Háromszék, 2021. március (33. évfolyam, 9190-9212. szám)
2021-03-22 / 9205. szám
M 2021. MÁRCIUS 22. • HÉTFŐ • XXXIII. ÉVFOLYAM • 9205. SZÁM áromszék AnAMW.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,5 LEJ Újabb különleges műtét a megyei kórházban Világviszonylatban is ritka műtétet hajtottak végre a napokban a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. A különleges sebészeti beavatkozás több szempontból premiernek számít, egyebek mellett azért is, mert most először dolgoztak együtt a brassói, valamint a megyeszékhelyi kórház orvosai. A csapatmunkának köszönhetően egy S3 éves asszony lábait mentették meg az amputálástól - hangzott el az eset kapcsán tartott pénteki sajtótájékoztatón. » 3 Győrbíró László és Sorin Balos a Hargita megyei pácienssel KOVÁCS GERGELY ÉRSEK SEPSISZENTGYÖRGYÖN Megkezdődött a család éve Kettős ünnepre hívogattak a belvárosi Szent József-templom harangjai pénteken, amikor az egyházközség búcsújára és érseki szentmisére hívták a háromszéki embereket, családokat. Kovács Gergely érsek a kerület papsága részvételével ünnepélyesen megnyitotta a család évét, amely esemény Ferenc pápa buzdítására arra hív, hogy fordítsuk tekintetünket a Szent Családra, Jézusra, Máriára és Józsefre. Az ő életükön keresztül a házastársi és családi szeretet eszménye kerüljön előtérbe. A szentmisén részt vett Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke is. A búcsút zenei szolgálatával szebbé tette a Simon Balázs kántor által irányított Szent József Egyházi Kórus, amely 2009 óta működik az egyházközségben.» 2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Kovács Gergely érsek a sepsiszentgyörgyi Szent József-templomban Zászlóbírság Székelyudvarhelyen Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta Hargita megye prefektusa a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt. Az 5000 lejes büntetésről maga a polgármester számolt be. Gálfi Árpád a közösségi oldalán tett bejegyzésében a székelyudvarhelyi ünneplésről és a bírságolás hagyományáról beszélt, arra utalván, hogy az idei immár a harmadik március 15., amikor megbírságolják a magyar jelképek használatáért „Számunkra szent a magyar szabadság napjának méltó megünneplése, számukra szent az erre kiszabható bírság alkalmazása. Nem tudom, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy végre a törvény »alkalmazói« is megértsék, hogy egy nemzet szimbólumai, jelképei, a kokárdák és a háromszínű szalagok nem azonosak egy »idegen« ország nemzeti zászlóival, amelyekre a törvény hivatkozik” - fogalmazott a polgármester. A koalíciós osztozkodás nyomán az USR-Plus szerezte meg a Hargita megyei prefektusi tisztséget, de a kormány még nem nevezte ki a párt jelöltjét. A prefektusi teendőket a kinevezésig Marius Țepelus és Petres Sándor alprefektus látja el. Sepsiszentgyörgy bevörösödik A Háromszék érdeklődésére Ágoston László megyei közegészségügyi igazgató tegnap este megerősítette, hogy Sepsiszentgyörgyön az ezer főre eső járványügyi mutató meghaladta a 3-at. Ez azt jelenti, hogy mihelyt a megyei sürgősségi bizottság elrendeli, a vörös járványügyi forgatókönyv lép majd érvénybe a megyeszékhelyen. Az ezzel járó intézkedésekről hivatalosan ma dönthet a testület. A várható intézkedések közé tartozik a kulturális intézmények és a vendéglők beltereinek bezárása is. (fekete) Munkába lendült az RMDSZ a bukaresti kormányban, naponta érkeznek a hírek - olykor több is - miniszterei, államtitkárai tevékenységéről. Programokat indítanak, népszerűsítenek, járják a vidéket, hogy a magyar településvezetőkhöz is eljusson az információ a rendelkezésre álló eurómilliókról. Hatalmas a lendület, most már csak az a kérdés, lesz-e látszata, sikerül-e eredményesen pályázni, és valóban jó helyre kerül-e a pénz, hisz láttunk már erdőben megépült parkokat, borvíz nélküli gyógyfürdőket tájainkon, nem kevés nyoma van a fölöslegesen elköltött pályáztati forrásoknak. Ugyanakkor azt is megtapasztalhattuk, hogy politikai ellenszélben még a jó elképzelések sem valósulhattak meg, a kedvezőtlen széljárás távolra fújta a pénzeket a magyarok lakta vidékekről. Minden jel szerint rendkívül hasznos lehet az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, csakhogy mintha megfeledkeztek volna egy fontos és a szövetség alapszabályzatában is vállalt feladatukról: a kisebbségi jogok bővítéséről, a magyar érdekvédelemről. A decemberi paktum megkötésekor Kelemen Hunor az évek óta asztalfiókban fekvő kisebbségi törvény elfogadását említette, ám azóta sem hallani sem arról, sem más hasonló jellegű kezdeményezésről. Úgy tűnik, nem időszerű ilyesmivel hergelni a román kedélyeket, értesüléseink szerint a magyar parlamenti frakció ülésein egyetlen ilyen téma sem került még napirendre. Annál nagyobb gőzzel vetették bele magukat a különleges ügyészség felszámolásáról szóló vitába, no meg abba, miként akadályozhatnák meg, hogy más, közpénzekből működő szervezetekhez hasonlóan átlátható legyen az is, miként költi el az RMDSZ a román államtól kapott milliárdokat. Pedig lám, fontos volna több jogszabály módosítása, például a zászlótörvényé is. Hisz hiába küld szívhez szóló üzenetet március 15-én a miniszterelnök, intéz hozzánk kedves szavakat többéves hallgatás után az államfő, ha közben a kormány helyi megbízottai bírságot rónak ki a polgármesterekre a piros-fehér-zöld nemzeti lobogó kitűzéséért. És fölöslegesnek hat a nagy kormányzati tüsténkedés, ha az iskolákban vagy az oltóközpontokban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó tájékoztatás csak a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közbenjárására jelenik meg magyarul, és többnyire csak olyan helyen, ahol magyar a megyei intézményvezető, vagy a magyar polgármester pótolta a mulasztást. Egyértelmű törvényekkel kellene biztosítani anyanyelvünk és nemzeti szimbólumaink használatát, és parlament elé kellene terjeszteni ezeket a módosításokat, új jogszabályokat még akkor is, ha kellemetlen viták, magyarellenes kirohanások várhatóak, hisz a kampányban erre is vállalkoztak. Jó lenne, ha a királycsináló pozícióban leledző RMDSZ a kedvező konjunktúrát erre is használná, nem csak pénzek megszerzésére. Mert az erdélyi magyarok jó közérzetéhez nemcsak a megfelelő utak, a víz- és csatornarendszer kiépítése járul hozzá, hanem az is, hogy nem tekintik másodrangú állampolgárnak szülőföldjén. Persze az is megtörténhet, hogy az RMDSZ nem is kívánja oly gyorsan elérni a jogaink bővítését, hisz ha ez, ne adj’ isten!, sikerül, nem lesz több bírság, diszkrimináció, a következő választások előtt mivel riogatnak az urnák elé? FARKAS RÉKA ■s máról holnapra MÉÊ Érdek képviselet