Háromszék, 2013. október (25. évfolyam, 7007-7033. szám)

2013-10-14 / 7018. szám

független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani SZTÁNA Kós Károly-szobrot avattak Kós Károly-mellszobrot, Gergely Zoltán szobrász­­művész alkotását avatták Sztánán tegnap délben. Az ünnepségen az erdélyi magyar közélet számos kiemel­kedő személyisége vett részt. Mintegy hatszázan men­tek el a szoboravatóra az alig százhúsz lakosú település­re. Az alkalomra Kós Károly saját tervezésű sztánai házának, a magántulajdonban levő Varjúvár kapuit megnyitották a látogatók előtt. Az ünnepi istentiszteletet követően a mintegy hatszáz fős közönséget Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke és Papp Hunor sztánai református lel­kész köszöntötte. Az esemé­nyen Kós Károly leszárma­zottjai is jelen voltak. Kántor Lajos irodalom­­történész Kós Károly kevés­bé ismert műveiből, levelei­ből idézve kiemelte: Kós Károly haláláig hű maradt meggyőződéséhez, azt vall­va: az erdélyi magyar művé­szeknek, az értelmiségnek mindenkori kötelessége sa­ját népük hűséges szolgála­ta, és ezt maga is messzeme­nően teljesítette. Anthony Gall egyetemi docens, Kós­­kutató azt hangsúlyozta, Kós Károly megelőzte ko­rát, hiszen nemcsak épített, de egyben olyan intézmé­nyeket teremtett magyar nyelvterületen, amelyek előz­­ménytelenek voltak, és ma is működnek. Az ő építésze­te nem divat, hanem életfel­fogás, ezért Kós Károly az építész szakma számára is nagy példakép - mondotta Gall. (folytatása a 2. oldalon) n­apilap HÉTFŐ XXV. évfolyam 7018. szám aromsze Termésnap Dalnokon SOCHOM ISTVÁN Dálnok Polgármesteri Hivatala szombaton a művelődési központ udvarán szervezte meg - immár másodszor - a termésnapot. A hely­beli és csernátoni termelők többfajta burgo­nyát állítottak közszemlére, s ezenkívül válto­zatos zöldségek, sütőtökök, gabonafélék, be­főttek, savanyúságok, kompotok, tejtermékek és hidegtálak kerültek bemutatásra. Meg­nyitóbeszédében Bartók Ede Ottó polgármes­ter hangsúlyozta: nem elég megtermelni a jó minőségű zöldséget vagy burgonyát, azt el is kell tudni adni, s ezt a célt szolgálja a termés­nap. Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője arra kérte a dálnokiakat, legyenek büszkék mindarra, amit megtermel­tek, és azt mutassák is be falusfeleiknek és az ide látogatóknak. Fejér László Ödön parlamen­ti képviselő gratulált a kiállítóknak és a termés­nap szervezőinek, majd Marosi Károly refor­mátus tiszteletes az idei bő termésért hálát adva áldását adta a rendezvényre. A kiállított termé­keket Könczei Csaba mutatta be, és válaszolt a gazdák szakmai kérdéseire. A művelődési köz­pont nagytermében az óvodások és a Darkó Jenő-iskola tanulóinak az ősszel kapcsolatos rajzait és terméskompozícióit tekinthették meg az érdeklődők. Délután a gyerekek benevez­hettek az íjászversenyre, valamint a helyi isko­la oktatói által vezetett ügyességi vetélkedőkre. Este a művelődési központ nagytermében a he­lyi Harmónia kamarakórus lépett fel. A termés­nap éjszakába nyúló szüreti bállal zárult. 2013. október 14.. Szabadtéri izmustra a Korzón —­­i S3--------------------ip ihm-------------------------------------------------------------------------------------—w Akár kerítést is fonhatott volna kolbászparádé, illetve a második tör­­nyerése is: a szabadtérivé előléptetett, Sepsiszentgyörgy belvárosában köl­­töttkáposzta-fesztivál népszerűsége- hangulatos rendezvényen több százan bászból-káposztából a hét végi gaszt-­hez nem csupán a versenyzők elszánt- fordultak meg és kóstoltak ételkülöm­­zonómiai fesztiválra benevező, több sága, kitartása járult hozzá, de a szer­­legességeket, mint félszáz csapat. A tizenegyedik vezőri hagyományteremtő kezdemé- Részletek a 3. oldalon Munka közben a H-Irkatöltők FOTÓ: ALBERT LEVENTE IMÁRÓL HOLNAPRA . Mázsányi aprópénzzel az anyanyelvhasználatért Bukarestben jó ideje egymást eszik a román pártok és vezetőik, az összezsugoro­dott ellenzék sem tud mit kezdeni magával, s inkább tovább osztódik, mint erősödne. A miniszterelnök és az államelnök örökös vitája már csak néhány ember botrányvágyát elé­gíti ki, de az általános szomorúságot a schen­­geni csatlakozás elmaradása miatt felerősíti az a tény, hogy a mindig modellnek, példa­képnek, nagy testvérnek tekintett Francia­­ország - ráadásul szocialista vezetés alatt - még egy darabig a szélre szorítva tartaná az országot. Bosszúságukban, de önvédelmi ref­lexeik révén igyekeznek magyarázatot találni mellőzésükre, feledve a gazdaságot és a poli­tikai életet átszövő korrupciót, az igazság­szolgáltatás képlékenységét, ahol az ügyészek az urak. A mellőzést a szétrajzó romániai ci­gányság jelenlétével magyarázzák, akik fel­dúlták a nyugati demokráciák kényelemhez és biztonsághoz szokott világát, de mélyen hallgatnak arról, hogy az elmúlt évtizedek alatt megszámlálhatatlanul sok euró érkezett a romák integrálására az országba. Zömét egyszerűen ellopták. Nem a cigányok. Nos, ebben a csodavárással életben tartott országban időnként a feszültségek levezetésé­nek másik módja a magyarokkal való bakaló­­dás. Hogy erre jogosítványuk van a felelős em­bereiknek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt héten Marosvásárhely rendőrpa­rancsnoka mindközönségesen bűnözőnek mi több, visszaesőnek nevezte azt a Lakó-Péterfi Tündét, aki a román városvezető legnagyobb rémületére magyar áru- és árcédulákat osztott a helyi zöldségpiacon. Hogy kinek árthatna az, ha a piacozó emberek elolvashatják magyarul is, hogy a murok 2 lej vagy a méz éppen 20, nehéz felfogni, de mégis megtorláshoz folya­modtak, s hogy megjöjjön Lakó-Péterfi Tünde esze, 1500 lejes pénzbírsággal sújtották. A sértett szellemes és békés megoldásra jutott: a büntetés felét, azaz 750 lejt, egy­­banisokban fizetné ki, s ennek összegyűj­téséhez a székelyföldiek támogatását kérte, és kapta. Elindult a nagy gyűjtés, kicsi-nagy zsebeket kutatott, pénztárcákat ürített, s hordták a kisebb-nagyobb zacskókban a gyűjtőhelyekre a zörgő pirulákat. A szellemes akció végül is az anyanyelvünk melletti kiállás szimbólumává nőtte ki magát, mázsányi aprópénzzel állt ki Péterfi Tünde igaza mellett közössége, melynek révén a mor­cos, hatáskörét meglehetősen ostobán túllépő rendőrparancsnok is nevetségessé vált. Különben a következő lépése bizonyára az lesz Marosvásárhely anyanyelvünkért megmozduló asszonyának és barátainak, hogy beperelik azt a rendőrparancsnokot, s kikövetelik a még mindig 45 százaléknyi magyar lakossal rendelkező városban, hogy román rendőrök ne szabhassanak gátat a magyar nyelv használatának. Simó Erzsébet

Next