Háromszék, 2018. március (30. évfolyam, 8336-8361. szám)

2018-03-22 / 8354. szám

Közösségi egyesület Erdővidéknek Bárót, Nagyajta, Bacon, Bardoc, Vargyas és Bölön önkormányzata urbanisztikai szolgáltatások nyújtása céljából Erdővidék néven közösségi egyesületet hoz létre. A társulási szerződés tervezete és az egyesület alapszabályzata már elkészült, az átláthatósági törvény értelmében elérhetővé is tették, így-ha a tanácsok határozatban is megerősítik szándékukat-néhány héten belül létrejö­het az Erdővidék egészét kiszolgáló iroda. HECSER LÁSZLÓ : Az egyesület létrehozását a községi tanácsok sürgették: mivel nincs főépíté­szük, a területrendezéstől a min­dennemű építkezési engedélyek megszerzéséig a megyei tanács irodájához kell fordulniuk, ami - mivel az igencsak leterhelt - időigényes. Az egyesület fenn­tartását közösen, lakóik számá­val arányosan viselik, azaz Bá­rót 31 500, Bardoc 17 500, Bacon 16 000, Bölön 10 500, Vargyas 6250, Nagyajta 5750 lejjel járul hozzá költségvetéséhez.» 3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI .-'SVÎIÎSMA,- ■ ' i : , s Bölönt is kiszolgálja majd a kistérségi főépítész AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE Örökségvédelemtől az életmentésig FEKETE RÉKA • A sepsiszent­györgyi Zamat kávézóban teg­nap tartott eseményen bemu­tatták a díjra benevezett nyolc civil szervezetet, amelyek a közösségben és a közösségért fejtik ki tevékenységüket. Berec­ki Kinga, a díjat alapító Civilek Háromszékért Szövetség elnöke elmondta, öröm megtapasztalni az összefogás erejét, azt a felelős­séget, amelyet a civil szervezetek tanúsítanak embertársaink és környezetünk iránt.»­2 Kis Emese és Fleckhammer Ottó büszkén vette át Az év civil szervezete díjat . A kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális és Nevelési Egyesület, valamint a Háromszéki Közösségi Alapítvány megosztva kapta a 2017-es programok eredményei alapján Az év civil szervezete díjat. EURÓPAI KISEBBSÉGVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉS Közös nemzeti ügyünk Testvérmegyék és testvértelepülések támogatását kérte Kovászna Megye Tanácsának elnöke háromszéki polgármeste­rekkel közösen az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés érvényességéhez szükséges egymillió aláírás összegyűjtésében összesen 141 magyarországi és felvidéki testvértelepülés, test­vérmegye vezetőjét szólították meg levélben, azt kérve, hogy álljanak ki az erdélyi magyarokért, közösségükben gyűjtsenek támogatói aláírást-tájékoztatott tegnap a megyeháza. „Célunk: európai uniós vé­delmet biztosítani az őshonos nemzeti kisebbségek számára. Azt kérjük, hogy az Európai Unió fordítson nagyobb figyel­met a kisebbségvédelemre, biz­tosítson anyagi forrásokat az anyanyelvhasználatra, ismer­je el a regionális és kisebbségi nyelvek létét és fontosságát, támogassa a jó gyakorlatok át­ültetését. Ez a magyar nemzet és minden európai kisebbség számára létkérdés. Erdélyben már összegyűjtöttünk 277 500 aláírást, de ennél többre van szükség. (...) Döntő jelentőségű lehet az ügy szempontjából, ha testvérmegyéink, testvér­­településeink lakóit is közös nemzeti ügyünk támogatói között tudhatjuk” - fogalma­zott a levélben Tamás Sándor tanácselnök.­­2 HÚSVÉT ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK Fél tonna visszavont élelmiszer Két hét alatt több mint nyolcvan célirányos ellenőrzést vég­zett húsvét közeledtére való tekintettel a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság száz élelmiszer-feldolgozó vagy -forgalmazó egységnél. A hatóság munkatársai viszonylag sok szabálysértést tapasztaltak, 6400 lej értékben bírságoltak, negyven kilogramm élelmiszert el is koboztak, illetve több mint fél tonnára tehető az értékesítésből kivont mennyiség.­­3 WOM máról holnapra ■■■ Esély a párbes­ dra nyilván senki sem számított, hogy a képviselőház közigazgatási bizottságában maratoni vita nyomán jó néhány módosító javaslattal elfogadásra ajánlják a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az sem érhetett bennünket meglepetésként, hogy gyakorlatilag érdemi vita nélkül véleményezték negatívan a dokumentumot. És azon sem csodál­kozhatunk, hogy az összes román parlamenti párt - jobb- és baloldal, kormányon lévők vagy ellenzékben politizálok - egyként foglalt állást a statútum ellen. Mindezt borítékolni lehetett, s csodára az alsóház többi szakbizottságában esedékes viták során sem lehet számítani. A statútum parlament elé terjesztése mégsem értelmetlen, sőt, hozzájárul az ügy előmozdítá­sához. Mindenekelőtt azért, mert felmutatja a közösségi igényt az önrendelkezés iránt a legil­letékesebb testületben, a parlamentben. Azért is fontos ez, mert az RMDSZ finoman szólva sem jeleskedett az autonómia ügyének felvetésében a törvényhozó testületben és úgy egyáltalán, Bu­karestben. Beszédes e tekintetben, hogy Kulcsár- Terza József egyedül nyújtotta be a statútumot - igaz, Csomna Botond és Márton Árpád becsüle­tére válik, hogy a bizottsági vita során kiálltak mellette. Azért is fontos a parlament elé terjesz­tett dokumentum, mert cáfolata lehet annak a­­ nemzetféltő, gyűlölködő hazugságáradatnak, amely a bukaresti politikusok és a média jelentős része felől árad, valahányszor szóba kerül az au­tonómia fogalma. Ott a tervezet, lehet ellenőriz­ni: nincs szó függetlenségről, önálló államról, határmódosításról, semmi olyasmiről, amivel a közvéleményt riogatni próbálják. A parlament­ben folyó vita annak is bizonyítéka lehet, hogy a székelyföldi közösség mindvégig demokrati­kus keretek között, békésen, tárgyalások révén szeretné elérni céljait, az önrendelkezésért folyó küzdelem vezetői pedig érvek mentén folyó vi­tákra, párbeszédre nyitott emberek. Aztán meg a téma napirenden tartása felszínre hozhat egyéb, számunkra fontos ügyeket is: a keddi szakbizott­sági ülésen például némileg váratlan és részben pozitív reakcióként könyvelhetjük el a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselőjének viszo­nyulását, aki nyitottnak mutatkozott a gyula­­fehérvári ígéretek betartásáról szóló őszinte vitára. Igen, az önrendelkezésről szóló vita során elmozdulás történhet olyan nyelvi, oktatási és más természetű kisebbségi jogok tekintetében, amelyek a nem tömbben, nem Székelyföldön élő magyarok számára is fontosak - ezt az RMDSZ- en belüli autonómiaellenes tábornak sem ártana tudatosítania. Összességében tehát nem számíthatunk cso­dára a statútum parlamenti vitája során - ennek ellenére azonban számos pozitív hozadéka lehet a tervezet benyújtásának. FARCÁDI BOTOND

Next