Háromszék, 2002. május (14. évfolyam, 3549-3571. szám)
2002-05-20 / 3561. szám
IV Máról holnapra Csíksomlyói visszhang Orbán Balázs A Székelyföld leírásában Kissomlyótól azzal búcsúzik, hogy a csíki vadászok, mielőtt arra járt volna, a Nagysomlyó délnyugati részén magányosan álló nagy bükkfa és a Kissomlyón lévő Szent Antal-kápolna közötti képzeletbeli vonal fele tájain, egy borsikabokor mellett visszhangos helyre találtak, ahol téli időben, ha a kápolnának fordultak és sebes-ropogósan ejtették ki a szótagokat, tisztán visszahallották a Kerekes kereket "kereken kerekíti kerékre minden szavát, s ez „bizonyára Európa elsőrendű visszhangjai” közé emeli e jelenséget. Azóta eltűnt az öreg bükk, nincs ott már a bozsikabokora sem, s a visszhang is eltűnt, de mégis megmaradt, mert felváltotta a piros pünkösd napján odasereglő búcsújáró százezrek énekes imája, a Salvator kápolnához és a két Somlyó közötti hegynyeregbe felvonulók csöndes könyörgése. Orbán Balázs húsz-harmincezerre becsüli a Somlyói búcsúsok számát, ma talán akkor sem túlzunk, ha a tízesnél nagyobb szorzószámot használjuk. Csíksomlyó visszhangja térben is kiterjedt: ma már nem csak a szeredai szorosig, hanem más kontinenseken is halló fülekre talál, teljességgel betölti a Kárpát-medencét, elhangzik Felvidékig Duray Miklósért is szólva, akit penitenciára rendelnek a szlovák parlamentben, mert nevén meri szólítani szülőföldjét; elhallatszik a lengyelországi Czestochowáig, mert a háromszéki-ausztriai Török Éváék ott is és a Somlyói oltárszínpadon is bemutatják Szent Kinga misztériumjátékát, tudnak róla a másik híres kárpát-medencei búcsúhelyen, Máriapócson vagy a dunántúli Magyarpolányban is, emlegetik a franciaországi Lourdesben, a portugáliai Fatimában, az észak-moldvai Kacsikán, ahonnét, meglehet, ma is átszivárognak a Kárpátokon a zarándokok, s természetesen mint mágnes vonzza magához a háromszéki búcsús helyek zarándokait, a futásfalviakat, szentlélekieket, kiskászoniakat... Csíksomlyónak, Európa egyik legjelentősebb s a magyarság legnagyobb búcsújáróhelyének nem csak térbeli dimenziói vannak. Hitbéli visszhangja minden európai keresztény vallásfelekezetet elér, a mai kor egyik csodája, amire a politikusok képtelenek, hogy pártos politikai, felekezeti bakalódásokra mit sem adva, a római katolikusok hatalmas seregei mellett felzárkóztak hozzájuk a protestáns felekezetekhez tartozók, sőt, az egyházon kivil rekedtek is. Csíksomlyó katolikus jellegét megőrizve nem a hitvitákat, vallásháborúkat gerjesztő csatamező ma, hanem a magyarságtudat erősítője, a határokon átnyúló nemzetegyesítés példa értékű lelki eseménye, amelyből az ateista politikusoknak lehetne okulnivalójuk. Van Csíksomlyónak egy harmadik dimenziója is: olyan, amely a társadalmi rétegződés különböző pólusain lévőket is összefogni képes: a középkori körülmények között élő moldvai csángóságtól a módos újgazdagokig. S van egy történelmi dimenziója, amelyet a népeket elveszejteni szándékozók elleni fegyverfogás jellemez Ne a véres csatákra gondoljunk — annak ellenére, hogy a csíksomlyói búcsú a Tolvajostető Lónyugtató nevű helyén 1567-ben megesett véres harcnak emlékét őrzi —, ma nincsenek halálos kimenetelű ütközetek, a magyar egyházak között nem tombolnak hitbéli viták, de vannak egyéb veszélyek, lelki tatárdúlási kísérletek, nyelvet nyomorító, hitéletet elsorvasztó vagy megmásítani akaró cselekedetek, s van önemésztő pusztulás is. Márton Áron püspök figyelmeztetett arra, hogy Erdélyt a magyyar anyák veszítik el. Az idődimenzió csodálatos módon a honfoglalás előtti korokig ér, eddig hajózik vissza a mai időkben ropogósan kiejtett szótag, addig, amikor eleink még napistenhez s a Hold istenasszonyhoz, Babba Máriához emelték tekintetüket. A csíksomlyói búcsú a magyar hitélet legnagyobb népünnepélye, s az emberi lélekben talál a legmélyebb visszhangra. Sylvester Lajos PÜNKÖSDI BÚCSÚ CSÍKSOMLYÓN Isten áldása a magyarokon Szombaton több mint 300 000 ember vett részt a legnagyobb magyar zarándoklaton, a 435. csíksomlyói búcsún, ahol isteni jelenségnek lehettek tanúi a résztvevők. A keresztalják és egyéni zarándokok többsége Erdélyből és Magyarországról, valamint a moldvai csángó falvakból érkezett, de voltak felvidéki, vajdasági, németországi csoportok is, sőt, ausztráliai és argentínai zarándokokról is tudnak a rendezők. A búcsú előestéjén a budapesti Bocskai Szövetség Csíkszeredában kerített sort az idei Bocskai-díjak átadására. Az 1995-ben alapított díjat a nemzet érdekében tett önzetlen szolgálat elismerése jeléül idén Orbán Viktor miniszterelnöknek, Gergely István csíksomlyói plébánosnak, Komlóssy József svájci mérnöknek és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak ítélte oda a szövetség. A kitüntetés átadásán Orbán Viktor nem volt jelen, a díjat egy későbbi időpontban veszi át. A körmenet 11 órakor indult a kegytemplom elől, az egyházi és világi méltóságokat székely ruhás fiatalok kordonja kísérte fel a kálvárián a Hármashalom-oltárhoz. A papok élén ott volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök, Pál Leó fráter, a kegyhelyeket őrző erdélyi ferencesek tartományfőnöke, monsenior Csató Béla, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia hajdani plébánosa, jelenleg a marosvásárhelyi római katolikus egyházmegye főesperese, utánuk következtek a közéleti személyiségek, köztük Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere és Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke. Mire a körmenet az oltárhoz ért, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti térséget teljesen ellepte a zarándokok sokasága. A háromszéki keresztaljak a hegynyereg északi oldalán, az oltártól mintegy száz méterre kaptak helyet, a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság Boldizsár Béla vezette székely határőrök pedig a főoltár előtt. Az ünnepi mise előtt tíz perccel a búcsú résztvevői csodával határos jelenségnek lehettek tanúi: a felhőtlen égbolton a napot glóriaszerű fénykoszorú vette körül. A jelenségre az oltár mikrofonjától hívták fel a figyelmet: ,Magyarok, nézzetek az égre, Isten áldása rajtunk van ” hangzott a mikrofontól, s így több százezren láthatták a csodálatos jelenséget. ,,A nap rózsát szór reánk, mert a Boldogságos Szűzanya örvend, hogy itt vagyunk ” magyarázta mellettünk az egyik csángó asszony a kis unokájának. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, aki a híveket üdvözölve elmondta: „Ha nem a csodálkozás, hanem a hit hozott el benneteket a búcsúra, akkor csodálatos találkozás fog történni a lelketekben ”, majd a hit megtartására, a szülőföldhöz való hűségre és az anyanyelv ápolására intette a jelenlevőket, akik az Illyés Közalapítvány jóvoltából egy óriás videokivetítőn követhették a liturgiát. A ferencesek idén első alkalommal mottót is adtak a búcsúnak: ,,Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet. ” (Ef. 4.2) E jelszóból kiindulva Csató Béla főesperes prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy a Krisztustól kapott értékeket nem szabad veszni hagyni. Elsőként a krisztusi igazságot említette. ,,Az igazság nélküli szabadság — mint mondta —feldúlja a társadalmakat, ezért törekedjetek, hogy Isten igazságából ne forgassanak ki benneteket. " További megőrzendő értékként az örökkévalóságot, a békét, az életet és az egyházat említette. A prédikáció után szent áldozással folytatódott a szertartás, a tájegységek közötti folyosókon több mint 70 pap áldoztatta a híveket. Az ünnepi mise a nemzeti imával, majd a székely himnusszal ért véget. A háromnapos pünkösdi rendezvény alatt a kegytemplomban több alkalommal celebráltak szentmisét, a Nyeregben bemutatták a Csíksomlyói passiót, valamint a Szent Kinga gyűrűje című misztériumjátékot, a plébániatemplomban volt ifjúsági virrasztás, ami alatt körmenetben imádkozva átvonultak a Kissomlyó hegyére, ahol a Salvator-kápolna udvarán a kárpát-medencei magyar fiatalok ifjúsági szentmisén vettek részt, majd megnézték a nap- keltét. Kép és szöveg: Bodor János TURIZMUS Székelyek Budapesten A Magyar Turizmus Rt. és a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. idén is folytatja a magyarországi vidéki Tourinform-irodák fővárosi bemutatkozó rendezvénysorozatát. Az Irány Magyarország elnevezésű rendezvény során mind a kilenc magyarországi régió egyhetes bemutatkozásra kap lehetőséget. Ebben az esztendőben, mintegy ,,bemelegítőként” a magyarországi régiók seregszemléjéhez, vendégként a Székelyföld idegenforgalmi központjai is bemutatkoztak. Az Irány Magyarország abból a felismerésből született, hogy a Magyarországra látogató turisták közel 80 százaléka Budapestre érkezik, ha vidékre akarják elcsábítani őket, akkor a régió kínálatát a fővárosban kell népszerűsíteni. Az április 29. és július 14. között zajló rendezvénysorozaton a kilenc magyarországi régió közel száz Tourinformirodája mutatkozik be. (vop) (folytatása a 2. oldalon)