Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)
2014-10-14 / 7321. szám
ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI KÁRTYÁK Januárig fiókban a helyük Az elmúlt hetekben több mint húszezer háromszékinek vitte házhoz a postás az egészségügyi kártyát, a kiosztás jelenleg is folyamatban, év végéig minden tizennyolc éven felüli biztosított megkapja a január 1-jétől érvénybe lépő dokumentumot. A családorvosok figyelmeztetik a lakosságot: a kártyát mindenki őrizze meg, mert másikat nem biztosítanak, e nélkül ellenben év elejétől senki nem részesülhet egészségügyi szolgáltatásokban. Részletek a 3. oldalon Orbaiszéki összefogás a barátosi iskoláért Elkezdik a barátosi iskola (fotó) javítását: a megyei tanács 200 ezer lejjel támogatja a munkálatot, az összeg úgy kerekedett ki, hogy az orbaiszéki önkormányzatok Barátos javára önzetlenül lemondtak a múlt heti költségvetés-kiigazításban nekik odaítélt pénzekről. Az iskola új szárnyának tetőszerkezetét, gerendázatát szúkárosította, ezért kell újjáépíteni, emellett megújul az épületrész külseje is. A megyei tanácstól kapott pénz nem elég a kivitelezéshez, az önkormányzat negyvenezer lejjel járul hozzá a munkához. A szükséges dokumentációt már korábban összeállították, a munkát napokon belül elkezdik - tudtuk meg Kerestély Csaba polgármestertől. A szakemberek két alkalommal is megvizsgálták a szú okozta kár mértékét, s megállapították, egy nagyobb hóréteg vagy egy hosszabban tartó, a Richter-skála szerinti legtöbb ötös fokozatú földrengés is az épület összeomlását okozhatja - számolt be érdeklődésünkre Beder Győző, a barátosi Bibó József Általános Iskola igazgatója. (folytatása a 3. oldalon) BOKOR GÁBOR A SZERZŐ FELVÉTELE Hilib, Haraly, Gelence Hilib, Haraly, Gelence, három falu egy megye, még sincs a papnak kenyere - már nem azt jelenti ez a régi felsőháromszéki mondóka, mint valamikor régen. Akkor arra célzott, hogy a letelepedő székelyek kiirtott erdői után fölöttébb terméketlen és szegény talaj maradt, ami semmiképen sem jelentette abban az időben a meggazdagodás alapkövét. Most csak Haraly gondjait kell felvállalnia a községközpont Gelencének, mert Hilibről az ozsdolai önkormányzat gondoskodik. Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA Ezer sebből vérzik Nincs az a sürgősségi beavatkozás, amely akkora fordulatot tudna előidézni a hazai egészségügy állapotában, hogy azt ne kelljen hosszan tartó kezelésnek követnie. A betegséget, melyről szó van, már régóta diagnosztizálták, de sehogy sem akaródzik olyan kezekbe kerülnie ellátásának, hogy az gyógyulást eredményezzen. Pedig a szakértelem megvan - külföldön tízezrével fogadják orvosainkat, akik el is menekülnek szívesen az ezer sebből vérző rendszerből -, de a megbecsülés, az ésszerű törvénykezés olyan távol a mindennapi ellátás gyakorlatától, mint Makó Jeruzsálemtől. Vegyük sorra a sebeket. Az iskolában ritkán vagy egyáltalán nincs egészségnevelés óra, az alapellátást megnyomorították papírmunkával - a családorvosok receptíró hivatalnokká váltak, amire olyannyira ráuntak, hogy nem hajlandóak megszervezni az állandó szolgálati vonalat, így a sürgősségi osztályok életmentő beavatkozásokra fenntartott pénzéből kötözik be a sebet, ha valaki hétvégén zöldséghámozás közben elvágja a kezét. Eközben óriási összegeket utalnak ki a méregdrága gyógyszeres kezelésekre, de nem fordítanak hangsúlyt a szűrőprogramokra, amelyek segítségével rengeteg pénzt lehetne megspórolni. A napokban testvérmegyei magyarországi orvosok végeztek szűrővizsgálatokat erdővidéki falvakban, és amennyire elégedettek voltak az ottani családorvosok munkájával, annyira meglepte őket, amikor iskoláskorú gyermeknél fedeztek fel súlyos szemhibát, illetve több páciensnél diagnosztizáltak daganatos betegséget. Szinte nem hitték, hogy az érintettek eddig nem jutottak el szakorvoshoz alaposabb kivizsgálásra. Történik mindez akkor, amikor milliókat költ az ország arra, hogy mikrocsippel ellátott egészségbiztosítási kártyával szerelje fel a lakosságot, ami csak arra jó, hogy nyilvántartsák, ki hányszor és hová fordult orvosi ellátásért, de attól még messze áll, hogy egyetlen kattintással megtudják róla, milyen előzménye van az adott betegségnek, milyen kezeléseket kapott, milyen ajánlásokkal bocsátották ki legutóbb a kórházból. Ennél fontosabbnak tartják, hogy arról hozzanak törvényt, az orvos ezentúl nem közalkalmazott, tehát hálapénz elfogadása esetén nem követ el bűncselekményt, ha pedig szakmailag téved, akkor nem büntetőjogi eljárás, hanem orvoskamarai kivizsgálás alapján állapítják meg, hogy hibásnak minősítik vagy sem. Lássuk be: a beteg embert mindez kevésbé érdekli, ő meg szeretne gyógyulni, ha pedig ebben becsületesen segít neki az orvos, az asszisztens, az ápoló, akkor hálás. Nem erről kellene szólniuk a jogszabályoknak, hanem arról, hogy a befizetett egészségbiztosítási illeték ellenében a lakosság részesüljön szűrővizsgálatokban, kimerítő alapellátásban, és ha szükséges, szakorvoslásban. Mindezt figyelembe véve, nem is ezer sebből, hanem ezer fekélyből vérzik a hazai egészségügy, amelynek gyógyítása alapos és hosszan tartó kezelést, szakmai és anyagi ráfordítást igényel. Fekete Réka KEDD napilap 2014. október 14., XXVI. évfolyam 732. szám Ősze Jövőben nő a nyugdíj és a minimálbér ek DEMETER J. ILDIKÓ Hetvenöt lejjel, 975 lejre nő az országos bruttó minimálbér 2015 januárjától - jelentette be tegnap Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki a nyugdíjak ötszázalékos emelését is ígérte. Ez kicsit több, mint amire a törvény kötelezi a kormányt, de most megtehetjük - nyilatkozta. Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárakat nem államosítják. A tárcavezető szerint jelenleg 5,3 millió munkavállaló és ugyanannyi nyugdíjas él Romániában, így még fenntartható a rendszer, az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy 15—20 év múlva az arányok annyira megváltoznak, hogy a nyugdíjak az utolsó munkabér negyedére eshetnek vissza. (folytatása a 2. oldalon)