Háromszék, 1996. június (8. évfolyam, 1748-1772. szám)

1996-06-01 / 1748. szám

fJL OLVASÓLÁMPA 1. A kérdésre nehezen lehetne válaszolni, áthidaló válasz­javaslat: egyik írója itt, a másik ott. Az egyik a hagyományosabb meseszövés híve, a másik eszeveszetten kísérletezik. Stb. 2. Mindez világosan kiderül az udvarhelyi Ablak Kiadó Erdélyi Dekameron című prózaantológiájából. A szerkesztő és a Szép versek mintájára szer­vezett, immáron három F­agyöngy­­antológia animátora végre meg­valósíthatta a Körkép mintájára szerveződő erdélyi prózaantoló­­giát is. Az első 1990—1994 között publikált írásokból válogat, így alkalmas lehet címben is ki­­ugrasztott kérdésünk körüljárá­sára. A néhány éve Stockholm­ban megjelenő Kék álhalál című válogatás régebbi írásokat is fi­gyelembe vett. 3. Az Erdélyi Dekameron (remélhetőleg) első antológiájában 25 (huszonöt) író szerepel hosz­­szabb-rö­videbb írással, ezek között van regényrészlet, például A kál­­deus pap halála, Bálint Tibor most megjelent regényének, A bábél toronyházának fejezete vagy e sorok írójának írása, A bokszoló, az ugyancsak évek óta íródó Hol vagytok, ti régi ját­szótársak? című regény proló­gusa. (Ez itt az önreklám helye...) De részlet Sütő András napló­jegyzete is, Sütő naplójából már több válogatás is megjelent, jegyzetei, amint ezt már több­ször leírhattuk e hasábokon is, az „aranykorszak” legbornírtabb és legsötétebb esztendeinek, a nyolcvanas éveknek állítanak riasztó emléket... 4. Szerepel az antológiában hagyományosabb realista elbeszé­lés, így Lőrincz György Ballada vagy Molnos Lajos Tanyasiak című elbeszélése a változó falu világát jeleníti meg. 5. Vannak kísérletező kedvről tanúskodó novellák is, mint Szilágyi István Tájkép tutajjal című szilánkos villanásai, egy beteg világ morzejelei. Ha a kísérletezőknél tartunk, örömmel jelenthetjük, itt vannak a fiatalok is: Kisgyörgy Réka az antológia egyik legjobb prózájával, a Péntek jelen idővel, amely egy bizarr családi tragédia háttérrajzát adja, vagy Vida Gábor egyik legjobb eddigi írásával, az Azon a nyáronnal, ahol a román „forradalmat” megelőző, iszonyú 1989-es év eseményei sűrítődnek. Az író a vallomásban hisz, a mesére bízza önmagát, és önfeledten rakosgatja az em­lékképeket. A mozaiképítkezés a történetben, mint egy külön­féle tükördarabokból összeesz­­kábált tükörben, végül is meg­jelenik a viszolyogtató valóság. 6. A részletekkel kezdtük: nyilván Szabó Gyula vallomá­sa, a Tátónak van csillaga—a szerző katonáskodásának meg­örökítése — is fragmentumnak tűnik, és Szabó Gyula vallomásos elbeszélései közé illeszkedik. De részletnek tűnik Nemess László Telehold árnyéka is. Itt már nem vagyunk bizonyosak abban, hogy egy újabb regény részletéről van-e szó, de abban igen, hogy a szó­megjelentek már A nyár utolsó éjszakája című regény­ben. Nem részlet viszont, hanem sokkoló életkép Fodor Sándor Balkáni gerléje. 7. Színfoltja a válogatásnak Egyed Péter egy székely öreg­végtelen monológjának sokkoló részletével (Az elmés) vagy Mózes Attila legj­obb novel­láira emlékeztetően fanyar, ironi­kus írásával, a Gumimagánnyal, amelyben megjelenik elbizony­talanodott, idegbeteg korunk konk­­rét jelképe, a felfújható guminő úgy is, mint a vágyak netovább­ja (!). Szép Lászlóffy Aladár vallomásos elbeszélése—csak sajnálhatjuk, hogy mostanában kevés prózát ír—, megrázó Sigmond István groteszk, tragikomikus Balladoidja, s a szerzők fáradhatatlan kísérletező kedvére vall Lászlóffy Csaba A csíkos szőrű macska című tragikus elbeszélése vagy Láng Zsolt a jelenkori ellehetetlenülő napló­­formával játszadozó A Sz.-föld leírása című munkája. 8. Szerepel a válogatásban az azóta elhunyt Bajor Andor, a szólyva-visói emlékezése remekmű. Nem szerepel viszont érthe­tetlen módon Pusztai János! Vajon miért? A válogatás egészében reprezentatív, őszintén ajánlhatjuk az érdeklődő olvasónak... Bogdán László ABLAK MILLEC­ENTENÁRI­UM­I RAJZPÁLYÁZAT Hitből született kiállítás Több mint fél évvel ezelőtt egy felhívás járta be az ország magyar iskoláit. Szülőföldünk a Hazában témával készülj­enek olyan gyermekrajzok, amelyek méltóak az ezeregyszáz éves honfoglalás ünnepéhez, amelyek bejárhatják az egész Kárpát­medencét, hirdetve, hogy a gyermekszívekben mily erős a szülőföld köteléke. Tizen­egy megye iskoláiból összesen 447 rajz érkezett az erdélyi pályázatgazda kubelisz Bardóczy Magda asztalára, amely­ből négytagú zsűri válogatta ki a 32 legjobbat díjazás­ra. A Mikes-na­­pok alkalmával kiállított rajzokon megelevenedik a múlt, mondák, legendák szereplői, csaták, ün­nepek kimagasló egyéniségei vonulnak dicsőségesen a mába, hagyományok, szent helyek kerülnek bemutatásra, a székely lélek, a kalotaszegi, szatmári táj legbensőbb vonásai tárul­nak elénk. A majdnem álom­kiállítás legnagyobb értéke, hogy összefogja a gyermeki gondolatokat Szilágytól a Csíki-medencéig, Brassótól Biharig. A nyári vakációban pedig Budapesten, a Jókai Mór Általános Iskola szervezé­sében, a mostani megmu­tatkozás folytatásaként, az egész kárpát-medencei ma­gyar gyermekvilág kerül egy fedél alá. A 32 rajzszín­es illusztrációját — Kentés Ernő munkája — és a pályázaton részt vett alkotók névsorát tartalmazó, rendkí­vüli igényességgel összeállí­tott katalógus — a Trisedess Press Rt. ki­adásában — , előszavában Pál Ferenc hja: Egy it csodálatos !­ó gondolat meg­­valósulását köszöntjük. Egy olyan gon­dolatét, amely határtalan lel­kesedésből és optimizmusból fakad, mert csak ilyen hit alapján lehet feltételezni azt, hogy a Kár­pát-medencében — és nem csak ott — száz meg száz gyermek és pedagógus szívé­ben talál visszhangra a fel­hívás. Annak a népnek, amely­nek ilyen ifjúsága és nevelői vannak, nemcsak 1100 éves múltja, de jövője is lesz ezen a tájon. Fekete Réka DUNA TV Vadsáv(1!)ek a zónában 1. Az utóbbi napokban a Duna elkényezteti a filmbará­tokat. David Lynch Veszett a világa után Tarkovszkij Sztalkere... Nem sok ez egy kicsit a jóból? Mindkét film remekmű. Ez az egyetlen közös bennük. Vagy mégsem? 2. David Lynch a Twin Peaks-sorozattal lett világhírű, és bolondította meg a szappanoperákon felnövő amerikai nézőket. (Érdemes lenne összevetni sorozatát a Dallasszal vagy a Kalifornia klánnal, s azonnal láthatnánk, hogy nemcsak a színhelyek miatt különböznek!...) Lynch Veszett a világa az egykor festőnek készülő alkotó legjobb filmje, mesefilm, üdv-, illetve gengsztertörténet, klipsorozat s mindannak pa­ródiája — nem­ eleven, maré szatírája —, amit „amerikai álom”-nak nevezünk. Ha a film címét nem is fordították magyarra — talán Vadszívűt jelent —, a magyar címvariáns sokat kifejez komor korunk derűjéből, igen, ez a világ, ez a minket körülvevő valóság egyetlen tömör és pontos szóval veszett, s ebben a veszett világban az egyén boldogulásának az esélye minimális. Nem véletlen — sőt, jellemző —, hogy az Oscar-díj tudorai fütyültek Lynch-re, Cannes-ben viszont elnyerhette az Aranypálmát. Csak emlékeztetőül: ’90 Osz­kárul Kevin Costnert jelenti, korunk szexbálványa Farka­sokkal táncoló című monumentális westernjével tarolt. No, erről ennyit. Európa viszont méltányolta Lynch kegyetlen amerikai blődlijét, s Nicolas Cage — aki hat év múlva mégis megkapta az Oscart — Sailor szerepében dobbantott a világ­hírnév felé. Egy szerelmespárról szól a film, a veszett világ vadszívűjeiről, akik boldogok szeretnének lenni saját tör­vényeik szerint, csakhogy ez nem megy, a körülmények áldat­lan összejátszása folytán legszebb álmaikból is rémálom lesz, mígnem a fiú előtt — második szabadulása után, miközben egy suhancokból álló banda veri — meg nem jelenik a jó tündér, hogy szerelme melletti kitartásra biztassa, így és ilyen ez a „boldog vég”. 3. És a Sztalker, Tarkovszkij második sci-fije a világhírű Solaris után? A Sztrugackij testvérek Piknik az árokparton című elbeszélése egy „zónáról’ ’ szól. Ez a helyszíne a filmnek is, egyébként Tarkovszkij ott folytatja, ahol az elbeszélés befejeződik. A „vadász” megnősül, „sztalkerré” válik — ezek kísérgetik az „idegeneket’ ’ a zónában —, van egy aggódó felesége és egy beteg kislánya, akinek a végén — nagyon fontos — sajátságos megvilágosodása támad. Egyebekben Tarkovszkij filmje nem sci-fi, a zóna lététe talán földönkívüliek jártak itt, s ezért ezen a helyen megváltoztak a fizika törvényei (is) — elfogadja, a sztalker ide kísér el egy tudóst, aki kiábrándult a tudományból, és egy írót, aki a művészetből... Hárman bolyonganak a zónában. Előzőleg útjuk a zónáig a lepusztult városon át, a szétvert, kopár, nyomasztó díszletek között jelzi azt is —játszódjunk el a gondolattal —, hogyan rendezhette volna meg Tarkovszkij Orwell 1984-et! A zóna­beli, vitákkal teli nap viszont mutatja, ha Dosztojevszkijt nem is rendezhette — az Ördögöket is, A félkegyelműt is szerette volna —, a Sztalkerben felnő a Mester szintjére. A Sztalker a Zóna ismerője, titkainak ha nem is tudója, de védője, a Zónát önmagával, életével azonosítja, útitársai, mint említettük, tanácstalanok, illetve rezignáltak. A „vad­szí­vűek” három lehetséges alapmagatartása rögzül itt, mind­nyájan szeretnék a „csodát”, noha elutasítják. A Sztalker végül keserűen s csalódottan tér haza feleségéhez — aki hiteles etikai személyiség (ez a típus teljességgel hiányzik Lynch „veszett világából”) — és sérült, mozgásképtelen kislányához, akinek misztikus hite is válasz lehet. Az asz­­szonyban, a „hitvesben” a hit a másik emberhez fűződő viszony, a szeretet szolgálata, a gyermeknek viszont hitéhez már senkire sincsen szüksége, semmi „sztalkerre”, külső közvetítőre. A film szereplői közül ő a legkiszolgáltatottabb és a legesendőbb is (mozogni sem tud), gyengesége mégis erő, hite pont gyengeségéből táplálkozik, tekintetével képes el­mozdítani a tárgyakat, ezáltal belvilágában valósítja meg a Csodát, amelyért mások a zónába mennek. Hit nélkül — sugallja Tarkovszkij — „veszett” a világ, s élni lehet ugyan. VISSZAPILLANTÁS Kriza-emléknap Nagyajtán Nagyajtai unitárius lelkész­ként örömmel számolok be a május 19-i színvonalas Kriza János-emlékünnepélyről. A nagyajtai születésű költő, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagj­a, Magyar Királyi Ta­­nácsos, a székely népköltészet felfedezője és az első klasszikus értékű székely népköltészeti gyűj­temény létrehozój­a, nyelv­járáskutató tudós születésének 185. évfordulója alkalmából méltató és köszöntőbeszédet mondott Barabás Mihály igazgató, a Nagyajtai Kriza János Alapítvány elnöke, az ünnepély szervezője; irányí­tásával a helyi Kriza János Általános Iskola diákjai, vala­mint a nagyajtai Gazdag Mik­lós Polgári Daloskör Péter Géza karnagy vezénylésével szín­vonalas műsort szolgáltatott a központi parkban lévő Kriza­­szobor előtt és az ünnepi isten­tiszteleten az unitárius vár­templomban. A Simon Áron tanító által vezetett középaj­tai fúvószenekar kíséretében a szobor talapza­­tára a kegyelet koszorúit helyezte el az unitárius egyházközség, a Kriza János Általános Iskola, a Kriza János Emlékbizottság, a nagyajtai RMDSZ. Az ünnepi istentisztelet alkalmával a helyi lelkész szószéki beszéde után dt. Gál Jenő esperes, volt nagyajtai lelkész és Kisgyörgy Zoltán geológus-mérnök tartott elő­adást. Az ünnepi szertartás után a gyülekezet asszonyai „har­maton sült” kürtöskaláccsal és székely köményessel kínál­ták meg a népes gyülekezet minden tagját. Az ünnepély alkalmával a lelkészi lakás parkjában id. Marosi Imre gondnok, id. Bi­hari József tb. gondnok, vala­mint e sorok írója kopjafát állított, mellé vadrózsát ülte­tett Kriza János emlékére. A remekbe vésett kopjafa ké­szítője id. Bartha István nagy­ajtai népművész. Az ünnepélyre szóló művészi kivitelezésű meghívó bölöni Biró Donát grafikusművészt dicséri. Az emléknap színvonalát növelte az a 90 darab új ki­adású unitárius énekeskönyv, amely dr. Kisgyörgy Árpád adományaként első ízben került a nagyközönség elé. Az ün­nepély sikere érdekében az unitárius egyházközség veze­tősége id. Marosi Imre gond­nok irányításával, Kisgyörgy László és Kosztándi Attila támogatásával végzett igényes előkészítő munkát. Az ünnepség után a meg­hívottakkal ízletes közeléden vettünk részt a helyi Súgás vendéglőben, amely alkalom­mal pohárköszöntőt mondott id. Biró Árpád, Gál Jenő ny. esperes és id. Bihari József Áldja meg az Isten mind­azok életét, akik a megkésett tavaszi munkák ellenére nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel és nem kis fáradsággal e szép ünnepélyt előkészítették, áldja meg azok életét, akik jelen­létükkel megtiszteltek és hozzá­járultak ünneplésünk sikeré­hez. Fekete Levente UNITÁRIUS LELKÉSZ

Next