Háromszék, 1997. október (9. évfolyam, 2156-2182. szám)

1997-10-06 / 2160. szám

HÁROMSZÉK független napilap AZ RMDSZ V. KONGRESSZUSA SIKERES VOLT — állítják szenátoraink, képviselőink Markó Béla szövetségi el­nök zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget szom­baton este az RMDSZ két­napos kongresszusa. A romá­niai magyarság legfelsőbb döntéshozó szerve megvonta a közel tíz hónapos kormány­zati részvétel mérlegét, a mai követelményekhez igazította a szövetség alapszabályzatát és programját, és kijelölte a cselekvési prioritásokat. Az első nap munkálatai — az elnökök, a vezetőtes­tületek és ellenőrző-felügyelő bizottságok vezetőinek beszá­molóit követő hozzászólások és vita — belenyúltak a más­napba. A több felszólaló által is említett, a beszámolók kong­­resszus általi elfogadása vagy el nem fogadása elmaradt, az ülésvezető elnökség szombat hajnali egy óra tíz perckor azzal zárta az első napot, hogy a kongresszus tudomásul vette a beszámolókat, ezek el­fogadá­sára az alapszabályzat nem ír elő szavazást. A második napon az alap­­szabályzat és a program mó­dosítását vitatták. Heves vitát váltott ki néhány kérdés, mint például a parlamenti képvi­selő- és szenátorjelöltek állí­tása, valamint annak kérdése, hogy kinek a hatáskörébe tar­tozzék a kormányzati tiszt­ségek betöltésére való jelölés. A kongresszus záródoku­mentumai között a küldöttek elfogadták a cselekvési prioritá­sokról szóló programot. Míg az RMDSZ programja a célokat jelöli ki, a cselekvési program előbbi alkalmazásának eszköze, Tokay György miniszter szerint ez a minimum, amit meg kell valósítani. Frunda György sze­nátor elmondta, ezáltal a szövet­ség partnereinek bizonyítja, hogy nem csak a romániai ma­gyarság specifikus kérdéseivel foglalkozik, hanem az ország általános problémáival is. Zárszavában Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ érettségét bizonyítja az, hogy fennállása óta nem volt szükség a szerkezeti felépítésén vagy keretprogramján változtatni, csupán az alapszabályzaton és programon jobbítottak. Lássuk, miként értékelik a háromszéki képviselők, szenátorok az RMDSZ V. kongresszusát, és miben látják a szövetség előrelépését? (folytatása a 2. oldalon) Szekeres Attila Máról holnapra ki, kicsoda, és mit akar? Az RMDSZ V. kongresszusán elfogadott programnak politikai súlya és tétje, jogi megalapozottsága van, szembeötlő az a törekvés, hogy a hazai és nemzetközi kisebbségi jogrendszerhez és normákhoz úgy igazod­jék, hogy Erdély sajátos történelmi tapasztalatait magába építse, és a kortársi kihívások útvesztőiben a romániai magyarságot önszerveződésében eligazítsa. A programnak tartása és méltósága van. Ezúttal eddigi hevenyészett programvázlatok helyett az alapelveket és célokat tudo­mányos alapozottsággal megfogalmazó dokumentum került a közel félezer, a romániai magyarság érdekeit és akaratát képviselő küldött elé. Mindezt azért emeljük ki, mert az írott és sugárzott román nyelvű sajtó kongresszusi tudósításait eluralta a felszínes szenzációhajhászás, akadtak tollnokok, akik vaskos hamisításra, rágalmazásra vetemedtek, elegendő, ha utalunk arra, hogy a Tőkés Lászlót lejárató kampány gerjesztői olyan szöveget adtak a tiszteletbeli elnök szájába, ami nem hangzott el. A program a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közösségeként határozza meg, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi és önszerveződés különböző formáit. A szövetség elismeri a demokratikus pártok és platformok szabad szerveződését. Az RMDSZ-en belül platformnak tekint minden olyan ideológiai, politikai csoportosulást, amely programja és tevékenysége révén a romániai magyarság belső tagolódását, sokféleségét teljesíti ki anélkül, hogy ezáltal megbontaná a szövet­ség egységét. A szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az an­tiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Hangsúlyozza, hogy a romániai magyarság, beleértve a csángó­ magyarságot is, állami hovatartozását tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Figyeljünk fel erre a lényegi kitételre, amely a románság és a hazai magyarság egymás mellé rendeltségét mondja ki. Rend­kívül fontos az alapelvek ama kitétele, hogy a romániai magyarság nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és a németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. A hazai magyarság romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beolvadni. Kizárólag csak szám­belileg tekinti magát kisebbségnek, szülőföldjét ottho­nának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fej­lődéséhez maga is hozzájárult. Az alapelvek idézett koordinátáin belül ki-ki hazai magyar el tudja helyezni magát és közösségét a társadalom szövevényes viszonyrendszerében, s a kívülálló is könnyű­szerrel eligazodhat, választ kaphat arra, hogy kicsoda, micsoda a romániai magyarság, és mit akar? Az alapelvek vértezetéről le kellene pattogniuk tulajdonképpen a kisszerű, rosszindulatú és primitív vádaskodásoknak, s ami a szövetség belső háztartásában történik, érvek ütköztetése, a kacolódások, a csoportok és rétegek közti összecsapások is az önkorrekció eszköztárához tartoznak, ezek színező és nem lényegi elemek. Ezért sajnálatos az esemény súlyához, jelentőségéhez mérvést méltatlan és alacsonyröptű tálalás. A magyarság egysége megbomlásának, a személyi összeférhetetlenség szövetséget bontó eluralkodásának apostolai hamis prófétáknak bizonyultak. Született vi­szont egy olyan Alapszabályzat, Program és kongresz­­szusi határozatcsomag, amelyet az RMDSZ-en kívülieknek és belülieknek illik ismerniük és figyelembe venniük, akár egyetértő, akár bíráló szándékkal közelednek a szövetséghez. Sylvester Lajos Ciorbea Pruteanut bírálta Victor Ciorbea román ko­rmányfő, a parasztpárt Kon­­stanca megyei szervezetének hét végi értekezletén kijelen­tette: ha Gheorghe Pruteanu szenátor továbbra is szem­beszegül a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyeivel, azoknak a koa­líciós megegyezések szerinti módosításával, akkor a párt kizárja őt soraiból. Mint is­meretes, az éppen Konstanca megye színeiben bekerült George Pruteanu — az ere­deti koalíciós megállapodással ellentétben — nyíltan hangoz­tatja: nem ért egyet azzal, hogy a Ciorbea-kabinet által sürgősségi kormányrendelettel a kisebbségek javára módosított jogszabály előírása szerint Románia történelmét és földra­­jzát a nemzetiségek nyelvén kell tanítani az iskolákban. Hétfői Sport . SEPSISZENTGYÖRGY 1997. OKTÓBER 6. 2160. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 375 lej HÉTFŐ Tamási-centenárium október 2­5. Tamási Áron: Tündöklő Jeromos -jelenet a budapesti Nemzeti Színház előadásából Albert Levente felvételei OKTÓBER 11—12-ÉN KÉZDIVASARHELYEN az Őszi sokadalom, mesterségek napja Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete idén október 1­1 — 12-én szervezi meg az immár hagyományossá vált őszi vásárt, a sokadalmat. A rendezők a vásár lebonyolítását ezúttal a helybeli Apex kft.-re bízták. Fővédnöke Szigethy István, a város polgármestere. A kétnapos rendezvényből a népművészeti kiállítás — a környékbeli népi mesterek bemutatkozása —, a hagyományos kirakodóvásár, zöldség- és gyümölcstermék-bemutató sem fog hiányozni, de a műsorkínálat is rendkívül gazdag és változatos. A térzenét a tanulók klubjának fúvószenekara szolgáltatja, fellép a Vigadó együttes, a Bumeráng, a Boér Géza Népszínház, s idén a főtéri színpadon karaokeshow-t is szerveznek. A vásári rádió sem fog hiányozni, a kétéves Siculus rádió munkatársai helyszíni közvetítésben nyújtanak ízelítőt a hangulatból. Még nem tudni, hány cég érkezik, de a szervezők legalább hetven helybeli, sepsiszentgyörgyi, kovásznai, baróti és brassói résztvevőre számítanak. (Sochom) SZENT MIHÁLY-NAPI SZÁMVETÉS HELYETT Merre tart a juhászat? A kovásznai cigája őshonos övezeteiben időztünk néhány napot — szembekerülve az üzemág holnapját érintő kérdésözönnel. A Tündérvölgy, Zabola magaslatain, Zágon, de akár Papok­ övezeteiben legelő nyájak — immár a faluközeli mezsgyék felé közeledve — egy idény zak­latott hozadékot helyezik „mérlegre”. Manapság u­­gy­an már nem divat a Szent Mihály-napi számvetés ha­gyományos szokásait kö­vetni, eseménnyé sem érlelődik a „számadás”. Igaz, ünnepelni sincs különösebb ok, hisz ta­vasz óta tízezres számokban kifejezhető mértékben apadt a birkaállomány! Azon pedig lassan már késő lesz töpren­genünk, hogy a nagy „át­alakulásban” eltűnik az övezet tájfajtája — üdvöskéje —, a kovásznai cigája... Az állománycsappanást, a fajtajelleg elkorcsosodását nyilván magyarázhatnánk a gyapjúfeldolgozó ipar vál­ságával. Vajnafalván — és nem csak itt — ugyan pró­bálkoznak a gyapjúhaszno­sítás új útjainak feltárásával, ám a mérsékelt kereslet beha­tárolja a lehetőségeket. Avagy a juhtenyésztés új súlypontjai­nak kialakítása teremthet igényt a tenyésztői kedv újraéledésére? A mostani számvetés tény­állásai még nem nyújtanak elegendő fogódzót annak a kérdésnek megválaszolására, hogy merre tart a háromszéki juhászat. A Kárpát-kanyar öve­­zetében tapasztaltak megerő­síteni látszanak a tenyésztés tejközpontúságának kihang­­súlyozódását. A feldolgozó­­ipar ugyan még nem jutott el az esztenák közelébe, ám a juhtejből készíthető specialitá­sok új piacot is teremthetnének. (folytatása a 2. old­alon) Flóra Gábor Kényszervégrehajtás a láthatáron Sochom István írása a Preoteasa—Palade-perről a 2. oldalon.

Next