Háromszék, 2008. január (20. évfolyam, 5266-5290. szám)
2008-01-03 / 5266. szám
Változásra van szükség FARKAS RÉKA Bár eseményekben gazdag volt az elmúlt esztendő, az év végi mérlegkészítés során rá kell jönnünk, a romániai magyar politikában alig hozott érdemi változást. 2007 decemberének vége majdnem ugyanazt a képet nyújtja, mint 2006-ban, amikor pont úgy a párbeszéd fontosságáról, az erdélyi magyar kerekasztal létrehozataláról beszélt Tőkés László és az ellenzék, mint most. Az RMDSZ — vezérkarával — pedig ugyanúgy lesöpörte javaslatukat az asztalról, mint teszi napjainkban. Az elmúlt esztendő azonban, bár eredményeket nem hozott, a változás előszelét mindenképp meglebbentette. Hátunk mögött egy választás, amely igazolta, az RMDSZ egyeduralma megtört, a romániai magyar választók bő egyharmada már nem őket tartja politikai képviselőjének, jelezte: elégedetlen az egyre inkább párttá váló, néhány csúcsvezető által sokszor rossz döntésekkel irányított szervezettel, amelyet tizennyolc évvel ezelőtt magyar érdekvédelmi szövetségként hoztak létre. (folytatása a 2. oldalon) Esztendőforduló a megyei kórházban FEKETE RÉKA Ha fiú az esztendő első szülötte, jó évnek nézünk elébe — szokták mondani. Nos, Sepsiszentgyörgyön éjfél után fél órával 3200 grammosan köszöntötte világra kiadós sírással a székelyszáldobosi Kalányos Jacob (felvételünk), szülei első gyermeke, aki édesanyjával együtt jól érzi magát a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház újszülöttosztályán, ahol a következő kisbabára másnap délutánig vártak. ő Árkosról érkezett, 2900 grammos kislány, majd tegnap estig még három legényke született vargyasi, nagybaconi és székelyszáldobosi családokban. Szomorú statisztikát jegyeztek a sürgősségen, ahol szilveszter éjszakájától tegnap délutánig száz esetet láttak el, húsz pácienst beutaltak. Az idei évforduló sem telt el öngyilkossági kísérlet nélkül, egy negyven év körüli nő és ugyanolyan korú férfi, egymástól függetlenül, gyógyszer-túladagolással kívánt véget vetni életének, mindkettőt megmentették. Gyakori volt a depresszió, az alkohol miatti rosszullét, sőt, kómás eseteket is jegyeztek. Elsején hajnalban három felsőcsernátoni fiatalember szenvedett autóbalesetet Maksánál, mindhárman ittasak voltak, combnyaktöréssel utalták őket kórházba. A mentőszolgálaton is nagy volt a forgalom, szilveszter éjszakáján tizenöt hívásnak tettek eleget, a következő huszonnégy órában tizenháromszor mentek ki beteghez, részeg emberhez, tegnap reggeltől délutánig tizenhétszer fordult ki mentőautó a megyei kórház kapuján. A sepsiszentgyörgyi mentőszolgálathoz ötvenhárom falu tartozik, 2007-ben tizenhétezer kiszállást jegyeztek, ami jóval túlhaladta a korábbi évek hívásainak számát. Az új évet Sepsiszentgyörgy központjában közel ezer ember köszöntötte, egy órakor pedig a magyar himnusz is elhangzott az elmaradhatatlan tűzijátékkal kiegészítve. (a. I.) ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI VISSZASZOLGÁLTATOTT INGATLANOK Négy tanodát eladnak FEKETE RÉKA Háromszéken huszonnégy óvoda-, illetve iskolaépületet igényeltek vissza egykori tulajdonosaik. A visszajuttatott ingatlanokról folynak a tárgyalások az eladás, bérbeadás tekintetében, négy épület megvásárlásáról már döntöttek. A kőröspataki Kálnoki Ludmilla-iskola és -óvoda, a nagyajtai Kriza János-iskola két épülete és a kisbaconi elemi iskola megvásárlására közel 2,7 millió lejt utalt ki az oktatási minisztérium a tanfelügyelőségen keresztül, az épületek a helyi köztulajdont gyarapítják majd. Másik húsz épület sorsáról, melyeket többnyire egyházak igényeltek, illetve kaptak vissza, az erre a célra létrehozott bizottságok döntenek/döntöttek, melyeknek tagja a település polgármestere és az érintett iskolaigazgató, az ingatlan tulajdonosa, a tanfelügyelőség, valamint a prefektúra képviselője. Amit nem adnak el, azt bérbe, illetve használatba adják, jelenleg közel fele-fele arányban fizetési kötelezettséggel, illetve bérmentesen. Vannak esetek, amikor koncesszióban egyeznek meg, de míg a tulajdonosok inkább a középtávú haszonbérbe adást kedvelik, az igénylők több évtizedes használatra rendezkednének be, mert csupán akkor éri meg, hogy nagyobb javításra, korszerűsítésre költsenek. Az is előfordul, hogy az épület rossz állapotban van, nem éri meg a befektetést, ilyen esetekben a tanfelügyelőség új óvoda, iskola építését javasolja. MÁRÓL HOLNAPRA • Vihar előtti csend Mintha valamelyest a normalitás állapotához közeledtünk volna: karácsony és újév között elnémultak a politikusok, különösebb közéleti botrányok nélkül jártak le az ünnepek (még a Ludovic Orbán szállításügyi miniszter lemondását kérők is elhallgattak). A híradások is főként ünnepi szokásokról, néhány járhatatlan útról és az időjárásról szóltak. Mintha csakugyan felnőttünk volna, velünk együtt a politikai osztály is, és mindannyian csak az ünnepléssel lennénk elfoglalva. Pedig inkább a vihar előtti csendre hasonlít a jelenlegi helyzet. Egészen egyszerűen erőt gyűjt mindenki, hogy az új évben még nagyobb lendülettel ugorjon ellenfele torkának. Jelzi ezt például Traian Băsescu államfő beszéde, amely szilveszter éjszakáján hangzott el a bukaresti Alkotmány téren. Az elnök az ország előtt álló kihívásokról beszélt, versenyképes oktatásról és egészségügyről, a politikai osztály megreformálásáról. Igencsak valószínű, hogy ez lesz majd az újonnan alakult Demokrata Liberális Pont választási programjának is a gerince. És ez nem a normalitás jele. De a közelgő vihart jelzi a szakszervezetek fenyegetése is: az érdekvédelmi föderációk sértődött vezetői immár nyílt politizálást helyeznek kilátásba. Ha nem sikerül elfogadtatniuk a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslataikat, több hónapos kampány keretében igyekeznek meggyőzni a lakosságot, ne szavazzanak azokra a pártokra, amelyek azt kidolgozták, illetve támogatták. Olyan pedig jelenleg egy van a parlamentben: az imént említett Demokrata Liberális Párt. És ez a fenyegetés megint csak nem a normalitás jele. De nyugodtan állítható, hogy vihar előtti csend uralkodik az erdélyi magyar politikai életben is. S még mielőtt azt ünnepelnénk, hogy legalább erre a két-három hétre nincsenek nyílt csatározások a politikai élet szereplői között, senki nem vádol senkit, vegyük csak figyelembe, hogy választási évbe léptünk. És számunkra inkább az egyeztető fórum létrehozása, a tárgyalóasztal mellől elhangzó közös program lenne az igazán megnyugtató. Mert összefogás nélkül előfordulhat, hogy a választási vihar végzetesnek bizonyul az erdélyi magyarság parlamenti képviselete számára. Éppen ezért talán a csend sem tekinthető ezúttal a normalitás jelének. Farcádi Botond