Háromszék, 2011. március (23. évfolyam, 6225-6251. szám)
2011-03-26 / 6247. szám
550 ÉVES SEPSISZENTGYÖRGY A város mi vagyunk FARKAS RÉKA Egy kis, zsebben elférő ajándékkal várják Sepsiszentgyörgy lakóit szerdán, a város 550. évfordulójának nyitórendezvényén. Az én ajándékom címet viselő eseményen nemcsak művészek ajándékozzák meg a várost, a közösséget, de a polgárok is megtehetik ezt, s az így összegyűlt tárgyakból a helyi képzőművészek „gyúrnak” majd közös alkotást, amely azt is jelképezi: úgy válik a sok kicsi egyetlen nagy alkotássá, ahogy általunk, mindannyiunk jelenlétének köszönhetően igazi város Sepsiszentgyörgy. Március 30-án, szerdán 19 órától a Szabadság téren felállított színpadnál (a Magma előtt) kezdődik Sepsiszentgyörgy 550 évvel ezelőtti várossá válásának ünnepe. Antal Árpád polgármester személyesen veszi át az ajándékokat elmondása szerint addig fog ott állni, míg az utolsó polgár is átadhatja meglepetését—, amelyek április 3-ig megtekinthetőek majd a Magma Kortárs Kiállítótérben, és ezt követően találják ki a művészek, milyen egyetlen szerves alkotássá varázsolják a csecsebecséket. A szerdai rendezvény alapgondolata, tudatosítani a polgárokban: a város mi vagyunk, nemcsak részesei, de alakítói is lehetünk a közösségi életnek, mindenki hozzájárulása számít a végső összképben, ami Sepsiszentgyörgyöt Sepsiszentgyörggyé teszi — mondta az egyik szervező, Barta Mónika. Kiemelte, az interaktív jelleg végigkíséri majd az év végéig tartó rendezvénysorozatot. A nyitóelőadást oly módon válogatták össze, hogy minden célcsoport, korosztály találjon érdekeset benne, és tükrözze az egész év programjának sokoldalúságát is: kultúra, sport, szórakozás egyaránt helyet kap a színpadon. (folytatása a 3. oldalon) Közösséget felrázó színház MÓZES LÁSZLÓ A színház a párbeszéd, a társadalmi változások eszköze — hangsúlyozza színházi világnapi üzenetében Jessica A. Kaahwa. A március 27-i, világszerte tartott ünnepre Sepsiszentgyörgyön mind a Tamási Áron Színház, mind az M Stúdió több rendezvényt időzített. BARABÁS ZSOLT FELVÉTELE Felolvasószínház, könyv- Színház, melynek előcsarnok és plakátvásár, kiállítás, vékában holnap délelőtt kertítések, három előadás jelzi, dődik a rendezvénysorozat hogy Sepsiszentgyörgy való- (részletes program a 12. ólban Thália városa — hangdalon), súlyozza a Tamási Áron (folytatása a 3. oldalon) Jelenet a Figaro házassága című darabból: Diószegi Attila, Nagy Alfréd és Kőmíves Mihály Csinosítják a belvárost Elkészült Sepsiszentgyörgy belvárosának rendezési terve, csütörtökön a művelődési hatóság is véleményt nyilváníthatott az elképzelésről, amelyet év végéig fogad majd el a helyi tanács - közölte Antal Árpád polgármester. Külön-külön minden belvárosi ingatlan homlokzatát is megtervezik, szakértői döntés születik arról, melyiknek miként kell festenie felújítás után, milyen színek közül választhatnak a tulajdonosok. A dokumentációban szerepel majd az is, végrehajtható-e bármilyen módosítás ezeken az épületeken, és megjelölik, milyen típusú reklámanyagot lehet kirakni homlokzatukra. A polgármester elmondta, minden központi épületre elkészül ez a tanulmány a látványtervvel együtt, és bízik benne, hogy már ősszel bemutathatja ezeket. A belvárosi épületek egy része önkormányzati tulajdonban van, a színház és a városháza homlokzatának felújítását még ebben az évben megkezdik, a Bene-házat, ahol vadászmúzeum lesz, pályázati pénzből renoválják. A posta felújítása folyik, május elseje a határidő, ha nem készülnek el, minden hónap csúszás tíz százalékkal kisebb bérleti díj kifizetését jelenti a városnak-számolt be a polgármester. A központ legkényesebb, legcsúnyább pontja a Bodok Szálló, ennek helyzete tisztázatlan, de zajlanak a tárgyalások - fejtette ki, ám nem részletezte. A kormány a napokban fogadott el egy rendeletet, melynek értelmében ingatlanjaik felújítására kényszeríthetőek a tulajdonosok. Igaz, kedvezmények is szerepelnek benne: adómentesség, állami garancia bankkölcsönre stb. A jogszabály értelmében az önkormányzat finanszírozhatja költségvetéséből a munkálatokat, utóbb pedig behajthatja a pénzt a tulajdonosoktól. Sepsiszentgyörgyön még nincs döntés arról, magánszemélyek esetében milyen utat választ az önkormányzat. FARKAS RÉKA ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA Ellopott érdekképviselet Letartóztatták a Santitas szakszervezet vezetőjét, Marius Petcut, mert csúszópénzt fogadott el egy építkezési vállalkozótól. Negyvenezer eurót, az épp soros részletet abból a 200 000-ből, melyet az üzletember arra szánt, hogy egy megrendeléshez hozzájusson. Amúg’ Petcut a leggazdagabb szakszervezeti vezetőként tartották számon, telkei, földjei, villái, házai vannak, s ő maga nyilatkozta, havi bére meghaladja a 10 000 eurót. Méltánytalan összeg. De telhetetlennek bizonyult, butaságát bizonyítja: akkor sem mondott le a csúszópénz elfogadásáról, mikor szorult a hurok a nyaka körül. Traian Basescu nemrég ujjal mutogatott feléjük, korrupcióval vádolva némelyiket, kijelentette: a vámosok vámszedője nem a hatalom berkeiben keresendő, hanem a szakszervezeti vezetők között. S megnevezte a Sed Lex nagyszájú vezérét, Vasile Maricát. Aki természetesen tagadott, de szava jó időre elakadt, s hitele oda. Mint most a Marius Petcué. A baj csak az, e bukott vezérekkel együtt Romániában hitelét vesztette maga a szakszervezeti mozgalom is. Nem elég, hogy húsz éve jószerével ugyanazokat az arcokat látni, de kiderült, azért ragadtak székeikhez, mert kitűnő üzlet ma Romániában szakszervezeti vezérnek lenni. Egyikük-másikuk vagyona vetekedik egy-egy sikeresebb vállalkozóéval. Miközben évek óta nem tudnak egy népesebb tüntetést szervezni. Legutóbb is alig tízezren gyűltek össze a parlament előtt a beígért ötvenezer helyett. Hiába a növekvő elégedetlenség, a súlyosbodó életkörülmények, hiába félnek az alkalmazottak az új munkatörvénykönyvtől is, mégsem vonulnak az utcára, nem tiltakoznak, nem hallják meg a szakszervezetek hívó szavát. Nemcsak azért, mert mifelénk nincs hagyománya a tiltakozó mozgalmaknak, vagy mert erény lenne a béketűrés, hanem mert maguknak a szakszervezeti vezetőknek sikerült ezt a mozgalmat is teljesen lejáratniuk. Erkölcsi lecsúszásukkal, vagyonuk gyarapodásával párhuzamosan illant el a bizalom. És a hatalom - ahogyan az már lenni szokott - kihasználta a helyzetet, lecsapott a legmohóbbakra. Kapitalizmusban, ahol a pénz az úr, a szakszervezetre, a munkavállalók legfontosabb érdek-képviseleti szervezeteire szükség lenne. Újaknak kell jönniük, tisztáknak, kevésbé mohóknak, hogy jóvátegyék, amit a Petcu- és Marica-félék nagy mohón elloptak. Simó Erzsébet