupció van, bizottság is, elkészülnek ismét a jelentések is. Kettő, hogy e téren legalább hiányt ne szenvedjünk. Csak a nagykutyák ússzák meg ismét. (SZMÖ) ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG Szociáldemokrataújbaloldali platform (Helyszűke miatt lapunk nem vállalkozhat a tervezet terjedelmes szövegének közlésére, de mellékeljük azokat a levélcímeket, melyeken bárki érdeklődhet iránta.) Alulírottak, a szociáldemokrataújbaloldali platform kezdeményezői, aggodalommal figyeltük annak idején az RMDSZ platformosítására irányuló törekvéseket. Korainak és megalapozatlannak tekintettük a platformosítást, amely álláspontunk szerint csak akkor minősíthető indokoltnak, ha az egyesplatformok a hazai magyarságot alkotó társadalmi rétegek részben eltérő, sajátos és tényleges érdekeit tükrözik, s ezen az alapon keresik a közös érdekek érvényesítéséhez szükséges józan kompromisszumokat. Ez azonban már a múlté. A platformosítás — volt-e rá igény, avagy nem volt — megtörtént, sajnos, tisztázatlan eszmei alapokon, ennek minden hátrafolytatása a 1. oldalon) SEPSISZENTGYÖRGY 1993. JÚLIUS I. 908. SZÁM ÁRA : 30 LEJ CSÜTÖRTÖK Előfizetőknek : 25 LEJ Árulók-e egyes önkormányzati vezetőink? BESZÉLGETÉS ORBÁN ÁRPÁDDAL, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉVEL — Sok vád érte önt meg Sepsiszentgyörgy és Kovászna polgármesterét, hogy Căşunean prefektussal együtt a tündérvölgyi Ceauşescu-villában részt vettek egy fogadáson. Mit tud erről mondani, elnök úr? — Utolsó pillanatban értesítettek parlamentereink, hogy a külügyminisztérium meghívta az országban akkreditált nagyköveteket egy kirándulásra Brassó, Kovászna, Hargita és Lejegyezte: GAZDA ZOLTÁN (folytatása a 2. oldalon) AZ ILLEGÁLIS FEGYVERTARTÁS MIATT LETARTOZTATOTT MALNASIAK ÉS BUKSZADIAK KÖZÜL kellő szabadlábon védekezhet A málnási és bükszádi fegyverügyben letartóztatottak közül ügyészségi rendelettel (ordonanţă) és kaució fejében ideiglenesen szabadlábra helyeztek két személyt: Orza Gyulát és Herbszt Józsefet. Az intézkedés nem azt jelenti, hogy további jogi felelősségre vonásuk elmarad, hanem azt, hogy más intézkedésig, esetleg az ítélethirdetésig szabadlábon védekezhetnek. Reméljük, a további hét fogva tartott személy esetében is hasonló értelmű döntésre jut az ügyészség. (i. e.) Mikes tölgyei Zágonban Ma este 7 órakor a Képzőművészeti Galéria előadótermében dr. Sípos András professzor előadása a tölgyekről. Külön meghívottak a természetjárók Nemere körének tagjai és minden érdeklődő. Holnap orvosló látogatás a zágoni tölgyekhez. -------------------- Máról holnapra --------Az újbaloldaliak platformjáról Megjelent az újbaloldal platformja, onnan jön a meglepetés, ahonnan nem várják. Nem értek egyet azokkal, akik az újbaloldalaskodásban kommunista mesterkedést sejtenek, ezért legszívesebben lesöpörnék a politikai palettáról. A kérdés nem az, hogy létezhetnek-e, hanem mit akarnak elérni — mitdván az újbaloldal, ha a balrafordulást választották. Mi a lényege a szociáldemokrata—újbaloldali platformnak? A válasz kimondottan elvi alapon, a tolareneia tiszteletben tartásával fogalmazható meg. Egyáltalán az újbaloldal miért ki, milyen nóvumot hoz a világszerte hanyatló baloldali mozgalomba? De az is lehet, hogy kimondottan hazai kiadásra szerkesztették. Újdonság voltában azért is kételkedem, mert a platform szövegében valósággal hemzsegnek az olyan marxista-leninista fogalmak és kifejezések (emlékezzünk a pártszemináriumokra), mint „munkából élők", „polgári demokratikus forradalom", „rabló kapitalizmus", „államkapitalista diktatúra", „liberális kapitalizmus", a „dolgozók kezébe vegyék a részvények jelentős részét", melyeket akkor használtak, amikor a kommunizmus kísértetként ijesztgette a népeket, függetlenül attól, hogy átestek-e a polgári demokratikus társadalmakon vagy nem. A felsorolt pontok között — germánus rendben — találunk, talán a korszerűség látszatáért, feszenista téziseket is a tulajdonformák pluralizmusáról, mert enélkül nem létezhet a dolgozók érdekeit is képviselő pluralizmus. E kijelentést semmivel sem indokolják. A talányokról is illik szólni. Vajon milyen lehet az olyan kapitalizmus, amelyik „túlságosan liberális"? Mindezen hordalék között is a legszembetűnőbb, amikor az újat akarók kereken kijelentik, hogy a keleti régióban nem volt semmiféle szocializmus, mert a kezdeti próbálkozások után egy „demagóg és bürokratikus állammonopolista kapitalizmus jött létre" és formálódott a kapitalizmus mellett másik világrendszerré. Ezt olvasva a két kapitalizmus koegzisztenciájáról, a jámbor olvasó nemcsak a hideg vizes pohár után nyúl, hanem az aszpirint is előkeresi. Ebben az összefüggésben valahol rejtőzködik egy olyan szocializmus, mely nem tudott megvalósulni. A kapitalizmus sírásója továbbra is életben van. Vajon az ÚJ ezt rejtegeti? Megértem ezt is, de mondják ki nyíltan, hogy okuljon belőle a megcsalatkozott emberiség. De milyen a szocialista piacgazdaság, a címét is közölhették volna, hogy hol található. Remélem, nem rajtunk akarják kipróbálni. Sajnos, a platformideológia megalapozását a társadalmi demagógia helyettesíti, ez pedig nem 3° belépőjegy a platformos feodók közé. Nagy szerencséjük van, hogy a többi platformok sem ostromolják az ideológiai magaslatokat. Az újbaloldali platform azon állítása, hogy „alternatívát kínál az erdélyi-romániai magyarságnak a jelenlegi, túlságosan is liberálkapitalista elképzelésekkel" szemben, nem tekinthető másnak, mint hangoskodó retoricának. Ezenkívül a platform hogyan kínálhat alternatívát, ha az RMDSZ jelenlegi programjától nincs lényeges kérdésekben eltérő nézete. Úgy tudom — lehet, éppen tudásom szegényes —, ha valaki (valakik) alternatívát kínálnak, éppen a lényeges kérdésekben tér el véleményük. Nem vitatkozhatunk, ha demokraták vagyunk, hogy az újbaloldalnak (csak tudnám, miért új?) van-e létjogosultsága vagy nincs. Annyi bizonyos, hogy nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy egyedül ők képviselik a „fizikai és szellemi dolgozókat" vagy a „munkából élőket". Ezt a képviseletet, tudtommal, egyetlen platform sem tagadta meg, legfeljebb nem a „szocialista piacgazdaság“ — nesze semmi, fogd meg jól — álláspontjáról vállalta. Mindennél fontosabb: sem a magyar kisebbség (semmiképpen sem erdélyi-romániai), sem az RMDSZ nem lehet kizárólagos, senki sem tilthatja meg a platformba szerveződést. Erre kötelez a tordai országgyűlés hagyománya is. FABIAN ERNŐ HOVA, MERRE AZ ÉRETTSÉGI után A munkanélküliek sorát gyarapítják? Kézdivásárhely négy líceumában az idei végzősök közül 323 diák áll az érettségiztető bizottság elé. Közülük a legkiváltságosabb helyzetben a Bod Péter Tanítóképző fa- és könnyűipari osztályainak végzősei vannak (hogy a 64 frissen végzett pedagógust ne is említsük), nekik biztosított a munkahely. A Megyei Munkaügyi Hivatal kézdivásárhelyi kirendeltsége szerint a város ipari egységei közül csupán a ruha- és bútorgyár alkalmaz új munkaerőt az idei végzősök közül, más senki A munkanélküliek száma mifelénk is napról napra emelkedik. Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Felsőháromszéken már több mint 3600 munkanélkülit tartanak nyilván. Reális számuk azonban ennél sokkal nagyobb. A magyar írásbeli vizsga napján két líceumban beszélgettünk néhány végzős diákkal. Az övék a szó. SOCHOM ISTVÁN (folysia a t. oldalon)