Háromszék, 2015. október (27. évfolyam, 7611-7637. szám)
2015-10-10 / 7619. szám
ÖSSZEÜLT A KÉT MEGYE ÖNKORMÁNYZATA Közösen építik Székelyföldet HENNING JÁNOS FELVÉTELE NAGY D. ISTVÁN • A két megye közös megvalósításairól Borboly Csaba és Tamás Sándor elnökök számoltak be, az ülés kedvéért a Szent Anna-tó fölötti kilátónál felállított sátorban Vaszi Levente kisteleki népdalénekes rövid, magyar és román dalokból összeállított műsorát követően. Egyik elöljáró sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a megyésítés óta ez az első együttes ülése a két megyének, ami egyben az összefogás szimbolikus üzeneteként is felfogható. A 2008 óta elért megvalósításokat csoportokba szedve mutatták be.» A Háromszék és Csíkország határán, a Szent Anna-kilátónál sátorban tartották a a közös tanácsülést A román, a magyar és a székely himnusz, illetve csángó népdalok hangjaival vette kezdetét Hargita és Kovászna megye önkormányzatának első együttes ülése. Az alkalomból számba vették az eddigi megyeközi együttműködés eredményeit, közös pályázásról, turisztikai fejlesztésről, illetve a két testület saját háza táján aktuális kérdésről is döntöttek. SZÉKELYFÖLD NAPOK Nyitány fotóbiennáléval Számos díj átadásával és a beérkezett pályamunkákból nyílt fotókiállítással kezdődött tegnap este a hatodik Székelyföld Napok kulturális rendezvénysorozat. A Székelyföldi Fotóbiennáléra tizennyolc ország 149 alkotója 1538 fotográfiát küldött, azokat a kézdivásárhelyi Nagy Lajos által vezetett zsűri értékelte. MÓZES LÁSZLÓ : A második Áron Színház nagytermében Székelyföldi Fotóbiennáléra tartották, azt a sepsiszentgyörhárom kategóriában - hagyógyi Georgius és a Csíki Kamarány, épített környezetünk és fazenekar negyvenkét zenésze szabad téma - küldhették képe- által játszott filmzenék tettékkét a jelentkezők, a rendezvény ünnepélyessé, előadásukat „kép katalógusába végül hatvan fő- és zene ötvözeteként” jellemezte f és 140 képét válogatták be. A a budapesti karmester, Werner tegnapi díjátadó gálát a Tamási Gábor.12 Kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Egyetlen passzust szentel nekünk, erdélyi magyaroknak a Román Hírszerző Szolgálat tavalyi jelentése, a majd negyvenoldalas beszámolóban egy bekezdés szól az „etnikai alapú szélsőségek” veszélyéről. Nem sok, de tartalmi szempontból annál tanulságosabb, kiderül belőle ugyanis, hogy jó utat választottak az autonómiáért, jogainkért küzdő szervezetek, amikor kivitték a nemzetközi porondra gondjainkat, európai intézmények, szervezetek figyelmét irányították az erdélyi, székelyföldi magyarság sérelmeire. A román titkosszolgák veszélyforrásként jelenítik meg az autonómiaköveteléseket, és megjegyzik: erősödött ennek nyílt hirdetése. Kifogásolják, hogy „Bukarest magyarellenes politikája” határokon túl is napirendre került, de azt is, hogy „egyre agresszívebbé válik a székely etnokulturális sajátosságok hirdetése”. Meglátásuk szerint Románia alkotmányosságát veszélyezteti mindez, és konkrét megnevezés nélkül, de a magyar állam „hivatalosságait és diplomatáit” is felelőssé teszik, amiért befolyásolni próbálják „egyes” nemzeti kisebbségek helyzetét. Mindaz, amit veszélyként, negatívumként említ a hírszerzőszolgálati jelentés, számunkra pozitívum. Nemcsak figyelnek bennünket, de végre egyértelműként értelmezik követeléseinket. S mutatja azt is, hogy nem hatástalan a külföldi lobbi, a székely identitás erősítése, ha veszélyforrásként jelölik meg. Ugyanakkor jól jelzi a mindenkori román hatalom viszonyulását: szélsőségesként jellemezik az autonómiatörekvéseket, ellenségnek tekintik, aki szót emel a magyar közösség jogaiért, szóvá teszi a jogszabályok be nem tartását, a visszaéléseket. Egyetlen, de hangsúlyos passzus jelzi, figyelnek mozgolódásainkra, elemzik azok itthoni és külhoni lecsapódását, erősödőnek és aggasztónak tartják. Van értelme hát kiállni jogainkért, világgá kiáltani sérelmeinket, tüntetéseket, utcai felvonulásokat, tiltakozó nagygyűléseket szervezni az autonómiáért, jelképeink védelmében. Elbagatellizálhatják a résztvevők számát, próbálhatják tompítani az üzenetet, de a szabad információáramlás korában ez egyre nehezebb, a tiltások, büntetések pedig nem megfélemlítenek, hanem fokozzák a felhorgadást. Egy szó, mint száz, a titkosszolgálati jelentés is alátámasztja, jó úton járunk, folytatni, fokozni kell. Hamarosan ismét munkát adunk az ügyeletes szemeknek és füleknek, Székelyföld lármatüzekkel történő körbevilágításának tízezreket megmozgató, erős jelzéssé kéne válnia. Minél többen gyűlünk össze, annál nagyobb lesz visszhangja, és annál aggasztóbbnak találja majd a Román Hírszerző Szolgálat. Rajtunk is áll, hogy ne egyetlen passzus szóljon rólunk a jövő évben összeállított, 2015-re vonatkozó jelentésben. FARKAS RÉKA máról holnapra Adjunk munkát a hírszerzőknek ÚTBAN A HUNGARIKUM FELÉ Erdélyi értéktár létesül A kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott vándorkonferenciáján mutatta be az Erdélyi Értéktár létrehozása céljából elindított szellemi mozgalmat, amelynek népszerűsítésére a szervezetet a magyarországi vidékfejlesztési és földművelődésügyi minisztérium szárnya alatt működő Hungarikum Bizottság kérte fel. FEKETE RÉKA » A huszonöt esztendeje alapított néprajzi társaság sepsiszentgyörgyi vándorkonferenciáján fiatal néprajzosok mutatták be kutatásaik eredményeit, az általuk használt bibliográfiákban gyakran fordulnak elő háromszéki néprajzosok munkái, talán ez is indokolta, hogy az Erdélyi Értéktár létrehozásának szándékát éppen Háromszéken jelentették be. A Magyar Értéktár mintájára létesítendő értékgyűjtemény kialakításának feltételeit, az ezzel járó kötelezettségeket Vajda András marosvásárhelyi néprajzos szakember ismertette, a letűnőben lévő XX. századi erdélyi népéleti mintákat, hagyományokat bemutató kiállítást Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke nyitotta meg. A konferencia felvezető előadásában Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus tisztázta a hagyomány, örökség és érték fogalmát, amelyek egy nép, nemzet, közösség tárgyi és szellemi értéktárának kialakításában jelentős szerepet játszanak, mintegy utalva arra, hogy ezeknek a fogalmaknak mentén kell kiválasztani az értékek gyűjteményének darabjait. Miközben a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Értéktár létrehozása első lépéseinek, az értékgyűjteménnyel kapcsolatos feladatoknak, célkitűzéseknek népszerűsítésével szintén megbízott Élő Erdély Egyesület végzi a tájékoztató munkát, az RMDSZ meghirdette az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság létrehozását, amelynek feladata az erdélyi értékek beazonosítása, a Magyar Értéktárba való emelése - ismertette az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság szerepét Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. „Határozottan állítjuk, az erdélyi magyar értékeknek ott a helyük a Magyar Értéktárban, ezért feladatunknak tekintjük mindazon értékek beazonosítását, amelyek egyedivé teszik közösségünket.”