Háromszék, 2020. május (32. évfolyam, 8979-8999. szám)
2020-05-14 / 8988. szám
BELFÖLD 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Háromszék _5 SZÜKSÉGÁLLAPOT UTÁN VÉSZHELYZET Alkotmányos a kormányrendelet Nem sérti az alaptörvényt az a 2004-ben hozott sürgősségi kormányrendelet, amelynek alapján a hatóságok - a szükségállapot csütörtöki lejárta után - meg akarják hirdetni a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány elleni védekezésben - állapította meg az alkotmánybíróság. A testület tegnapi határozatában elutasította az ombudsman óvását, egyúttal felhívta a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire. Az alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette, hogy - amennyiben az államfő nem hosszabbítja meg a szükségállapotot - péntektől a hatóságoknak legalább három napig semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A kormány ugyanis csak hétfőn fogadta el és terjesztette a parlament elé azt a törvénytervezetet, amelyben a koronavírus-járvány megfékezése érdekében a vészhelyzet idején bevezethető óvintézkedéseket részletezi. A polgárok szabadságjogait ideiglenesen korlátozó törvény így leghamarabb jövő héten léphet hatályba, akkor is, ha szerda estig megkapja a parlament alsóházának a jóváhagyását, a jogszabály kihirdetése előtt ugyanis legalább két napot kell biztosítani arra, hogy a törvényhozók - ha szükségesnek tartják - alkotmányossági normakontrollt kérjenek, de kihirdetése után is csak a közlönyben való publikálása után három nappal lép hatályba. Az alkotmánybíróság döntése nyomán semmi sem akadályozza meg a vészhelyzet kihirdetését közvetlenül a csütörtökön éjfélkor lejáró rendkívüli állapot után, de a megszorító intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyílik lehetősége, ha megkapja rá a törvényi felhatalmazást a parlamenttől, és az hatályba is lép. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint Klaus Iohannis államelnöknek be kell ismernie saját és kormánya kudarcát a szükségállapotból való kilépés időzítését illetően, és vállalnia kell a felelősséget, függetlenül attól, hogy ez esetleg a párt megítélésének romlásával járhat. „A szükségállapot senki által nem kívánt három napos meghosszabbítása, amit egyes jobboldali közéleti személyiségek felvetettek, gyakorlatilag a jelenlegi kormány által teremtett adminisztratív káosz beismerése lenne” - áll az SZDP Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A szociáldemokraták szerint még súlyosabb az, ahogyan az államelnök teljességgel kerüli a szabályozások hatályán kívül eső három nap - a szükségállapot vége és a vészhelyzet hatályba lépése közötti időszak - témáját. Az iskolai felkészítő szabályozása Az új koronavírussal való megfertőződés elkerülése érdekében intézkedéscsomagot dolgozott ki a tanügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium azok számára, akiknek a képességfelmérő vizsga, illetve az érettségi okán jelen kell lenniük az iskolákban. Az intézkedés a nyolcadik osztályosokat, a végzősöket, illetve a felkészítésben és vizsgáztatásban részt vevő tanárokat és személyzetet érinti. A Nelu Tataru egészségügyi miniszter és Monica Anisie tanügyminiszter által közösen jegyzett rendelet értelmében minden oktatási intézmény vezetőségének öt napon belül ki kell dolgoznia az előkészítő órák menetét, a diákok, tanárok, személyzet ki- és bejárási szabályzatát, az épület fertőtlenítésének módját. A rendelet előírja, hogy a tanfelügyelőségek együttműködnek a közegészségügyi igazgatóságokkal a fertőzésveszély leküzdése érdekében: ellenőrzik, hogy az oktatási intézmények betartják-e a higiéniai utasításokat, és egy-egy orvos vagy asszisztens segítségével minden iskolában napi szintű járványtani szűrést végeznek. Az oktatási tevékenységek alatt végig jelen lesz egy egészségügyi dolgozó az iskolában. Ő méri meg a tanárok, a személyzet és a tanulók testhőmérsékletét. Ha ez meghaladja a 37 fokot, az illető nem léphet be az épületbe. A betegnek tűnő személyeket a családorvoshoz irányítják a diagnózis megállapítása végett. Arról, hogy a tanuló részt vegyen-e az előkészítő órákon, a szülők hozzák meg a döntést, miután megtörtént a diák és a diák családtagjainak kockázati besorolása. A diákokat egy tanár várja az iskola bejáratánál, elkíséri őket a tanterembe, majd az előkészítő lejártával a kijáratig kíséri őket. A belépéskor biztosítani kell a védelemhez szükséges eszközöket, úgymint fertőtlenített lábtörlőt, maszkot, kézfertőtlenítőt, és az iskolában szappan, papírtörölköző, kézfertőtlenítővel töltött adagoló áll majd a gyerekek és felnőttek rendelkezésére. Mindenkinek, aki részt vesz az iskolai tevékenységben, maszkot kell viselnie, és gyakran kell kezet mosnia. Egy tanteremben maximum tíz tanuló lehet jelen, egymástól kétméteres távolságot tartva, maszkban. A szóban forgó időszakban (június 2-12.) a fizikai jelenlétet feltételező iskolai tevékenységek nem lehetnek hosszabbak 3 óránál a felsős (líceumi) diákok, és 2 óránál a nyolcadikosok számára. Amennyiben az előkészítő órák két váltásban zajlanak, a két váltás között legalább két óra szünetet kell tartani, ez alatt a helyiséget fertőtlenítik és kiszellőztetik. KELEMEN UTOLÉRTE CIOLACOT. A közvélemény-kutatók szükségállapot idején is dolgoznak, legutóbb a Társadalmi Kutatások Irodája végzett egy felmérést a polgárok választási preferenciáit illetően. Ebből többek közt kiderül, hogy a szavazatok egyharmadát az önkormányzati és a parlamenti választásokon is a Nemzeti Liberális Párt kapná meg, egynegyedét a Szociáldemokrata Párt. A politikusok, közéleti személyiségek népszerűségi listáját továbbra is Klaus Iohannis vezeti, őt követi Margit hercegnő, Mihály egykori király leánya, majd Traian Basescu volt államfő, Dacian Cioloș volt kormányfő és Gabiela Firea bukaresti főpolgármester. Ludovic Orbán csak a rangsor hatodik helyéig tudta felküzdeni magát (érdekes, hogy a megkérdezettek három százaléka nem is hallott róla!), a szocdemek önjelölt vezére, Marcel Ciolacu 16 százalékos bizalmi indexnek örvendhet, őt azonban szorosan követi Kelemen Hunor 15 százalékkal. (Agerpres) GORDIUSZI CSOMÓ: Nehéz ügynek bizonyult az ortodox egyház számára, hogy a hatóságok megszabták: a koronavírus-járvány miatt csak egyszer használatos kanállal áldoztathatnak. A dolgot egyelőre úgy oldották meg, hogy a liturgia keretében történő közös áldoztatást meg nem határozott ideig felfüggesztik, közben egyeztetnek más országok ortodox egyházaival. Nehogy már a világi hatóságok mondják meg, mit csináljanak, mikor eddig ők diktáltak a világiaknak! (MTI) SZAKÉRTELEM HIÁNYA VAGY SIETSÉG? Tegnap a képviselőház elkezdte a szavazást a vészhelyzetre vonatkozó törvényről, és ahogy az illik, a szöveget előbb az illetékes bizottságok vizsgálták át árgus szemekkel. Aztán a plénum elé került. Aztán viszsza a bizottságokhoz. Merthogy azok egy kicsit hozzányúltak a szöveghez: töröltek belőle egy cikkelyt, amely meghatározza a hatóságok által a vészhelyzetben hozandó intézkedéseket. Azt viszont benne hagyták, hogy az intézkedések áthágóira milyen büntetés szabható ki. Magyarán: nem létező kihágások miatt szabtak ki büntetéseket. A hibát végül gyorsan helyrehozták, bár bocsánatot utólag senki nem kért a sietségért (vagy szakértelem hiányáért). (Főtér) HIRSALÁTA KORONAVÍRUS HÁROMSZÉKEN A kilencedik áldozat A stratégiai kommunikációs törzs (SKT) tegnapi jelentése szerint Kovászna megyében elhunyt egy koronavírussal fertőzött személy: a hivatalos információk szerint a 77 éves asszonynál május 11-én állapították meg a kórt, és május 12-én hunyt el. Az SKT három újabb fertőzöttről is tájékoztat, ezek szerint Háromszéken immár 225-re emelkedett a betegek száma. A Kovászna megyei prefektúra tájékoztatása szerint ugyanakkor 156-an gyógyultak meg eddig a megyében a betegségből. Országos szinten az elmúlt huszonnégy órában 224 új esetet jelentettek, a járvány így már 16 002 személyre terjedt ki. Az áldozatok száma elérte az 1016- ot. A koronavírus-fertőzöttek közül 7961-et gyógyultnak nyilvánítottak, közel háromszázzal többet, mint egy nappal korábban, és ezáltal csaknem elérte az 50 százalékot a gyógyultaknak a beazonosított fertőzöttekhez viszonyított aránya. Csökkenőben az intenzívosztályon kezelt páciensek száma, jelenleg 228 személy van súlyos állapotban. Az országban intézményes karanténban 14 313-an, otthoni elkülönítésben 18 980-an tartózkodnak. A hatóságok azt remélik, hogy Románia túljutott a járvány tetőpontján, a napi új esetek száma ugyanis immár negyedik napja sorozatosan 250 alatt marad, pedig az új fertőzések száma csaknem egy hónapon keresztül többnyire meghaladta a napi háromszázat. A nyilvántartott aktív esetek MTI- és Agerpres-hírek alapján szerkesztette: Váry O. Péter száma, amely az utóbbi hetekben 7500 körül stabilizálódott, az utóbbi napokban már lassú csökkenő tendenciát mutatott, a legfrissebb jelentés szerint pedig tegnap 7025-re csökkent. A Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ jelentéséből az derül ki, hogy a koronavírus halálos áldozatai 89,3 százalékának legalább még egy másik betegsége is volt, ami csökkentette a túlélés esélyeit. A jelentés szerint május 4-e és 10-e között a koronavírusos esetek 37,5 százalékát Neamţ, Suceava, Bákó, Galac megyében, illetve Bukarestben jegyezték, a halálesetek 38 százaléka Galac, Szeben, Suceava, Maros megyében és Bukarestben következett be. Az összesítés arra is kitér, hogy minden hetedik fertőzött egészségügyi alkalmazott. Az elhalálozások 76,6 százaléka a 60 év fölötti diagnosztizált betegek sorában következett be. A koronavírusos halottak 60,8 százaléka férfi. ■ RÖVIDEN ■ Csíky András életműdíja Az idén Csíky András kolozsvári színművész, a 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színházi alkotója, színházalapító, színészpedagógus kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Csíky András 1930. augusztus 25-én született Székelyudvarhelyen. A kolozsvári Szentgyörgyi István Művészeti Intézet színész szakán 1953- ban diplomázott. A pályát a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának alapító tagjaként kezdte, ahol igazgató is volt. 1956 és 1977 között a Szatmári Állami Színház, majd Szatmári Északi Színház színésze (1960-1969 között igazgatója is), 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. 1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója, éveken át a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára. Szabadnap szülőknek Döntő házként elfogadta a képviselőház a kormány 2020/41-es sürgősségi rendeletét, amely kimondja, hogy a szülők szabadnapokat vehetnek ki gyerekeik felügyeletére a szükségállapot lejárta után is. A minden frakció által támogatott és ellenszavazat nélkül elfogadott tervezet kiterjeszti az eredeti jogszabály hatályát a vakációkra is, amennyiben a szünidő alatt szükségállapot van érvényben. Az intézkedés a 12 évnél kisebb, óvodába vagy iskolába járó gyerekek szüleire, valamint a 26 év alatti, fogyatékkal élő, valamely oktatási intézménybe járó fiatalok szüleire érvényes. Maradnak a választottak Módosításokkal elfogadta a képviselőház a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A jogszabály értelmében a szükségállapot feloldását követő legtöbb hat hónapra hosszabbítható meg a helyi választott tisztségviselők megbízatása. A törvény előírja még, hogy a 2020-as helyhatósági választások dátumát a parlament szabja meg organikus törvénnyel, legkevesebb 75 nappal a voksolás tervezett időpontja előtt. Újabb határidő Június 30-áig meghosszabbította a pénzügyminisztérium a határidőt, ameddig a természetes személyek felajánlhatják a 2019- es jövedelemadójuk legtöbb 3,5 százalékát civil szervezeteknek, más nonprofit szervezeteknek, egyházaknak, és ugyanezen időpontig lehet benyújtani az egységes nyilatkozatot is. Az adó egy részének átirányítására vonatkozó 203-as, valamint az egységes nyilatkozat leadási határideje eredetileg március 15-e volt, amelyet előbb május 25-ére, most pedig június 30-ára terjesztettek ki.