Háromszék, 2002. június (14. évfolyam, 3572-3596. szám)
2002-06-20 / 3588. szám
PRIVATIZÁCIÓ Magyar bank románt venne Amerikai, francia, holland és osztrák bankok mellett — meglepetésre — az OTP is érdeklődik a legnagyobb román kereskedelmi bank privatizációja iránt. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) piaci értéke jelenleg meghaladja az egymilliárd dollárt. A lapértesülést az OTP az Üzleti Negyed kérdésére nem kívánta kommentálni. A BCR magánosításának előkészítésére kijelölt bizottság, a bankvezetés és a román privatizációs főhatóság (APAPS) képviselőinek egymástól eltérő információi alapján a hazai lapok a vásárlási szándékra utaló érdeklődés teljes hiányáról cikkeztek, illetve a lanyha érdeklődés arányait latolgatták. Legutóbb a Ziarul Financiar című napilap hivatalos forrásokra hivatkozva megírta: a „vásárlás iránti érdeklődésre” vonatkozó szándéknyilatkozatok benyújtásának június 15-én lejárt határidejéig az APAPS-nak „sikerült megszereznie öt fontos amerikai, franciaországi, magyarországi, ausztriai és hollandiai pénzkonzorcium szándéklevelét”. A BCR privatizációs bizottságától szerzett értesülések alapján a lap beszámolt arról, hogy a német HVB csoport két tagja, a holland ING Bank Amsterdam és az osztrák Bank Austria Creditanstalt szándéklevelei mellett érdeklődik a BCR megvásárlása iránt „az HSBC amerikai részlege, a francia Credit Agricole és — meglepetésként — a magyarországi OTP”. A BCR privatizációja az állam egyik legnagyobb tranzakciója az utóbbi tizenkét hónapban. A bank piaci értéke ebben a pillanatban meghaladja az egymilliárd dollárt. A pénzintézet mérlegfőösszege hárommilliárd dollár, jegyzett tőkéje 236 millió dollár. A BCR tiszta nyeresége tavaly elérte a 146 millió dollárt emlékeztetett a román pénzügyi napilap, amely szerint az APAPS révén a román állam a BCR főrészvényese. Mint tegnap hírül adtuk, a bank privatizációs stratégiája az összes állami részvény eladását tervezi. A bank 51 százalékát stratégiai beruházónak szánják. A részvények 8 százalékát a bank alkalmazottainak akarják eladni, a többi részvényt pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbank beruházási intézményeként működő International Financial Corporationnek (IFC) kívánják értékesíteni. IZRAEL Súlyos recessziót várnak Most már csak a derűlátó közgazdászok számítanak arra, hogy idén az izraeli gazdaság teljesítménye fél százalékkal csökken; a palesztin felkelés által okozott, egyre növekvő költségek, az emelkedő kamatok és a vártnál lassabb exportnövekedés miatt egyre sötétebbnek tűnnek az ország gazdasági kilátásai. A Dow Jones kedden közölt elemzése szerint az új előrejelzések most már 1,5— 1,8 százalék közötti GDP-visszaesést jósolnak 2002-re a tavalyi 0,6 százalékos csökkenés után. Két éve még 6,4 százalékkal emelkedett a hazai össztermék értéke Izraelben. Az izraeli kereskedelmi kamarák szövetsége a korábbi, 0,5—1,0 százalék közötti GDP- csökkenési sávról 1,5 százalékra rontotta az idei visszaesés mértékére adott előrejelzését. A szervezet főközgazdásza szerint a bruttó beruházási érték 5 százalékkal, az export 7 százalékkal, az import 6 százalékkal csökken idén a magánfogyasztás mérsékelt, 2 százalékos növekedése mellett. Az izraeli gyáripari szövetség a legborúlátóbb a gazdasági szervezetek között: a csoport 1,8 százalékos idei GDP- visszaeséssel számol, azonban jövőre már 1,2 százalékos növekedésre számít abban az esetben, ha a belbiztonsági helyzet nem javul, és 3 százalékosra akkor, ha történik kedvező változás. Az izraeli statisztikai hivatal keddi adatai szerint egyébként áprilisban 10,6 százalékos volt a munkanélküliség, február óta változatlan, tízévi csúcsérték. Tavaly év elején 8,7 százalék volt az állástalanok aránya. Az izraeli központi bank június első hetében a recesszió ellenére 1,5 százalékponttal 7,1 százalékra emelte irányadó leszámítolási rátáját a folyamatosan erősödő inflációs nyomásra hivatkozva. A kamatemelést kísérő közlemény szerint a 12 havi infláció egy ideje már felette jár a 3 százalékban meghatározott árstabilitási felső tűréshatárnak, s nemrégiben átlépte az 5 százalékot is. A parlament június elején komoly fennakadások, koalíción belüli lázadás és kormányválság után - második olvasatban elfogadta a kormány erőteljes megszorító csilatagtervét. A tervezet egyebek mellett 6 milliárd sékeles kiadáscsökkentést és 3 milliárd sékeles adóemelést tartalmaz, s 3,0 százalékról 3,9 százalékra növeli a költségvetés GDP-arányos idei tervezett hiányát. Szilvan Salom pénzügyminiszter szerint a megszorító csomag nélkül a hiány 6 százalékra is duzzadhat. Öngyilkos merénylet után a gazdaságot is lerombolják Fotó: Gil Cohen Magen/Reuters 4 MENEDZSERBÉREK Csúcskeresők A magyar cégvezetők bére nemcsak a fejlett piacokétól, hanem a régióbeli riválisokétól is jócskán elmarad, bár idén az átlag feletti bérnövekedésre számíthatnak. Tavaly az USA-ban 706 millió dollárt keresett a legjobban fizetett menedzser, az Oracle vezérigazgatója. Vezetői bérek vonatkozásában Magyarország térségbeli és globális versenytársaitól még mindig messze elmarad derül ki az IMD svájci kutatóintézet most közzétett, tavalyra vonatkozó adataiból. Eszerint 2001-ben az átlagos magyar vezérigazgató minden juttatását figyelembe véve valamivel több mint 45 000 dollárt (mintegy 11,7 millió forint) keresett, ami tízezerrel a kínai átlag alatt áll. A magyar adat a vizsgált 43 ország közül a második legkisebb, csak az észt menedzserek vihetnek haza kevesebbet évi tízezer dollárral. A cseh piacon a magyarnál közel másfélszer, a lengyelen pedig több mint kétszer többre értékelik az azonos szakképzettséget.Ez az arány az átlagos mérnöki fizetésekben is tükröződik. A délkelet-ázsiai térség már megközelíti a japán, német és brit vezérigazgatói javadalmazások kétharmadát. Ugyanakkor a magyar csúcsvezetők javadalmazása az itteni átlagos bérnövekedést jóval meghaladó mértékben emelkedik a William M. Mercer tanácsadó cég friss felmérése szerint: idén még a tavalyi 14 százalékot is valamivel meghaladó mértékben növekszik. A hazai menedzsment és az egyéb irodai alkalmazottak keresete szintén a 2001. évit meghaladó mértékben nőhetne ebben az évben: előbbi csoportban 10, utóbbiban pedig 9 százalékos többlet várható. A fizikai dolgozók az elmúlt évhez hasonlóan idén is 8 százalékkal magasabb bérrel számolhatnak átlagosan. Az IMD által felállított országlistát kimagasló értékekkel az Egyesült Államok vezeti. A vezérigazgatók ott átlagosan 581 000 dollárt keresnek, a mérnöki keresetek pedig 135,4 ezer körül alakulnak. A Forbes magazin kimutatása szerint 2001-es bevételei alapján az Oracle vezérigazgatója, Lawrence J. Ellison cégvezető keresete volt a legnagyobb, 706 millió dolláros fizetése m mellett közel 16 milliárd dollár (!) piaci értékű részvényt is magáénak tudhat. Ezzel jócskán maga mögé utasítja a Dell alapító-tulajdonosát, Michael S. Delit a tavalyi, valamivel több mint 200 milliós keresete és bő kilencmilliárdos részvénytulajdona ellenére. A legjobban kereső cégvezérek mellett mindig nagy talány övezi a legtöbbet érő vezérigazgató személyét. Míg az előbbi lista a tőzsdei cégek nyilvános adatai révén egyértelmű, az utóbbi azonban a figyelembe vehető tényezők sokfélesége miatt meglehetősen szubjektív, így listáról listára eltér. A Forbes a részvényesi értéket legjobban növelni tudó s ezzel arányban a legnagyobb jövedelemgyarapodásra szert tevő vezérigazgató címét Thomas Gelisamónak adományozta, mivel cége, az 1983-ban tőzsdére vitt Paydex évi átlagos 33 százalékos növekedést mutat, így a részvényopciók által a menedzsment első emberének is kimagaslóan nőtt a keresete. A részvényopciós javadalmazás a nyolcvanas években terjedt el a tengerentúli cégeknél, ott ma már egy átlagos vállalatnál a sikeres vezető a bérével egyező mértékű tulajdonrészt szerezhet. Állandó kérdés azonban, hogy a tulajdonosok mihez kössék a menedzsment által lehívható részvényopciók nagyságát és feltételeit. Kezdetben vállalati pénzügyi mutatók, azon belül is a saját tőkéhez, illetve a befektetéshez mért megtérülést részesítették előnyben. Később a részvényesi érték került a középpontba, itt azonban az jelenti a dilemmát, hogy az árfolyammozgás sokszor nem a teljesítménnyel arányos. A részvénypiacok általános hullámzását kiszűrendő, sok cégnél indexelték az árfolyammozgást, s csak az iparági átlagos mozgás feletti teljesítés esetén biztosítottak vezetőiknek részvényopciót. E „dupla vagy semmi” típusú konstrukció vonzerejének fenntartása érdekében azonban a tulajdonosoknak a korábban megszokottnál nagyobb részvénycsomagot kell kilátásba helyezniük, és célszerű az átlagtól éppen elmaradó menedzsmentnek is valamilyen csökkentett méretű részvényopciót biztosítani — összegzi a cégvezetés motiválásával kapcsolatos tulajdonosi dilemmákat a Harvard Business Review. Elítélték az Arthur Andersent Az amerikai szövetségi bíróság múlt szombaton első fokon kimondta az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég bűnösségét az Enron-ügy kapcsán. Az öt leghatalmasabb ilyen profilúamerikai nagyvállalkozás egyike korábban meghamisította az Enron pénzügyi mérlegét, ezzel becsapták a részvényeseket. David Duncan könyvvizsgáló, az Arthur Andersen azon partnere, aki az Enron ügyeiért volt felelős, sokáig úgymond mindent rendben talált az Enron könyvelésében, majd amikor már kipattanóban volt a botrány, lázas igyekezettel megsemmisített több ezer olyan dokumentumot, amiből világosan megállapítható lett volna a cég „kórtörténete”. Duncan áprilisban elismerte a maga bűnösségét az igazságszolgáltatás akadályozása vádjában. Az Arthur Andersen bejelentette: fellebbezni kíván az elsőfokú elmarasztaló ítélet ellen. A könyvvizsgáló cég üzleti helyzetét — ami a botrány következtében már így is nagyon súlyosan megrendült — tovább nehezíti a most kimondott verdikt, akkor is, ha az még nem jogerős. Az MTI, az eVilággazdaság és az [origo] hírei alapján az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba VILAGGAZDASAG Hitel helyett adomány A G7 országai hajlandóak a szegény államoknak adott hitelek egy részét adományra váltani — derült ki a pénzügyminiszterek múlt hét végi tárgyalásairól kiadott közleményből. Továbbra is aggasztónak tartják Argentína és bizonyos mértékig Japán pénzügyi helyzetét, de a világgazdaság állapotával egészében elégedettek. Az USA, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország, valamint Kanada pénzügyminiszterei a kanadai Halifaxban a G7-nek a hónap végén esedékes csúcsértekezletét készítették elő, amelynek napirendjére a növekedés ösztönzését, a szegénység felszámolását, a terrorizmus elleni harcot és a közel-keleti béke ügyét vették fel. Ami a hiteladomány cserét illeti, a pénzügyminiszterek azt javasolják, hogy a Világbank által az IDA, a nemzetközi fejlesztési ügynökség révén a legszegényebb országoknak, különösen az afrikaiaknak a jövőben juttatandó kölcsönök 18-21 százalékát alakítsák át adománnyá. Érvelésük szerint az IDA-segélyek hozzájárulhatnak az adósságterhek csökkentéséhez, ezzel ahhoz is, hogy idővel magánberuházások váltsák fel őket. George Bush amerikai elnök eredetileg 50 százalékos adományarányt tartott volna helyesnek, mert — mint mondta — nincs értelme úgy hitelezni nekik, hogy csak a terheik nőjenek. A 18—21 százalékos javaslat így az amerikai és az európai álláspont közötti kompromisszumnak tekinthető írja a Reuters, amely szerint a konstrukció az eddig felhalmozott adósság elengedését is ösztönzi. Április óta a G7 országainak a gazdasága megerősödött állapítja meg a közleményt, a jövő kilátásai biztatóak. A kanadai gazdaság 6, a világgazdaság motorjának tekintett amerikai 5,6 százalékkal növekedett éves összehasonlításban az első negyedben, míg az euróövezet referenciaadata 0,9 százalék volt. Paul O’Neill amerikai pénzügyminiszter szerint országa GDP-növekedése az év végére 3,5 százalék körül stabilizálódik majd, s remélhető, hogy a világgazdaság is visszatér a 3 százalék fölötti éves növekedéshez. Japán és a kisebb európai országok aggályukat fejezték ki a dollár gyengülése miatt, de a francia és a német pénzügyminiszter ezt nem tartotta problematikusnak. John Manley kanadai pénzügyminiszter — kincstári optimizátus Fotó: AP/CP, Andrew Vaughan 2002. JÚNIUS 20.