Háromszék, 2002. augusztus (14. évfolyam, 3624-3650. szám)
2002-08-01 / 3624. szám
OKTATÁSÜGY Nem csak a vizsgázókban van hiba A pedagógusok címzetes katedráért kiírt versenyvizsgájának lebonyolítása és az eredmények nyilvánosságra kerülése óta mind a központi, mind a helyi lapok igen hevesen ostorozzák a tanügyet, különösen a frissen végzett tanárokat. Az egyetemek meg csak hápognak, s nem találnak magyarázatot arra, hogy 7,8,9-es médiával frissen végzett diákjaik hogyan szerepelhettek így le a versenyvizsgán. Választ keresve e valóban megmagyarázhatatlannak tetsző kérdésre, Henning Lászlót, a megyei tanfelügyelőség osztályvezetőjét kérdeztük, miként látja ő ezt a kérdést. — Sajnos, eddig senkit nem érdekelt, miből is vizsgáznak a címzetes katedráért jelentkező fiatalok, s mit osztályoznak az egyetemi tanárokból álló bizottságok. A kérdések —a szakmai és pedagógiai — külön-külön 4,5 pontot érnek, a jelentkezésért magáért 1 pontot kapnak. A tudományegyetemeken — mint ismeretes — nem pedagógus-, hanem elméleti szakemberképzés folyik, minimális óraszámban, tanulnak lélektant, pedagógiát vagy módszertant, holott a vizsgajegy fele, 4,5 pont ezekből a tételekből áll össze. A másik 4,5+1 pont a szakmai tudást és a megjelenést honorálja. Tehát, ha a vizsgázó a szakmai vonatkozású tételt tökéletesen kidolgozta, 5,5 pontot kaphat, ami nem elég a címzetes katedra elfoglalásához. Az is befolyásolja a versenyvizsgához való hozzáállást — folytatja Henning László —, hogy a jelenlegi törvények értelmében a kezdő pegadógusnak, már azért, mert jelentkezett ezen a vizsgán, jogában áll ősszel helyettesítői katedrát kérnie. Sokan egyetlen sort sem írtak, 1 -est kaptak, de ezt a jogot elnyerték. Bizonyára többet nem is akartak. (1.) (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Vajon lehet-e JOBB-ra várni...? Ha az elfásult, megsavanyodott romániai közvéleményt nem is érdekli különösebben (sokkal póribb, földhözragadtabb gondjai vannak!), a médiák egyre sűrűbben foglalkoznak a politikai jobboldal föltámasztásának kérdésével. Természetes, hogy a média sokkal érzékenyebb a politikai paletta színváltozásai iránt, hiszen tulajdonképpen létét fenyegető lehet az egypárti dominancia, melynek — sajnos, nagyon jó! tudjuk! — megvannak az eszközei arra, hogy gatyáiba rázza, megreklámolja a kényelmetlen sajtót, s emez eszközök tárháza a sajtószabadságot korlátozó törvények átpréselésétől egészen a sajtóorgánumok anyagi ellehetetlenítéséig terjedhet. Abban a furcsa ,félszárnyú ” demokráciában, mely a 2000-es választásokat követően alakult ki Romániában, a sajtó szinte kényszerítve érezheti magát, hogy így-úgy átvegye a parlamenti ellenzék dolgát, s ennek hiányában megpróbáljon valamifélé ellenőrzést gyakorolni a kormány, a kormányzó párt tevékenysége fölött. Több-kevesebb sikerrel. De inkább kevéssel, hiszen közvéleményt, közgondolkodást tud ugyan formálni az írott és a sugárzott média, de a döntéseket befolyásolni nem tudja. Ezért is tér vissza egyre makacsabb következetességgel a politikai jobboldal a potenciálisan hatékony parlamenti ellenzék újjáteremtésének problematikájára. Mert tény, hogy pillanatnyilag ilyen oppozíció nincs. A liberális párt gyenge, a Basescu-féle Demokrata Pár teljesen arctalan (politikai karrieristák, a politikával üzletelő senkik alkotják, s kevés olyan karakteres és karakán politikusa van, mint vezérük, a bukaresti főpolgármester), a parasztpárt még mindig a sebeit nyalogatja, föltámadni még nem tudott. Az aprócska pártok, szövetségesek, ligák megmaradtak annak, aminek születtek: jelentékteleneknek és kérészéletűeknek. élen pénzhiány miatt nem folytatódott a gószvezetés, ráadásul hatszázmillió lejjel maradtak adósok a kivitelezőnek. A munkálat folytatására az év második felében sem mutatkozik remény. A község ivóvízhálózatának megépítésére Bércekkel közösen nyújtanak be pályázatot. A már elkészült tervrajz szerint új víztároló, -tisztító és -ülepítő épülne. Egyelőre erre sincs pénz. Hogy mi a helyzet az RMDSZ-szel, azt tudjuk, a másik „nagy erő", a Nagyrománia Párt pedig mindennek inkább mondható, mint partiképes ellenzéknek: elmebetegek, acsarkodó fasisztáid elemek, kétes egzisztenciák, lumpenek gyidevész csordája, s támogatottsága igencsak rossz fényt vet a szomorú romániai közállapotokra, csodálatos népünk politikai érettségének fokára. Hát így állunk valahogyan, s tapsikolhat az SZDP másmás néven futó elődeinek korábbi kampányait levezénylő Viorel Hrebenciuc, mondván, hogy a 2004-es választásokat is simán megnyeri Nastase és serege, s ehhez bőven elég lesz a 35—40 százalékos teljesítmény. A minden haljjal — áttételesen és valóban — „megkent" moldvai kombinátot■ tudja, amit tud: ha nincs erős demokratikus ellenzék, akkor ettől tova felé sétalovagló is lesz a szocdemek szárméira minden elkövetkező választó is. Hát ezért terelődik ma a média megkülönböztetett figyelme a jobboldal mozgásaira, s szólaltatják meg, ültetik kamerák elé a liberálisok és a parasztpártiak potentátjait. Hogy miért éppen most, a politika nagy nyári uborkaszezonjában? Hát nem csupán a heveny témahiány okaiból, hanem azért főleg, mert néhány nap múlva kerül sorra a liberális párt országos kongresszusa, melynek jö-fö tétje most a liszlóijitó is, s ha igazolódik az, ami várható, hogy Stobojan átveszi a kormány pálcát, akkor akár lállványos mozgások-mozgolódások is elindulhatnak a jobboldalon. Persze, a dolog nem is olyan egyszerű, mert Stolojannak már most megvan a belső ellenzéke, s ez vélhetően még erősödni is fog a ,,királyválasztás ” után. Tény, hogy Patriciuék már ellenjelöltet is találtak Tariceanu személyében, s így a liberális tábor is polarizálódott: egyik oldalon a multimilliárdos vállalkozóik, a másikon pedig a liberális politizálást értékként tekintő ,,elkötelezettek ”. Akármi lesz is a kongresszus végkimenetele, mindenképpen mérföldkövet jelenthet a jobboldal föltámadásában, melynek valósággá válása mindenképpen üdvös lenne e szomorú ország számára. Magyari Lajos Szövetkeznek az Olt menti megyék Olt menti megyék egyesületének létrehozását kezdeményezte a háromszéki, illetve a Teleorman megyei tanács elnöke a Megyei Tanácsok Országos Egyesületének hét elején Tulceán tartott közgyűlésén. Demeter János tanácselnök beszámolója szerint érdeklődéssel fogadták az ajánlatot, s megállapodtak abban, hogy októberben létrehozzák a szervezetet, melynek elsődleges célja az Olt mente környezetének védelme. A közgyűlésen az önkormányzatiság, a központosítás lebontása, a regionális fejlesztés, az uniós támogatások kihasználása képezte a fő témaköröket. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szűkíteni kellene a prefektusok hatáskörét, s ezzel egyidejűleg bővíteni a megyei tanácsokét. A lépés egyrészt decentralizációt, másrészt a megyei önkormányzatok jövedelmének növekedését jelentené. A regionalizmus vitája során a tanácselnökök zöme úgy vélte, a megyéknek meg kell maradniuk mai formájukban, ám a tanácsok jogkörét bővíteni kellene. (sz.) Lemhényi hírhalom i Csabacsildről, Lemhény magyarországi testvértelepüléséről egy hétig huszonöt iskolást láttak vendégül. A csabacsildiek első és utolsó nap családoknál, időközben a Csipkésben laktak. Megyénk nevezetességeit is meglátogatták. Pénteken a helybeli Next Alapítvány meghívására francia egyetemisták érkeznek az alsólemhényi Bem József Általános Iskolába, akik három hétig tartózkodnak a községben. A Népek kultúrája elnevezésű animációs táborban hét csoportban fognak tevékenykedni a lemhényi tanulók. A tábort megelőzően az alsólemhényi iskolában a tolmács szerepét betöltő helybeli középiskolások számára francianyelv-tanfolyamot szerveztek. A közeljövőben Felsőlemhényben és Almáson irodát rendeznek be, ahol hetente a polgármesteri hivatal és a helyi rendőrőrs munkatársai fogadják majd az ügyfeleket. 4 Az esőzések tönkretették az amúgy is rossz utcákat, ezért a szociális segélyben részesülők szekerekkel a patakból kavicsot hordanak a nagyobb gödrökbe. Augusztus 5-én májusra 58 családnak fizetnek ki 66,4 millió lej szociális segélyt. 4 Ez év második felében kerül az Alsó- és Felsőlemhény között található világháborús emlékműre Mike Gézának, Hosszél Zoltánnak és a római katolikus plébánosnak köszönhetően az anyaországból ajándékba kapott turulmadár. Sochom István (folytatása a 3. oldalon) KEZDIVASARHELY A csavargyáriak nem kapnak végkielégítést Tegnap Hajdú Antal mérnök, a csavargyár vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: jelenleg hatszászhúszan dolgoznak a csavargyárnál. A sztrájkot követően beindult a termelés, júliusban már elérték a múlt év hasonló időszakára jellemző szintet, s a szükséges nyersanyagot is sikerült beszerezniük. A szakszervezettel megkötött egyezséget teljesítették, a júliusi elszámolást mindenki megkapta, az előlegeket pedig a jövő héten kezdik törleszteni. A közgyűlés döntése alapján legtöbb százötven személyt, zömében nem termelésben dolgozót bocsátanak el a közeljövőben. Mivel a RICOP- programtól a részvénytársaság elesett, az elbocsátottak nem kapnak végkielégítést, csak munkanélküli-segélyt. A gyár alkalmazottainak 39 százaléka nem termelő, ami ma már egy magáncégnél ritkaságszámba megy. Jelenleg még zajlanak az egyeztető tárgyalások a munkaügyi hivatallal és a részvénytársaság szakszervezetével, lehet, százötven embernek, de lehet, hogy ennél sokkal kevesebbnek bontják fel a munkaszerződését. (Sochom)