Háromszék, 2011. október (23. évfolyam, 6404-6421. szám)
2011-10-14 / 6415. szám
Schengen karnyújtásnyira Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását támogató határozatot fogadott el tegnap az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. Korábban Hollandia és Finnország ellenállása miatt nem született döntés a két ország befogadásáról a belső határellenőrzéstől mentes övezetbe. A nagy többséggel elfoga képviselők felszólították azdott határozat szerint az uniós EU-tagországok állam- és tagállamoknak félre kelljen kormányfőinek tanácsát,niük a nemzeti populizmust, hogy tegye meg a szükséges és kizárólag az előre megálló lépéseket Bukarest és Szófiapított csatlakozási kritérium csatlakozásának érdekében, alapján kell ítélkezniük. A (folytatása a 2. oldalon) POLGÁRMESTEREK A FALUSI RENDŐRSÉGRŐL Kifogásolt átszervezés ISZOCHOM ISTVÁN Három hónapos szünet után tegnap Csernátonban találkoztak újra a felső-háromszéki községek polgármesterei. A tanácskozás első felét a sajtó kizárásával tartották meg. Bölöni Dávid házigazda polgármester elmondása szerint nem beszéltek hadititkokról, a gyűlés elején Józsa Csaba, a megyei villanyszolgáltató igazgatója is részt vett, majd Illés Andrea, a megyei statisztikai hivatal igazgatója, Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Henning László alelnök, Bokor Tibor szenátor és Olasz Gergely képviselő jelenlétében a népszámlálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat beszélték át. (folytatása a 3. oldalon) BEMUTATÓ A HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTESNÉL Maszkkal vagy nélküle? FEKETE RÉKA Melyik az ember valódi énje: a maszkos vagy a maszk nélküli? Miért bújt az idők kezdetén állatbőrbe, készített magának álarcot különböző rítusok alkalmával, tanított gyermekeinek olyan népi játékokat, amelyekben természeti és természetfeletti jelenségeket dramatizál, és jutott el a modern kori maszkokhoz, haj-köröm-arcfestéshez? Erre keresi a választ a Háromszék Táncegyüttes a ma esti Maszk Ura című táncszínházi előadásban, amelyben többek között a sóvidéki guzsalyas, az UNESCO szellemi örökséglistáján szereplő olténiai căluş, a mezőföldi bolondok napja maszkos-dramatikus játékokat használja fel. Az előadásban Orza Călin, Ónodi Béla, Gálber Attila és Bordás Attila koreográfiáit látjuk, rendező-koreográfus Ivácson László, a zenét szerezte Orbán Ferenc, díszlet-, jelmeztervező és művészeti munkatárs Furik Rita. Zenél a Heveder zenekar. Lótolvajok garázdálkodnak Erdővidéken A ló és a szarvasmarha ma is a gazdálkodó ember életének meghatározója, így igencsak érzékenyen érinti, ha egy-egy - netán több - állatának nyoma vész. Az utóbbi hónapokban Erdővidéken egyre több ilyen jellegű bejelentés érkezett a rendőrségre. A gazdák állítják, szervezett bűnbanda fosztogat, szinte heti rendszerességgel, rendelésre viszik az állatokat a felvásárlóknak, mindennek ellenére nem kapják meg a védelmet, amit elvárnának. Azt szeretnék, ha nem csak a tolvajokat, hanem a felvásárlókat, az orgazdának minősülő vágóhíd-tulajdonosokat vagy feldolgozóüzemek működtetőit is letartóztatnák - ellenkező esetben soha nem lesz vége a tolvajlásnak. A rendőrség szerint a gazdák sem vétlenek, például amikor hosszabb időre felügyelet nélkül hagyják állataikat, és sokszor azok elkódorgását is lopásnak állítják be. Mondják, ennek ellenére mindent elkövetnek, hogy a tolvajokat kézre kerítsék, rajtuk nem múlik majd a gazdák nyugalma. Írásunk az 5. oldalon ALBERT LEVENTE FELVÉTELE KOVÁSZNA HIVATALOSAN IS FÜRDŐVÁROS Iparág lehet a turizmus JA BOKOR GÁBOR A helyi tanács javaslata és az országos balneoklimatikai intézet véleményezése alapján kormányhatározatban rögzítették, hogy Kovászna az országos érdekeltség mellett balneoklimatikus fürdőváros címre is jogosult. A Hivatalos Közlönyben tegnap megjelent kormányhatározat tíz településre vonatkozik, közöttük Kovászna az előkelő negyedik helyet foglalja el. A cím elnyerésében a vázák levegőjének egészség- az Európai Unió törekvése, ros fürdő- és mofettalehetőség megőrző hatása is. Lőrincz mely szerint a gyógyítás hegei mellett jelentős szerepet Zsigmond polgármester ellyett a betegségek megelőzéjátszott a Tündérvölgyont- mondta, a minősítést segítettesére kell elsődleges hangsúlyt fordítani. Az elöljáró szerint a magyarországi Széchenyiterv mintájára a turisztikai fejlesztési stratégiát véghez kell vinni, folytatni, függetlenül a hatalmon levő kormány politikai színezetétől. Öt év alatt Kovásznán valóban működő iparággá kell fejlődnie a turizmusnak, melynek haszonélvezője kell legyen a tágabb értelemben vett lakosság is, akár a munkavállalási lehetőségek bővülésében, akár a vállalkozási esélyek terén - mondta Lőrincz Zsigmond. OMÁRÓL HOLNAPRA ' Sérül az esélyegyenlőség Magyar szeparatizmusról, az orvosi egyetem állítólagos kettészakításáról, a betegek nemzetiség szerinti szétválasztásáról és hasonló blődségekről szövegelnek a román pártok helyi korifeusai Marosvásárhelyen annak kapcsán, hogy a minisztérium az egyetemi charta diszkriminatív, a tanügyi törvény előírásait megszegő paragrafusai megváltoztatására szólította fel az intézmény szenátusát. A nemzeti elfogultság bajnokai újfent összehordanak hetet-havat, és teljesen tarthatatlan vádakat melegítenek fel annak érdekében, hogy az intézményben állandósítsák a magyar tannyelv és képzés alárendelt, másodrendű helyzetét, hogy azt olyan függésben és önállótlanságban tartsák, amelyben - mint Copotoiu rektor, akaratlanul bár, de tulajdonképpen elismerte—képtelen saját tanári utánpótlásáról, belső fejlesztéséről gondoskodni. A valamikor kimondottan a magyar diákok orvosi képzésére létrehozott intézet mára oda jutott a fokozatos elsorvasztás jól kimutatható folyamatában, hogy magyar tanári karát és diákságát az egyetemi szenátus sokat hangoztatott autonómiája felhasználásával, a burkolt, de mégis leplezetlen hatalmi visszaélés eszközével nyomja el. Annak egyenrangúságát valamikor ugye pontosan az intézményi önállóság, utóbb valamelyes tagozati szervezettség szavatolta, igaz, nem mindig egyforma mértékben. Erről azonban ma szó sem lehet a rektor és a mögötte álló politikai erők szerint, a saját belső un.intézetek felállítását és a tagozati különállást megtiltanák kisebbségi kollégáiknak, holott a parlament által elfogadott új törvény az egyetemi multikulturalitás jegyében ezt lehetővé tenné. Hogy e méltatlan hercehurca meddig tart, nem lehet megjósolni, hogy politikai hasznot ki kíván húzni belőle, az kézenfekvő. Tény: a kormány feladata, hogy érvényt szerezzen a törvénynek, a szenátus túllépte hatáskörét, álszent védelmezői pedig önleleplezéssel felérő nyilatkozatokat tesznek. A méltányosságnak szurkolók pedig ne feledjék: további jogi, civil és politikai lépésekre van szükség mind bel-, mind külföldön annak érdekében, hogy a jogtisztelő döntést végrehajtsák-végrehajtassák. Elvégre nincs másról szó, mint a magyar tannyelv, tudományművelés és tanszervezeti felépítmény esélyegyenlősége biztosításáról, melyet a mai Európában tartósan megtagadni nemzetiségünktől nem lehet. B. Kovács András