Háromszék, 2020. február (32. évfolyam, 8908-8932. szám)

2020-02-17 / 8921. szám

KITEKINTŐ 2020. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ aromszeké 9 A hazatérés napjára emlékeztek Somoskőújfalun A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától való visszacsatolás 96. évfordulójára emlékeztek vasárnap a Nógrád megyei Somoskőújfalun. Somoskőújfalu és So­moskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket többéves tárgyalássorozat eredményeként. Krepuska Géza orvos­­professzor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására. Tóth László (független) polgármester a megemlékezésen felidézte, hogy nem osztozott mindenki az ünneplés örömé­ben. A csehszlovák hatóságok a február 15-i hivatalos átadás alkalmával megtil­tottak mindenfajta ünneplést, a magyar zászló kitűzését sem engedélyezték, de néhány nappal később a felszabadult Somoskőújfalu lakosai a falu közepén diadalkaput állítottak, a házakat pedig nemzeti zászlóval és fenyőgallyakkal dí­szítették fel - mondta. több ezer elcsatolt tele­pülés nem osztozhatott Somoskőújfalu és Somos­kő jóra fordult sorsában Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nóg­rád megyei közgyűlés elnöke azt mondta a rendezvényen: különösen jó a triano­ni centenárium évében felmutatni egy csodálatos történelmi eseményt, amely legalább Somoskőújfalun és Somoskőn felülírhatja „a száz évvel ezelőtti rettene­tes csonkolás okán érzett iszonyú fájdal­mat”, hozzátéve, hogy több ezer elcsatolt település nem osztozhatott Somoskőújfa­lu és Somoskő jóra fordult sorsában. Az elnök szólt arról, hogy van mentenivaló, tennivaló ma is az utódállamok terüle­tén. Hol édes anyanyelvünk szavait akar­ják elhallgattatni, hol tárgyi emlékeinket próbálják meg eltüntetni, temetőinket átírni, iskoláinkat korlátozni, de a meg­alkuvást nem tűrő, sokszor sziszifuszi­nak tűnő munka ma is meg fogja hozni a gyümölcsét. Úgy, mint 96 éve, igaz, ez nem területi korrekciókat jelent, de mél­tó, emberi és magyar életminőséget min­den nemzettagunknak a Kárpát-meden­cében - fogalmazott. Becsó Zsolt, a térség fideszes or­szággyűlési képviselője azt emelte ki, hogy 2020-ban nem csak a hazatérés 96. évfordulójára és a száz éve történt nem­zettragédiára emlékezünk; 2020 a nem­zeti összetartozás éve. „Mert bár hóhéra­ink 1920-ban azzal a nem vagy csak alig titkolt szándékkal végezték el a mészá­rosmunkát, hogy Magyarország ezt nem éli túl, de tévedtek, és hála a Krepuskák­­nak, a Liptayiaknak, az Apponyiknak, a nemzetépítő magyaroknak, népünk el­pusztíthatatlan élni akarásának, nemze­tünk erősödik, akárcsak bennünk az ösz­­szetartozás érzése” - mondta a képviselő. Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta Somoskőnek és Somoskőújfalunak, a határozat egy-egy díszpéldányát Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át a két évvel ezelőtti ünnepségen. A vissza­csatolást 1999 óta ünnepük a hazatérés napjaként. Az oldalt MTI-információk alpján szerkesztette: Mózes László SZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSOK Fico kormánypártja nyerhet A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a jelenlegi kormányko­alíció legerősebb pártja nyerheti Szlovákiában a február végére kitűzött parla­menti választást, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista támogatottsága pedig nőtt-derül ki az MVK pénteken ismertetett közvélemény-kutató felméréséből. A február 5-10. között mintegy ezeregy­száz ember megkérdezésével végzett fel­mérés szerint a február 29-ére kitűzött voksoláson kilenc politikai csoportosu­lás jutna be a 150 fős pozsonyi törvény­­hozásba, ami egyel több, mint négy évvel ezelőtt. A várható részvételi arányt 57,4 százalékosra becsülik. Az MVK közvéle­mény-kutatásának eredményei szerint a Robert Fico vezette Smer-SD-t a meg­kérdezettek 21,6 százaléka választaná. Ez az eredmény 2-3 százalékponttal ma­gasabb, mint a legutóbbi felmérésekben, ugyanakkor érezhető visszaesés a párt négy évvel ezelőtti eredményéhez ké­pest, amikor a voksok 28,28 százalékát sikerült megszereznie. Bár a mostani felmérés adatai szerint is kérdéses, hogy a márciusban megala­kuló új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak, az utóbbi hetekben-hónapokban nőtt a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) né­ven indított közös magyar lista támoga­tottsága. A mostani felmérés szerint 4,5 százalékon áll a lista, ami csaknem egy százalékponttal több, mint egy hónapja. A felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező pártok kö­zül a másik, a Most-Híd szlovák-magyar párt támogatottsága viszont hosszú és rö­vid távon egyaránt csökkenő tendenciát mutat, most 3,3 százalékot mértek. A vo­natkozó szlovákiai szabályozás szerint a pártok támogatottságát mutató új felmé­réseket a választást megelőző két hétben már nem lehet nyilvánosságra hozni. Ez a moratórium szombaton lépett életbe, vagyis a most nyilvánosságra hozott szá­mok az utolsó adatok a voksolás előtt. Többpárti kormány alakulhat Szlovákiában A szlovák politikai élet széttöredezett, ezért a februári választást követően többpárti kormány alakulhat magyar részvétel nélkül - mondta Szabó Dávid József külpolitikai szakértő az M1 csa­torna szombat esti műsorában. A szavazatokért sok alakulat ver­seng, de egyiknek sincs esélye többsé­get szerezni. A parlamentbe jutó párto­kat mindez olyan kompromisszumra is kényszerítheti, amit ma még nem vál­lalnának föl a nyilvánosság előtt - tette hozzá. Szabó Dávid József szerint ma­gyar képviselők várhatóan nem kerül­nek a pozsonyi törvényhozásba. Mint mondta, a felvidéki magyarok szavazá­si hajlandósága sok éve alacsonyabb az országos átlagnál, körükben a Magyar Közösségi Összefogás támogatottsága is alig haladja meg az 50 százalékot. A nagyvárosi magyarok ráadásul szlovák pártra is hajlandók szavazni, a kistele­püléseken élők egy része pedig a szél­sőséges nacionalistának tartott Marian Kotleba elől sem zárkózik el - mondta a szakértő. Bíróság elé áll Matteo Salvini Az olasz parlament felsőháza megszavazta a volt belügyminiszter, Matteo Salvini, az ellenzéki Liga és a jobbközép koalíció vezetője mentelmi jogának megvonását a szerdán tartott voksoláson. Salvini bejelentette, hogy kész bíróság elé állni az olaszországi határok védelméért. A kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Demokrata Párt (PD), az Élő Olasz­ország (IV) és a többi kisebb baloldali párt korábbi bejelentéseik szerint Matteo Salvini mentelmi jogának megvonására szavaztak. Ez önmagában elégnek ígérke­zett a többség biztosításához. A jobbközép koalícióból a Hajrá Olaszország (FI) és az Olasz Testvérek (FdI) nemmel szavazott, a Liga szenátorai kivonultak az ülésterem­ből. A kormány tagjai távol maradtak. A végleges eredményt az esti órákban hoz­ták nyilvánosságra: 152 szenátor a men­telmi jog megvonására szavazott, 76 ezt elutasította. Az olasz parti őrség Gregoretti nevű ha­jója fedélzetén érkezett 131 migráns tavaly július végén öt napig nem kapott engedélyt a partraszállásra, csak miután más EU-tag­­álamok vállalták befogadásukat. Az ügyészség szerint Salvini „túszul ejtette” a migránsokat, korlátozva személyi sza­badságukat, visszaélt hivatali hatalmával, nemzetközi egyezményeket sértett meg. Matteo Salvini felszólalásában kijelen­tette, hogy kész a bíróság elé állni. Hang­súlyozta, hogy belügyminiszterként, olaszként és emberként is Olaszország ha­tárvédelmét és biztonságát tartotta szem előtt. „Nem loptam (...) a határokat védtem, és az alkotmány szerint Olaszország ha­tárainak és biztonságának védelme nem jog, hanem szent kötelesség” - hangoztat­ta a volt belügyminiszter. Kifejtette, hogy a migránsok azonnali és automatikus partraszállásának megakadályozásával Olaszországot, az olaszokat és az Olasz­országban legálisan élő bevándorlókat védte meg az embercsempészektől. „Az olasz nép kizárólagos érdekében jártam el” - hangsúlyozta. Hozzátette, személyes döntése, hogy mentelmi jogáról lemondva bíróság előtt akarja tisztázni „egyszer és mindenkorra” a történteket. Megjegyezte, hogy a baloldal régi bevált módszerét al­kalmazza, vagyis bírósági ügyekkel akar­ja „megsemmisíteni politikai ellenfeleit”. Azt mondta, ő soha nem küldené bíróság elé a baloldali politikusokat. A volt és jelenlegi miniszterelnök Giu­seppe Contéhoz, valamint a Ligával egy ideig szövetséges M5S-hez intézve szavait Matteo Salvini hangsúlyozta, hogy a Li­gára szavazó olaszok és a Ligával másfél évig kormányzó Conte és az M5S is jól tudta, hogy ő - választási ígérete szerint - mindent megtesz az embercsempészek, illegális bevándorlók megal­tására a ha­tárok védelmével. Matteo Salvini eluta­sította a vádat, miszerint túszul ejtette a migránsokat: kiemelte, hogy az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója máltai felségvizeken sietett a migránscsoport se­gítségére, és a hajóról a betegek és a kisko­rúak azonnal leszállhattak. A Gregoretti-ügyet a szicáiai Siracusa ügyészsége indította, ebben a Liga vezető­jét akár 15 év börtönbüntetésre ítélhetik. Ezzel egy időben az ügyészség az Open Arms hajó miatt is eljárást kezdeménye­zett a politikus ellen. A szenátus men­telmi bizottsága erről február 27-én hoz döntést. A Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajója tavaly nyáron tizen­kilenc napot töltött a nyílt tengeren, 164 emberrel a fedélzetén. Matteo Salvini mentelmi jogának meg­vonása után a volt belügyminiszterrel szembeni eljárás a szicáiai Catania bírósá­gára kerül, amelynek meg kell erősítenie a vádakat. Korábban a cataniai ügyészség nem támogatta a Salvinivel szembeni vá­demelést. Ha a Liga vezetőjét mégis bíró­ság elé állítják, ez Olaszországban több­éves tárgyalássorozatot jelenthet. Matteo Salvini is azt mondta, biztos benne, hogy a Gregoretti-ügy el lesz napolva. Ennek el­lenére, miután megvonták mentelmi jogát, más ügyészségek is eljárást kezdeményez­hetnek Matteo Salvinivel szemben, nem kizárt, hogy ugyanezt teszik a civi szerve­zetek és az azonnali olaszországi partra­szállástól megfosztott migránsok. Matteo Salvini mentelmi jogának megvonása megosztja az olasz politikát és a jogszakértőket is, mivel ez az első alka­lom, hogy az ügyészség egy miniszterrel szemben azért akar vádat emelni, mivel kormánya politikáját képviselte. Giorgia Meloni a jobboldali Fdl párt elnöke „üldö­zésnek” nevezte a Matteo Salvinivel szem­beni ügyészi fellépést, hangoztatva, hogy a volt belügyminiszter „munkáját végezte a határok védelmében”. A FI frakcióveze­tője, Mariastella Gelmini „veszélyes pre­cedensnek” nevezte az ügyet, hangsúlyoz­va: nehéz elhinni, hogy a miniszterelnök, Giuseppe Conte és az M5S vezetője, Luigi Di Maio nem osztotta a Gregorettivel kap­csolatos döntéseket. A szenátusi szavazással egy időben közölt felmérések szerint a Liga továbbra is a legnagyobb olasz pártnak számít, de a novemberben mért támogatottsága 32 százalékról 30 százalék alá süllyedt. Az olaszországi közösségi oldalakon szerdán az „én Salvinivel vagyok”-hashtag volt a legnépszerűbb. Matteo Salvini (középen) szelfizés közben FOTÓ: FACEBOOK /MATTEO SALVINI

Next