Háromszék, 2020. június (32. évfolyam, 9000-9020. szám)

2020-06-24 / 9016. szám

FALUVILÁG_________________________________2020.június 14.,szerda_________________Háromszék __ KISGYÖRGY ZOLTÁN Fotosmartonos példát mutat A földnek itt beszéde van 1 A Fotosmartonos a Falkanyír nevű helytől déli irányban terül el. A régi helynév, a Falkanyír etimológiai szem­pontból is különleges. Eredetére van magyarázatuk a szakembereknek, de a faluban élőknek is: egy Falka Gergely nevű személyhez kötik, feltételezzük, hogy jogosan, hiszen a Falka család már az első háromszéki összeírások alkalmával Fotósban élt. Régi-régi térképeinket lassan újak váltják, ame­lyeken csak fonetikus átírásban jelen­nek meg majd a magyar helynevek. Szép és régi helyneveinket a román katonai térképek helynevei cserélték/ cserélik fel. Az itt véglegesen megtele­pített székelység megőrizte-átvette az itt átvonulók ma is használatban levő helység- és helyneveit, amit a mieink­kel együtt meg is kellene őriznünk az utánunk jövők számára. Aszfaltozott úton az ikertelepülésre Vidékfejlesztési programból finan­szírozott pályázat alapján a Valkes cég megkezdte a Gidófalva és Fotosmartonos közötti községi út feljavítását. Ottjár­­tunkkor a Fotos bejáratáig tartó szakasz már elkészült, de az útalap a többi ré­szen is készen várja az új aszfaltréteget. Két szélén lerakták a szegélyköveket, a Fotos-patak egy-egy szakaszán pedig be­ton támfalakat építettek, hogy védjék az úttestet az árvizektől. A helyiek kérik a vezetőséget, hogy cseréltesse ki a falu be­járatánál levő híd alatti betoncsövet, ki­csi az átmérője, áradások idején nem tud majd áthaladni rajta a patak vize. - Sáros volt ez a falu. Esők és hóol­vadás idején sár, szárazság idején por lepte az utat, de ez most megváltozik - mondták a fotosiak. Idős Majos Árpád meséli, most két gólyacsalád is ideköl­tözött. A régebbiek fészkét időközben elfoglalta egy mókus, amely fiait nevel­te volna az új szálláson. A megérkező gólyák azonban rendet teremtettek, s mókusoknak menekülniük kellett, egy levegőben csüngő kábelen hagyták el a gólyafészket, ahonnan a kicsik kipo­tyogtak. Az új gólyacsalád éppen a falu bejáratánál kínlódott a fészekrakással, telefonáltunk a madarászoknak, hogy segítsenek és hozzanak egy vaskosarat a méretes fészek alá.­­ Végre megkezdték az aszfaltozást, ám a gyakori esők lassítják a munkát. Sajnos, a valóság és a papíron levő ada­tok nem találtak, és most úgy néz ki, hogy az ott lakók nagy bosszúságára az út fotosi végén százméternyi sza­kasz aszfaltozatlan marad... Arra kér­tem a községi önkormányzatot, tegyen lépéseket és önerőből aszfaltoztassa le a hiányzó részt is - nyilatkozta ké­résünkre Porzsolt Levente falufelelős, községi tanácsos. Az örömbe mindenütt vegyül üröm is - tudtuk meg Martonoson, mert a terv hibái miatt aszfaltréteg nél­kül maradt a Délremenőben az az út, amely összeköti Martonos falurészt a Gidófalva és Angyalos közötti megyei úttal, de ugyanígy jár a martonosi út egy szakasza is. Mindezt egy későb­bi program alapján kell majd megol­dania a községvezetésnek. Az elmúlt években kiépült az ikertelepülés inf­rastruktúrája: a községközpont háló­zatából kap ivóvizet Fotosmartonos, szennyvízhálózata is Gidófalva derítő­állomására csatlakozik. Telik az idő, és lassan a peremi kistelepüléseken sem hiánycikk már a turisztikai tevékeny­ség számára annyira fontos közműve­sítés. Ha az ikertelepülésen teljesen megújul az utcahálózat, bárki gondol­kozhat azon, hogy falusi vendégházat létesítsen, mert Gidófalva környéke sok idegenforgalmi látnivalót kínál, van mit megnéznie annak, aki itt kí­vánna eltölteni egy csendes-kellemes szabadságot. Az iskola udvarán évekkel ezelőtt részben felújították a többfunkciós kö­zösségi házat, de pénzhiány miatt félbe kellett hagyni a munkálatokat. Ennek befejezésére már régebb pályázott a kö­zségvezetés, s ha kézbe kapják az enge­délyt, szándékukban áll csatlakoztatni az épületet az ivóvíz- és csatornaháló­zatra. Csak így és csak ekkor álmod­hatnak arról a fotosmartonosiak, hogy hetente legalább egy alkalommal eb­ben az épületben családorvosi rendelő működhessen. Az elképzelések valóra válnak Porzsolt Levente, a már bemutatott falufelelős, aki erdészmérnökként a zágoni magánerdészet alapító tagja, családi háza környékén, a Fotos-pa­tak völgyében kezdett a szakmájához igazodó kezdeményezésekbe. A völgy északi oldalában megvásárolt egy­hektárnyi területen évekkel ezelőtt a magasabb és hűvösebb klímát kedvelő jegenyefenyő (Abies alba) karácsony­fa-ültetvényt telepített, amely sikere­sen fejlődött. Sokan nem tudják, hogy Fotoson is be lehet szerezni a kará­csonyfát, mi több, akinek kedve tartja, a tulajdonos társaságában azt a fenyőt vágathatja ki, amelyik neki megtet­szik. Kezdeti sikerein felbuzdulva (hi­szen Fotos környékén régóta sikeresen működik Szabó Gábor és Landi Vilmos földieper-ültetvénye), tovább kísérle­tezik jövedelmezőbb befektetésekkel. Ilyen az említett Falkanyíren létre­hozott 6­ár területű mogyorótelepít­­vény. A kísérlettel arra törekszik, hogy meghonosítsa a sokkal nagyobb szemű és hozamú olasz mogyorót. Fotoson egyébként - talán a szélvédett falu sa­játos mikroklímájának köszönhetően - évtizedek óta dió- és barackfák is él­nek és teremnek, ezeket évtizedekkel ezelőtt, még a kollektív gazdaság ide­jén telepítették. Martonos nem maradhat le Ki ne hallott volna a sepsimartonosi gyümölcs- és zöldségleveket préselő­előállító Aranyalma nevű vállalko­zásról? Termékeiket széles körben for­galmazzák Székelyföldön. Szerencsés pillanatban érkeztünk Fotosmarto­­nosra, ugyanis a cég ötletgazdája, Ele­kes Botond nem is olyan rég fejezte be egyik jelentős befektetését: nagyobb gyümölcsöst telepített, amely az elkö­vetkező években biztosítaná, hogy a feldolgozó saját termésű gyümölcsök levét is forgalmazhassa. A Fotos-patak­­ra eső, egyik délre néző lejtőterületet vásárolta meg a cégtársakkal. - Pályáztunk a Pro Economica Ala­pítványhoz, ahonnan 550 különböző fajta gyümölcsfacsemetét kaptunk, az­zal népesítettük be a völgyoldalt. Szá­raz, napnak kitett lejtő, de van arra is elképzelésünk, hogy aszály esetén mi­ként öntözhetnénk. Védeni is kell a he­lyet a vadak ellen, bejárnak az őzek, a medve is már meglátogatott, a villany­pásztor működik. - Mi a hír, az újdonság a martonosi présháznál, hogyan vészeltétek át a telet és a pandémiát? - Az állandó nyers levekkel fog­lalkoztunk: lucernával, csalánnal és pitypanggal, de a szezon nyersanyagai is megjelentek, az akácvirág, a bodza, most érik éppen az itt termő földieper, az ebből préselt levet almalével háza­sítjuk. Beszereztünk egy magológépet. Kimagoljuk és préseljük a meggyet, kajszibarackot, amelyet szintén alma­lével keverünk. Az aranyalmások a faluról sem feledkeznek meg. A Háromszéki Kö­zösségi Alapítvány és a helyi önkor­mányzat támogatása révén tavaly 55 körtefacsemetét telepítettek a Mar­­tonost Fotóssal összekötő út mentén, amelyet Testvérkörték sétányának ne­veztek el, és egy kőtömbre állított ősi, jelképes körkereszttel jelölték meg, amelynek faragója Kövér György köz­ismert gidófalvi faragóművész, akit a helyiek elismerés gyanánt „tehetséges értékteremtőként” emlegetnek. Az aszfalt több mint fele elkészült Porzsolt Levente falufelelős A SZERZŐ FELVÉTELEI Az aranyalmás ötletgazda, Elekes Botond Incze Balázs „csemetemester” Épít az egyházközség, ősztől indul az óvoda Az ikertelepülés régi történelmi hely, ahonnan kőeszközök, kőbalták, az erősdi műveltség nyomai kerül­tek felszínre. A két falurész közötti dombtetőn áll fehérre meszelt refor­mátus temploma. Harangtornyában egy műkincs értékű, 1794-ben öntött Kiss János-féle harang van, a temp­lomkertben pedig 1998-ban emeltek emlékművet az 1848-49-es szabad­ságharc és a két világháború hősei­nek. Helyi iskolája-óvodája az alacsony gyermeklétszám miatt megszűnt, de miként Zsigmond Réka, a Czetz János központi iskola igazgatója tájékozta­tott, ősztől újra megindul az óvodai oktatás. Nagy János tiszteletes, az iker­település lelkipásztora elmondta, hogy szeretnék befejezni a járvány miatt abbamaradt munkálatokat, javítások előtt áll a lelkészi lakás, csatornát cse­réltek, ritkítani akarják a cseréptetőt. Remélik, hogy ha késve is, de befutnak közösségépítő pályázataik. A fiatalok néptánccsoport alakítását kérték, ak­kor talán itt is beindul az élet - fejezte be a lelkész. A presbiteri tisztséget is viselő Porzsolt Levente pedig elmond­ta: igény született arra is, hogy a körül­belül 360 lakossal rendelkező telepü­lés református közössége gyülekezeti házat, termet építsen magának.

Next