Háromszék, 2017. október (29. évfolyam, 8214-8239. szám)
2017-10-14 / 8225. szám
áromszék 2017. OKTÓBER 14.HÉTVÉGE KÖZELET A Culag-jelenség, és a magyar holokauszt Kézdivásárhelyen az Erzsébet Teremben október 12-én, csütörtökön mutatták beszerző jelenlétében, a magyarországi Hét Krajcár Kiadó gondozásában Gazda József A Golgota útján című nemzeti szociográfiáját. A könyvet értékelte és az íróval beszélgetett Borcsa János író, kritikus. Ez a szerző huszonheteik megjelent könyve. TÓTH LÁSZLÓ » Ferenc Attila házigazda üdvözlése után Borcsa János méltatta a szerző munkásságát és a nemrég megjelent könyvet: „Gazda József mintegy negyven éve kezdett bele a magnetofonos gyűjtésbe, de az összegyűlt forrásanyag feldolgozásához, megszerkesztéséhez, a töredékek egymáshoz illesztéséhez - ahogy írta első ilyen műfajú munkája, az így tudom, így mondom előszavában 1980-ban - élő példái nem voltak. Tulajdonképpen az oral historyt kezdte el művelni akkor, a történettudománynak egy új kutatási módszerét és műfaját, az elbeszélt történelmet választotta, azt, amely az egyszerű vagy kisember, vagyis az alulnézet perspektívájából mutatja be a történelmet.” A könyv 400 ember sorsán keresztül mutatja be a magyar Gulagot mint jelenséget, mert a második világháború után ez jelen volt az egész Kárpátmedencében. A megszólaltatottak elbeszéléseiből ismerjük meg a magyar holokausztot, ami immár a békeidőben több százezer ember elpusztításához, lelki megsemmisüléséhez vezetett. A beszélgetés során a szerző elmondta, hogy „mai napig nem érti” - a könyvvel is erre keresi a választ -, hogy összehasonlítva más népekkel miért ítélkezett rólunk másként a történelem? 1945. május 9-én a románok, a szerbek, a bolgárok, a horvátok és a többi nép számára véget ért a háború, a magyarságot azonban legfőbb bűnösnek kiáltották - persze a németek mellett-, és százezrével hurcolták el a munkatáborokba, ahol sokan odavesztek. A könyv a magyarirtó akcióról a túlélők szemszögéből és szó szerinti idézésén keresztül rántja le a leplet. „Az összes utódállamokból a magyar férfiakat szedték össze és vitték el a Szovjetunióba. Részben itthon vagy útközben elpusztították őket, majd sokan a szovjet Gulagon pusztultak el.” „A hetvenes évek óta arra törekszem, hogy az emberekkel mondassam el a sorsukat, több mint kétezren így mesélték el életük történetét. A könyvben szereplő négyszáz személy közül egyről van tudomásom, hogy még él, százkét évesen” - mondta Gazda József. A könyvbemutató végén a szerző kérdésekre válaszolt és dedikálta A Golgota útján című legújabb szociográfiakötetét. A SZERZŐ FELVÉTELE Elkezdődött a Manustalálkozó » NAGY B. SÁNDOR » Az idei Manus kicsit kisebb rendezvény, mint a tavalyi - mondta el lapunknak Csernátoni Loránd -, nem is fesztivál jellegű, inkább csak találkozó, mely olyan civil szervezetek és roma egyesületek képviselőit vonultatja fel, akik a saját közösségükben sikeres integrációs programokat valósítottak meg. Csernátoni szerint akadnak erre jó példák Erdélyben és Magyarországon is. Tehát míg tavaly zenekarokat hívtak meg, és inkább a rendezvény buli jellegét emelték ki, idén a konferenciára, a beszélgetésekre fektettek nagyobb hangsúlyt a szervezők. Mint megtudhattuk, eljött két roma származású településvezető is Magyarországról a találkozóra, egyikük Cserdi polgármestere, akiről azt tartják, hogy csodát vitt véghez, ugyanis egy zöldség- és gyümölcstermesztő kezdeményezés által mintegy nyolcvan százalékkal növelte a foglalkoztatottak arányát az általa vezetett településen. Fekete-Lovas Zsolt színművész, a rendezvény főszervezője lapunknak elmondta, igyekezett olyan személyeket meghívni a konferenciára, akik politikailag is érintettek a témában, azzal a nem titkolt céllal, hogy az őrkői cigány közösségnek sikerüljön megnyerni egy nagyobb támogatást akár Romániából, akár az unióból. A színész elmesélte, örömmel hallotta, amint az egyik cigány anya így szólt gyermekéhez a lovas bemutató alatt: „látod, ők el fognak érni valahová”. Ennek kapcsán kissé keserűen jegyezte meg, hogy a találkozó szervezői is szeretnének elérni valahová, de ez csak abban az esetben sikerülhet, ha több olyan ember támogatja ügyüket, akik nemcsak ígéretekkel állnak melléjük, hanem tényleg tesznek valamit a cigány közösség felkarolása érdekében. Sokkal jobban sikerülhetne a konferencia is, tette hozzá, ha páran nem maradtak volna távol, vagy ha előre jelezték volna, hogy nem tudnak eljönni, mint tette Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára. „Örültem a Manustalálkozó szervezőbizottsága meghívásának, mert amióta dolgozunk ezzel a lovastornás csapattal, azóta vágyom rá, hogy bemutassuk itt ezt az előadást” - nyilatkozta lapunknak Kálnoky Anna, aki igazán rangos felütést adott a rendezvénynek a lovasbemutató által. Mint kifejtette, három éve működik ez a 7-13 év közötti sepsikőröspataki gyermekekből álló csapat, akikkel napi rendszerességgel dolgoznak. Céljuk, hogy lehetőséget adjanak ezeknek a kizárólag cigány származású gyerekeknek, hogy jó irányba fejlesszék tehetségüket. Megjegyezte, a lovas tornászsportra születtek ezek a gyerekek, csupán a fegyelemre kell megtanítaniuk őket. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE morfondír IMIIII Ne a hajtót, a vaddisznót! ",Budapest, Vár, Litea könyvszalon, okt. 6. A vértanúk napjára való ráemlékezésre és Gazda József A Golgota útján című kötetének AJ bemutatójára gyűltünk össze, a Székely Kör meghívására. A könyvet dr. Hévízi Józsa történész, az Erdélyi Szövetség elnöke és Benke László költő, a Hét Krajcár Kiadó igazgatója mutatta be. Az összegyűltek ismereteket szereztek az elhallgatott történelem és a magyar holokauszt a Kárpát-medencében, 1944-46 témában. Az arcokon „ahhoz képest” hangulat tükröződött. Rendbontás vagy robbantás nem történt. A történelemkönyvekben ritkák az olyan szavak, mint megalázás, borzalom vagy kálvária, tán mert a magyar holokausztról alig esik szó. Jól alszik, aki nem érzi, hogy rosszul alszik, csak nehogy arra ébredjen, a pihenőhelye rémálmok melegágya. A volt Jugoszlávia jó példa: békében éltek együtt a nemzetiségek, a barát nem döf hátba, csak mellbe. Kitört a háború, s a jámbor szomszédokká reggelt, hogy aludtály helyett töltöttek és lőttek. A félkatonai szabadcsapatok nyomában tömegsírok. A II. világháború végén történt szörnyűségek megismétlődtek. Abban bízunk, a demokrácia és a NATO megvéd. Az unió élő adásban véd. A gyermek szavai érnek még valamit: tanító néni, többet nem leszek rossz. A múlt változik, a jövő napi adagokban jó, hasonlít a jelenre, csak,,?”. Gazda József 1980-ban megjelent, így tudom,így mondom című könyvébe sokszor beleolvastam, s megnéztem benne apám és anyám fényképét a többi székely arc között. Gyönyörködtem a régi életet bemutató népi nyelv képgazdagságában. Nosztalgiacsírák bújtak elő, gondolom, a modernség ellensúlyozására. Új könyvei hangszalagokra vett emlékezések, interjúk „első kézből”. Ezer számra gyűjtötte, őrizte jó Gazda módra, s most elénk tette, mint pincér a lángoló palacsintát. Sorsregény a Vezényelt történelem, s mivel a mi sorsunké, a véraláfutásosé, ennek megfelelően „szórakozunk” rajta, viszonyulunk az iszonyathoz. A Golgota útján című könyv történelmünknek azt a szakaszát idézi fel, melyre legkevésbé szívesen emlékezünk. Idegrendszer, lelkiállapot kell hogy az ember beleélve olvassa a bűngyűjteményt, amit elkövettek a magyarság ellen. Gyomorszájra mért ütésként hatnak, tenni kell valamit, ne ismétlődjenek. Kérdés, hogy mit. Ellenségeink feljogosítva érezték magukat, hogy embertelenül elbánjanak velünk. A diplomácia és sokan mások azt javasolják, lépjünk túl a sérelmeken. Melegen ajánlom, dúdolják a Veled is megtörténhet egyszer kezdetű dalt, és lépjenek át az árnyékukon. Ezek a tények nem „sérelmek”, hanem veszélyes és mély szakadékok. Ismernünk kell az igazságot. Sokágú bokor a magyarság, mutatja a pártok sokasága, de a nemzetet létében fenyegető veszélyekre muszáj egy húron pendülni. Azon a húron, amelyik épen (éppen) maradt. A „lánckonszenzus” nem vált be, a gyenge láncszem mindig elszakad. Zsinórkonszenzus - „a mán döfi”, melyben minden egyes szál erősíti az egészet. Felmértük a helyzetet: eszünk van, szívósak vagyunk, mint a teve, mely élete végéig kibírja víz nélkül sőt, utána is. Igen fontos az ellenség beazonosítása, nehogy a hajtót találjuk el a vaddisznó helyett. Ami 1944-46 között történt, „minden képzeletet felülmúló embertelenség”. A kíméletlen megtorlás válogatott módszereit próbálták ki a magyarokon, legkivált az ide-oda csatolt területeken. Ilyesmik többé nem történhetnek, megvédjük magunkat és egymást. Most ugye kerítést húztunk fel a migránsözön megállítására, és elhúzzuk a nótáját azoknak, akik a nyakunkra hozzák őket. A II. világháború vége felé matt hálóban voltunk, s a különösen cinikus, kegyetlen támadásoktól - erről szól a könyv -, nem tudtuk megvédeni az életünket és a testi épségünket, a méltóságunkról nem is beszélve. Azóta jó keresztényhez híven megbocsátottunk mindenkinek, s barátkozni szeretnénk velük. A látszatát is elkerülik, hogy meghatódtak volna. Gazda József átlát a szitán. Könyvei műfaján rágódni fölösleges, nem ilyennek képzeltük az esztétikai élményt. Másfajta katarzis ez. SZURKOS ANDRÁS Eifert János nyitánya . Szebeni-Szabó Róbert fotográfus megnyitóbeszédében hangsúlyozta, Eifert János képi világa sajátos, átgondolt, jól megkomponált és kiforrott, amely hosszú alkotói munkának az eredménye. Korai képei inkább fotóriporteri szemléletre vallanak, később a művészi kísérletezés, a megújulás irányába fordult, ezt szépen példázzák hármas képei, a triptichonok is, a tárlat egységességét a fotográfus sokszínűsége adja. Eifert János elmondta, ez a 218. önálló kiállítása, majd rövid tárlatvezetést tartott. A fotózás iránt érdeklődők ma és holnap több érdekes program, műhelymunka közül válogathatnak (részletes program a fotobiennale.ro honlapon). Eifert János a mozgásfotózásról tart előadást, Eberhard Schuy német reklám- és ipari fotográfus a gasztrofotózásba avatja be az érdeklődőket, míg Rázvan Voiculescu rövidfilmjeit, projektjeit ismerteti. Ma kora délután a főtéren bemutatkoznak a székelyföldi fotóklubok, majd következik a Székelyföldi Fotóbiennálé díjátadó gálája és a pályamunkákból összeállított kiállítás megnyitója (lásd a 12. oldalon). A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében a Canon termékbemutatót tart, a kiállított eszközöket ki is lehet próbálni, illetve szervizelést is biztosítanak. Utóbbiak mind ingyenesek, viszont az érdeklődőknek regisztrálniuk kell a rendezvény honlapján.