Háromszék, 2003. január (15. évfolyam, 3751-3773. szám)

2003-01-06 / 3751. szám

Még egyszer az egyetemes magyar sportról Mások nem én találták ki, hogy van egyetemes magyar kultúra, egyetemes magyar irodalom, egyete­mes magyar népköltészet, egyetemes magyar tudomány... Van. És ez­ termé­szetes, logikus, hiszen öreg sárgo­lyónk minden magyarja, éljen ő bárhol, a világ bármelyik zugában, büszkén vállalja Liszt Ferenc, Bartók Béla, Ko­dály Zoltán, Erkel Ferenc, Barabás Mik­lós, Munkácsy Mihály, Edy Endre, Arany János, Benedek Elek, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Tamási Áron, Ker­tész Imre, Körösi Csom­a Sándor, a két Bolyai Farkas és János­­, Puskás Tivadar, Teller Ede hogy csak né­hány nevet említsek az egyetemes ér­tékű magyar kultúra, irodalom, tudo­mány világából örökségét. Ha minden egyetemes különö­sen, amikor rendkívüli értékekről van szó­­, akkor miért ne lehetne az a sport is? Él közöttünk egyetlen magyar is, aki ki­tagadná a nemzetközösségből Balázs Jolánt, Szabóné Orbán Olgát, Jeneiné Gyulai Ilonát, Stahlné Jencsik Katalint, Szabóné Lázár Rékát, Derzsi Edét, Ki­csid Gábort, Birtalan Istvánt, Miklós Magdát, Pecsovszky Józsefet, Bölöni Lászlót, Szabó Katit? Él közöttünk egyetlen magyar is, akinek nem szorult össze a szíve, amikor Szabó Kati felállt négyszer is az olimpiai dobogó legmagasabb fokára, s tiszteletére nem nemzeti fohászunk, az Isten, áldd meg a magyart akkordjai csendültek fel? Gon­dolt egyetlen magyar is arra, hogy Sza­bó Kati nem magyar?... Továbbmegyek a gondolattal, és megkérdezem: Kubala László, az egykori magyar válogatott labdarúgó megszűnt magyarnak lenni, amikor a csehszlovák válogatott címe­res mezét viselte vagy éppen a spanyo­lok nemzeti tizenegyében kergette a lab­dát? Nem, persze, hogy nem. Csak teste viselte a csehszlovák, a spanyol címe­res mezt, lelke mélyén mindig magyarul érzett, szíve mindig magyarul dobogott, a vér, mely ereiben csörgedezett, vízzé soha nem változott, és nem is változik sehol a földiekén. Így vagyunk mi együtt, szétszóródva a tizenötmilliós magyar nemzetközösség tagjai. Vala­mennyiünk ajkát egyforma csengéssel hagyta, hagyja el a legszebb szó: édes­anyám. Ezt meggátolni nem tudta s nem is tudja a történelem legkegyetlenebb viharsorozata, egyetlen diktátora sem. Balázs Jolán, Szabó Kati és a többi­ek, akik valahányszor Románia színei­ben küzdőtérre, versenypályára léptek, a Romániában élő másfél-kétmilliós ma­gyar közösséget mely közösség ré­sze a tizenötmilliós magyar nemzetnek is képviselték, képviselik, bizonyít­va létünket. Az, hogy magunknak vall­juk őket, osztozunk sikereikben, ma­gunkénak is tartjuk eredményeiket, nem jelenti azt, hogy meg akarjuk szegényí­­teni a román sportmozgalmat, annak si­kereit, hogy el akarjuk tulajdonítani a romániai magyar sportolók által szerzett érmeket. Nem, erre egy percig sem gon­dolunk. Románia biztosította naggyá válásuk feltételeit, Románia színeiben versenyeztek és szerezték azokat az ér­meket, a tulajdonjog elsősorban a ro­mán sportéletet illeti. De, mint jeleztem, az érmesek túl azon, hogy Románia ál­lampolgárai, magyar nemzetiségűek. Két szívük van. Egy, amely a szülő­földért dobog, és egy, amely a magyar nemzetért lüktet, ver. Hát ezért a kellős könyvelés, nyilvántartás. Jó tudni, ki hány éremmel, milyen trófeával gazda­gította szülőföldje, hazája és nem utol-,­sósorban nemzetközössége, hadd mondjam ki: az egyetemes magyar sport trófeakincsét. Aztán van még valami, ami cseppet sem elhanyagolható: az erdélyi magyar ajkú sportolók is megérdemlik (!) azt a népszerűsítést, amelyet bármelyik oldalról is nézzük a többségiek és az anyaországiak élveznek. Áros Károly ASZTALITENISZ Jó évet zártak — A 2002-es esztendő eléggé jó évnek minősíthető — nyilatkozta Dobolyi Aladár, a kezdi­vásárhelyi LSK asztalitenisz-szakosztályának edzője hiszen ifjúsági korosztályú versenyzőkből álló mindkét csapatunk feljutott az A-osztályba. A Román Asztali­teni­sz-­szö­vetség által szervezett baj­nokságok három szinten zaj­lanak: a szuperliga nyolc, az A-liga kétszer hatcsapatos csoporttal, míg a B-liga egy hatos csoporttal. Ifiszinten idén elért eredményeink jóknak mondhatók, ugyanis a fiúcsapat, amely az ifjúsági korosztály minden szintjéről verbuvált játékosokkal, ifi­ú­, serdülő és újonc versenyzőkből álló csapattal a második helyen végzett a nagynevű Beszterce mögött. Tavalyi kimagasló eredményeink közül még megemlíthetem Turóczy András országos újonc egyéni döntőn elért két bronzérmét, amit egyéniben, illetve az aradi Roman Dragoşsal együtt szerzett meg. Ugyanebben a korosztályban Turóczy Marosvásárhelyen a Verzár Sándor­­emlékversenyen a harmadik helyen végzett. A kisebb kor­­osztályúaknál is igen jó utánpótlás ígérkezik, itt elsősorban Veres Zoltán és Sylveszter Attila nevét említhetem meg. Mindketten a román utánpótlás-válogatottkeret tagjai. Az utánpótláskeret egyik edzőjének engem jelöltek ki a Turnu Severin-i Nel Sandu mellett. Ezenkívül sportolóink négy nemzetközi versenyen is jelen voltak, a négy verseny közül kettőre itthon, kettőre pedig Magyarországon került sor. A négy versenyről tizenhárom éremmel — négy arannyal, két ezüsttel és hét bronzéremmel — tértünk haza. Eredményeinkhez, sikereinkhez a már említett sportolókon kívül lányaink — Szász Kinga, Borcsa Zselyke, Mátyás Annamária és Ferencz Piroska —, illetve a fiúk közül Bedő Zoltán, Lőrincz Zoltán, Barti Szilárd, Pál Csaba, Molnár Szabolcs, Munteanu Zsolt és Barti Loránd járult hozzá. A nyár derekán egy franciaországi asztaliteniszklubot láttunk vendégül, mi pedig ez év nyarán viszonozzuk a látogatást. Bedő Zoltán az évek során elért eredményeinek köszönhetően a múlt év végén az oktatásügyi minisztérium által szervezett strasbourgi egyhetes jutalomkiránduláson vehetett részt. — Az elmúlt évben kik voltak a támogatóik? — Szakosztályunk sikeres szereplése lehetetlen lett volna a nagylelkű asztalitenisz-barát támogatók nélkül. Szeretnék köszönetet mondani a Nagy Mózes Elméleti Líceum vezetőségének, a polgármesteri hivatalnak és helyi tanácsnak, valamint az S’mode Rt., Secuiana Rt., Amylum Rt., Munkás Kisipari Szövetkezet, Interexpo Kft., Apex Kft., Primex Kft.,Triad Kft., Multicom Kft., New Fashion Rt., Mi­lu­­ház Kft. vezetőségének, valamint Borcsa Géza, Szabó Áron, Haraly Zsom­bor, a kézdivásárhelyi és szentléleki Bartók István, Ménessy Pál szülőknek, egykori játékosainknak, a Németországban élő Arany Zoltánnak és az Amerikai Egyesült Álla­mokban élő Kozma Leven­tének, akik jelentős anyagi támogatást nyúj­tottak. Remélem, ered­ményeinkkel sikerült meg­hálálni a bizalmukat. — Mikor kerül sor az idei év első versenyeire? — Idei versenynaptárunk sokkal terheltebb, mint a tavalyi volt, hiszen mindkét csapatunk a felnőtt A-osztályban szerepel. Olyan versenynap is lesz, amikor fiaink szombaton Bukarestben, lányaink vasárnap Slatinán lépnek asztalhoz. Az év első versenyére január 17—19. között Buzăuban kerül sor, ahol az újonc csapatbajnokság országos döntőjét szervezik meg, s ezen mi egy fiúcsapattal leszünk érdekeltek. Egy hétre rá kerül sor az A-osztályos bajnokság tavaszi első fordulójára. Az év első hazai versenye január 11-én a hagyományos Kelemen Attila­­emlékverseny lesz. Zuh­offi István 2003. JANUÁR 6. MINIFOCI Vezet a Mikósokk Sepsiszentgyörgy­ bajnokságának 8. fordulója: Alwa- Simon Deky 9 3, Scobar Trinvest 4 2, Mikósokk Bodok 1—0, Petrom Egyetértés 5 2, IGO—Cora 1 3, Atletik Arcom 5 3, Zöld Gazda Skála 0 9. Nyolc for­duló után a Mikósokk áll az élen, mindössze egy ponttal előzi meg az Alwa-Simont és hárommal az egy mérkőzéssel kevesebbet játszott Scobart. A verseny tehát nyílt. És most nézzük a rangsor állását: A 9. forduló (ma 15 órai kezdéssel): Skála Scobar, Ar­com Zöld Gazda, Cora Atletik, Egyetértés—FC IGO, Bodok Petrom, Deky Mikósokk, Trinvest Alwa-Si­­mon. A szövetség kéri valamennyi csapat vezetőjét, hogy ma 18 órakor jelenjen meg a sportcsarnokban tartandó meg­beszélésen. Fontos, nagyon fontos téma szerepel a napi­renden. 1. Mikósokk8 7 1 0 479 22 2. Alwa-Simon8 7 0 1 36 15 21 3. Scobar7 6 1 0 23­ 10 19 4. Trinvest8 5 1 2 25 13 16 5. Atletik8 5 1 2 27-27 16 6. Bodok8 4 1 3 159 13 7. Petrom8 3 I 4 21 24 10 8. Deky7 3 1 3 14 20 10 9. IGO8 3 0 5 28 249 10. Cora8 3 0 5 16 -209 I 1. Skála8 2 2 4 24 218 12. Arcom8 0 3 5 8-263 13. Egyetértés8 1 0 7 16 353 14. Zöld Gazda8 0 0 8 2 490 KÉZILABDA Szombaton kupamérkőzést játszik az MSC Január 11-én, szombaton Román Kupa-mérkőzéssel nyitja az évet az MSC női kézilabdacsapata. Ellenfele Arad együttese lesz. Az oda-vissza alapon zajló kupaforduló első mérkőzését tehát hazai pályán játssza együttesünk. Reméljük, oly jól, hogy már itthon bebiztosítja továbbju­tását, és Aradra úgymond kirándulni megy. Felelős szerkesztő: Áros Károly 418. szám 3 Mit várunk 2003-tól? Mindenekelőtt bort, búzát, békességet! Aztán talpraesett, egészséges szellemű­, ötletgaz­dag, politikamentes sportvezetést, sportvezetőt, aki tudja, hol van Erdővidék, Kézdi­, Orhaiszék, akinek van sportnaptára, mely tartalommal töltse ki hétvé­geinket. Sok-sok versenyszervezőt, azaz sok Csu­tak Tamást, sok Gáli Lajos Fűtőkört, Alpinsport Egyesületet, sok-sok erdővidé­ki sport tanár közösséget, egyet Felső-Háromszékre, egyet Kovászna környékére, egyet az Olt mentére, hár­mat Sepsiszentgyörgyre , az ifjúsági és sportigazga­tóságra kettőt, egyet az ifjúsági, egyet pedig a sport­részre, a harmadikat magának a városnak, hogy súg­jon a kevés sportesemény összehangolásában, s lehe­tőleg ne mind­egy szombatra zsúfolja azokat. De súg­hatna az ifjúsági és sportigazgatóságnak is, hogy mi­kor milyen sportrendezvény megszervezésének van az ideje. Javasolhatná jobb hiányában (s a hiányban iga­zán bővelkedtünk az elmúlt évben), hogy szervezze meg a két részleg együttes erővel az Erdőrvidék Kupa H-t (ez lenne a Felső-háromszéki Kupa), az Erdővidék Kupa III-at (ez lenne a Kovászna Kupa), az Erdővidék Kupa IV-et (ez lenne az Olt Menti Kupa)... Sportberkeink korszerűsítését! Hogy melyek legye­nek azok? A Kisstadion, a Szeniorja negyedi stadion, beleértve mindenekelőtt az atlétikapályát — ezt hozzák fel legalább edzőpályaszintre, hogy edzhessenek a disz­koszvetők, rúd- és magasugrók, gátfutók is... s ha­ ezt megejtették, jöhet az újabb elvárás, mondjuk a verseny­­rendezéshez fűződően —, a műjégpályát, a strandot, a sportcsarnokot. És végre egy fedett uszodát! Sok-sok érmet! De nem a Medgyes és Segesvár meg tudom is én, milyen vona­lon, vagy ahogy valaki fogalmazott, kop­rodukcióval ... És legyen közöttük leg­alább egy-kettő világversenyeken szerzett! Nem Balkán­bajnokságon, hanem világ- vagy Európa-bajnokságon, világ- vagy Európa-kupa-viadalon. Sportszerető megyei tanácsot, mely — mint minden más megyei tanács — anyagilag is támogatja a sport­életet, bizonyítva ezzel, hogy tuti az ókoriak bölcsessé­géről, az ép testben ép lélekről, és tudja azt is, hogy csak egészséges nemzetnek van jövője. A polgármesteri hivatalba egy sportosztályt, mely ke­zébe vegye a város sportéletének irányítását. És minél ha­marabb, mert nincs értelme a sült galambra várásnak, lép­ni kell, míg teljesen el nem tunyul ifjúságunk. Igazi sportéletet, hozzá jó hátteret. Isten hozott, 200­! (Nagymohai) Periszkóp

Next