Háromszék, 2020. június (32. évfolyam, 9000-9020. szám)

2020-06-04 / 9002. szám

I Békeszerződés Az Északamerikai Egyesült­ Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olasz­ország és Japán, amely Hatalmakat a jelen Szerződés Szövetséges és Társult Főhatalmaknak nevez, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nikaragua, Pana­ma, Lengyelország, Portugália, Romá­nia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország, amelyek a fentebb megnevezett főhatalmakkal együtt a Szövetséges és Társult Hatal­makat alkotják, egyrészről, és Magyar­­ország másrészről. Tekintettel arra, hogy Békeszerződés köthetése céljából Ausztria-Magyaror­­szág volt császári és királyi kormányá­nak kérelmére a Szövetséges és Társult Főhatalmak 1918. évi november hó 3-án Ausztria-Magyarországnak fegy­verszünetet engedélyeztek, és ezt Ma­gyarországra vonatkozólag az 1918. évi november hó 13-án kötött katonai egyez­ménnyel kiegészítették, tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak szintén óhajtják, hogy szilárd, igazságos és tartós béke lépjen annak a háborúnak helyébe, amely háborúba, közvetlenül vagy közvetve, Ausztria-Magyarország ellen, többen közülök egymás után sod­ródtak bele, s amely háború Ausztria- Magyarország volt császári és királyi kormányának 1914. évi július hó 28-án Szerbiához intézett hadüzenetével és az Ausztria-Magyarországgal szövetséges Németországnak ellenségeskedéseivel kezdődött, tekintettel arra, hogy a volt Osztrák-Magyar Monarchia ma már nem áll fenn, és helyébe Magyarországon ma­gyar nemzeti kormány lépett; evégből a Magas Szerződő Felek (...) a következő rendelkezésekben állapodtak meg. A jelen Szerződés életbelépésével a hadiállapot megszűnik. Ettől az időtől kezdve s a jelen Szer­ződés rendelkezéseinek fenntartásával a Szövetséges és Társult Hatalmak Ma­gyarországgal hivatalos érintkezésbe lépnek. (...) Magyarország határai 27. Cikk: Magyarország határai követ­kezőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet): (...) 1. Ausztriával (...) 2. A Szerb-Hor­vát-Szlovén Állammal (...) a helyszínen megállapítandó vonal, amely Gyála és Ószentiván helységek, továbbá Óbéb és Kübekháza közt halad. 3. Romániával: A fentebb meghatározott ponttól kelet­északkelet felé a Maros folyón, a makó­­szegedi vasútvonal hídjától körülbelül 3500 m-re felfelé megállapítandó pontig: a helyszínen megállapítandó vonal; innen délkeletre, azután északkeletre a nagyla­ki állomástól délre körülbelül 1 km tá­volságnyira választandó pontig: a Maros folyó folyása felfelé; innen északkeletre, Csanád és Arad vármegyék közigazgatási határának kiszögeléséig, Németperegtől észak-északnyugatra, a helyszínen meg­állapítandó vonal, amely Nagylak és a vas­útállomás között halad; innen kelet-észak­kelet felé, Battonya és Tornya helyiségek között a helyszínen választandó pontig: az­­említett megyehatár, amely Németpereg­től és Kisperegtől északra halad; innen a 123. magassági pontig (Marosligettől körülbelül 1200 m-re keletre), amely hár­mas határpontja Magyarországnak, Ro­mániának és Cseh-Szlovákország ruthén területének: a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagyvarjastól, Kisvarjastól és Nagyiratostól nyugatra, Dombegyház­tól, Kevermestől és Elektől keletre, Ottla­­kától, Nagypéltől, Gyulavarsándtól, Anttól és Hiyétől nyugatra, Gyulától, Gyulavári­tól és Kötegyántól keletre halad, átvág­ja a nagyszalonta-gyulai vasútvonalat Nagyszalontától körülbelül 12 km-re a két elágazás között, amelyet ez a vasútvonal keresztezése alkot a szeghalom-erdőgya­­raki vasútvonallal; azután Méhkeréktől keletre, Nagyszalontától és Marcziházá­­tól nyugatra, Geszttől keletre, Atyástól, Oláh-Szent-Miklóstól és Rojttól nyugatra, Ugrától és Harsánytól keletre, Körösszeg­től és Kőröstarjántól nyugatra, Szakálból és Berek-Böszörménytől keletre, Borstól nyugatra, Ártándtól keletre, Nagyszántó­tól nyugatra, Nagykerekitől keletre, Pel­­bárdhidától és Bihardiószegtől nyugatra, Kismarjától keletre, Csokalytól nyugat­ra, Nagylétától és Álmosdtól keletre, Érselindtől nyugatra, Bagamértől keletre, Érkenéztől és Érmihályfalvától nyugatra, Szent-György-Ábránytól és Penészlektől keletre, Szaniszlótól, Berecsomaköztől, Fénytől, Csanálostól, Börvélytől és Doma­­hidától nyugatra, Vállajtól keletre, Csen­­ger-Bogastól és Óváritól nyugatra, Csen­­ger-Újfalutól keletre, Darától nyugatra, Csengertől és Komlód-Tótfalutól keletre, Petétől nyugatra, Nagygécztől keletre, Száraz-Berektől nyugatra, Méhtelektől, Garbolcztól és Nagyhódostól keletre, Fer­­tősalmástól nyugatra, Kishódostól kelet­re, Nagypaládtól nyugatra, Kispaládtól és Magosligettől keletre halad. 4. Cseh-Szlovákországgal (...) 28. Cikk. A jelen Szerződésben leírt határoknak megállapított részei a jelen Szerződéshez mellékelt 1:1.000.000 léptékű térképen meg vannak jelölve. Abban az esetben, ha a szöveg és a térkép közt eltérés mu­tatkozik, a szöveg lesz az irányadó. Románia 45. Cikk: Magyarország a maga részéről lemond Románia javára a volt Osztrák- Magyar Monarchiának mindazokra a területeire vonatkozó összes jogairól és igényeiről, amely területek Magyar­­országnak a II. rész (Magyarország ha­tárai) 27. Cikkében megállapított hatá­rain kívül esnek, és amelyeket a jelen Szerződés vagy a jelen ügyek rendezé­sét célzó bármely más szerződés Romá­niához tartozóknak ismer el. 46. Cikk: A II. rész (Magyarország határai) 27. Cikkének 3. pontjában megjelölt határvonalnak a helyszínen való megállapítására a jelen Szerződés életbelépését követő tizenöt napon be­lül héttagú bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai közül ötöt a Szövetséges és Társult Főhatalmak, egyet Románia, egyet pedig Magyarország neveznek ki. 47. Cikk: Románia Magyarországgal szemben elismeri és megerősíti azt a kö­telezettségét, hogy hozzájárult a Szövet­séges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésben oly rendelkezéseknek felvé­teléhez, amelyeket ezek a Hatalmak szük­ségeseknek ítéltek abból a célból, hogy Romániában a népesség többségétől elté­rő fajú, nyelvű és vallású lakók érdekei, valamint a forgalom szabadsága és más Nemzetek kereskedelmének méltányos szabályozása védelemben részesüljenek. Magyarország azon pénzügyi terhei­nek aránya és természete, amelyeket Romániának a szuverenitása alá he­lyezett területekkel kapcsolatban kell elvállalnia, a jelen szerződés IX. részé­nek (Pénzügyi rendelkezések) 186. Cik­ke értelmében fog megállapíttatni. FOTÓ: HUNGARICANA Mindazokat a kérdéseket, amelye­ket a jelen Szerződés nem szabályoz és amelyek az említett területek átenge­dése folytán felmerülhetnek, későbbi egyezmények fogják rendezni. (...) A kisebbségek védelme 54. Cikk. Magyarország kötelezi magát arra, hogy a jelen címben foglalt ren­delkezéseket alaptörvényekül ismeri el; hogy semminemű törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés ezekkel a rendelke­zésekkel nem lesz ellenmondásban vagy ellentétben, és hogy ezekkel szemben semmiféle törvény, rendelet vagy hivata­los intézkedés nem lesz hatályos. 55. Cikk: Magyarország kötelezi magát, hogy az ország minden lakosá­nak - születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül - az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja. Magyarország minden lakosát meg­illeti az a jog, hogy bármely hitet, vallást vagy hitvallást nyilvánosan vagy ottho­nában szabadon gyakoroljon, amennyi­ben ezeknek gyakorlata a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik. 56. Cikk: Magyarország magyar ál­lampolgároknak ismeri el jogérvénye­sen és mindennemű alakiság nélkül mindazokat a személyeket, akiknek a jelen Szerződés életbelépésének idejé­ben magyar területen van illetőségük és nem állampolgárai más Államnak. 57. Cikk. A magyar területen való születés puszta tényével jogérvényesen megszerzi a magyar állampolgárságot minden személy, akit születésénél fog­va valamely más állampolgárság nem illeti meg. 58. Cikk. Minden magyar állam­polgár faji, nyelvi vagy vallási különb­ség nélkül a törvény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogo­kat élvezi. Vallási, hitbeli vagy felekezeti kü­lönbség a polgári és politikai jogok élvezete, így nevezetesen: nyilvános állások, hivatalok és méltóságok elnye­rése vagy a különféle foglalkozások és iparok gyakorlása tekintetében egyet­len magyar állampolgárra sem lehet hátrányos. Egyetlen magyar állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán- vagy üzle­ti forgalomban, a vallás, a sajtó útján történő vagy bármilyen természetű közzététel terén vagy a nyilvános gyű­léseken. A Magyar Kormánynak a hivatalos nyelv megállapítására vonatkozó in­tézkedését nem érintve, a nem magyar nyelvű magyar állampolgárok nyel­vüknek a bíróságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekinteté­ben megfelelő könnyítésekben fognak részesülni. Azok a magyar állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi­ kisebbségek­hez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazo­kat a biztosítékokat élvezik, mint a töb­bi magyar állampolgárok. Nevezetesen: joguk van saját költségükön jótékony­­sági, vallási vagy szociális intézménye­ket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolják. 59. Cikk. Olyan városokban és ke­rületekben, ahol nem magyar nyelvű magyar állampolgárok jelentékeny arányban laknak, a Magyar Kormány a közoktatásügy terén megfelelő könnyí­téseket fog engedélyezni avégből, hogy ily magyar állampolgárok gyermekeit az elemi iskolákban saját nyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem aka­dályozza a Magyar Kormányt abban, hogy a magyar nyelv oktatását az emlí­tett iskolákban is kötelezővé tegye. Azokban a városokban és kerü­letekben, ahol jelentékeny arányban élnek oly magyar állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségek­hez tartoznak, ezeknek a kisebbségek­nek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élve­zetéből és felhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra for­­díttatnak. 60. Cikk: Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a jelen cím előző cikkeinek rendelkezései oly sze­mélyeket érintenek, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezek a rendelkezések nemzetközi érde­kű kötelezettségek és a Nemzetek Szö­vetségének védelme alatt fognak álla­­ni. (...) Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Taná­csa minden egyes tagjának meglegyen az a joga, hogy a Tanács figyelmét e kö­telezettségek valamelyikének bármine­mű megsértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja, és hogy a Tanács oly módon járhasson el és oly utasításo­kat adhasson, amelyek az adott esetben alkalmasaknak és hathatósaknak mu­tatkoznak. »11 A tranoni szerződés és Erdély Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként az éppen 100 éve, 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon-palotában aláírt szerző­dés az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel vált a magyarországi jogrend részévé. A szerződés összes függelékével együtt negyven újságoldalnyi helyet tesz ki. Mai lapszámunkban másfél oldalra korlátozva a szerződés lényeges, főleg Erdélyt érintő részeit szemlézzük, megjegyezve, hogy a szövegben egyszer sem fordul elő Erdély neve. CZISCHO-SLOVAKIA AUSTRIA ROMANIA •IUGOSLAVIA Magyarország és az elcsatolt területek Háromszék 2020. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK TRIANON 100

Next