Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)

2011-05-04 / 6278. szám

KÖZÉLET IBELFÖLD­I Korrupciógyanús exminiszter Vád alá helyezte tegnap Monica Iacob Ridzi demokrata-li­berális képviselőt a korrupcióellenes ügyészség a 2009. május 2-i, costineşti-i ifjúsági nap megszervezése miatt. Ridzi akkor ifjúsági miniszter volt, és csalással, visszaéléssel kerül bíróság elé. Az ügyben a Legfelső Semmítő- és ítélőszék dönt. A par­lament 2009 júliusában jóváhagyta bűnvádi eljárás beindítá­sát, 2010 decemberében viszont elutasította ennek kiterjeszté­sét. Az első jelentésben az ügyészek azt állították, hogy a mi­niszter tudott azokról a szabálytalanságokról, amelyeket taná­csosa követett el, aki három céggel kötött szerződést, és három változat kidolgozását kérte a rendezvényre, 300, 400 és 500 ezer eurós számlákkal. Ehhez csatolt volna az ügyészség újabb százezer eurós kárt, amely úgy keletkezett, hogy az ifjúsági és sportminisztérium bizonyos elektronikai kellékeket vásárolt. Apad az ország lakossága A kormány becslései szerint a lakosság száma a következő négy évben 215 000 személlyel csökken, 21,39 millióról 21,1 millióra. Az előrejelzések szerint 2011-ben és 2012-ben keve­sebb gyermek születik a válság és a gyermeknevelési járandó­ság csökkentése (az egy- vagy kétéves gyermeknevelési sza­badság) miatt, 2013-tól azonban növekedés várható. Az idén 219 100, jövőben 217 700 újszülöttre számítanak, 2013-ban ismét a 2011 -es szintre, 2014-ben és 2015-ben pedig 221 100, illetve 222 200 születésre. Az elhalálozások száma azonban a kormány becslései szerint növekedni fog a következő évek­ben, ezért leszünk majd kevesebben. Romániában a lakosság száma folyamatosan csökkent 1989 után a kivándorlás és a negatív szaporulat miatt. Az 1992-es népszámlálás idején 22,8 millióan éltek itt, tavaly pedig 21,46 millióan. A fiatal korosz­tály (0-14 év) az összlakosság 15,2 százalékát tette ki, a fel­nőtt lakosság 69,9, az idős korosztály (65 év fölöttiek) pedig az összlélekszám 14,9 százalékát. Népességét tekintve Romá­nia a hetedik helyen áll az Európai Unióban Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyol­­ország és Lengyelország után. Rakétavédelmi rendszer Olténiában Megállapodott Románia és az Egyesült Államok arról, hogy Románia területén, a bolgár határ közelében ballisztikus raké­ták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat helyeznek el az Európában kiépítendő amerikai rakétavédelmi rendszer részei­ként. Az egyezmény szerint az elfogórakétákat az Olt megyei Deveselu településen lévő egykori légi támaszponton helyezik el, amely román ellenőrzés alatt marad. A védelmi rendszer ro­mániai elemei a tervek szerint 2015-ben válnak működőképes­sé. A hírt Traian Basescu jelentette be azt követően, hogy előző este összeült a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Leg­felső Védelmi Tanács; hangsúlyozta, hogy védelmi, nem táma­dó jellegű rakéták telepítéséről van szó, és ismét arról biztosítot­ta Oroszországot, hogy a rakéták nem ellene irányulnak. A Legfelső Védelmi Tanács jóváhagyta az Egyesült Államoknak azt a kérését is, hogy a Fekete-tenger partján lévő Mihail Kogalniceanu katonai bázist és a konstancai kikötőt tranzitjelle­­gű létesítményként használhassa az Irakba és Afganisztánba irányuló katonai szállítmányok esetében. HÍRSALÁTA_________ VÁNTU ELADTA A REALITATEA TÉVÉT. Új tulajdono­sa van az egyik legbefolyásosabb tömegtájékoztatási eszköznek, a Realitatea hírtelevíziónak Elan Schwartzenberg romániai üzlet­ember személyében, aki a fogdába került Sorin Ovidiu Vântutól vásárolta meg a médiavállalat részvényeinek kilencven százalé­kát. A tranzakció részleteit múlt héten tárgyalta meg Vántu és Schwartzenberg, amikor az előbbi még szabadlábon volt. Vántut éppen a Realitatea televízióval kapcsolatos ügy miatt helyezték előzetes letartóztatásba pénteken. Az intézmény menedzselési jo­gát tavaly eladta egy másik román üzletembernek, Sebastian Ghiţának, akivel azonban később összeveszett, és aki feljelentette Vántut az ügyészségen zsarolás miatt. A rendszerváltás előtt egy­szerű könyvelőként dolgozó, majd 1989 után meggazdagodott Vántu ellen egy másik per is folyik, amelyben bűnpártolással vá­dolják a 300 000 embert károsító FNI-pilótajátékban. Traian Basescu államfő is legfőbb politikai ellenségének tartja Vántut és a Realitatea televíziót. (România libera). ARANY JÁNOS-DÍJAK. Hat külföldi magyar tudós vehette át hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjakat és -érmeket Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől. Ketten közülük erdélyi­ek: Arany János-életműdíjat vehetett át Feszt György, a maros­vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára. Arany János Kiemelkedő Tudományos Telje­sítmény díjjal ismerték el Bíró Domokos, a fizikai tudományok doktorának, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárának munkásságát. (MTI) DICSŐ: Huszonnégy órás határidőt adott Alexandru Adrian Matei DLP-s dicsőszentmártoni polgármester és a Maros me­gyei város jegyzője, Viorel Razvan Groza a helyi kórház igaz­gatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-ren­delő homlokzatára kihelyezett kétnyelvű feliratokat. Az elöljá­ró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben meg­említi: a város magyarsága nem éri el a húsz százalékot (a hi­vatalos statisztika szerint 18,84 százalék). A legutóbbi tanács­ülésen felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvű felirat ellen, és bár nem szavazhattak erről, mert a kórház a megyei tanácshoz tartozik, a polgármester hét végén elküldte a felszólítást Szász János kórházigazgatónak. Ő azon­ban kijelentette: a táblák a helyükön maradnak. (Krónika) SZÜLŐFÖLDÖN MAGYARUL Pályáztató van, a lebonyolító nem ismert FEKETE RÉKA Az már biztos, hogy a határon túli magyarságnak szánt anyagi források gondozója ezentúl az áprilisban bejegyzett Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt, de azt a ma­gyar kormány még nem tette közzé, hogy milyen szervezetre bízza Erdélyben a Szülő­földön magyarul oktatási-nevelési támogatásra vonatkozó pályázat lebonyolítását. Nem hivatalos információk szerint tá­mogatási program ügyvitelét idéntől az RMDSZ által működtetett Iskola Alapít­ványtól áthelyezik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, erről ellen­ben az érintett felek nem kaptak hivatalos értesítést. Érdeklődésünkre Bunts Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke elmondta, ha a magyar kormány a pedagógusszövetséget bízza meg az oktatási-nevelési támogatás igény­lésére vonatkozó pályázat lebonyolításá­val, a megyei és helyi szervezetek, illetve az iskolai felelősök bevonásával eleget tudnak tenni a feladatnak, de mivel hiva­talos felkérés még nem történt, a program technikai részleteiről nem áll módjában tájékoztatni. Az első Orbán-kormány ide­jén is a pedagógusszövetség bonyolította le a pályázatot, de az akkori adatbázis egy része már idejét múlta, ez azonban nem jelent akadályt az ügyintézés újrakez­désében - közölte az RMPSZ vezetője. Az Iskola Alapítvány tegnap közle­ményben fejezte ki értetlenségét a hírzár­lat miatt. 2003 óta zökkenőmentesen lát­ták el a feladatot, a két kormány közötti megállapodás alapján kapták a megbí­zást, és tudomásuk szerint „a kormány­közi egyezményt csak a felek közös bele­egyezésével lehet felbontani, illetve mó­dosítani”. Naponta érdeklődnek náluk a jogosultak, és úgy értékelik „mind az ala­pítvány, mind pedig az erdélyi magyar közösség megérdemli a hivatalos, időben történő tájékoztatást, nem pedig azt, hogy a különböző sajtóorgánumokban időn­ként felröppenő közlemények vagy szűk­szavú nyilatkozatok mentén értesüljön a magyar kormány szándékairól”. A magyar kormány hétfői közleménye szerint a pályázatot jövő héten írják ki, és mivel korábbi években is csak következő tanév szeptemberétől kezdődően jutottak hozzá a jogosult diákok és egyetemi hall­gatók a támogatási összegekhez, ígérik, a lebonyolításban részt vevő szakmai szer­vezetek segítségével ezt a határidőt idén is tartani fogják. az EMNP bejegyzése Véghajrában (folytatás az első oldalról) Majdnem harmincezer alá­írást sikerült összegyűjteniük, és az elmúlt hetekben ezek hi­telességét is ellenőrizték, a törvény szerint összeállított csomagban szerepel az alap­­szabályzat, a program és a párt alakuló nyilatkozza. A jogsza­bály értelmében négy alapító­tagnak kell jelen lennie a do­kumentumok iktatásánál, Toró T. Tibor mellett a három régió egy-egy képviselője utazik Bukarestbe: Székelyföldről Papp Előd, Közép-Erdélyből Gergely Balázs, a Partiumból pedig Zatykó Gyula. A párttörvény szerint a do­kumentumok iktatása után a kezdeményezőknek egy or­szágos napilapban kell meg­hirdetniük szándékukat, és 15 nap áll az állampolgárok rendelkezésére, ha valaki­nek kifogása lenne, ez idő alatt kell óvást benyújtania. Toró T. Tibor elmondta, nin­csenek illúziói, számítanak akadályokra, azt például már előre tudják, van egy bukaresti polgár, akinek egykor nem jegyezték be a pártját, és azóta minden kez­deményezést igyekszik meg­gátolni. A törvényszék a 15 nap elteltével tűzi ki a tárgyalás napját, amely legjobb eset­ben egyszeri alkalom, de há­rom évvel ezelőtt az MPP bejegyzése hónapokig elhú­zódott. Csak a konzulátuson Az RMDSZ úgynevezett státusirodáiban május 9-től nem ad­nak ki magyar igazolványt, aki mégis igényelné az okmányt, annak a főkonzulátusokhoz kell fordulnia - tájékoztatott tegnap kiadott közleményben Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, emlékez­tetve arra, hogy a román és a magyar kormány között létrejött megállapodás értelmében a státustörvény romániai alkalmazását az RMDSZ javaslatára a Progress Alapítvány „gyakorlatilag hi­bamentesen” végezte közel tíz évig. A kiépített irodahálózat több mint 540 000 személynek nyújtott teljes körű szolgáltatást, és bár idővel csökkent a magyar igazolványt igénylők száma és az e téren kifejtett tevékenység, illetve költség, nem szűnt meg, to­vábbra is létezik egy ,jól bejáratott és kifogástalanul működő” ügyintéző rendszer - írja. Ennek ellenére a magyar kormány „il­letékes szerve” május 2-án arról tájékoztatta az RMDSZ főtit­kárságán működő Központi Tájékoztató Irodát, hogy ezentúl nem jogosult a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátására. 2011. május 4., szerda KÜLFÖLD • Zaklatják a visszahonosított magyarokat Az ukrán elnöknek írt nyílt levélben tiltakozik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) azoknak a kárpátal­jai magyaroknak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ál­tali megfélemlítése ellen, akik az egyszerűsített honosítási eljárással felvették a magyar állampolgárságot. A Viktor Janukovics államfőnek címzett levelében a KMKSZ nehez­ményezi, hogy múlt héten az SZBU munkatársai magyar nemzetiségű kárpátaljai lakosokat vittek be otthonukból hi­vatalos hatósági idézés nélkül, vagy hívtak be telefonon az SZBU Kárpátalja megyei főosztályára. A biztonsági szolgá­lat munkatársai a törvénytelenül előállított személyeket ki­hallgatták, és azt követelték tőlük, ismerjék be, hogy felvet­ték a Magyar Köztársaság állampolgárságát - mutat rá a KMKSZ, emlékeztetve arra, hogy az SZBU mindezt jogcím nélkül tette, ráadásul az érintettektől megtagadta az ügyvédi segítség igénybevételének lehetőségét. Az ilyen cselekede­tek rombolják Ukrajnának mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét — áll az ukrajnai magyar szervezet levelében. A KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán al­kotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvényte­len cselekedeteknek, és intézkedjék azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak felelősségre vonásáról. Büntetik az egyenruhás bűnözést Módosította a magyar Országgyűlés hétfőn a büntető törvénykönyvet (Btk.), ami a kormányzat indoklása szerint az „egyenruhás bűnözés” megjelenése miatt volt szüksé­ges. A kormány Btk.-módosítási javaslatára 280 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik viszont elutasította azt. A megszavazott indítvány szerint a jövőben három évig terje­dő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelt­het valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tarto­zó közösség tagjaiban. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka

Next