Háromszék, 2013. november (25. évfolyam, 7034-7059. szám)

2013-11-08 / 7040. szám

Egységes kiállás az autonómiáért Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyi­latkozatát. A dokumentum többek közt rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A zárónyilatkozat - amely „nemzetrészenként tartal­mazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket” - Romániá­val kapcsolatosan rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely­­ az érvényben levő európai normákat figyelmen kí­vül hagyva - hátrányosan érinti az erdélyi magyar közössé­get. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidari­tás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi ma­gyarság megmaradását közösségként, továbbá meggyőző­désüket fejezik ki, hogy a szülőföldön való boldogulás ga­ranciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere. Részletek a 2. oldalon SZÉKELYZÁSZLÓ-ÜGY Érvénytelenített büntethetetlenség A Csíkszeredai Bíróság érvénytelenítette azokat az ügyészségi határozatokat, amelyek szerint nem indul bűnvádi eljárás a székely zászlót kitűző Hargita megyei polgármesterek és intézményvezetők ellen. A bíróság megállapította: az ügyészség nem a megfelelő törvény­cikkelyt jelölte meg jogalapként, amikor arról határo­zott, hogy nem rendel el nyomozást. A testület álláspont­ja szerint a bűnvádi eljárás elindítását arra hivatkozva kellett volna elutasítani, hogy a panaszos által kifogá­solt cselekedet (a székely zászló kitűzése) nem szerepel a büntető törvénykönyvben. (folytatása a 2. oldalon) i­ MI, HOL, MIKOR? H­áromszék Helyi hírek, események, rendezvények a 4. oldalon Közösségi kártya Kézdivásárhelyen A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) szerda este a kézdivásárhelyi Atrium vendéglőben tartotta meg a kö­zösségi kártya programindító rendezvényét, melyen első­ként Bokor Tibor polgármester vette át a közösségi kártyát Fleckhammer Ottó alapítványi elnöktől. Az est házigazdája Kónya Zita angoltanár, a Siculus Rádió tulajdonosa volt. Részletek a 3. oldalon A MINŐSÉG VELED KEZDŐDIK, CSATLAKOZZ TE IS A SEPSISZENTGYÖRGYI AUTOLIV CSAPATÁHOZ! ÚJ ELŐNYÖK m ~ BIZTOSÍTÁSA AZ ALKALMAZÁSNÁL:­­ ■ Karácsonyi és húsvéti ajándékok • Egészségügyi kártya ■ Termelési és minőségi juttatások Várunk önéletrajzoddal az Autoliv sepsiszentgyörgyi székhelyén - Román Hadsereg utca 58. szám. Vagy tedd be az önél­etrajzgyűjtő urnák valamelyikébe a következő helységek polgármesteri hivatalánál: Kovászna, Bodzaforduló, Borosnyó és Zágon. Bajban a kórházak DEMETER VIRÁG KATALIN, SOCHOM ISTVÁN Komoly pénzügyi gondokkal szembesülhetnek a háromszéki kórházak decemberben, amennyiben nem kapják meg időben a működéshez szüksé­ges anyagiakat. Szakemberek szerint az év végi finanszírozást bizonytalan­ság jellemezte korábban is, ám - a mostani helyzettől eltérően - a költség­vetés-kiigazítás rendszerint októberben megtörtént. A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyon Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház­nak novemberre még elegendő az anyagi fedezete. Havi 1715 esetszám­ra szerződtek - mondta el tegnap ér­deklődésünkre András-Nagy Róbert kórházmenedzser, megjegyezve: az ebből származó pénz nem teljesen gördülékeny, de akadálymentes mű­ködést tesz lehetővé. Tulajdonképpen a jelenlegi esetszámot is növelni kel­lene, hogy el tudjuk kerülni a pénz­ügyi gondokat, hiszen idén feléltük tartalékainkat - fejtette ki a kórház­vezető. A decemberi esetszámokat egyelőre nem határozták meg, a leg­nagyobb gond pedig az, hogy a bizto­sítópénztárnak sincs költségvetése, így nem tud az egészségügyi intéz­ményekkel megállapodni a finanszí­rozás kérdésében - fűzte hozzá. Bízik azonban abban, hogy az előző évhez hasonlóan ezúttal is lesz költségve­tés-kiigazítás. Hangsúlyozta, nem csu­pán itt, de az ország valamennyi kór­házában bizonytalanságot szül ez a helyzet, komoly pénzügyi gondokat eredményezhet - nem lesz fedezet gyógyszerekre, bérekre, számlák tör­lesztésére. Lapunk kérdésére András- Nagy Róbert elmondta, a megyei kór­háznak már nincs anyagi tartaléka, de még nem számottevő az adóssága sem, azonban úgy látja, a követke­zőkben növekedhet tartozásaik mér­téke, ha nem kapják meg a kellő fi­nanszírozást. (folytatása a 3. oldalon) ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA . Értünk emelnek szót Az erdélyi magyarságnak igazán nincs miért véka alá rej­tenie, hogy a mai magyar kormánykoalíció által kidolgozott új nemzetstratégiával alapvetően elégedett. Nem a tegnap, hanem legalább húsz, sőt hetven-valahány éve várja el az erdélyi nemzetrész, hogy elismerjék ebbeli minőségét, és hogy az ebből fakadó kötelezettségeket az anyaország nyíl­tan vállalja és gyakorlatilag teljesítse. Igazán nem újdonság, ma már külön bizonyítani sem kell, a határon túliaknak, a nagyhatalmi erőszakkal elszakított nemzetrészeknek sanyarú sors jutott ki 1919 után, s noha a többségi állam részéről a bánásmód nem mindig volt egyfor­mán mostoha, végső soron a dolgok mindig oda alakultak, hogy az utódállamok saját nemzetállamuk építésének oltá­rán beolvasztásra szánták e tömegében magyar voltához ra­gaszkodó lakosságot. A kisebbségi magyarság belső építke­zése, egy-egy utódállami engedmény vagy belátás hozott ugyan eredményeket, de ezekkel a mai jogállami Európában messze nem lehetünk elégedettek. Nyilvánvaló, hogy a jogál­lam polgári potenciáljához képest a mai valóság messze el­marad attól, ami a teljesebb értékű kollektív és egyéni ma­gyar boldoguláshoz szükséges. A Máért mostani tanácskozásán olyan anyaországi el­tökéltség kapott hangot az össznemzeti felelősségvállalás dolgában, amit üdvözölnünk kell és illik. Az asszimiláció­mentes léthez mindenképp közelebb vihet minket is, ha az ott bejelentett új tervek jóváhagyásáról döntenek. Nem lehet titok, hogy ehhez mi történelmi léptékű változás­ként hamarosan a magyar választásokon leadott voksunkkal is hozzájárulhatunk. A magyar nemzet határok feletti közjogi egyesítése bizonyára visszaigazolja majd, hogy hangunkat ezentúl a magyar országgyűlésben is hallatni kívánjuk és olyan állandó képviseletre vágyunk ott, mely belső önrendelkezésünk kiépítésében is támaszunkul szolgálhat. Romániának és Er­délynek is olyan multikulturális európai régióvá kell változnia, melyben minden nép és nemzet, valamint nemzetrész megkapja az őt megillető jogi szabadságot, s melyben leszámolhatunk egy legalább két évszázados viszálykeltés átkos örökségével. B. Kovács András

Next