Háromszék, 2020. február (32. évfolyam, 8908-8932. szám)
2020-02-17 / 8921. szám
KITEKINTŐ 2020. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ aromszeké 9 A hazatérés napjára emlékeztek Somoskőújfalun A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától való visszacsatolás 96. évfordulójára emlékeztek vasárnap a Nógrád megyei Somoskőújfalun. Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket többéves tárgyalássorozat eredményeként. Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására. Tóth László (független) polgármester a megemlékezésen felidézte, hogy nem osztozott mindenki az ünneplés örömében. A csehszlovák hatóságok a február 15-i hivatalos átadás alkalmával megtiltottak mindenfajta ünneplést, a magyar zászló kitűzését sem engedélyezték, de néhány nappal később a felszabadult Somoskőújfalu lakosai a falu közepén diadalkaput állítottak, a házakat pedig nemzeti zászlóval és fenyőgallyakkal díszítették fel - mondta. több ezer elcsatolt település nem osztozhatott Somoskőújfalu és Somoskő jóra fordult sorsában Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke azt mondta a rendezvényen: különösen jó a trianoni centenárium évében felmutatni egy csodálatos történelmi eseményt, amely legalább Somoskőújfalun és Somoskőn felülírhatja „a száz évvel ezelőtti rettenetes csonkolás okán érzett iszonyú fájdalmat”, hozzátéve, hogy több ezer elcsatolt település nem osztozhatott Somoskőújfalu és Somoskő jóra fordult sorsában. Az elnök szólt arról, hogy van mentenivaló, tennivaló ma is az utódállamok területén. Hol édes anyanyelvünk szavait akarják elhallgattatni, hol tárgyi emlékeinket próbálják meg eltüntetni, temetőinket átírni, iskoláinkat korlátozni, de a megalkuvást nem tűrő, sokszor sziszifuszinak tűnő munka ma is meg fogja hozni a gyümölcsét. Úgy, mint 96 éve, igaz, ez nem területi korrekciókat jelent, de méltó, emberi és magyar életminőséget minden nemzettagunknak a Kárpát-medencében - fogalmazott. Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy 2020-ban nem csak a hazatérés 96. évfordulójára és a száz éve történt nemzettragédiára emlékezünk; 2020 a nemzeti összetartozás éve. „Mert bár hóhéraink 1920-ban azzal a nem vagy csak alig titkolt szándékkal végezték el a mészárosmunkát, hogy Magyarország ezt nem éli túl, de tévedtek, és hála a Krepuskáknak, a Liptayiaknak, az Apponyiknak, a nemzetépítő magyaroknak, népünk elpusztíthatatlan élni akarásának, nemzetünk erősödik, akárcsak bennünk az öszszetartozás érzése” - mondta a képviselő. Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta Somoskőnek és Somoskőújfalunak, a határozat egy-egy díszpéldányát Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át a két évvel ezelőtti ünnepségen. A visszacsatolást 1999 óta ünnepük a hazatérés napjaként. Az oldalt MTI-információk alpján szerkesztette: Mózes László SZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSOK Fico kormánypártja nyerhet A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a jelenlegi kormánykoalíció legerősebb pártja nyerheti Szlovákiában a február végére kitűzött parlamenti választást, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista támogatottsága pedig nőtt-derül ki az MVK pénteken ismertetett közvélemény-kutató felméréséből. A február 5-10. között mintegy ezeregyszáz ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a február 29-ére kitűzött voksoláson kilenc politikai csoportosulás jutna be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba, ami egyel több, mint négy évvel ezelőtt. A várható részvételi arányt 57,4 százalékosra becsülik. Az MVK közvélemény-kutatásának eredményei szerint a Robert Fico vezette Smer-SD-t a megkérdezettek 21,6 százaléka választaná. Ez az eredmény 2-3 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi felmérésekben, ugyanakkor érezhető visszaesés a párt négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, amikor a voksok 28,28 százalékát sikerült megszereznie. Bár a mostani felmérés adatai szerint is kérdéses, hogy a márciusban megalakuló új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak, az utóbbi hetekben-hónapokban nőtt a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista támogatottsága. A mostani felmérés szerint 4,5 százalékon áll a lista, ami csaknem egy százalékponttal több, mint egy hónapja. A felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a másik, a Most-Híd szlovák-magyar párt támogatottsága viszont hosszú és rövid távon egyaránt csökkenő tendenciát mutat, most 3,3 százalékot mértek. A vonatkozó szlovákiai szabályozás szerint a pártok támogatottságát mutató új felméréseket a választást megelőző két hétben már nem lehet nyilvánosságra hozni. Ez a moratórium szombaton lépett életbe, vagyis a most nyilvánosságra hozott számok az utolsó adatok a voksolás előtt. Többpárti kormány alakulhat Szlovákiában A szlovák politikai élet széttöredezett, ezért a februári választást követően többpárti kormány alakulhat magyar részvétel nélkül - mondta Szabó Dávid József külpolitikai szakértő az M1 csatorna szombat esti műsorában. A szavazatokért sok alakulat verseng, de egyiknek sincs esélye többséget szerezni. A parlamentbe jutó pártokat mindez olyan kompromisszumra is kényszerítheti, amit ma még nem vállalnának föl a nyilvánosság előtt - tette hozzá. Szabó Dávid József szerint magyar képviselők várhatóan nem kerülnek a pozsonyi törvényhozásba. Mint mondta, a felvidéki magyarok szavazási hajlandósága sok éve alacsonyabb az országos átlagnál, körükben a Magyar Közösségi Összefogás támogatottsága is alig haladja meg az 50 százalékot. A nagyvárosi magyarok ráadásul szlovák pártra is hajlandók szavazni, a kistelepüléseken élők egy része pedig a szélsőséges nacionalistának tartott Marian Kotleba elől sem zárkózik el - mondta a szakértő. Bíróság elé áll Matteo Salvini Az olasz parlament felsőháza megszavazta a volt belügyminiszter, Matteo Salvini, az ellenzéki Liga és a jobbközép koalíció vezetője mentelmi jogának megvonását a szerdán tartott voksoláson. Salvini bejelentette, hogy kész bíróság elé állni az olaszországi határok védelméért. A kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Demokrata Párt (PD), az Élő Olaszország (IV) és a többi kisebb baloldali párt korábbi bejelentéseik szerint Matteo Salvini mentelmi jogának megvonására szavaztak. Ez önmagában elégnek ígérkezett a többség biztosításához. A jobbközép koalícióból a Hajrá Olaszország (FI) és az Olasz Testvérek (FdI) nemmel szavazott, a Liga szenátorai kivonultak az ülésteremből. A kormány tagjai távol maradtak. A végleges eredményt az esti órákban hozták nyilvánosságra: 152 szenátor a mentelmi jog megvonására szavazott, 76 ezt elutasította. Az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója fedélzetén érkezett 131 migráns tavaly július végén öt napig nem kapott engedélyt a partraszállásra, csak miután más EU-tagálamok vállalták befogadásukat. Az ügyészség szerint Salvini „túszul ejtette” a migránsokat, korlátozva személyi szabadságukat, visszaélt hivatali hatalmával, nemzetközi egyezményeket sértett meg. Matteo Salvini felszólalásában kijelentette, hogy kész a bíróság elé állni. Hangsúlyozta, hogy belügyminiszterként, olaszként és emberként is Olaszország határvédelmét és biztonságát tartotta szem előtt. „Nem loptam (...) a határokat védtem, és az alkotmány szerint Olaszország határainak és biztonságának védelme nem jog, hanem szent kötelesség” - hangoztatta a volt belügyminiszter. Kifejtette, hogy a migránsok azonnali és automatikus partraszállásának megakadályozásával Olaszországot, az olaszokat és az Olaszországban legálisan élő bevándorlókat védte meg az embercsempészektől. „Az olasz nép kizárólagos érdekében jártam el” - hangsúlyozta. Hozzátette, személyes döntése, hogy mentelmi jogáról lemondva bíróság előtt akarja tisztázni „egyszer és mindenkorra” a történteket. Megjegyezte, hogy a baloldal régi bevált módszerét alkalmazza, vagyis bírósági ügyekkel akarja „megsemmisíteni politikai ellenfeleit”. Azt mondta, ő soha nem küldené bíróság elé a baloldali politikusokat. A volt és jelenlegi miniszterelnök Giuseppe Contéhoz, valamint a Ligával egy ideig szövetséges M5S-hez intézve szavait Matteo Salvini hangsúlyozta, hogy a Ligára szavazó olaszok és a Ligával másfél évig kormányzó Conte és az M5S is jól tudta, hogy ő - választási ígérete szerint - mindent megtesz az embercsempészek, illegális bevándorlók megaltására a határok védelmével. Matteo Salvini elutasította a vádat, miszerint túszul ejtette a migránsokat: kiemelte, hogy az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója máltai felségvizeken sietett a migránscsoport segítségére, és a hajóról a betegek és a kiskorúak azonnal leszállhattak. A Gregoretti-ügyet a szicáiai Siracusa ügyészsége indította, ebben a Liga vezetőjét akár 15 év börtönbüntetésre ítélhetik. Ezzel egy időben az ügyészség az Open Arms hajó miatt is eljárást kezdeményezett a politikus ellen. A szenátus mentelmi bizottsága erről február 27-én hoz döntést. A Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajója tavaly nyáron tizenkilenc napot töltött a nyílt tengeren, 164 emberrel a fedélzetén. Matteo Salvini mentelmi jogának megvonása után a volt belügyminiszterrel szembeni eljárás a szicáiai Catania bíróságára kerül, amelynek meg kell erősítenie a vádakat. Korábban a cataniai ügyészség nem támogatta a Salvinivel szembeni vádemelést. Ha a Liga vezetőjét mégis bíróság elé állítják, ez Olaszországban többéves tárgyalássorozatot jelenthet. Matteo Salvini is azt mondta, biztos benne, hogy a Gregoretti-ügy el lesz napolva. Ennek ellenére, miután megvonták mentelmi jogát, más ügyészségek is eljárást kezdeményezhetnek Matteo Salvinivel szemben, nem kizárt, hogy ugyanezt teszik a civi szervezetek és az azonnali olaszországi partraszállástól megfosztott migránsok. Matteo Salvini mentelmi jogának megvonása megosztja az olasz politikát és a jogszakértőket is, mivel ez az első alkalom, hogy az ügyészség egy miniszterrel szemben azért akar vádat emelni, mivel kormánya politikáját képviselte. Giorgia Meloni a jobboldali Fdl párt elnöke „üldözésnek” nevezte a Matteo Salvinivel szembeni ügyészi fellépést, hangoztatva, hogy a volt belügyminiszter „munkáját végezte a határok védelmében”. A FI frakcióvezetője, Mariastella Gelmini „veszélyes precedensnek” nevezte az ügyet, hangsúlyozva: nehéz elhinni, hogy a miniszterelnök, Giuseppe Conte és az M5S vezetője, Luigi Di Maio nem osztotta a Gregorettivel kapcsolatos döntéseket. A szenátusi szavazással egy időben közölt felmérések szerint a Liga továbbra is a legnagyobb olasz pártnak számít, de a novemberben mért támogatottsága 32 százalékról 30 százalék alá süllyedt. Az olaszországi közösségi oldalakon szerdán az „én Salvinivel vagyok”-hashtag volt a legnépszerűbb. Matteo Salvini (középen) szelfizés közben FOTÓ: FACEBOOK /MATTEO SALVINI