Háromszék, 2020. május (32. évfolyam, 8979-8999. szám)

2020-05-14 / 8988. szám

BELFÖLD 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Háromszék _5 SZÜKSÉGÁLLAPOT UTÁN VÉSZHELYZET Alkotmányos a kormányrendelet Nem sérti az alaptörvényt az a 2004-ben hozott sürgősségi kormányrendelet, amelynek alapján a hatóságok - a szükségállapot csütörtöki lejárta után - meg akarják hirdetni a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány elleni védekezésben - állapította meg az alkotmánybíróság.­­ A testület tegnapi határozatában elutasította az ombudsman óvá­sát, egyúttal felhívta a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az ál­lam más intézményeire. Az alkotmánybíróság dön­tése egyértelművé tette, hogy - amennyiben az államfő nem hosszabbítja meg a szükség­­állapotot - péntektől a hatósá­goknak legalább három napig semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijá­rást és gyülekezést a fertőzés­­veszély csökkentése érdekében. A kormány ugyanis csak hétfőn fogadta el és terjesztette a parla­ment elé azt a törvénytervezetet, amelyben a koronavírus-jár­vány megfékezése érdekében a vészhelyzet idején bevezethető óvintézkedéseket részletezi. A polgárok szabadságjogait ide­iglenesen korlátozó törvény így leghamarabb jövő héten léphet hatályba, akkor is, ha szerda estig megkapja a parlament alsóházának a jóváhagyását, a jogszabály kihirdetése előtt ugyanis legalább két napot kell biztosítani arra, hogy a törvény­hozók - ha szükségesnek tartják - alkotmányossági normakont­rollt kérjenek, de kihirdetése után is csak a közlönyben való publikálása után három nappal lép hatályba. Az alkotmánybíróság dön­tése nyomán semmi sem aka­dályozza meg a vészhelyzet kihirdetését közvetlenül a csü­törtökön éjfélkor lejáró rendkí­vüli állapot után, de a megszo­rító intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyí­lik lehetősége, ha megkapja rá a törvényi felhatalmazást a parla­menttől, és az hatályba is lép. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint Klaus Iohannis államelnöknek be kell ismernie saját és kormánya kudarcát a szükségállapotból való kilépés időzítését illetően, és vállalnia kell a felelősséget, függetlenül attól, hogy ez esetleg a párt meg­ítélésének romlásával járhat. „A szükségállapot senki által nem kívánt három napos meg­hosszabbítása, amit egyes jobb­oldali közéleti személyiségek felvetettek, gyakorlatilag a je­lenlegi kormány által teremtett adminisztratív káosz beisme­rése lenne” - áll az SZDP Face­­book-oldalán közzétett bejegy­zésben. A szociáldemokraták szerint még súlyosabb az, aho­gyan az államelnök teljességgel kerüli a szabályozások hatályán kívül eső három nap - a szük­ségállapot vége és a vészhelyzet hatályba lépése közötti időszak - témáját. Az iskolai felkészítő szabályozása Az új koronavírussal való megfertőződés elkerülése érdekében intézkedéscsomagot dolgozott ki a tanügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium azok számára, akiknek a képesség­felmérő vizsga, illetve az érettségi okán jelen kell lenniük az is­kolákban. Az intézkedés a nyolcadik osztályosokat, a végzősöket, illetve a felkészítésben és vizsgáztatásban részt vevő tanárokat és személyzetet érinti. A Nelu Tataru egészségügyi mi­niszter és Monica Anisie tanügy­­miniszter által közösen jegyzett rendelet értelmében minden ok­tatási intézmény vezetőségének öt napon belül ki kell dolgoznia az előkészítő órák menetét, a di­ákok, tanárok, személyzet ki- és bejárási szabályzatát, az épület fertőtlenítésének módját. A ren­delet előírja, hogy a tanfelügye­lőségek együttműködnek a köz­egészségügyi igazgatóságokkal a fertőzésveszély leküzdése ér­dekében: ellenőrzik, hogy az ok­tatási intézmények betartják-e a higiéniai utasításokat, és egy-egy orvos vagy asszisztens segítségé­vel minden iskolában napi szintű járványtani szűrést végeznek. Az oktatási tevékenységek alatt végig jelen lesz egy egészségügyi dolgozó az iskolában. Ő méri meg a tanárok, a személyzet és a tanu­lók testhőmérsékletét. Ha ez meg­haladja a 37 fokot, az illető nem léphet be az épületbe. A betegnek tűnő személyeket a családorvos­hoz irányítják a diagnózis megál­lapítása végett. Arról, hogy a tanuló részt vegyen-e az előkészítő órákon, a szülők hozzák meg a döntést, miután megtörtént a diák és a diák családtagjainak kockázati besorolása. A diákokat egy tanár várja az iskola bejáratánál, elkíséri őket a tanterembe, majd az előkészítő lejártával a kijáratig kíséri őket. A belépéskor biztosítani kell a vé­delemhez szükséges eszközöket, úgymint fertőtlenített lábtörlőt, maszkot, kézfertőtlenítőt, és az iskolában szappan, papírtöröl­köző, kézfertőtlenítővel töltött adagoló áll majd a gyerekek és felnőttek rendelkezésére. Mindenkinek, aki részt vesz az iskolai tevékenységben, masz­kot kell viselnie, és gyakran kell kezet mosnia. Egy tanteremben maximum tíz tanuló lehet jelen, egymástól kétméteres távolságot tartva, maszkban. A szóban forgó időszakban (június 2-12.) a fizikai jelenlétet feltételező iskolai tevékenysé­gek nem lehetnek hosszabbak 3 óránál a felsős (líceumi) diákok, és 2 óránál a nyolcadikosok szá­mára. Amennyiben az előkészí­tő órák két váltásban zajlanak, a két váltás között legalább két óra szünetet kell tartani, ez alatt a helyiséget fertőtlenítik és ki­szellőztetik. KELEMEN UTOLÉRTE CIOLACOT. A közvélemény-kutatók szük­ségállapot idején is dolgoznak, legutóbb a Társadalmi Kutatások Irodája végzett egy felmérést a polgárok választási preferenci­áit illetően. Ebből többek közt kiderül, hogy a szavazatok egy­­harmadát az önkormányzati és a parlamenti választásokon is a Nemzeti Liberális Párt kapná meg, egynegyedét a Szociálde­mokrata Párt. A politikusok, közéleti személyiségek népsze­rűségi listáját továbbra is Klaus Iohannis vezeti, őt követi Margit hercegnő, Mihály egykori király leánya, majd Traian Basescu volt államfő, Dacian Cioloș volt kor­mányfő és Gabiela Firea bukares­ti főpolgármester. Ludovic Orbán csak a rangsor hatodik helyéig tudta felküzdeni magát (érdekes, hogy a megkérdezettek három százaléka nem is hallott róla!), a szocdemek önjelölt vezére, Mar­cel Ciolacu 16 százalékos bizalmi indexnek örvendhet, őt azonban szorosan követi Kelemen Hunor 15 százalékkal. (Agerpres) GORDIUSZI CSOMÓ: Nehéz ügy­nek bizonyult az ortodox egyház számára, hogy a hatóságok meg­szabták: a koronavírus-járvány miatt csak egyszer használatos kanállal áldoztathatnak. A dol­got egyelőre úgy oldották meg, hogy a liturgia keretében történő közös áldoztatást meg nem hatá­rozott ideig felfüggesztik, közben egyeztetnek más országok orto­dox egyházaival. Nehogy már a világi hatóságok mondják meg, mit csináljanak, mikor eddig ők diktáltak a világiaknak! (MTI) SZAKÉRTELEM HIÁNYA VAGY SIETSÉG? Tegnap a képviselőház elkezdte a szavazást a vészhely­zetre vonatkozó törvényről, és ahogy az illik, a szöveget előbb az illetékes bizottságok vizsgál­ták át árgus szemekkel. Aztán a plénum elé került. Aztán visz­­sza a bizottságokhoz. Merthogy azok egy kicsit hozzányúltak a szöveghez: töröltek belőle egy cikkelyt, amely meghatározza a hatóságok által a vészhelyzet­ben hozandó intézkedéseket. Azt viszont benne hagyták, hogy az intézkedések áthágóira milyen büntetés szabható ki. Magya­rán: nem létező kihágások miatt szabtak ki büntetéseket. A hibát végül gyorsan helyrehozták, bár bocsánatot utólag senki nem kért a sietségért (vagy szakérte­lem hiányáért). (Főtér) HIRSALÁTA KORONAVÍRUS HÁROMSZÉKEN A kilencedik áldozat A stratégiai kommunikációs törzs (SKT) tegnapi jelentése szerint Kovászna megyében elhunyt egy koronavírussal fertőzött sze­mély: a hivatalos információk szerint a 77 éves asszonynál május 11-én állapították meg a kórt, és május 12-én hunyt el. Az SKT há­rom újabb fertőzöttről is tájékoztat, ezek szerint Háromszéken immár 225-re emelkedett a betegek száma. A Kovászna megyei prefektúra tájékoztatása szerint ugyanakkor 156-an gyógyultak meg eddig a megyében a betegségből. Országos szinten az elmúlt hu­szonnégy órában 224 új esetet jelentettek, a járvány így már 16 002 személyre terjedt ki. Az áldozatok száma elérte az 1016- ot. A koronavírus-fertőzöttek közül 7961-et gyógyultnak nyil­vánítottak, közel háromszázzal többet, mint egy nappal koráb­ban, és ezáltal csaknem elérte az 50 százalékot a gyógyultak­­nak a beazonosított fertőzöt­tekhez viszonyított aránya. Csökkenőben az intenzívosz­tályon kezelt páciensek szá­ma, jelenleg 228 személy van súlyos állapotban. Az ország­ban intézményes karanténban 14 313-an, otthoni elkülönítés­ben 18 980-an tartózkodnak. A hatóságok azt remélik, hogy Románia túljutott a jár­vány tetőpontján, a napi új ese­tek száma ugyanis immár ne­gyedik napja sorozatosan 250 alatt marad, pedig az új fertő­zések száma csaknem egy hó­napon keresztül többnyire meg­haladta a napi háromszázat. A nyilvántartott aktív esetek MTI- és Agerpres-hírek alapján szerkesztette: Váry O. Péter száma, amely az utóbbi hetek­ben 7500 körül stabilizálódott, az utóbbi napokban már lassú csökkenő tendenciát mutatott, a legfrissebb jelentés szerint pe­dig tegnap 7025-re csökkent. A Fertőző Betegségeket El­lenőrző és Felügyelő Országos Központ jelentéséből az derül ki, hogy a koronavírus halálos áldozatai 89,3 százalékának legalább még egy másik beteg­sége is volt, ami csökkentette a túlélés esélyeit. A jelentés sze­rint május 4-e és 10-e között a koronavírusos esetek 37,5 szá­zalékát Neamţ, Suceava, Bákó, Galac megyében, illetve Buka­restben jegyezték, a halálese­tek 38 százaléka Galac, Szeben, Suceava, Maros megyében és Bukarestben következett be. Az összesítés arra is kitér, hogy minden hetedik fertőzött egészségügyi alkalmazott. Az elhalálozások 76,6 százaléka a 60 év fölötti diagnosztizált be­tegek sorában következett be. A koronavírusos halottak 60,8 százaléka férfi. ■ RÖVIDEN ■ Csíky András életműdíja Az idén Csíky András kolozs­vári színművész, a 20. század második felének egyik leg­markánsabb erdélyi magyar színházi alkotója, színházala­pító, színészpedagógus kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Csíky András 1930. augusztus 25-én született Szé­kelyudvarhelyen. A kolozsvári Szentgyörgyi István Művészeti Intézet színész szakán 1953- ban diplomázott. A pályát a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának alapító tagjaként kezdte, ahol igazga­tó is volt. 1956 és 1977 között a Szatmári Állami Színház, majd Szatmári Északi Színház színésze (1960-1969 között igazgatója is), 1977-től a Ko­lozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. 1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindí­­tója, éveken át a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára. Szabadnap szülőknek Döntő házként elfogadta a kép­viselőház a kormány 2020/41-es sürgősségi rendeletét, amely ki­mondja, hogy a szülők szabad­napokat vehetnek ki gyerekeik felügyeletére a szükségállapot lejárta után is. A minden frakció által támogatott és ellenszava­zat nélkül elfogadott tervezet kiterjeszti az eredeti jogsza­bály hatályát a vakációkra is, amennyiben a szünidő alatt szükségállapot van érvényben. Az intézkedés a 12 évnél kisebb, óvodába vagy iskolába járó gyerekek szüleire, valamint a 26 év alatti, fogyatékkal élő, vala­mely oktatási intézménybe járó fiatalok szüleire érvényes. Maradnak a választottak Módosításokkal elfogadta a képviselőház a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A jogszabály értelmében a szük­ségállapot feloldását követő legtöbb hat hónapra hosszab­bítható meg a helyi választott tisztségviselők megbízatása. A törvény előírja még, hogy a 2020-as helyhatósági választá­sok dátumát a parlament szabja meg organikus törvénnyel, leg­kevesebb 75 nappal a voksolás tervezett időpontja előtt. Újabb határidő Június 30-áig meghosszabbítot­ta a pénzügyminisztérium a ha­táridőt, ameddig a természetes személyek felajánlhatják a 2019- es jövedelemadójuk legtöbb 3,5 százalékát civil szervezeteknek, más nonprofit szervezeteknek, egyházaknak, és ugyanezen időpontig lehet benyújtani az egységes nyilatkozatot is. Az adó egy részének átirányítására vonatkozó 203-as, valamint az egységes nyilatkozat leadási határideje eredetileg március 15-e volt, amelyet előbb május 25-ére, most pedig június 30-ára terjesztettek ki.

Next