Háromszék, 2015. május (27. évfolyam, 7482-7505. szám)

2015-05-16 / 7494. szám

KÖZÉLET______________ oromszéii ­ BELFÖLD­I " EMNP: Nincs szükség a Schweighoferre Az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei szerve­zetének közleménye szerint Erdélynek nincs szüksége a Schweigenhofer-típusú beruházásokra, melyek elsődle­ges célja a bármilyen (akár illegális) eszközzel való olcsó nyersanyag- és munkaerő-beszerzés. Az ilyen beruházá­sok következményei a természeti egyensúlyt megbontó, visszafordíthatatlan folyamatok, a mértéktelenül kiak­názott erőforrások, a tönkretett táj, a tönkretett (erdő)tu­­lajdonosok, valamint kis- és középvállalkozók, néhány olcsó munkahely ígérete árán százak, ezrek munkahelyé­nek felszámoltatása. „Az erdélyi politikumnak nem az a feladata, hogy kiközvetítse gyarmatosítóknak Erdély erő­forrásait, hanem az, hogy felelősséggel, a törékeny termé­szeti és társadalmi egyensúly fenntartásával mindent megtegyen annak érdekében, hogy Erdély élhető otthon legyen, és maradjon az erdélyiek számára” - áll a Benedek Erika, az alakulat Kovászna megyei alelnöke által jegy­zett dokumentumban. Azok a döntések, amelyek lehetővé tették a Schweighofer Holzindustrie megtelepedését, nem számoltak felelősen az előre látható következményekkel, nem az itt élő közösségek érdekeit szolgálták, hanem a kapzsiság, a bármi áron való profitszerzés irányította eze­ket. Az Erdélyi Magyar Néppárt a helyzet súlyosságára való tekintettel jogosnak tartja a tömeges tiltakozásokat, és megkéri tagjait, szimpatizánsait, hogy támogassák je­lenlétükkel ezeket a megmozdulásokat. Akik a faexportot támogatják Mintegy 19 millió köbméter fát termelnek ki évente Romániában, melyből 12 millió köbméter ipari feldolgo­zásban hasznosul, miközben fűtésre és más célokra hétmil­lió köbmétert használnak el - ismertette Nicolae Tucunel. A Romániai Erdészek Szövetségének elnöke szerint az ipart célzó mennyiségből közel egymillió köbméter rönkfát ex­portálnak, a fennmaradó részt pedig feldolgozzák - méretre vágva, préselve kerül értékesítésre. A megmunkálás révén keletkezett veszteség aránya húsz százalék. A hazai bútor­­gyártás alig 1,6 millió köbméter faanyagot vesz át, miköz­ben 7,4 millió köbméter faanyagot az országon kívül érté­kesítenek - magyarázta. Hozzáfűzte, a lábon álló fa árához viszonyítva­­ 123 lej/köbméter a hazai fából készült ter­mékeket külföldön több mint tizenkétszer magasabb áron forgalmazzák. Románia hagyományos fafelvásárló piaca a közép- és távol-keleti térség, Észak-Afrika és Európa, azonban az utóbbi években főként az Egyesült Arab Emír­ségek, Japán és Kína lett a célpiac. Nicolae Tucunel szerint, ha akár időszakosan is, de megszakad a kereskedelmi kap­csolat a belföldi termelők és külföldi partnereik között, az általános zárlatot eredményezhet, melynek következtében jelentősen csökkenne a lábon álló fa ára, az erdőtulajdono­sok veszteséggel, számos, az ágazatban érdekelt társaság pedig csőddel szembesülne. Ezért az export esetleges betil­tását az ágazat elleni intézkedésnek minősítette. Mint arról korábban beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen bejelentette, Románia ideiglenesen betiltaná mindenféle faáru exportját. Nemzetközi hadgyakorlat Erdélyben Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött teg­nap Nagysinken. Az akcióban az amerikai, a brit, a kana­dai, és a román hadsereg mintegy ezerötszáz katonája vesz részt több mint kétszáz páncélos csapatszállító jár­művel és harci eszközzel. A június hatodikáig tartó közös gyakorlatozásra és éles lövészetre alig néhány nappal azt követően kerül sor, hogy a Fekete-tenger partvidékén be­fejeződött az utóbbi évek legnagyobb romániai szárazföl­di NATO-hadgyakorlata. A hadgyakorlatra közúton ér­keztek a 2. amerikai gyalogezred katonái a tengerparti Kogalniceanu légi támaszpontról. A 450 kilométernyi utat két nap alatt tette meg a 80 Stryker típusú lövészszállító járműből és más páncélozott harcjárművekből álló kon­voj, amelyet a levegőben két Apache és egy BlackHawk típusú harci helikopter kísért. Az amerikai katonákat több településen ünnepségekkel fogadták a helyi lakosok lel­kes köszöntése mellett. A bukaresti védelmi minisztérium közleménye szerint a tegnap kezdődött erdélyi közös ma­nőverezés a Krím félsziget oroszok általi elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított állandó rotációs hadgyakorlat része. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Nagy B. Sándor „Mivel a törvény kitétele szerint két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlója, megállapítható, hogy a törvény nem vonatkozik a szé­kely zászlóra” - áll az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnökségének tegnapi közleményében. A zászlótörvény kapcsán a Székely Nemzeti Tanács is határozottan állást foglalt, levélben kérve Klaus Johannis államfőt, hogy küldje vissza a parlamentbe a szerdán elfogadott törvényt. A Néppárt közleménye szerint a zász- pedig, mely a közigazgatási egységek lótörvény nem oldja meg a zászlókéz- szimbólumairól beszél, csak korlátozó­dész, és azért is felháborító, mert az lehet a székely zászló használata szem- RMDSZ képviselői úgy harangozták be, pontjából. Azt állítják, bebizonyosodott, hogy ez a jogszabály lehetővé teszi , hogy az elfogadott jogszabály gyakorló­­székely zászló használatát. A Néppárt­­ilag ellehetetleníti a székely zászló már a tervezet benyújtásakor azon az ál­lásponton volt, hogy felesleges túlszabá­lyozni a kérdést, ugyanis a nemzeti kö­zösségek szimbólumainak szabad hasz­nálata az emberi jogokból levezethető alapvető közösségi jog, és ezt jelenleg nem tiltja semmilyen jogszabály, akik pedig akadályozzák, azok törvényelle­nesen teszik azt. A születendő jogszabály használatát, immár lesz törvényes hivat­kozási alap a hatósági zaklatásokhoz. A zászlótörvényre reagálva a Székely Nemzeti Tanács levélben kérte Klaus Johannist, ne hirdesse ki azt. Az om­­budsmantól azt várja el, hogy kérje az elfogadott jogszabály alkotmánybíró­sági felülvizsgálatát. A magyar kor­mányt pedig arra kérte, hogy a két or­szág közötti alapszerződés értelmében tegyen lépéseket a székely szimbólu­mok védelméért. Az SZNT hivatalos álláspontja szerint a zászlótörvényt nem azzal a céllal fogadták el, hogy a székely zászlónak a román zászlóval egyenlő használatát tegye lehetővé, ha­nem éppen korlátozni próbálták általa egy nép szimbólumának szabad hasz­nálatát. A megfogalmazók úgy vélik, a jogszabály ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, és Románia alkotmányát is sérti. Az SZNT tegnapi közlemé­nyében bejelenti: tájékoztatták az Euró­pa Tanács illetékeseit, valamint a buka­resti nagykövetségeket arról, hogy Ro­mánia ismét megsérteni készül az Euró­pa Tanács dokumentumait, és felkérték a Velencei Bizottságot, hogy vélemé­nyezze a jogszabályt. Elítélték, ilu­jid­­i Lejionda• Lemondott a közigazgatási és regionális fejlesztési minisztérium éléről Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető el­nöke, akit a legfelsőbb bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt. Dragneát abban találta vétkes­nek a bíróság, hogy politikai befo­lyásával visszaélve csalásra buj­­totta fel a választási bizottságok tagjait a Traian Basescu államfő leváltásáról rendezett 2012-es népszavazáson az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel el­érése végett. Liviu Dragnea és Victor Ponta pártelnök az SZDP székházában tartott közös sajtóértekezletet, me­lyen a bíróság ítéletét kommentálva Ponta kijelentette: az igazságszol­gáltatás jelképesen politikai döntést marasztalt el. Ponta szerint a bíró­ság elítélte azokat, akik eldöntötték az államfő tisztségből való felfüg­gesztését, és valójában azt a 7,4 millió embert is, akik akkor Basescu menesztésére voksoltak. „Ezek után mindannyian azon gondolko­dunk, hogyan tudunk anélkül vá­lasztási kampányt szervezni, hogy voksolásra buzdítanánk az embere­ket” — jegyezte meg ironikusan a kormányfő. Dragnea, mint mondta, továbbra is ártatlannak tekinti ma­gát, de tiszteletben tartja a bíróság döntését, és nemcsak a kormány­­tagságról mond le, hanem hétfőn a párt ügyvezető elnöki mandátumá­ról is benyújtja lemondását az ala­kulat állandó bizottságának. Liviu Dragneát és a 2012-es vá­lasztási bizottságok többtucatnyi tagját a korrupcióellenes ügyészség vádirata alapján ítélte felfüggesz­tett börtönbüntetésre a bíróság. A nyomozók szerint a Dragnea által irányított bűnszövetkezet tagjai nem létező hívásokra küldtek ki mozgóurnákat, odahamisították a részvételi ívekre a külföldön tartóz­kodó román vendégmunkások alá­írásait, kiskorúak és a polgári jogok gyakorlásától eltiltott személyek nevében adtak le szavazatokat. HIRSALATA _T ROMANIÁBA HÍVJA FERENC PÁPÁT - nyilatkozta hivatalos, olaszországi látogatása előtt Klaus Johannis. Az államfő azt reméli, hogy a katolikus egyházfő eleget tesz a meghívásnak 2018-ban, amikor az ország a modern Románia létrejöttét ünnepli. Az elnök kifejtette, szeretné el­mélyíteni a Vatikán és Románia közötti együttműködést. Tegnap délután az államfői hivatal arról tájékoztatott, Ferenc pápa elfogadta Klaus Johannis meghívását, a láto­gatás időpontjáról a későbbiekben diplomáciai úton egyez­tetnek. (ErdélyFM/Agerpres). PALOTÁK HÁBORÚJA. Súlyosnak minősítette Klaus Johannis államelnök Victor Ponta kormányfő azon vádjait, miszerint az államfő a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó cégnek lobbizó liberális politikusok befolyására utasította el az erdészeti törvény kihirdetését. Azonnali kivizsgálást kért, és burkoltan perrel fenyegette a miniszterelnököt. Victor Ponta a napokban nyilatkozott a B1 televízióban, állítása szerint az említett a politikusok korábban többször is találkoztak az osztrák cég képviselő­ivel. Ponta ugyanakkor értésre adta, hogy miniszterelnöki minőségében, a titkosszolgálatoktól kapta ezeket az infor­mációkat. Johannis csütörtökön közölte, soha nem tárgyalt Schweighofer érdekében lobbizó liberális politikusokkal, és felszólította a hírszerző szolgálat vezetőjét, vizsgálják ki Ponta kijelentéseinek valóságtartalmát. (Maszol) HÁZKUTATÁS A TANÁCSELNÖKNÉL. Házkutatást tartott csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Sorin Frunzeverde, a Krassó-Szörény megyei tanács elnöké­nek hivatalában, valamint resicabányai otthonában. A politi­kust a tavalyi államfőválasztás második fordulójában elköve­tett törvénytelenségek miatt vizsgálják. A vádhatóság szerint alapos a gyanú, hogy a korábban védelmi, valamint környe­zetvédelmi tárcavezetőként is tevékenykedő politikus a megyei közgyűlés elnökeként megzsarolta a megye polgármestereit annak érdekében, hogy minél több szavazatot gyűjtsenek a Nemzeti Liberális Párt államfőjelöltje, Klaus Johannis szá­mára. Állítólag az önkormányzatoknak járó megyei támoga­tások megvonásával fenyegetőzött. (Krónika) ZSEBPÉNZRE FUTJA A NYUGTALOTTÓBÓL. Több mint 18 ezer igénylés futott be a nyugtalottó első sor­solását követően, a legtöbb a fővárosból, Kolozs valamint Brassó megyékből. Amennyiben minden, 6 és 6,99 lej köz­ti értékű pénztárjegy tulajdonosa kérelmét jóváhagyják, az érintettek egyenként 54,9 lejes nyereményre jogosultak. Júniusban a pénzügyminisztérium újabb fordulót szervez, melyre az áprilisban és májusban összegyűjtött nyugtákkal nevezhet be a lakosság. Addig azonban a hatóságok módo­sítanák a szabályokat, a jelentősebb összegű nyeremények érdekében legtöbb száz nyertest választanának ki, akik az egymillió lejes díjon osztoznának. (Digi24) HÉTVÉGE 2015. május 16., szombat Törlik a baksisadát Eltörli a kormány a borravaló megadóztatá­sát, ehelyett a korábban is hatályban lévő áta­lányadót vezetik be - jelentette be tegnap a pénz­ügyminiszter egy szakmai egyeztetést követően. Eugen Teodorovici szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a borravaló megadózá­sáról szóló törvényt nem lehet alkalmazni min­den területen. A még érvényben levő sürgősségi kormányrendelet szerint - melyet a hónap ele­jétől vezettek be - a szolgáltatásokat végző cé­geknek külön nyugtatömbön kell feltüntetniük a borravalót, amelyre 16 százalékos adót kell fizetniük. Az új átalányadó várhatóan január 1- jétől, az új adótörvénnyel együtt lép hatályba, és azt az idegenforgalomban tevékenykedő vál­lalatok esetében vezetik be. A borravaló megadóztatásáról szóló rende­letet tegnap az ombudsman is megtámadta az alkotmánybíróságon, mivel az olyan vitatott előírást tartalmaz, amely szerint az adóhivatal nem köteles visszaadni bírósági végzés alap­ján a jogtalannak bizonyuló bírságot. A kifo­gásolt cikkely szerint egy üzlet többször is ki­fizetheti a bírságot azért, hogy elkerülje a be­zárást, ha viszont utólag a bíróság megsemmi­síti a vonatkozó jegyzőkönyvet, az adóhivatal nem köteles visszaadnia a korábban behajtott bírságot. Az ombudsman úgy véli, hogy a ren­delet teljes egészében alkotmányellenes, mert több alapvető alkotmányos jogot sért.

Next