Háromszék, 2010. december (22. évfolyam, 6152-6176. szám)
2010-12-01 / 6152. szám
napilap 2010. december 1., SZERDA XXII. évfolyam 6 152. szám aromsze független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani Decemberi elbocsátások MÓZES LÁSZLÓ Bár novemberben az előző időszakhoz képest megnőtt az alkalmazások száma, decemberre több vállalat ígér újabb tömeges elbocsátást, száznál többen maradnak munkahely nélkül. Az egyik fővárosi őrző-védő cég, melynek megyei kirendeltsége eddig itteni pénzintézetek biztonságára vigyázott, teljes háromszéki állományától megválik, harmincketten kerülnek utcára, végkielégítésként egy fizetést kapnak — közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Egy sepsiszentgyörgyi szigetelőcég tizenöt munkatársától válik meg (a huszonhétből), az építőipari ágazatból ugyanakkor a téli időszakra jellemző, további elbocsátások várhatóak, egyelőre a kilyéni betonkészítők jelentették be, hogy felmondanak 34 dolgozójuknak (összesen negyvenegyen vannak), egyelőre ez a legnagyobb arányú leépítés. De a fagylaltkészítőknek sem kedvez az időszak, a kovásznai gyárból huszonheten kényszerülnek távozni a negyvenkilenc fős munkaközösségből. További egyhárom fős leépítésről számolt be az egyik üzemanyag-forgalmazó, illetve a villanyvállalat. A munkaszerződéseket december folyamán bontják fel — tette hozzá a munkaerő-hivatal vezetője. Kevés a patika falvainkban FEKETE RÉKA A kórházi gyógyszertárak biztonságos ellátása kerülne veszélybe, ha a gyógyszerészeti törvény az egészségügyi miniszter által javasolt változatban lép érvénybe 2011. január 1-jétől — állítja a megyei gyógyszerészkamara elnöke —, ugyanez a jogszabály ellenben kedvez a már működő gyógyszertáraknak, mert városon szinte lehetetlenné tenné új patikák megnyitását. (folytatása a 3. oldalor) Erdővidék tisztaságáért HECSER LÁSZLÓ Közel hároméves történet végére került pont: lezárult Bárót azon PHARE-pályázata, amely értelmében a város, a közigazgatásilag hozzá tartozó öt falu, illetve Erdővidék öt községe szelektív hulladékgyűjtő szigeteket vehet birtokába, a családok és az intézmények pedig EU-s követelményeknek megfelelő szeméttároló kukákhoz jutnak bérmentesen. A kukákat valószínűleg következő hónap közepéig adják át a szemét elhordására szerződéssel rendelkező lakóknak. (folytatása a 3. oldalon) Leállhat a lakásépítési program Papíron gyönyörűen működött, a valóságban teljes csődöt mondott az Országos Lakásépítési Ügynökség (ANL) elképzelése: a bérlőknek felkínált eladás a túlzott ár miatt nem valósult meg, így a befektetés sehogy sem akar megtérülni, következésképp nincs pénz újabb tömbházakra. Liviu Marchiş, az ügynökség vezérigazgató-helyettese szerint mindez a menet közben változtatott lakásodaítélési feltételeknek tudható be. Az elmúlt tizenhárom év alatt országszerte felépített mintegy harmincezer lakásból mindössze negyvenet vásároltak meg bérlőik, emiatt sok önkormányzat is hibás, mert nem osztotta fel és telekkönyvezte külön-külön a lakásokat, hogy eladhatóakká váljanak (előnyösebb számukra a havi bér bezsebelése), de legfőképp a négyzetméterenkénti 407 eurós ár riasztja el a vásárolni szándékozó bérlőket. Mint a vezérigazgató-helyettes elmondta, az eladási árat úgy állapították meg, hogy abból a pénzből ugyanakkora felületű új lakás építési költségét fedezhessék. Hogy túlzott ez az összeg, elismerte, de úgy véli, nem az áron kell változtatni, hanem a lakások odaítélési feltételein, illetve be kellene vezetni azt a megszorítást, hogy a bérlő legfeljebb öt évig lakhasson az állami lakásban, ha azalatt nem vásárolja meg, át kelljen adnia a következő igénylőnek. Szerinte a mostani bérlők azért nem tudják kifizetni a négyzetméterenkénti 407 eurós árat, mert az évek során módosítottak a lakások kiadásának feltételein, eleve az értelmiségi, tehát jobban kereső fiataloknak épültek volna, közben azonban szociális lakásokká váltak, a legtöbbet alacsony keresetű fiatalok bérelik. Sepsiszentgyörgyön 61 állami lakást kínálnak eladásra, bérlőik közül néhányan jelezték vásárlási szándékukat, de az árat mindannyian túlzottnak találják: jócskán meghaladja a piaci értéket, ekkora összegből becsületes telken családi házat is lehetne építeni, vélik. Antal Árpád András polgármester korrekciós együttható bevezetését ajánlotta, a helyi piaci érték vagy a település lakosságának függvényében kellene változtatni az alapáron, de szerinte a legjobb az lenne, ha a központosítást felszámolnák, az önkormányzatokra bízva, hogy eladják a lakásokat, s a befolyt összegből újakat építsenek. VARY O. PETER ALBERT LEVENTE FELVÉTELE IMÁRÓL HOLNAPRA . December 1. arcai December 1. a legnagyobb román állami ünnep. A történelemmel valamennyire is tisztában levő magyaroknak gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy finoman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 92 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne. 1918. december 1-je indította el azt a folyamatot, amely az első és a második világháború után a Magyarországra kényszerített békediktátumok révén nemcsak Székelyföldet kebelezte be, hanem etnikailag homogén határ menti országdarabokat is elcsatolt az ott élő lakosság beleegyezése és megkérdezése nélkül. A december elsejei ünnep a magyarság többsége számára provokáció, jelenlegi tartalmával és formájával a két nemzet közti jó viszony megrontója, s ezen a tényen nem változtatnak sem az esetleges politikusi nyilatkozatok vagy a nemzeti érzelmeiket elfojtó érdekemberek alkalmi megnyilvánulásai, a Kempinski szállóbeli, illetve a Cotroceni-palotában megesett pezsgős koccintások sem. Ezek legfeljebb a magyarság ellenszenvét és rosszallását váltják ki. A december elsejei ünnep románokat és magyarokat egyaránt provokáló tényére két friss példa: Alföldi Róbert szállásadási kísérlete a román nemzeti ünnepnek a budapesti Nemzeti Színházban, ami az egész magyar szellemi térben visszatetszést szült, és a szélsőségességet indukáló másik példa az erdélyi magyarság fekete vasárnapjának városában, Marosvásárhelyen a szélsőségesen magyarellenes Noua Dreaptă kivonulása a magyar ,, irredentizmus " és „sovinizmus” ellen. Az ünnep eme negatív hozadékaival szemben érzelmeinkhez szóló és rokonszenves Mădălin Guruianu háromszéki román liberális politikus állásfoglalása a december elsejei ünnepség kérdésében, aki ezt a napot a román nemzet ünnepének tartja, bárhol is éljenek tagjai, Moldovában, Bukovinában vagy a nagyvilágban; országos ünneplés számára azért véli alkalmatlannak, mert minden állampolgár bensőséges ünnepének is kellene lennie, márpedig december 1., különösen a magyarság számára, nem az. Ne legyünk naivak, a román alkotmányt nem fogják megváltoztatni egy ellenzéki politikus nemzeteket egymáshoz közelítő véleménye folytán, de számunkra jóleső érzés ezt tudomásul venni, hisz érzékeli, a magyarokat a törökök sem kötelezték arra, hogy a mohácsi katasztrófát ünnepüknek tekintsék, s a románság körében sem váltana ki rokonszenvet, ha Bukarest 1916-os, németek általi elfoglalásának évfordulóin kellene hallelujázniuk. Sylvester Lajos