Háromszék, 2020. július (32. évfolyam, 9021-9043. szám)
2020-07-14 / 9030. szám
laroinsze ü 2020. JÚLIUS 14., KEDD Legalább egy szinten stabilitás kellene Akkor lehetünk biztosak abban, hogy szeptember 27-én lesznek az önkormányzati választások, ha július 17-ig az erre vonatkozó törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben; ha csak pár napot (egy hétvégét) késik, nem lehet tartani a választási törvény által előírt határidőket-jelentette ki Antal Árpád. DEMETER J. ILDIKÓ , Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint korántsem bizonyos, hogy ez így lesz, mert sem a Szociáldemokrata Párt, sem a Nemzeti Liberális Párt, sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség nem akarta egyértelműen szeptember végére időzíteni az önkormányzati választásokat. Ennek a jele az is, hogy a kormány is késve dolgozta ki az erre vonatkozó tervezetet, a parlamentben az RMDSZ által idejében benyújtott szöveget vitatták meg és fogadták el, igaz, módosításokkal. Ezt még Klaus Iohannis államfőnek ki kell hirdetnie ahhoz, hogy életbe lépjen, ám ha azelőtt valaki megtámadja az alkotmánybíróságon, nagy a valószínűsége annak, hogy kifutnak az időből. Az RMDSZ azért tartja fontosnak az önkormányzati választások megszervezését, hogy legalább egy közigazgatási szinten legyen stabilitás Romániában, a liberális kormány ugyanis alig húszszázalékos parlamenti támogatottsággal rendelkezik, és az nem tesz jót, ha minden szinten bizonytalanság van - magyarázta Antal Árpád, hangsúlyozva, hogy egy frissen választott polgármesternek vagy tanácselnöknek egész más a legitimitása, mint a meghosszabbított mandátumú politikusoknak. A választás egyfajta letisztulást is hozna, mert jelenleg önkormányzati szinten is elég nagy a zűrzavar, sokan váltanak pártot, az erőviszonyok napról napra változnak, és ilyen hangulatban elég nehéz egy település vagy egy megye irányítása. Hozzátette: ha a helyhatósági választásokat meg lehet tartani szeptemberben, a parlamenti választásokat decemberre kellene kitűzni, mert így az újonnan tisztségbe került önkormányzati vezetőknek könnyebb lesz összefogni azért, hogy a decentralizálást szorgalmazzák - ez a téma ugyanis mindig első helyen marad az RMDSZ célkitűzései között. Azt még nem tudni, hogy milyen kampányt lehet szervezni járvány idején, de a magyar érdekképviselet Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ezután is minden alkalmat meg fog ragadni ahhoz, hogy bizonyos, a magyar közösség számára fontos kérdéseket felvessen, és megpróbálja felhívni a figyelmet a megoldatlan gondokra. Az EMSZ bemutatta gelencei polgármesterjelöltjét Az Erdélyi Magyar Néppárt kézdivásárhelyi székházában mutatkozott be pénteken Csákány Attila, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gelencei polgármesterjelöltje, akit a pártszövetség tanácsosi listáján szereplők közül többen is elkísértek. A sajtótájékoztatón Bálint József, az EMNP megyei elnöke, a pártszövetség megyei koordináló testületének vezetője és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az MPP korábbi megyei elnöke is jelen volt. SOCHOM ISTVÁN . Bevezetőként Bálint József elmondta: a választási pártszövetség a hasonló elveket valló két erdélyi magyar párt közös akaratából jött létre, elsősorban az idei önkormányzati választásokra készülve döntöttek a közös indulásról, megteremtve ezáltal a választópolgárok számára a választás szabadságát és politikai alternatívát kínálva elsősorban a tömbmagyar településeken vagy bárhol, ahol erre igény van. Ezt követően Csákány Attila, a pártszövetség gelencei polgármesterjelöltje mutatkozott be és ismertette választási programját. A jelölt elmondta: 1977-ben született Gelencén és azóta is ott él. Középiskolai tanulmányait a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola könyvelőségi szakán végezte, ahol 1995- ben érettségizett. 2009-ben a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem Simion Bărnuţiu jogi karán államvizsgázott. 1995 és 2004 között szülőfalujában könyvelőként dolgozott különböző cégeknél, 2004- től magánvállalkozóként fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozik. 2012-től 2016-ig Cseh József polgármester mellett a nagyközség alpolgármestere volt. Azóta a gelencei községházán kataszteri szakemberként dolgozik. 2008 és 2012 között az MPP színeiben önkormányzati képviselő volt. Meglátása szerint nagyon eredményes, gazdag négy év volt, amikor Cseh Józseffel közösen dolgozott, többek között új óvoda és napközi, valamint piac épült, a szaladári temetőben pedig ravatalozóházat adtak át. Ugyanakkor saját megvalósításaként tekint a mezőgazdasági területek kataszteri és tulajdonjogi tisztázására, illetve ezek több mint felének a telekkönyveztetésére. Célkitűzései közül két nemrég elkezdődött nagyobb munkálatot említett meg: a művelődési otthon teljes felújítása, valamint a 3,8 kilométeres új aszfaltburkolat elkészítése. Távlati tervei között a községi és a mezei utcák, utak, a teke- és sportpálya korszerűsítése, járdák, hidak építése, erdei utak visszaszerzése, a csatornahálózat befejezése és a tulajdonjog tisztázása szerepel. Csákány Attila után Kocsis Géza, a pártszövetség alpolgármester-jelöltje, az EMNP gelencei elnöke is bemutatkozott. Arról számolt be, hogy 1961-ben született és 1990-től 2012-ig a gelencei községházán alpolgármesterként tevékenykedett, azóta önkormányzati képviselő. A Háromszék kérdésére, hogy Cseh József leköszönő polgármester rajta lesz-e a pártszövetség tanácsosi listáján, azt a választ kaptuk: nem adott végleges választ, még gondolkozik, hogy induljon-e vagy sem. Csákány Attila azt is elárulta, hogy az EMSZ teljes tanácsosi listával indul a szeptember 27-i helyhatósági választásokon. A SZERZŐ FELVÉTELE Csákány Attila kármentő Senki kútja Háromszék mind ez idáig legteljesebb ásványvíz-katasztere 1973-ban készült el, a leírás az Aluta 1977-es évkönyvében jelent meg Kovászna megye ásványvizei címmel. A Kisgyörgy Zoltán, Bartha Árpád és Fákó Márta geológusok által végzett kutatás során a megye területén összesen 596 ásvány- és gyógyvizet azonosítottak, ebből 363 forrás természetes, 173 pedig mesterséges úton jutott a felszínre, a többi strandfürdő vagy gyűjtőmedence saját forrással. A felmérés Sepsiszentgyörgy belterületén három forrást jelöl meg: a szemerjai Büdöskút, a Székely utcában a Győrbíró fürdő büdösvize és a Borvíz utcai borvíz. Ez utóbbi egyébként a város legrégebbi ásványvízforrása, Kisgyörgy Zoltán szerint a szentgyörgyi borvizet már 1728-ban említik, 1791- ben pedig Josef Barbenius brassói orvos a Debren-patak völgyében található „Ivókutat és Fürdőkutat” ajánlja a gyomorbántalmakból gyógyulni akarók figyelmébe. Sok ideig nagy becsben volt a Borvíz utcai forrás, az óváros lakóinak kedvelt ásványvize volt, gyakori végzetét a patak áradásával szembeni védtelensége okozta: valahányszor a Debren megáradt, a forrást eltömte a hordalék. De mindannyiszor kitakarították. Józsa Lajos a sepsiszentgyörgyi csizmadiacéh 19. századi iratai közt talált egy olyan utalást, miszerint a céh 1842-ben „a borvíz megszentelésére négy vider bort” ajánlott fel a nem jelentéktelen ajándék jelzi, mekkora fontosságot tulajdonítottak eleink a borvíz jótékony hatásának. Mint oly sok természeti érték, a Borvíz utcai borvíz is a kommunizmus áldozatává vált. Pavilonját ugyan 1960-ban még újjáépítették, de a forrás és foglalata karbantartásáról már nem gondoskodtak. Gyermekkoromban, ha olykor a Debren-patakhoz lemerészkedtünk rákot fogni, csak végszükség esetén mentünk le a forráshoz vizet inni, bűzlött a pavilon padlózata alatti tér, és nem az ásványvíz kénes kiáramlásától. Nem is nagyon foglalkozott vele senki, így hát szép lassan az enyészet lett úrrá a pavilonon és az időközben újra elapadt forráson. Aztán született egy jó ötlet: A borvíz útja. Hogy a tíz-egynéhány évvel ezelőtti elképzelés időközben félresiklott, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, arról is hosszan lehetne értekezni, mi azonban most maradjunk meg a Borvíz utcai borvíznél. Mely A borvíz útja program révén újjászületni tűnt, hiszen a régi, tönkrement pavilon helyett új lefedést kapott, a forrás foglalata szintén megújult, csörgő helyett nyomókaros kút hozta (volna) a felszínre a gyógyvizet. De a kivitelezők a külső munkálatok elvégzésével befejezettnek tekintették a Borvíz utcai borvíz ügyét, a kútra talán fel sem szerelték a nyomókart, hiszen minek, ha úgysem pumpál vizet, így vált ismét szemétlerakóvá a forrás, a tíz évvel ezelőtt még mutatós lefedés foghíjas korlátjával éktelenkedik, esővíz-elvezető csatornájának egy része leszakadva, egyik sarkát teherautó nyomhatta meg, ott az eresz felkunkorodott, a kupás cserép eltörött, így a beázás hamarabb rongálhatja a gerendázatot. Úgy tűnik, ismét nincs gazdája a Borvíz utcai borvíznek, sem a forrás újbóli feltárására nincs akarat, sem arra, hogy vize ismét fogyasztható legyen (holott számtalan alkalommal szóvá tették ennek fontosságát a gyógyvíz hatását jól ismerők), de bár környékének rendben tartására sem. Hiába na, messze esik a központtól a senki kútja. VÁRYOS PÉTER Barátot sem kerülte el a vírus » Vass Mária elmondása szerint munkatársai megértően viselkedtek, amiért csak köszönetet tud mondani. „Ahogy megtudtuk az eredményeket, rögtön cselekedtünk és mindent elkövettünk, hogy a továbbfertőzést meggátoljuk. Elismeréssel tartozunk azoknak, akik akkor az épületben voltak, és felelősségteljesen cselekedve úgy döntöttek, vállalják az elkülönítést és a bentlakó gyermekek folyamatos ellátását. A betegeket a hétvégén kiengedték, mindenki jól van. A személyzetre és a gyerekek egészségére természetesen továbbra is odafigyelünk, és teszteléseket is tovább folyatjuk” - nyilatkozta Vass Mária.