Háromszék, 2012. május (24. évfolyam, 6579-6603. szám)

2012-05-04 / 6581. szám

­i KÖZÉLET Háromszé­i BELFÖLD • Támogathatják a leendő kormányt? Az RMDSZ „ellenzékben marad, és részt vesz a dia­lógusban”, de „hiba és elfogadhatatlan lenne, hogy a szövetség most belépjen a kormányba” - fejtette ki Frunda György szenátor. „Úgy gondolom, hiba, elfo­gadhatatlan dolog lenne, ha az RMDSZ most belépne a kormányba. Ez átmeneti időszak, meg kell várnunk a parlamenti választások eredményeit, és majd azután el­döntjük, hogyan tovább” - szögezte, le. Rámutatott ugyanakkor, a szövetség vezetése hétfő reggel dönt Bukarestben a kormány esetleges támogatásáról a kor­mányprogram függvényében. Az RMDSZ támogatni fogja mindazt, ami Románia uniós érdekeit képviseli — hangsúlyozta Frunda. A parlamentben a kormányprogram Tegnap elküldte a parlamentbe az új kormány össze­tételét és a kormányprogramot Victor Ponta kijelölt mi­niszterelnök, mert a két ház állandó bizottsága ma dél­előtt ül össze, hogy kitűzze a Ponta-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatásának időpontját. Ponta is­mertette, szerepel a kormányprogramban a bérszint vis­szaállítása, hozzátéve: optimista, reméli, hogy e téren sikeresek lesznek a tárgyalások a Nemzetközi Valuta­alappal. Tegnap Ponta azt is nyilatkozta, hogy amikor Florin Georgescu „belenézett a papírokba”, megállapít­hatták, hogy sem a Boc-kormány, sem az Ungureanu­­kabinet nem utalt ki pénzt a bérek 2010-es szintjének visszaállítására. Azt állította, a helyzet sokkal rosszabb, mint állították - hogy ez mit akart jelenteni, arra Florin Georgescu kijelölt pénzügyminiszter nem tudott vála­szolni. A tárgyalások az IMF, a Világbank és az EU kép­viselőivel ma reggel kezdődnek, a fizetések visszaállítá­sának lehetősége e tárgyalások kimenetétől függ. Ponta meghátrált A kijelölt kormányfő tegnap bejelentette, egyelőre lemond arról, hogy Victor Alistar részt vegyen kabinet­jében, a parlamentnek benyújtott névsorban már nem szerepelt. Hozzátette, nem nevesít mást a kormánystra­tégiákért felelős tárca nélküli miniszteri posztra, de Alistar csatlakozhat majd a kormányhoz, miután meg­oldotta jogi ügyeit”. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség szerint ugyanis Alistar egy korábbi össze­férhetetlenségi ügye miatt augusztus hetedikéig nem tölthet be köztisztséget. Ponta ugyancsak tegnap beje­lentette, az erdészeti ügyek kezelését mégsem utalja át a mezőgazdasági tárcához, az marad a környezetvéde­lemnél. Románia is csatlakozik Románia is csatlakozik a többi uniós ország által képvi­selt állásponthoz a Timosenko-ügyben, és csak nagyköve­ti szinten képviselteti magát a közép-európai államfők május 11-12-i jaltai csúcstalálkozóján - jelentette be Traian Basescu. Az államfő ugyanakkor azt mondta, hogy a futballt nem kell átpolitizálni, az ukrajnai labdarúgó­mérkőzések bojkottja a hidegháborús időszakra emlékez­teti, amikor az olimpiát bojkottálták politikai okok miatt - márpedig szerinte ez helytelen. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Mózes László ­ HÍRSALÁTÁ­T MENNEK, MIELŐTT ELKÜLDENÉK. Sorra ad­ják be felmondásukat az Ungureanu-kormány miniszter­­elnöki hivatalában és a kormányfőtitkárságon dolgozó államtitkárok és tanácsosok. Feltett céljuk, hogy a Ponta­­kabinet beiktatásáig valamennyien távoznak tisztsé­gükből. MÓDOSULHAT AZ IDEI DEFICIT. Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt szerda este értésre adta: Románia újratárgyalni készül a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a korábban egyeztetett idei költségvetési deficitcélt, amely nem haladja majd meg a három százalékot. Megerősítette, az új kormány visszaállítja a közalkalmazottak bérét, és visszaadja a nyugdíjasoknak a jogtalanul levont egészség­­biztosítási hozzájárulást. Románia korábban 1,9 százalé­kos GDP-arányos államháztartási hiányban állapodott meg az IMF-fel. Georgescu nem tudott választ adni arra a kérdésre, mikortól várható a közalkalmazotti bérek növelé­se. (Realitatea) TISZTA VÁLASZTÁSOKAT. A Szociáldemokrata Párt elnöke azt mondta, kabinetje egyik legfontosabb célja, hogy igazságosan és demokratikusan szervezzék meg a helyhatósá­gi és parlamenti választásokat, így kivonják a politikum befo­lyása alól a helyi és megyei közintézményeket. (Hirek.ro) FÉLIX AZT SZERETNÉ, Dan Voiculescu azt kívánja, hogy függesszék fel Traian Băsescut államfői tisztségéből, ha nem mond le a következő hónapban. Ennek érdekében ismét módosítani kell a népszavazást szabályozó törvényt. A jelenlegi azt írja elő, hogy az államfőt a szavazólistán szereplő állampolgárok többségének beleegyezésével lehet leváltani, nem az erről szóló szavazáson részt vevők több­ségével, így az államfő leváltásához nem négy és fél, ha­nem kilencmillió szavazatra van szükség. (Erdély FM) A magyarság fogyásának okai Noha 13,5 százalékkal csökkent a romániai magyarok száma a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között, a csökkenés nem jelentette a magyarság jelentős térvesztését, mert Románia összlakossága is majdnem ugyanilyen arányban (12,2 százalékkal) csökkent - hangzott el Kolozsváron a nép­számlálási adatokat ismertető tanulmánykötet tegnapi bemutatóján. A kolozsvári Kisebbségkutató In­tézet által kiadott, Népszámlálás, 2011 - Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című tanul­mányt Kiss Tamás és Barna Gergő né­pességkutató készítette. A tanulmány nemcsak a fogyás területi eloszlását és egyéb jellegzetességeit összesíti,­­ha­nem annak összetevőire is megpróbál magyarázatot adni. Barna Gergő elmondta, míg 2002- ben a magyarok 6,6 százalékát tették ki az ország lakosságának, arányuk a 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint 6,5 százalékra módosult. Ki­emelte, Erdélyen belül a magyarok na­gyobb arányban fogytak, mint a romá­nok: a magyar fogyást 13,5 százalékon mérték, a románokét 10,7 százalékon. Szerinte az adatok alapján megállapít­ható, minél kisebb a magyarok aránya egy-egy településen, annál nagyobb a magyar lakosság számának csökkenése. Azokon a településeken, ahol a magya­rok a lakosság tíz százalékát tették ki, esetenként harmadával is csökkent a magyar lakosság, a magyar többségű településeken viszont lényegesen kisebb volt a fogyás. A folyamatok egyfajta tömbösödést eredményeztek. Kiss Tamás, a kötet társszerzője a fogyás összetevői között természetes népmozgalmi folyamatokat, az inter­­generációs asszimilációt, nemzetiség­váltást és migrációt vette számba. Úgy vélte: noha az erdélyi magyarok mig­rációs vesztesége kisebb volt, mint a románoké, a magyarok kivándorlása nem állt meg, az utóbbi évtizedben el­könyvelt migrációs veszteségét 111 ezresre becsülte, a távozók 60-75 szá­zaléka Magyarországra telepedett. Kiss Tamás tanulságokat fogalma­zott meg a politika számára is. Ki­jelentette, hogy a szórvány demográfi­ai eróziója végletesen felgyorsult, és ez az itteni magyar intézményrendszer fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. Szerinte azzal is számot kell vetni, hogy a magyar oktatás a rendezett ki­vonulás eszköze ezeken a területeken. Azt is hozzátette, el kell kezdeni a ma­gyar ajkú romák integrációját. Indítvány a kormány ellen Frunda György kifejtette, „hiba len­ne” Victor Ponta kijelölt kormány­fő részéről, ha megkérdőjelezné a MOGYE-kormányrendeletet. Hangsú­lyozta, a kormány nem törölheti el a korábban hozott kormányhatározatot, de elfogadhat egy újat. „Ez az eljárás. Hibát követne el a kormány, mert eltö­rölne egy elnyert jogot, és ebben az esetben biztosan jelenteném az ügyet az Európa Tanácsnak, és Strasbourgban is benyújtok egy egyszerű indítványt a kormány ellen. Nagyon súlyosak len­nének a politikai következmények” - mondta Fronda. Ebben az esetben az eljárás az, hogy „először dialógus során megpróbálják meggyőzni az illető or­szágot, de végül oda fajulhat az ügy, hogy az illető ország képviselőitől meg­vonják a mandátumokat. Nem a bünte­tés az én szándékom, hanem az építés. Azt akarom, hogy ez az egyetem létez­zen” - magyarázta Frunda. Az ügyben tegnap megszólalt Cătălin Baba, az Ungureanu-kabinet tanügyminisztere is, aki szerint a MOGYE-n káoszhoz vezetne a ma­gyar fakultás megszüntetése. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora­­ a tan­ügyi törvényben rögzített magyar fa­kultás alapításának fő akadályozója, emiatt kellett a kormánynak rende­letet hoznia - úgy kommentálta a MOGYE-határozat esetleges érvény­telenítését: „nem történne semmi, csak visszatérnénk a normális állapo­tokhoz”. A MOGYE-határozat - mely az Ungureanu-kormány bukásához veze­tett - érvénytelenítését szerdán jelen­tette be a Szociál-liberális Szövetség. Szociáldemokrata források szerint a párt Országos Ügyvezető Tanácsában már bejelentette Ponta, hogy kabinet­jének ez lesz az első intézkedése, ezt az ülés után a kijelölt kormányfő ta­gadta, azt mondva, majd a Szociál-li­berális Szövetség ülésén kerül teríték­re. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke viszont azt nyilat­kozta, hogy „létezik a megállapodás”, mely szerint a Ponta-kabinet első ülé­sén eltörlik a magyar fakultás létreho­zására vonatkozó kormányrendeletet, hozzátéve, az NLP tárgyalni szeretne az egyetemi autonómiáról a magyar akadémiai élet képviselőivel, de nem az RMDSZ-szel. A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a MOGYE magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett, hiszen Románia lakosságának jelentős része magyar anya­nyelvű, és számukra biztosítani kell a lehetőséget, hogy magyar nyelven for­dulhassanak orvoshoz - közölte Répás Zsuzsanna. A helyettes államtitkár fel­elevenítette, a MOGYE szenátusa által elfogadott charta az oktatási törvény­nek nem felelt meg. Nem lehet szó tehát az egyetemi autonómiáról, szögezte le, az egyetemi autonómiát tiszteletben kell tartani, de az egyetemeknek is tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket. 2012. május 4., péntek­­ 2 Jogi nem Verespatakra A verespataki bányaprojekt engedé­lyezési eljárásának leállítását javasolják a környezetvédelmi tárca jogászai - kö­zölte Korodi Attila, az ügyvivőként mű­ködő, leváltott Ungureanu-kabinet kör­nyezetvédelmi minisztere. A tárcaveze­tő a minisztérium jogi osztályától és a tárca által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi irodától kért szakvéleményt: milyen jogi következményekkel jár a Fehér megyei táblabíróság ítélete, amely egy hónapja érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsá­tott önkormányzati területrendezési ter­veket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni ér­vényes területrendezési dokumentumot. A bíróság azért semmisítette meg a te­rületrendezési tervet elfogadó önkor­mányzati határozatot, mert az azt meg­szavazó önkormányzati képviselők kö­zül többen a beruházóval álltak szerző­déses viszonyban, ami összeférhetetlen. A bányát megnyitni tervező Roşia Montană Gold Corporation szerint a bí­rósági határozatnak nincs semmi köze az engedélyezési folyamathoz. A beru­házó értelmezésében az ítélet csak az önkormányzatban lebonyolított szava­zás procedúrájára vonatkozik, így az engedélyezési folyamatot nincs miért leállítani. Korodi Attila kijelentette, egy leváltott kabinet minisztereként csak annyit tehet, hogy utódja figyelmébe ajánlja a jogi szakjelentést, döntenie már az új kormánynak kell. ­ A sajtószabadság világnapja A véleménynyilvánítás szabadságának fontosságát hangoztatták európai uniós vezetők tegnap, a sajtósza­badság világnapján. Catherine Ashton, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője tisztelettel adózott mind­azoknak, akik küzdelmet folytatnak a szabad vélemény­­nyilvánítás jogáért és a szabad, pluralista médiáért. „Elfogadhatatlan a cenzúra, a szerkesztők, írók, újság­írók és bloggerek zaklatása, miként az ellenük alkalma­zott erőszak vagy az állam által kezdeményezett letartóz­tatásuk is” - emelte ki. Martin Schulz, az EP elnöke a sajtószabadságot minden más politikai szabadságjog megőrzése előfeltételének nevezte. Arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a sajtószabadságot nem lehet egyszer s mindenkorra kivívni, azt éltetni kell, küzdeni kell érte mindennap, mert „e törékeny szabadságot érő fenyegeté­sek soha nem fognak eltűnni”.

Next