Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)

2014-10-14 / 7321. szám

ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI KÁRTYÁK Januárig fiókban a helyük Az elmúlt hetekben több mint húszezer háromszékinek vitte házhoz a postás az egészségügyi kártyát, a kiosztás je­lenleg is folyamatban, év végéig minden tizennyolc éven felüli biztosított megkapja a január 1-jétől érvénybe lépő do­kumentumot. A családorvosok figyelmeztetik a lakosságot: a kártyát mindenki őrizze meg, mert másikat nem biztosíta­nak, e nélkül ellenben év elejétől senki nem részesülhet egészségügyi szolgáltatásokban. Részletek a 3. oldalon Orbaiszéki összefogás a barátosi iskoláért Elkezdik a barátosi iskola (fotó) javítását: a megyei tanács 200 ezer lejjel támogat­ja a munkálatot, az összeg úgy kerekedett ki, hogy az orbaiszéki önkormányzatok Barátos javára önzetlenül lemondtak a múlt heti költségvetés-kiigazításban nekik odaítélt pénzekről. Az iskola új szárnyának tetőszerkezetét, ge­­rendázatát szú­károsította, ezért kell újjáépíteni, emellett megújul az épületrész külseje is. A me­gyei tanácstól kapott pénz nem elég a kivitele­zéshez, az önkormányzat negyvenezer lejjel járul hozzá a munkához. A szükséges doku­mentációt már korábban összeállították, a munkát napokon belül elkezdik - tudtuk meg Kerestély Csaba polgármestertől. A szakemberek két alkalommal is meg­vizsgálták a szú okozta kár mértékét, s meg­állapították, egy nagyobb hóréteg vagy egy hosszabban tartó, a Richter-skála szerinti legtöbb ötös fokozatú földrengés is az épü­let összeomlását okozhatja - számolt be ér­deklődésünkre Beder Győző, a barátosi Bibó József Általános Iskola igazgatója. (folytatása a 3. oldalon) BOKOR GÁBOR A SZERZŐ FELVÉTELE Hilib, Haraly, Gelence Hilib, Haraly, Gelence, három falu egy megye, még sincs a papnak kenyere - már nem azt jelenti ez a régi felső­­háromszéki mondóka, mint valamikor régen. Akkor arra célzott, hogy a letelepedő székelyek kiirtott erdői után fölöttébb terméketlen és szegény talaj maradt, ami semmiképen sem jelentette abban az időben a meggazdagodás alapkövét. Most csak Haraly gondjait kell felvállalnia a községközpont Gelencének, mert Hilibről az ozsdolai önkormányzat gondoskodik. Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon­ ­ ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ­ MÁRÓL HOLNAPRA Ezer sebből vérzik Nincs az a sürgősségi beavatkozás, amely akkora fordulatot tudna előidézni a hazai egészségügy állapotában, hogy azt ne kell­jen hosszan tartó kezelésnek követnie. A be­tegséget, melyről szó van, már régóta diag­nosztizálták, de sehogy sem akaródzik olyan kezekbe kerülnie ellátásának, hogy az gyó­gyulást eredményezzen. Pedig a szakértelem megvan - külföldön tízezrével fogadják or­vosainkat, akik el is menekülnek szívesen az ezer sebből vérző rendszerből -, de a meg­becsülés, az ésszerű törvénykezés olyan tá­vol a mindennapi ellátás gyakorlatától, mint Makó Jeruzsálemtől. Vegyük sorra a sebeket. Az iskolában rit­kán vagy egyáltalán nincs egészségnevelés óra, az alapellátást megnyomorították papír­munkával - a családorvosok receptíró hiva­talnokká váltak, amire olyannyira ráuntak, hogy nem hajlandóak megszervezni az állan­dó szolgálati vonalat­­, így a sürgősségi osz­tályok életmentő beavatkozásokra fenntartott pénzéből kötözik be a sebet, ha valaki hétvé­gén zöldséghámozás közben elvágja a kezét. Eközben óriási összegeket utalnak ki a mé­regdrága gyógyszeres kezelésekre, de nem fordítanak hangsúlyt a szűrőprogramokra, amelyek segítségével rengeteg pénzt lehetne megspórolni. A napokban testvérmegyei ma­gyarországi orvosok végeztek szűrővizsgála­tokat erdővidéki falvakban, és amennyire elégedettek voltak az ottani családorvosok munkájával, annyira meglepte őket, amikor iskoláskorú gyermeknél fedeztek fel súlyos szemhibát, illetve több páciensnél diagnosz­tizáltak daganatos betegséget. Szinte nem hitték, hogy az érintettek eddig nem jutottak el szakorvoshoz alaposabb kivizsgálásra. Történik mindez akkor, amikor milliókat költ az ország arra, hogy mikrocsippel ellátott egészségbiztosítási kártyával szerelje fel a lakosságot, ami csak arra jó, hogy nyilván­tartsák, ki hányszor és hová fordult orvosi ellátásért, de attól még messze áll, hogy egyetlen kattintással megtudják róla, milyen előzménye van az adott betegségnek, milyen kezeléseket kapott, milyen ajánlásokkal bo­csátották ki legutóbb a kórházból. Ennél fon­tosabbnak tartják, hogy arról hozzanak tör­vényt, az orvos ezentúl nem közalkalmazott, tehát hálapénz elfogadása esetén nem követ el bűncselekményt, ha pedig szakmailag té­ved, akkor nem büntetőjogi eljárás, hanem orvoskamarai kivizsgálás alapján állapítják meg, hogy hibásnak minősítik vagy sem. Lássuk be: a beteg embert mindez kevésbé érdekli, ő meg szeretne gyógyulni, ha pedig ebben becsületesen segít neki az orvos, az asszisztens, az ápoló, akkor hálás. Nem erről kellene szólniuk a jogszabályoknak, hanem arról, hogy a befizetett egészségbiztosítási illeték ellenében a lakosság részesüljön szű­rővizsgálatokban, kimerítő alapellátásban, és ha szükséges, szakorvoslásban. Mindezt figyelembe véve, nem is ezer sebből, hanem ezer fekélyből vérzik a hazai egészségügy, amelynek gyógyítása alapos és hosszan tartó kezelést, szakmai és anya­gi ráfordítást igényel. Fekete Réka KEDD napilap 2­0­14. október 14., XXVI. évfolyam 732­­. szám Ősze Jövőben nő a nyugdíj és a minimálbér­ ek DEMETER J. ILDIKÓ Hetvenöt lejjel, 975 lejre nő az országos bruttó minimálbér 2015 januárjától - jelentette be tegnap Rovana Plumb munka­ügyi miniszter, aki a nyugdíjak ötszázalékos emelését is ígér­te. Ez kicsit több, mint amire a törvény kötelezi a kormányt, de most megtehetjük - nyilatkozta. Hozzátette: a magánnyugdíj­pénztárakat nem államosítják. A tárcavezető szerint jelenleg 5,3 millió munkavállaló és ugyanannyi nyugdíjas él Ro­mániában, így még fenntartható a rendszer, az elemzők azon­ban arra figyelmeztetnek, hogy 15—20 év múlva az arányok annyira megváltoznak, hogy a nyugdíjak az utolsó munkabér negyedére eshetnek vissza. (folytatása a 2. oldalon)

Next