Háromszék, 2019. augusztus (31. évfolyam, 8757-8782. szám)
2019-08-01 / 8757. szám
KÖZÉLET 2019. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Háromszék 3 •• Ügyvédet fogad a kultúrház Sepsiszentgyörgy önkormányzata megszavazta: ügyvédet fogadnak a Kónya Ádám Művelődési Ház számára, mert annak olyan pere van a Számvevőszékkel, amihez az intézmény alkalmazásában levő jogtanácsosnál az efféle ügyeket jobban ismerő szakember szükséges. DEMETER. ILDIKÓ :A per egyébként csak most kezdődik, noha régebbi nézetkülönbségről van szó: a Számvevőszék egy 2015-ös ellenőrzés során kifogást emelt a kultúrotthon 2014-es költségvetésének végrehajtása ellen, és megállapította, hogy 150 ezer lejes kár keletkezett. Ezt a művelődési otthon nem fogadta el, és kétszer is megfellebbezte az ellenőrzés eredményét, ám az állami könyvvizsgáló mind a két alkalommal elutasította a folyamodványukat, legutóbb 2016 áprilisában. Közel három év után, 2019 elején a Számvevőszék felszólította az intézményt fenntartó önkormányzatot a 2015-ben elrendelt intézkedések végrehajtására, ám a kultúrotthon vezetősége nem csupán megalapozatlannak, hanem törvénytelennek is tartja a követelést (az alapösszeg mellé ugyanis büntetőkamatot is felszámolna az állami hatóság), és perre megy a Számvevőszékkel. Magáról a per tárgyáról a Kónya Ádám művelődési ház igazgatója, Dulányi Aladár nem kívánt nyilatkozni. Mindössze annyit közölt, hogy a számvevőszék a 2014-es Szent György Napok meghívottjaival kapcsolatos kiadásokat kifogásolta, további részleteket azonban nem árult el, mert folyamatban levő ügy esetében ezt nem tartja helyesnek. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A prefektúráé marad a Fogolyán-ház » FARKAS RÉKA » A Fogolyánház visszaigénylését a 90-es években indították el az örökösök, pontosabban Fogolyán Kristóf, Szotyori Nagy Áron unokatestvére. 1997-ben értesítették, hogy 230 millió régi lejre értékelték az ingatlant, és ezt a kárpótlást hajlandó kifizetni számára a román állam. Fogolyán Kristóf elfogadta a felajánlást, de a pénznek csak töredékét kapta meg - állítja Szotyori Nagy Áron. Pereskedésre biztatta rokonát, aki csak akkor látta értelmét ennek, amikor ő 2011-ben, szintén pereskedések nyomán visszakapta a rá eső 1/6 részt, pontosabban 133 négyzetméternyi három szobát. Ekkor Fogolyán Kristóf közjegyző előtt átruházta unokatestvérére tulajdonjogát, hogy vigye tovább a harcot az egykor nagyapjuk által építtetett ingatlanért. Most ez okozott gondot a bíróságon, mert a prefektúra hivatkozhatott egy 2013-as törvényre, miszerint nem kell természetben visszaszolgáltatni azokat az épületeket, melyek átruházással kerültek valaki birtokába. Szotyori Nagy Áron nem hajlandó ezt elfogadni, alaptörvénybe ütközőnek találja a jogszabály visszamenőleges alkalmazását (az átruházás 2011-ben történt, a törvény 2013- ban jelent meg), ezért alkotmánybírósághoz fordult, ám választ nem kapott. Tudomása van arról is - számolt be -, hogy a prefektúra jogásza azzal érvelt a bírónak: vigyázzon, ilyen ítéletet hoz, mert „lavinát indíthat el”. Szotyori Nagy Áron elfogadhatatlannak tartja, hogy 30 évvel az úgynevezett rendszerváltás és 20 esztendővel a visszaszolgáltatások megkezdése után még mindig számos igény rendezetlen, egyre bürokratikusabb az eljárás, mind több papírt kérnek, mintha azt lesnék, hogy meghaljanak az örökösök, sőt mostanság olyan perekben is veszít, melyeket 8- 10 évvel ezelőtt simán megnyert volna. Szerinte összehangolt akció zajlik, hogy lehetőleg minél kevesebb épületet, területet kelljen visszaszolgáltatni az egykori magyar tulajdonosoknak. Be kell zárni a táborokat !» Amint az a Gál Nándor által elmondottakból kiderült, a hatóság két, 1995-ben elfogadott jogszabály alapján járt el. Ez a 991-es számú törvény, valamint az alkalmazási útmutatóját tartalmazó 1955-ös számú minisztériumi rendelet. Mindkét jogszabály a gyermekek és fiatalok felügyeletét, védelmét, oktatását ellátó intézményekre, létesítményekre (ide tartoznak a diáktáborok is) kötelezően érvényes egészségügyi és higiéniai szabályokat írja elő. A közegészségügyi igazgatóság ellenőrei azon előírások betartását is vizsgálták, melyek értelmében a táborokban kötelező módon léteznie kell egy szakszerűen felszerelt, elkülönített rendelőnek, illetve a létesítménynek saját orvossal is rendelkeznie kell. Gál Nándor szerint az engedély bevonásáról szóló jegyzőkönyvben mindkét előírást feltüntették a rendelkezés okaként. Az előbbi kapcsán az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a rendelőre vonatkozó szabályozás önmagában helyes is lehetne, a minisztériumi rendelet azonban azt is előírja, hogy ezt a helyiséget fel kell szerelni a megfelelő egészségügyi eszközökkel. Márpedig a felszerelés biztosítása ugyanazon jogszabály értelmében éppen arra a megyei közegészségügyi hatóságra tartozna, mely most felelősségre vonja a táborok működtetőit. Érdeklődésünkre az igazgató azt is elmondta: noha minden évben végigjárják a működési engedélyhez szükséges egészségügyi jóváhagyási eljárást, a felszerelés vagy az orvos hiánya eddig nem jelentett problémát. A zabolai létesítményben létezik egy külön szoba, ha ki is küszöbölik a hiányosságokat, leghamarabb hat hónap múlva kapják vissza az engedélyt melyet arra a célra tartanak fenn, ha valaki egészségügyi ellátásra szorulna, de a törvény által előírt felszerelés valóban hiányzik. Gál Nándor továbbá úgy vélte, a rendelkezések kapcsán nem ártana a részleteket is tisztázni, pontosan mit is takar az egészségügyi felszerelés kifejezés, a mostani előírás ugyanis túlságosan általános. Ami az orvost illeti, az előző években volt rá példa, hogy szerződést kötöttek egy családorvossal, de azon túl, hogy papíron létezett az egyezség, gyakorlati haszna nem sok volt. Az enyhébb gondokat, mint a rovarcsípések, kisebb sérülések, eddig is megoldották, az egészségügyi problémákra mindig odafigyeltek, a nagyobbak esetében pedig - például lábtörés - amúgy is a mentőszolgálathoz kellene fordulniuk, és a legközelebbi kórházat kellene felkeresni, amint történt ez eddig is. Gál Nándor továbbá úgy vélte: az állandó orvosi jelenlét a táborban már csak azért is körülményes lenne, mert országos szinten orvoshiánnyal küzdenek a vidéki települések, nagyon nehéz egy táborba szakembert találni, aki csak erre a feladatra vállalkozna. Az intézményvezető szerint az is gondot jelent, hogy a jogszabályok nem tesznek különbséget a táborok méretei között, ugyanúgy kezelik azokat a létesítményeket, ahol húsz gyereket fogadnak, mint azokat, ahol ötszázat. Utóbbi esetében tényleg indokolt egy orvos, sőt egy nővér jelenléte is, a kisebbeknél nem feltétlenül, illetve nem sok gyakorlati haszna van. Gál Nándor szerint a legnagyobb gond az egész történetben, hogy Bukarestben valakinek közel 25 év után jutott eszébe a törvény idevágó részét betartani, viszont még esélyt sem adnak arra, hogy a hiányosságokat pótolhassák a működtetők, gondnokok, hanem azonnal az engedély megvonása, azaz a bezárás mellett döntenek. Ezzel őket abba a helyzetbe hozzák, hogy az őszig már leszerződött öt táborral most nincs, mit kezdeniük, nincs, ahol fogadniuk a fiatalokat, ráadásul az érkezők egy része pályázati pénzből oldotta meg, hogy a Csipkésben töltsenek több napot. Az igazgató jelezte: fellebbeznek a hatóság döntése ellen, de ha ki is küszöbölik a hiányosságokat, leghamarabb hat hónap múlva kapják vissza a működési engedélyt. A járható utat ugyanakkor az egészségügyi minisztériumnak kell megtalálnia, mivel egy országos problémáról van szó, hiszen, kiderült, a közvetve az ifjúsági minisztériumnak alárendelt besenyői létesítmény is hasonló helyzetben van, és meggyőződése, hogy más megyékben sem jobb a helyzet. Ágoston László, a közegészségügyi hatóság vezetője lapunk megkeresésére elmondta: egy országosan betervezett, minden megyére kiterjedő tematikus ellenőrzés nyomán keresték fel a két létesítményt. Az intézményvezető szerint a helyzet mindenképp kellemetlen, hiszen nekik sem céljuk, hogy a gyerekek táborozását akadályozzák, ugyanakkor azonban megoldást kell találni arra, hogy a törvény idevágó előírásait betartsák, ezen hiányosságokat végre felszámolják vagy áthidalják. KÉZDI VÁSÁRHELY Németországi adomány a kórháznak SOCHOM ISTVÁN •A kézdivásárhelyi kórház gyermek- és ideggyógyászati osztályarészére 3400 euró értékben ajánlott fel orvosi felszereléseket Michaela Wegener, a személyes ajándékot tegnap délben adta át Bakk-Vitális Mária Kinga, a New Fashion Rt. és Zarah Moden Kft. nadrággyár vezérigazgatója, a Wegener Pro Sanitate Alapítvány kuratóriumi elnöke munkatársaival együtt. Nem ez az első alkalom, amikor Wilhelm Wegenernek, a céhes város díszpolgárának a leánya, Michaela - aki édesapjával együtt szívén viseli a kórház és a gyerekosztály sorsát - értékes ajándékkal lepi meg a városi kórházat, főleg a gyermekosztályt - hangsúlyozta Bakk-Vitális Mária Kinga. Az adományt ünnepélyes keretek között adták át Canea- Kocsis András kórházmenedzsernek, dr. Szabó István orvosigazgatónak, dr. Tarczali Mária osztályvezető gyermekgyógyász főorvosnak és dr. Kinda Krisztina ideggyógyász főorvosnak. A gyermekosztály ezúttal modern elektrokardiográfot, nagyon jó minőségű hőmérőket és vérnyomásmérőket, csecsemőmérleget, az ideggyógyászati osztály pedig négy felfekvés elleni matracot kapott. A SZERZŐ FELVÉTELE Bakk-Vitális Mária Kinga adta át az adományt Erőgépet vásároltak Kézdialmásban SOCHOM ISTVÁN • A kézdialmási önkormányzat sikeresen pályázott az esztelneki székhelyű Angustia Fejlesztési Egyesületnél egy többfunkciós erőgép vásárlására. A vadonatúj traktor nyolcvanháromezer euróba került, hóekével és markolóval, valamint fűnyíró sánckaszával is fel van szerelve. Erre a gépre azért volt szükség, mert a község területén sok földmunkát kell elvégezni, sáncokat kell takarítani, községi és erdei utakat kell karbantartani, a vízhálózaton adódó gondokat kell orvosolni - mondotta Molnár István községmenedzser.