Háromszék, 2017. július (29. évfolyam, 8136-8161. szám)
2017-07-22 / 8154. szám
SEPSI KŐRÖSPATAK Gárdonyi-szobrot avattak ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI A déli kánikula sem állt útjában azoknak, akiket érdekelt a nem mindennapi avató tegnap: a nagy magyar regényíró, költő, drámaíró és pedagógus Gárdonyi Géza (1863-1922) mellszobrának leleplezése. Halálának 95 éves évfordulója okán is érkezhetett volna hozzánk a buszt, de Sepsikőröspatak és Gárdony közötti testvértelepülési kapcsolat, jelesebben a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány elnöke, L. Simon László országgyűlési képviselő ajándékának apropóján jött a tegnapimai községi napok részeként. Az avatóra huszárokkal érkező Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és L. Simon Lászlót, nemkülönben a testvértelepülések jelen levő képviselőit Kisgyörgy Sándor, a község polgármestere köszöntötte.»3 Pető Hunor, L. Simon László, Balog Zoltán és Kisgyörgy Sándor leleplezi a szobrot 2017. JÚLIUS 22. • SZOMBAT- XXIX. ÉVFOLYAM • 8154. SZÁM aromsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,20 LEI • ELŐFIZETŐKNEK: 99 BANI HÉTVÉGE Székelyföldnek van jövője Folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, és fokozottan érinti a szórványterületeket, de a székelyföldi demográfiai trendek kedvezőbbek a romániai átlagnál - hangzott el szerdán Tusványoson, az Orbán Balázs-sátorban tartott első panelbeszélgetésen, melynek végkövetkeztetése az volt, hogy sokkal kedvezőbb lenne a magyarság helyzete, ha az életminőség helyett inkább az élet javára döntenének az emberek. NAGY B. SÁNDOR : A magyar kormány Nemzetstratégiai Kutatóintézetének fő feladata a nemzeti integráció ügyének szakmai támogatása - mondta el a beszélgetés felvezetőjében Báli János, az intézet igazgatója, röviden összefoglalva az idei szabadegyetemen tárgyalt témákat, melyek közül talán az első a legfontosabb, hisz a Kárpát-medencei magyarság jelenének és jövőjének döntő kérdése, hogy hányan vagyunk, hányan leszünk.» 2 Péti Márton, Kiss Tamás, Ilyés Ferenc és Geréb László Talán egy kissé megkopott a nimbuszuk, meghíztak, és több ősz hajszál ragyog fejükön a napsütésben, de újra itt vannak az ismerős arcok Tusványoson. Közben mi is meghíztunk, átöltöztünk, megfésülködtünk, és mi is itt vagyunk, mert jó látni őket, hallani a reménykeltő szavakat, gondolatokat. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, a rendezvény egyik alapítója például azt mondta az idei 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján, hogy a rendezvény máig őrzi az alapítók értékrendjét, és sikertörténetek sorát tudhatja maga mögött. Az ügyvezető szerint Klaus Iohannis elnök látogatása is Tusványos sikerének számít. Valóban nem mindennapi esemény az államfő székelyföldi látogatása, de talán akkor lehetne igazán sikerről beszélni, ha nem a szabadegyetem nulladik napján érkezett volna, megállt volna Tusnádfürdőn, és időt szánt volna a valódi párbeszédre. Végül is járt Székelyföldön, szóba állt az elöljárókkal, megkapta és átadta az ajándékát. Volt-e eredménye Tusványosnak a románmagyar párbeszéd szempontjából? Mintha észrevétlenül semmivé foszlottak volna az álmok, melyeket egykor közösen álmodtak Smaranda Enachéval, Adrian Severinnel... És talán a mi hibánk is, hogy a román politika döntéshozói nem hajlandóak vitába szállni velünk. Az igazi eredmények eléréséhez az igazságérzet mellé talán több emberi hang kellene. Persze, elkerülhetetlen a düh és türelmetlenség az állandó igazságtalanság láttán, mégsem tűnik járható útnak az egymástól való elfordulás útja. Így is jó itt lenni, társalogni, sörözni, része lenni a nagy terveknek és a vidám komolytalanságnak. Magunkba szívni rengeteg ismeretet, merészeket álmodni, és érezni, ahogy szárnyra kel a kreativitásunk. Nappal a szép jövő épül az értelmes fejekben, éjszaka az elfeledett múlt köszön ránk alkoholgőzös, ködös szempárok mélyéről. Ismerős hangok, rég nem látott arcok, akik csak a koncertre jöttek fel - másnap újra a fülledt meleg és a kávéillat a sátrak alatt. De csak ennyi lenne Tusványos? Jó lenne valóban találkozni és beszélgetni egymással. Jó lenne, ha valahogy egységes egésszé válhatna a sok jó szándék, nemes gondolat, ami megfogalmazódik a sátrak alatt. Jó lenne, ha újra az egykori hittel sétálhatnánk a fenyőfák árnyékában, ha emléktöredékeink között sikerülne valóban megtalálni azt a biztos pontot, ami értelmet ad ennek az egésznek, az életünknek Erdélyben, Magyarországon, a Kárpát-medencében... Jó lenne visszatalálni önmagunkhoz, kik egykor szerettük egymást, és hittünk abban, hogy minden jóra fordul. NAGY B. SÁNDOR I máról holnapra ! A biztos pont TORÓ-PORCSALMI VITA TUSVÁNYOSON Lesz-e munkamegosztás az erdélyi magyar pártok között? Van helye a párbeszédnek az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ között, és fontos, hogy valamiféle munkamegosztás, illetve akcióegység alakuljon ki a fontos ügyekben, de nem lehet visszahozni azt a szervezeti egységet, amely a kilencvenes években volt-ez volt az egyik legfontosabb következtetése annak a vitának, melyet tegnap Tusványoson folytatott Toró T. Tibor és Porcsalmi Bálint, az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ ügyvezető elnöke. FARCÁDI BOTOND » Ez volt az első alkalom, hogy nyilvános vitát folytattak a két politikai alakulat vezetői, az eszmecsere pedig igazi „tusványosi” eseménynek bizonyult: noha volt egymásnak feszülés, adok-kapok, a beszélgetés mindvégig civilizált, kulturált hangvételben folyt, a nézetkülönbségeken túl pedig több kérdésben is közös álláspontra helyezkedtek. A vita egyik konkrét hozadéka az is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és európai pártcsaládja, az Európai Szabad Szövetség (EFA) támogatja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés nemrég indult aláírásgyűjtési kampányát - mint ismert, a kezdeményezés célja, hogy rávegye az Európai Uniót, hogy a tagállamokra kötelező érvényű kisebbségvédelmi szabályozást vezessen be. A két politikust három újságíró, Kozán István, Cseke Péter Tamás és Makkay József faggatta, így több téma felmerült, de egymás szavaira is reagáltak. Az első kérdések egyike azt firtatta, minek köszönhető a masszív RMDSZ-es részvétel az idei Tusványoson. Toró T. Tibor azt hangsúlyozta, hogy a tábor mindig is nyitott volt, és küldtek meghívót az RMDSZ vezetőinek, csak nem mindig éltek vele. Porcsalmi Bálint úgy látja, az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatának rendeződése is hozzájárult az erőteljesebb részvételhez, de a beszélgetések témái között is vannak olyanok, amelyekben megkerülhetetlen a szövetség. Lehet-e ez egy intézményes párbeszéd kezdete a két párt között? - szinte adta magát a következő kérdés. »2