Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)
2011-05-04 / 6278. szám
KÖZÉLET IBELFÖLDI Korrupciógyanús exminiszter Vád alá helyezte tegnap Monica Iacob Ridzi demokrata-liberális képviselőt a korrupcióellenes ügyészség a 2009. május 2-i, costineşti-i ifjúsági nap megszervezése miatt. Ridzi akkor ifjúsági miniszter volt, és csalással, visszaéléssel kerül bíróság elé. Az ügyben a Legfelső Semmítő- és ítélőszék dönt. A parlament 2009 júliusában jóváhagyta bűnvádi eljárás beindítását, 2010 decemberében viszont elutasította ennek kiterjesztését. Az első jelentésben az ügyészek azt állították, hogy a miniszter tudott azokról a szabálytalanságokról, amelyeket tanácsosa követett el, aki három céggel kötött szerződést, és három változat kidolgozását kérte a rendezvényre, 300, 400 és 500 ezer eurós számlákkal. Ehhez csatolt volna az ügyészség újabb százezer eurós kárt, amely úgy keletkezett, hogy az ifjúsági és sportminisztérium bizonyos elektronikai kellékeket vásárolt. Apad az ország lakossága A kormány becslései szerint a lakosság száma a következő négy évben 215 000 személlyel csökken, 21,39 millióról 21,1 millióra. Az előrejelzések szerint 2011-ben és 2012-ben kevesebb gyermek születik a válság és a gyermeknevelési járandóság csökkentése (az egy- vagy kétéves gyermeknevelési szabadság) miatt, 2013-tól azonban növekedés várható. Az idén 219 100, jövőben 217 700 újszülöttre számítanak, 2013-ban ismét a 2011 -es szintre, 2014-ben és 2015-ben pedig 221 100, illetve 222 200 születésre. Az elhalálozások száma azonban a kormány becslései szerint növekedni fog a következő években, ezért leszünk majd kevesebben. Romániában a lakosság száma folyamatosan csökkent 1989 után a kivándorlás és a negatív szaporulat miatt. Az 1992-es népszámlálás idején 22,8 millióan éltek itt, tavaly pedig 21,46 millióan. A fiatal korosztály (0-14 év) az összlakosság 15,2 százalékát tette ki, a felnőtt lakosság 69,9, az idős korosztály (65 év fölöttiek) pedig az összlélekszám 14,9 százalékát. Népességét tekintve Románia a hetedik helyen áll az Európai Unióban Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország után. Rakétavédelmi rendszer Olténiában Megállapodott Románia és az Egyesült Államok arról, hogy Románia területén, a bolgár határ közelében ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat helyeznek el az Európában kiépítendő amerikai rakétavédelmi rendszer részeiként. Az egyezmény szerint az elfogórakétákat az Olt megyei Deveselu településen lévő egykori légi támaszponton helyezik el, amely román ellenőrzés alatt marad. A védelmi rendszer romániai elemei a tervek szerint 2015-ben válnak működőképessé. A hírt Traian Basescu jelentette be azt követően, hogy előző este összeült a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács; hangsúlyozta, hogy védelmi, nem támadó jellegű rakéták telepítéséről van szó, és ismét arról biztosította Oroszországot, hogy a rakéták nem ellene irányulnak. A Legfelső Védelmi Tanács jóváhagyta az Egyesült Államoknak azt a kérését is, hogy a Fekete-tenger partján lévő Mihail Kogalniceanu katonai bázist és a konstancai kikötőt tranzitjellegű létesítményként használhassa az Irakba és Afganisztánba irányuló katonai szállítmányok esetében. HÍRSALÁTA_________ VÁNTU ELADTA A REALITATEA TÉVÉT. Új tulajdonosa van az egyik legbefolyásosabb tömegtájékoztatási eszköznek, a Realitatea hírtelevíziónak Elan Schwartzenberg romániai üzletember személyében, aki a fogdába került Sorin Ovidiu Vântutól vásárolta meg a médiavállalat részvényeinek kilencven százalékát. A tranzakció részleteit múlt héten tárgyalta meg Vántu és Schwartzenberg, amikor az előbbi még szabadlábon volt. Vántut éppen a Realitatea televízióval kapcsolatos ügy miatt helyezték előzetes letartóztatásba pénteken. Az intézmény menedzselési jogát tavaly eladta egy másik román üzletembernek, Sebastian Ghiţának, akivel azonban később összeveszett, és aki feljelentette Vántut az ügyészségen zsarolás miatt. A rendszerváltás előtt egyszerű könyvelőként dolgozó, majd 1989 után meggazdagodott Vántu ellen egy másik per is folyik, amelyben bűnpártolással vádolják a 300 000 embert károsító FNI-pilótajátékban. Traian Basescu államfő is legfőbb politikai ellenségének tartja Vántut és a Realitatea televíziót. (România libera). ARANY JÁNOS-DÍJAK. Hat külföldi magyar tudós vehette át hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjakat és -érmeket Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől. Ketten közülük erdélyiek: Arany János-életműdíjat vehetett át Feszt György, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára. Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal ismerték el Bíró Domokos, a fizikai tudományok doktorának, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárának munkásságát. (MTI) DICSŐ: Huszonnégy órás határidőt adott Alexandru Adrian Matei DLP-s dicsőszentmártoni polgármester és a Maros megyei város jegyzője, Viorel Razvan Groza a helyi kórház igazgatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-rendelő homlokzatára kihelyezett kétnyelvű feliratokat. Az elöljáró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben megemlíti: a város magyarsága nem éri el a húsz százalékot (a hivatalos statisztika szerint 18,84 százalék). A legutóbbi tanácsülésen felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvű felirat ellen, és bár nem szavazhattak erről, mert a kórház a megyei tanácshoz tartozik, a polgármester hét végén elküldte a felszólítást Szász János kórházigazgatónak. Ő azonban kijelentette: a táblák a helyükön maradnak. (Krónika) SZÜLŐFÖLDÖN MAGYARUL Pályáztató van, a lebonyolító nem ismert FEKETE RÉKA Az már biztos, hogy a határon túli magyarságnak szánt anyagi források gondozója ezentúl az áprilisban bejegyzett Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt, de azt a magyar kormány még nem tette közzé, hogy milyen szervezetre bízza Erdélyben a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatásra vonatkozó pályázat lebonyolítását. Nem hivatalos információk szerint támogatási program ügyvitelét idéntől az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítványtól áthelyezik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, erről ellenben az érintett felek nem kaptak hivatalos értesítést. Érdeklődésünkre Bunts Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke elmondta, ha a magyar kormány a pedagógusszövetséget bízza meg az oktatási-nevelési támogatás igénylésére vonatkozó pályázat lebonyolításával, a megyei és helyi szervezetek, illetve az iskolai felelősök bevonásával eleget tudnak tenni a feladatnak, de mivel hivatalos felkérés még nem történt, a program technikai részleteiről nem áll módjában tájékoztatni. Az első Orbán-kormány idején is a pedagógusszövetség bonyolította le a pályázatot, de az akkori adatbázis egy része már idejét múlta, ez azonban nem jelent akadályt az ügyintézés újrakezdésében - közölte az RMPSZ vezetője. Az Iskola Alapítvány tegnap közleményben fejezte ki értetlenségét a hírzárlat miatt. 2003 óta zökkenőmentesen látták el a feladatot, a két kormány közötti megállapodás alapján kapták a megbízást, és tudomásuk szerint „a kormányközi egyezményt csak a felek közös beleegyezésével lehet felbontani, illetve módosítani”. Naponta érdeklődnek náluk a jogosultak, és úgy értékelik „mind az alapítvány, mind pedig az erdélyi magyar közösség megérdemli a hivatalos, időben történő tájékoztatást, nem pedig azt, hogy a különböző sajtóorgánumokban időnként felröppenő közlemények vagy szűkszavú nyilatkozatok mentén értesüljön a magyar kormány szándékairól”. A magyar kormány hétfői közleménye szerint a pályázatot jövő héten írják ki, és mivel korábbi években is csak következő tanév szeptemberétől kezdődően jutottak hozzá a jogosult diákok és egyetemi hallgatók a támogatási összegekhez, ígérik, a lebonyolításban részt vevő szakmai szervezetek segítségével ezt a határidőt idén is tartani fogják. az EMNP bejegyzése Véghajrában (folytatás az első oldalról) Majdnem harmincezer aláírást sikerült összegyűjteniük, és az elmúlt hetekben ezek hitelességét is ellenőrizték, a törvény szerint összeállított csomagban szerepel az alapszabályzat, a program és a párt alakuló nyilatkozza. A jogszabály értelmében négy alapítótagnak kell jelen lennie a dokumentumok iktatásánál, Toró T. Tibor mellett a három régió egy-egy képviselője utazik Bukarestbe: Székelyföldről Papp Előd, Közép-Erdélyből Gergely Balázs, a Partiumból pedig Zatykó Gyula. A párttörvény szerint a dokumentumok iktatása után a kezdeményezőknek egy országos napilapban kell meghirdetniük szándékukat, és 15 nap áll az állampolgárok rendelkezésére, ha valakinek kifogása lenne, ez idő alatt kell óvást benyújtania. Toró T. Tibor elmondta, nincsenek illúziói, számítanak akadályokra, azt például már előre tudják, van egy bukaresti polgár, akinek egykor nem jegyezték be a pártját, és azóta minden kezdeményezést igyekszik meggátolni. A törvényszék a 15 nap elteltével tűzi ki a tárgyalás napját, amely legjobb esetben egyszeri alkalom, de három évvel ezelőtt az MPP bejegyzése hónapokig elhúzódott. Csak a konzulátuson Az RMDSZ úgynevezett státusirodáiban május 9-től nem adnak ki magyar igazolványt, aki mégis igényelné az okmányt, annak a főkonzulátusokhoz kell fordulnia - tájékoztatott tegnap kiadott közleményben Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, emlékeztetve arra, hogy a román és a magyar kormány között létrejött megállapodás értelmében a státustörvény romániai alkalmazását az RMDSZ javaslatára a Progress Alapítvány „gyakorlatilag hibamentesen” végezte közel tíz évig. A kiépített irodahálózat több mint 540 000 személynek nyújtott teljes körű szolgáltatást, és bár idővel csökkent a magyar igazolványt igénylők száma és az e téren kifejtett tevékenység, illetve költség, nem szűnt meg, továbbra is létezik egy ,jól bejáratott és kifogástalanul működő” ügyintéző rendszer - írja. Ennek ellenére a magyar kormány „illetékes szerve” május 2-án arról tájékoztatta az RMDSZ főtitkárságán működő Központi Tájékoztató Irodát, hogy ezentúl nem jogosult a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátására. 2011. május 4., szerda KÜLFÖLD • Zaklatják a visszahonosított magyarokat Az ukrán elnöknek írt nyílt levélben tiltakozik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) azoknak a kárpátaljai magyaroknak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) általi megfélemlítése ellen, akik az egyszerűsített honosítási eljárással felvették a magyar állampolgárságot. A Viktor Janukovics államfőnek címzett levelében a KMKSZ nehezményezi, hogy múlt héten az SZBU munkatársai magyar nemzetiségű kárpátaljai lakosokat vittek be otthonukból hivatalos hatósági idézés nélkül, vagy hívtak be telefonon az SZBU Kárpátalja megyei főosztályára. A biztonsági szolgálat munkatársai a törvénytelenül előállított személyeket kihallgatták, és azt követelték tőlük, ismerjék be, hogy felvették a Magyar Köztársaság állampolgárságát - mutat rá a KMKSZ, emlékeztetve arra, hogy az SZBU mindezt jogcím nélkül tette, ráadásul az érintettektől megtagadta az ügyvédi segítség igénybevételének lehetőségét. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét — áll az ukrajnai magyar szervezet levelében. A KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjék azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak felelősségre vonásáról. Büntetik az egyenruhás bűnözést Módosította a magyar Országgyűlés hétfőn a büntető törvénykönyvet (Btk.), ami a kormányzat indoklása szerint az „egyenruhás bűnözés” megjelenése miatt volt szükséges. A kormány Btk.-módosítási javaslatára 280 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik viszont elutasította azt. A megszavazott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka