Háromszék, 1997. október (9. évfolyam, 2156-2182. szám)
1997-10-06 / 2160. szám
HÁROMSZÉK független napilap AZ RMDSZ V. KONGRESSZUSA SIKERES VOLT — állítják szenátoraink, képviselőink Markó Béla szövetségi elnök zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget szombaton este az RMDSZ kétnapos kongresszusa. A romániai magyarság legfelsőbb döntéshozó szerve megvonta a közel tíz hónapos kormányzati részvétel mérlegét, a mai követelményekhez igazította a szövetség alapszabályzatát és programját, és kijelölte a cselekvési prioritásokat. Az első nap munkálatai — az elnökök, a vezetőtestületek és ellenőrző-felügyelő bizottságok vezetőinek beszámolóit követő hozzászólások és vita — belenyúltak a másnapba. A több felszólaló által is említett, a beszámolók kongresszus általi elfogadása vagy el nem fogadása elmaradt, az ülésvezető elnökség szombat hajnali egy óra tíz perckor azzal zárta az első napot, hogy a kongresszus tudomásul vette a beszámolókat, ezek elfogadására az alapszabályzat nem ír elő szavazást. A második napon az alapszabályzat és a program módosítását vitatták. Heves vitát váltott ki néhány kérdés, mint például a parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek állítása, valamint annak kérdése, hogy kinek a hatáskörébe tartozzék a kormányzati tisztségek betöltésére való jelölés. A kongresszus záródokumentumai között a küldöttek elfogadták a cselekvési prioritásokról szóló programot. Míg az RMDSZ programja a célokat jelöli ki, a cselekvési program előbbi alkalmazásának eszköze, Tokay György miniszter szerint ez a minimum, amit meg kell valósítani. Frunda György szenátor elmondta, ezáltal a szövetség partnereinek bizonyítja, hogy nem csak a romániai magyarság specifikus kérdéseivel foglalkozik, hanem az ország általános problémáival is. Zárszavában Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ érettségét bizonyítja az, hogy fennállása óta nem volt szükség a szerkezeti felépítésén vagy keretprogramján változtatni, csupán az alapszabályzaton és programon jobbítottak. Lássuk, miként értékelik a háromszéki képviselők, szenátorok az RMDSZ V. kongresszusát, és miben látják a szövetség előrelépését? (folytatása a 2. oldalon) Szekeres Attila Máról holnapra ki, kicsoda, és mit akar? Az RMDSZ V. kongresszusán elfogadott programnak politikai súlya és tétje, jogi megalapozottsága van, szembeötlő az a törekvés, hogy a hazai és nemzetközi kisebbségi jogrendszerhez és normákhoz úgy igazodjék, hogy Erdély sajátos történelmi tapasztalatait magába építse, és a kortársi kihívások útvesztőiben a romániai magyarságot önszerveződésében eligazítsa. A programnak tartása és méltósága van. Ezúttal eddigi hevenyészett programvázlatok helyett az alapelveket és célokat tudományos alapozottsággal megfogalmazó dokumentum került a közel félezer, a romániai magyarság érdekeit és akaratát képviselő küldött elé. Mindezt azért emeljük ki, mert az írott és sugárzott román nyelvű sajtó kongresszusi tudósításait eluralta a felszínes szenzációhajhászás, akadtak tollnokok, akik vaskos hamisításra, rágalmazásra vetemedtek, elegendő, ha utalunk arra, hogy a Tőkés Lászlót lejárató kampány gerjesztői olyan szöveget adtak a tiszteletbeli elnök szájába, ami nem hangzott el. A program a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közösségeként határozza meg, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi és önszerveződés különböző formáit. A szövetség elismeri a demokratikus pártok és platformok szabad szerveződését. Az RMDSZ-en belül platformnak tekint minden olyan ideológiai, politikai csoportosulást, amely programja és tevékenysége révén a romániai magyarság belső tagolódását, sokféleségét teljesíti ki anélkül, hogy ezáltal megbontaná a szövetség egységét. A szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Hangsúlyozza, hogy a romániai magyarság, beleértve a csángó magyarságot is, állami hovatartozását tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Figyeljünk fel erre a lényegi kitételre, amely a románság és a hazai magyarság egymás mellé rendeltségét mondja ki. Rendkívül fontos az alapelvek ama kitétele, hogy a romániai magyarság nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és a németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. A hazai magyarság romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beolvadni. Kizárólag csak számbelileg tekinti magát kisebbségnek, szülőföldjét otthonának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárult. Az alapelvek idézett koordinátáin belül ki-ki hazai magyar el tudja helyezni magát és közösségét a társadalom szövevényes viszonyrendszerében, s a kívülálló is könnyűszerrel eligazodhat, választ kaphat arra, hogy kicsoda, micsoda a romániai magyarság, és mit akar? Az alapelvek vértezetéről le kellene pattogniuk tulajdonképpen a kisszerű, rosszindulatú és primitív vádaskodásoknak, s ami a szövetség belső háztartásában történik, érvek ütköztetése, a kacolódások, a csoportok és rétegek közti összecsapások is az önkorrekció eszköztárához tartoznak, ezek színező és nem lényegi elemek. Ezért sajnálatos az esemény súlyához, jelentőségéhez mérvést méltatlan és alacsonyröptű tálalás. A magyarság egysége megbomlásának, a személyi összeférhetetlenség szövetséget bontó eluralkodásának apostolai hamis prófétáknak bizonyultak. Született viszont egy olyan Alapszabályzat, Program és kongreszszusi határozatcsomag, amelyet az RMDSZ-en kívülieknek és belülieknek illik ismerniük és figyelembe venniük, akár egyetértő, akár bíráló szándékkal közelednek a szövetséghez. Sylvester Lajos Ciorbea Pruteanut bírálta Victor Ciorbea román kormányfő, a parasztpárt Konstanca megyei szervezetének hét végi értekezletén kijelentette: ha Gheorghe Pruteanu szenátor továbbra is szembeszegül a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyeivel, azoknak a koalíciós megegyezések szerinti módosításával, akkor a párt kizárja őt soraiból. Mint ismeretes, az éppen Konstanca megye színeiben bekerült George Pruteanu — az eredeti koalíciós megállapodással ellentétben — nyíltan hangoztatja: nem ért egyet azzal, hogy a Ciorbea-kabinet által sürgősségi kormányrendelettel a kisebbségek javára módosított jogszabály előírása szerint Románia történelmét és földrajzát a nemzetiségek nyelvén kell tanítani az iskolákban. Hétfői Sport . SEPSISZENTGYÖRGY 1997. OKTÓBER 6. 2160. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 375 lej HÉTFŐ Tamási-centenárium október 25. Tamási Áron: Tündöklő Jeromos -jelenet a budapesti Nemzeti Színház előadásából Albert Levente felvételei OKTÓBER 11—12-ÉN KÉZDIVASARHELYEN az Őszi sokadalom, mesterségek napja Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete idén október 11 — 12-én szervezi meg az immár hagyományossá vált őszi vásárt, a sokadalmat. A rendezők a vásár lebonyolítását ezúttal a helybeli Apex kft.-re bízták. Fővédnöke Szigethy István, a város polgármestere. A kétnapos rendezvényből a népművészeti kiállítás — a környékbeli népi mesterek bemutatkozása —, a hagyományos kirakodóvásár, zöldség- és gyümölcstermék-bemutató sem fog hiányozni, de a műsorkínálat is rendkívül gazdag és változatos. A térzenét a tanulók klubjának fúvószenekara szolgáltatja, fellép a Vigadó együttes, a Bumeráng, a Boér Géza Népszínház, s idén a főtéri színpadon karaokeshow-t is szerveznek. A vásári rádió sem fog hiányozni, a kétéves Siculus rádió munkatársai helyszíni közvetítésben nyújtanak ízelítőt a hangulatból. Még nem tudni, hány cég érkezik, de a szervezők legalább hetven helybeli, sepsiszentgyörgyi, kovásznai, baróti és brassói résztvevőre számítanak. (Sochom) SZENT MIHÁLY-NAPI SZÁMVETÉS HELYETT Merre tart a juhászat? A kovásznai cigája őshonos övezeteiben időztünk néhány napot — szembekerülve az üzemág holnapját érintő kérdésözönnel. A Tündérvölgy, Zabola magaslatain, Zágon, de akár Papok övezeteiben legelő nyájak — immár a faluközeli mezsgyék felé közeledve — egy idény zaklatott hozadékot helyezik „mérlegre”. Manapság ugyan már nem divat a Szent Mihály-napi számvetés hagyományos szokásait követni, eseménnyé sem érlelődik a „számadás”. Igaz, ünnepelni sincs különösebb ok, hisz tavasz óta tízezres számokban kifejezhető mértékben apadt a birkaállomány! Azon pedig lassan már késő lesz töprengenünk, hogy a nagy „átalakulásban” eltűnik az övezet tájfajtája — üdvöskéje —, a kovásznai cigája... Az állománycsappanást, a fajtajelleg elkorcsosodását nyilván magyarázhatnánk a gyapjúfeldolgozó ipar válságával. Vajnafalván — és nem csak itt — ugyan próbálkoznak a gyapjúhasznosítás új útjainak feltárásával, ám a mérsékelt kereslet behatárolja a lehetőségeket. Avagy a juhtenyésztés új súlypontjainak kialakítása teremthet igényt a tenyésztői kedv újraéledésére? A mostani számvetés tényállásai még nem nyújtanak elegendő fogódzót annak a kérdésnek megválaszolására, hogy merre tart a háromszéki juhászat. A Kárpát-kanyar övezetében tapasztaltak megerősíteni látszanak a tenyésztés tejközpontúságának kihangsúlyozódását. A feldolgozóipar ugyan még nem jutott el az esztenák közelébe, ám a juhtejből készíthető specialitások új piacot is teremthetnének. (folytatása a 2. oldalon) Flóra Gábor Kényszervégrehajtás a láthatáron Sochom István írása a Preoteasa—Palade-perről a 2. oldalon.