Háromszék, 2021. július (33. évfolyam, 9273-9294. szám)
2021-07-22 / 9288. szám
áromszék 2021.JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLET Medvek Mikóújfaluban Több medve is rendszeresen látogatja Mikóújfalu községet, egy kétbocsos példányról számos felvételt rögzítettek a település kijáratainál elhelyezett térfigyelő kamerák. A nagyvadra Demeter Ferenc polgármester figyelmeztette a lakosokat, óvatosságra intve mindenkit, aki a temető környékén jár. Lapunk megkeresésére az elöljáró arról tájékoztatott, hogy az eddigi visszajelzések alapján négy medve is látogatja rendszeresen a települést, és több helyen már komoly károkat okoztak. Az önkormányzat megtette az eddig hatályban lévő törvények engedte lépéseket, de eredménytelenül. A tegnap elfogadott, az azonnali beavatkozást lehetővé tévő kormányrendelet kapcsán Demeter Ferenc egyelőre nem foglalt állást, előbb részletesen megismerné annak tartalmát. NAGY D. ISTVÁN » A polgármester kedden a Facebookon tette közzé a figyelmeztetést a temető környékén kószáló anyamedvéről és bocsairól. A bejegyzésben azt is jelezte, hogy kezdeményezik az áthelyezésüket, mivel a törvényes keret ennyire ad lehetőséget. Az elöljáró arra is felkérte a község lakóit, hogy amennyiben látnák a nagyvadat, azonnal jelezzék a 112-es segélyhívó számon. Lapunk megkeresésére Demeter Ferenc hihetetlennek nevezte a helyzetet, ami a községben az elmúlt időszakban kialakult a medvék miatt. A lakossági bejelentések, valamint a térfigyelő kamerák felvételei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy négy nagyvad is rendszeresen látogatja a községet, ezek közül az egyik egy kétbocsos anyamedve, amelyet a temető környékén észleltek a kamerák. Az egyik medve nemrégiben vemhes tehenet ölt meg, egy másik pedig kedden és tegnap éjszaka gyümölcsfákat tört össze a település egy másik részén. Kérdésünkre a polgármester azt is elmondta, hogy a korábban két vendéglátó egységbe is több rendbe betörő, lakóházaknál is próbálkozó példány az esetek után eltűnt, és úgy tűnik, a most észlelt medvék közül egyikkel sem azonos vele. Utóbbiak közül még egy sem tört be sehová, a vendéglátóhelyeket villanypásztorokkal vették körül. Az önkormányzat részéről annyit tudtak egyelőre tenni, hogy az újabb példányok kapcsán nekifogtak az áthelyezési kérelmek összeállításának. A vadkárok megtérítésére benyújtották az iratcsomót. Utóbbi kapcsán elmondta: jelentős kárról van szó, mivel egy olyan, borjúzás előtt álló, viszonylag fiatal tehenet pusztított el a medve, melynek piaci értéke elérheti a hétezer lejt. Meglátása szerint ezen a téren is gondok vannak a jogszabállyal, mivel kizárólag az elpusztult állat testsúlyát és a vágóhidakon alkalmazott árut veszi alapul, teljesen figyelmen kívül hagyva például, hogy mennyi hasznot tudott volna még termelni. E számítás szerint a tulajdonos legtöbb a felét, ha megkaphatja az állat piaci értékének- részletezte. „Mindennapi életünk része lett a medve, csak a kitartás maradt, már a medvékkel álmodunk. Reggelente azzal foglalkozom a hivatalban, hogy a kamerák felvételeit nézem, volte valami mozgás valahol” - fogalmazott Demeter Ferenc. Azt is elmondta, hogy 11 térfigyelő kamerát szereltek fel a községből kivezető utak mentén, ezek igen hasznosak, a mezők felől érkező medvéket azonban nem tudják észlelni. Hátrányban az utókezelés 1 . Lapunk kérdésére elmondta, az utókezelésekre szánt megyei költségvetés ugyanannyi marad, mint amennyi volt, csupán másként oszlik el. Ami pedig a szakemberhiányt illeti, arról szerinte elsősorban a képzéseket eltervezők tehetnek, mert nagyon kevés az ebben az ágazatban képzett orvos, aki pedig teheti, lakóhelyéhez közel választ állást - mondotta. A koronavírus lassan eltűnik a kórházból, jelenleg egyetlen fertőzött, illetve gyanús esetet sem jegyeznek az intézményben. A kardiológiaosztályt - amelynek egy részét korábban az intenzív osztály foglalta el - teljes terjedelmében visszaadták rendeltetésének, de biztosítottak egy háromágyas elkülönítőt arra a lehetőségre, ha fertőzött beteget kell ellátniuk az intenzív részlegen. A megyei kórházban kedden két új sürgősségi orvost alkalmaztak, de még lenne hely a sebészeti szakokon és máshol is, az intézmény besorolása szerint még tizenöt-húsz orvos elkelne a szakonkénti szükséges lefedöttséghez. A kórház menedzsere lapunknak azt mondta, keresik a szakembereket, de azt tapasztalják, a végzősök egy része külföldön vállal munkát, a régiek pedig nem szívesen váltanak. Határjárás Ojtoz környékén Huszonkilenc ember, negyven kilométer, két nap és a gyönyörű Háromszéki havasok az Ojtoz-szorostól a Nagy Rönk-, Kalabács-, Lóbérc- csúcsot és a Meszták-tetőt érintve a Putna-patakáig. így lehetne röviden összefoglalni a Csíkszéki Kárpát Egyesület által szervezett tizenkilencedik határtúrát, melyet egy múlt csütörtöki rövid ismerkedés és az ojtoz-telepi bunkerek, kaszárnyák maradványai, valamint a Rákóczi-várrom megtekintése után pénteken és szombaton tartottak. Molnár Sándor túravezetővel beszélgettünk az eseményről. NAGY B. SÁNDOR : „Nagy élmény felmenni egy hegy csúcsára, de egy idő után mégis úgy éreztük, hogy valami izgalmat még bele kellene vinni a hegyjárásba, túrázásba. Akkor jött az ötlet, hogy járjuk be Székelyföld keleti határát, és a volt határjelek megkeresésével tegyük vonzóbbá ezt a vidéket a turisták számára” - kezdte a határjárással kapcsolatos beszámolóját Molnár Sándor. Kezdetben nem sokat tudtak ezekről a jelekről, de végigolvasva a szakirodalmat egyre tudatosabban kezdték kutatni és megismerni Magyarország egykori keleti határát, s annyira beleszerettek ebbe, hogy pár éve már egészen bejárják a Kárpátokat az ukrán határtól a Dunáig. És persze túrákat is szerveznek ezekre a területekre, ami úgy szokott történni, hogy először két-három ember végigjár egy bizonyos részt, elkészít egy pontos útvonaltervet, és utána meghirdetik a túrát. Ez volt a tizenkilencedik határtúrájuk, mely során 2007 után idén óta végigjárták ezt a háromszéki utat. Ojtoztól Greşu irányában haladtak a következő útvonalon: Ojtoz-patak - Nagy Rönk-csúcs - Fenyőhegy - Halascsúcs - Leány-patak - Kászonpatakok - Kalabucs-csúcs - Lipse-patak - Lóbérc - Meszták-tető - Jáhoros-patak - Nyáguly-ház (Greşu). Összesen mintegy negyven kilométert tettek meg, a legidősebb résztvevő 83 éves volt. A túravezető hangsúlyozta, hogy nagyon sokat köszönhetnek a Lemhény-Bereck 404 Egyesületnek, akik négykerekű motorokkal hordták a csomagjaikat, és főztek is nekik, az ő feladatuk csupán a gyaloglás volt. Általában negatívan szoktak vélekedni a quadosokról, de ez a csapat nagyon is erdőbarát, rendszeresen takarítja a népszerűbb turistaútvonalakat, és most is alaposan kitettek magukért az önzetlen segítségnyújtásban - mondta Molnár Sándor. Több megmaradt határjelet is szoktak találni túráikon, tudtuk meg a szakembertől, aki pontosabban is kifejtette, hogy milyen jelekről van szó. 1880 körül állították az első határjelzéseket ezen a területen, melyek kőrakások és cserefaoszlopok voltak, később, 1900-ban ezeket a kőrakásokat betonba öntötték, a cserefaoszlopokat pedig vasoszlopokra cserélték ki. A határjelek nagy részét a második világháborút követően és később, a hatvanas éveken felrobbantották, megsemmisítették. Ritkán találnak tehát ép oszlopokat és halmokat, többnyire csak ezek helyet vagy betondarabokat találnak. Ezen kívül a Kárpátok tele vannak lövészárokkal és más háborús emlékekkel is az első és a második világháborúból, ezeket is meg szokták nézni. „Nem turistaösvényen járunk, hanem árkon-bokron át, most is volt, aki bebukfencezett az oldalon. A határtúra nemcsak azt jelenti, hogy a határon megyünk, hanem a saját határainkat is feszegetjük” - fogalmazott a túravezető. A tapasztalataik szerint kevesen tudják, hol húzódik az egykori Magyar Királyság határa, ezért eldöntötték, hogy a Határjárók a Kárpátokban című túrakalauz-sorozatban bemutatják ezt a területet az ukrán határtól egészen a Dunáig. Tizennyolc kötetre tervezték a sorozatot, ebből most készül a negyedik, ebben a Fogaras-hegység, a Csíki-havasok és a Tarkő-hegység után a Nemere-hegységet mutatják be az érdeklődőknek. Az első részt román nyelvre is lefordították, de ez a téma ma is tabunak számít egyes körökben, így Dan Tanasa is panaszt nyújtott be ellenük Bukarestben, azt kifogásolva,az,ogy miért támogatja az állam irredenta rqpvek” kiadását. Pedig ez csupán, történelem, amit turisztikai szempontból nagyon jól ki lehetne használni, Nyugat-Európában is szerveznek hasonló túrákat például az egykori osztrák-olasz vagy osztrák-szlovén határon - tette hozzá Molnár Sándor. s jegyzet i s.Így ideje már nem járnak ki. Még jó, hogy van a bennvaló, az ítélet, amit nem is olyan régen több nemzedék lakott be. Mindenki Jajnannyója már egy évtizede a temetőbe költözött, de a konyhában megüresedett lócát még nem volt szívük kidobni. A nyári konyha is jobbára üresen áll, amióta a nagy disznóvágások elmaradtak. A csikókályha, mint kihűlt táltosparipa, parazsat rég nem szikráztatott. Az új ház is üresen áll, az egyik fiú London külvárosában pincérkedik, a másik még messzebb. Az unokák arca pedig elhalványul az emlékezet kárpitján. Az istállóba azért mindennap hátraballag, a jászolban még ott van a tavalyelőtti széna, amit Virág, az utolsó tejelő marha már nem tudott elropogtatni, mielőtt a vágóhídra vitték. Ő volt az utolsó jószág, a disznóólban már régen nem túrja fel a padlatot az éppen halálra ítélt röfi, majorságot sem tartanak már. Az utolsó kakassal nem bírt az asszony, a szomszéd fejezte le a nagy fejszével, s bár mindent úgy csináltak, mint régen, bizony a húsleves sem a régi ízeket hozta. A hosszú téli estékre a fonal maradt. A kenderfonal. A matringot az ember, a gomolyát az asszony kezeli, akárha fél évszázada. Abból a kócból való, amit még legény korában készített elő fonásra. Még most is érzi a gereben nyomát, ahogy véresre szakítja a tenyerét. S az érintést, amivel az alig tizennyolc esztendős leánya körömvirágkrémmel gyógyította. Hej, azok a régi guzsalyosok! A surrogó rokkák és szoknyák muzsikája. A minap mégis begyújtott a csikókályhába. A nyári konyha hamar kimelegedett. A Luca-szék eresztékei recsegtek-ropogtak, akár az öreg csontok, amint valahogy elhelyezkedtek. Benn csend honolt, csupán a tűz duruzsolása s a fagyos hajnalok torátos borzongása bizsergett át az örökkévalóság fonalán. FERENCZ CSABA A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete által kiadott Gúnyhatár - Léphaft-karikatúrák körülírva című kötetből (Illyefalva, 2021, szerk. Ambrus Attila) A fonal Léphaft Pál karikatúrája