Háromszék, 2021. március (33. évfolyam, 9190-9212. szám)

2021-03-22 / 9205. szám

M 2021. MÁRCIUS 22. • HÉTFŐ • XXXIII. ÉVFOLYAM • 9205. SZÁM áromszék AnAMW.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,5 LEJ Újabb különleges műtét a megyei kórházban Világviszonylatban is ritka műtétet hajtottak végre a napokban a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. A különleges sebészeti beavatkozás több szempontból pre­miernek számít, egyebek mellett azért is, mert most először dolgoztak együtt a brassói, valamint a megyeszékhelyi kórház orvosai. A csapatmunkának köszönhetően egy S3 éves asszony lábait men­tették meg az amputálástól - hangzott el az eset kapcsán tartott pénteki sajtótájékoztatón. » 3 Győrbíró László és Sorin Balos a Hargita megyei pácienssel KOVÁCS GERGELY ÉRSEK SEPSISZENTGYÖRGYÖN Megkezdődött a család éve Kettős ünnepre hívogattak a belvárosi Szent József-templom harangjai pénteken, amikor az egyházközség búcsújára és érseki szentmisére hívták a háromszéki embereket, csalá­dokat. Kovács Gergely érsek a kerület papsága részvételével ünnepélyesen megnyitotta a család évét, amely esemény Fe­renc pápa buzdítására arra hív, hogy fordítsuk tekintetünket a Szent Családra, Jézusra, Máriára és Józsefre. Az ő életükön keresztül a házastársi és családi szeretet eszménye kerüljön előtérbe. A szentmisén részt vett Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke is. A búcsút zenei szolgálatával szebbé tette a Simon Balázs kántor által irányí­tott Szent József Egyházi Kórus, amely 2009 óta működik az egyházközségben.» 2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Kovács Gergely érsek a sepsiszentgyörgyi Szent József-templomban Zászlóbírság Székelyudvarhelyen Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta Hargita megye prefektusa a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt. Az 5000 lejes büntetésről maga a polgármester számolt be. Gálfi Árpád a közösségi olda­lán tett bejegyzésében a szé­kelyudvarhelyi ünneplésről és a bírságolás hagyományáról beszélt, arra utalván, hogy az idei immár a harmadik márci­us 15., amikor megbírságolják a magyar jelképek használa­táért „Számunkra szent a ma­gyar szabadság napjának méltó megünneplése, számukra szent az erre kiszabható bírság alkal­mazása. Nem tudom, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy végre a törvény »alkalmazói« is megértsék, hogy egy nemzet szimbólumai, jelképei, a kokár­dák és a háromszínű szalagok nem azonosak egy »idegen« or­szág nemzeti zászlóival, ame­lyekre a törvény hivatkozik” - fogalmazott a polgármester. A koalíciós osztozkodás nyo­mán az USR-Plus szerezte meg a Hargita megyei prefektusi tiszt­séget, de a kormány még nem nevezte ki a párt jelöltjét. A pre­fektusi teendőket a kinevezésig Marius Țepelus és Petres Sándor alprefektus látja el. Sepsiszentgyörgy bevörösödik A Háromszék érdeklődésére Ágoston László megyei közegészség­­ügyi igazgató tegnap este megerősítette, hogy Sepsiszentgyörgyön az ezer főre eső járványügyi mutató meghaladta a 3-at. Ez azt je­lenti, hogy mihelyt a megyei sürgősségi bizottság elrendeli, a vörös járványügyi forgatókönyv lép majd érvénybe a megyeszékhelyen. Az ezzel járó intézkedésekről hivatalosan ma dönthet a testület. A várható intézkedések közé tartozik a kulturális intézmények és a vendéglők beltereinek bezárása is. (fekete) M­unkába lendült az RMDSZ a bukaresti kormányban, naponta érkeznek a hírek - olykor több is - miniszterei, államtit­kárai tevékenységéről. Programokat indítanak, népszerűsítenek, járják a vidéket, hogy a magyar településvezetőkhöz is eljusson az információ a rendelkezésre álló eurómilliókról. Hatalmas a lendület, most már csak az a kérdés, lesz-e látszata, sikerül-e eredményesen pályázni, és valóban jó helyre kerül-e a pénz, hisz láttunk már erdőben megépült parkokat, borvíz nélküli gyógyfürdőket tájainkon, nem kevés nyoma van a fölöslegesen elköltött pályáztati forrásoknak. Ugyanakkor azt is megtapasztalhattuk, hogy politikai ellenszélben még a jó elképzelések sem valósulhattak meg, a kedvezőtlen széljárás távol­ra fúj­ta a pénzeket a magyarok lakta vidékekről. Minden jel szerint rendkívül hasznos lehet az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, csakhogy mintha megfeledkeztek volna egy fontos és a szö­vetség alapszabályzatában is vállalt feladatukról: a kisebbségi jogok bővítéséről, a magyar érdek­­védelemről. A decemberi paktum megkötésekor Kelemen Hunor az évek óta asztalfiókban fekvő kisebbségi törvény elfogadását említette, ám azóta sem hallani sem arról, sem más hasonló jel­legű kezdeményezésről. Úgy tűnik, nem időszerű ilyesmivel hergelni a román kedélyeket, értesülé­seink szerint a magyar parlamenti frakció ülésein egyetlen ilyen téma sem került még napirendre. Annál nagyobb gőzzel vetették bele magukat a különleges ügyészség felszámolásáról szóló vitá­ba, no meg abba, miként akadályozhatnák meg, hogy más, közpénzekből működő szervezetekhez hasonlóan átlátható legyen az is, miként költi el az RMDSZ a román államtól kapott milliárdokat. Pedig lám, fontos volna több jogszabály módo­sítása, például a zászlótörvényé is. Hisz hiába küld szívhez szóló üzenetet március 15-én a miniszterel­nök, intéz hozzánk kedves szavakat többéves hall­gatás után az államfő, ha közben a kormány helyi megbízottai bírságot rónak ki a polgármesterekre a piros-fehér-zöld nemzeti lobogó kitűzéséért. És fölös­legesnek hat a nagy kormányzati tüsténkedés, ha az iskolákban vagy az oltóközpontokban a koronaví­­rus-járványhoz kapcsolódó tájékoztatás csak a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közbenjárására jelenik meg magyarul, és többnyire csak olyan helyen, ahol magyar a megyei intézményvezető, vagy a magyar polgármester pótolta a mulasztást. Egyértelmű tör­vényekkel kellene biztosítani anyanyelvünk és nem­zeti szimbólumaink használatát, és parlament elé kellene terjeszteni ezeket a módosításokat, új jogsza­bályokat még akkor is, ha kellemetlen viták, magyar­­ellenes kirohanások várhatóak, hisz a kampányban erre is vállalkoztak. Jó lenne, ha a királycsináló pozícióban leledző RMDSZ a kedvező konjunktúrát erre is használná, nem csak pénzek megszerzésére. Mert az erdélyi magyarok jó közérzetéhez nemcsak a megfelelő utak, a víz- és csatornarendszer kiépítése járul hozzá, hanem az is, hogy nem tekintik másod­rangú állampolgárnak szülőföldjén. Persze az is megtörténhet, hogy az RMDSZ nem is kívánja oly gyorsan elérni a jogaink bőví­tését, hisz ha ez, ne adj’ isten!, sikerül, nem lesz több bírság, diszkrimináció, a következő válasz­tások előtt mivel riogatnak az urnák elé? FARKAS RÉKA ■s máról holnapra MÉÊ Érdek­ képviselet

Next