Háromszék, 2021. november (33. évfolyam, 9360-9380. szám)

2021-11-08 / 9365. szám

aromsze 2021. NOVEMBER 8., HÉTFŐ KÖZELET Kiállítás a dohányzásról „Aki az idejét nem tölti meg mással, az segítsen magán a dohányozással” - mintegy mottóként idézte ezt a gondolatot Miksa László verséből Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató, muzeológus az Éltemet ha elpipáztam. A dohány története Háromszéken című kiállítás megnyitóján. A Székely Nemzeti Múzeum csütörtök délután megnyitott legújabb időszakos kiállítása - mely rendkívül látványos, hangulatos, de tanulságos is dohányzók és nem dohányzók számára egyaránt - hétköz­napokon 9-16, hétvégén 10-14 óráig látogatható a Lábas Házban. NAGY B. SÁNDOR : Elsőként Vargha Mihály, a Székely Nem­zeti Múzeum igazgatója szólalt fel az eseményen, mindenek­előtt beszámolva arról, hogy jó irányban haladnak a múzeum felújítási munkálatai, a tervezők és kivitelezők is szentgyörgyiek, akikkel jól működik a kommu­nikáció, és mind az időzítéssel, mind a munka minőségével meg vannak elégedve. Ezután elme­sélte, hogy két apropója volt a kiállításnak. Az egyik, hogy a pipagyűjteményüket kölcsön­kérte egy másik múzeum, és ak­kor merült fel az ötlet, hogy mi­ért ne állíthatnák ki ők is ezeket a tárgyakat, a másik pedig, hogy a Dohánygyár visszakerült a vá­ros tulajdonába, mely esemény olyan hatalmas eredménynek számít, amit a múzeum szere­tett volna megünnepelni a maga módján. Vargha Mihály öröm­mel mesélt arról, hogy milyen lelkesen vettek részt kollégái a kiállítás megszervezésében, mely talán annak is tulajdonít­ható, hogy a sok költözés, leltá­rozás, lélekölő feladat mellett végre ismét kreatív munkában lehetett részük. Az igazgató után Tóth-Bartos András történész, muzeológus mesélt röviden a kiállításról, rámutatva, hogy mennyi ellent­mondást tartalmaz a dohányzás: a fogyasztása eufóriát okozhat, de magához láncolja a fogyasz­tót, és meg is ölheti; az állam­­kincstárnak óriási jövedelmet biztosít, de ugyanennyire költ­séges az általa okozott egészség­­ügyi károk orvoslása is. Európai története során minden korban különböző tiltásokkal sújtották, mégis rendkívül gazdag kultu­rális jelenséggé nőtte ki magát a fogyasztása, a kiállítás fő ve­zérvonala tehát a dohányzás kultúrtörténete. Bár a pipagyűj­temény megismertetése volt az eredeti ötlet, ezt nem tudták vol­na megvalósítani anélkül, hogy ne mutatták volna be a szemerjai dohánytermesztést vagy a szent­­györgyi dohánygyár történetét, és nem hagyhatták figyelmen kívül a dohányzásnak az élet­módra, művészetekre gyakorolt hatását sem. FOTÓ: ALBERT LEVENTE Négy teremben mutatták be egy-egy vetületét a témának. Az elsőben a növény termesztésétől az ipari feldolgozásig jutnak el, a szentgyörgyi cigarettagyárat is bemutatva, mely a romániai dohányipar utolsó bástyájaként 2010-ben omlott össze. Mintegy harmincféle cigarettamárka mellett szivart is gyártottak itt, és a lelkes magángyűjtők jóvol­tából több is látható a kiállítá­son a helyi márkák közül. Egy jellegzetesen polgári jelenség, a romantikus hangulatú dohányzó szalon bemutatása is része a kiál­lításnak, ahol nemcsak a nyugati, hanem a keleti típusú dohány­zást is felidézik, a kereskedelmi vonzatot pedig a trafik bemutatá­sa által jelenítik meg. „A dohány reklámozása egy sajátosan har­sány plakátművészeti stílust ala­kított ki, a trafikos pedig olyan volt a nagyvárosok negyedeiben, mint a borbély, aki mindenkivel szóba állt, mindenkiről mindent tudott” - fogalmazott a szakem­ber. A trafiknak berendezett he­lyiségben lehet megismerkedni a múzeum gyönyörű pipagyűjte­ményével, azok formavilágával és készítésének módjaival is. A kiállítás azt is szemlélteti, hogy mennyire beivódott a mindenna­pokba a dohányzás, korosztály­ra vagy társadalmi csoportokra való tekintet nélkül, de mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyi­re káros szenvedélyről van szó, mint a záró momentum. A sza­lon romantikus, misztikus félho­mályából és a harsogó reklámok közül ugyanis egyenes út vezet a kórházi ágyig, ahol a dohány­zás egészségügyi vonzataiba is bepillanthat a néző. „Egy dohá­nyosnak az elhalálozási esélye hússzor nagyobb a nem dohá­nyosokénál, körülbelül 16-féle rákot okoz, és rengeteg krónikus betegséget” - mondta Tóth-Bartos András, hozzátéve azonban, hogy az utolsó pannó azt a jó hírt hor­dozza, hogy a dohányzásról le le­het szokni. Bízzunk benne, hogy eljön az idő, amikor tényleg csak múzeumban fogunk találkozni ezzel a témával-tette hozzá. Szőcsné Gazda Enikő röviden arról beszélt, hogy Sepsiszent­­györgy története már jóval a gyár alapítása előtt összefonódott a do­hánnyal, tudniillik Szemerja falu valamikor nagyon híres dohány­kertész településnek számított, a szemerjai termék a XIX. század folyamán jelentős dohánytípusa volt egész Kelet-Európának. Ko­rabeli történészek szerint Erdély­ben a szemerjai volt a leghíresebb dohány, azonban ez a kisterme­lők által, kertekben termesztett típus a 19. század végére egészen visszaszorult a nagytermelés tér­nyerése nyomán. A Dohánygyár létrehozása egy gazdaságpoliti­kai lépés volt, mely által serkente­ni próbálták a helyi termesztőket, de ez a terv nem vált be. Szőcsné Gazda Enikő a múzeum pipa­gyűjteményéről is értekezett, mely 85 százalékban Háromszék területéről gyűjtött pipákból áll, és jól szemléltethető vele, hogyan gyűrűzött be hozzánk távoli tájak pipaanyaga is. Nagyon jelentős darabokkal is rendelkezik a gyűj­temény, melyeket egyenként is méltatott a szakember. Végezetül köszönetet mondott a támogatók­nak, gyűjtőknek és kollégáinak, mindenekelőtt Péter Alpár lát­ványtervezőnek a kreatív mun­káért. Tóth-Bartos András, Vargha Mihály és Szőcsné Gazda Enikő kármentő Egy ágyban az ellenséggel? M­ egbuktatott miniszterelnökünk, Florin Cîţu a Hernádi Judit által énekelt Soha se mondd című slágerének azt a részét ismé­telgeti (magában), hogy: „Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen,/soha se mondd, hogy tovább már nincs nekem. /Mindig van új s még újabb, várd a csodát,/de soha ne mondd, hogy nincs tovább”. Ő még mindig várja a csodát, hogy ismét miniszterelnök lehessen, és a csodavárás alatt elfelejtette, hogy miket mondott korábban azok­ról akikkel most kínjában együtt szeretne kormányozni. Most már hajlandó lenne egy ágyban is hánni az ellenséggel. Szeptember 25-én, mikor belehöppent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székébe, még azt dalolta, hogy: Amíg én vagyok a PNL elnöke, nem fogunk szövetségre lépni a Szociáldemokrata Párttal (PSD-vel). Annak vezére, Ciolacu viszont így szövegelt: „Cîţu úrnak el kell mennie még ma, mert nem kormányozott. Kilenc hónapig verekedett a PNL főnökségéért, és mára egy politikai hullává vált”. Aztán tovább sza­valta azt, hogy az abszurd csülökhajszolás alatt Cîţu tönkretette az országot, golfozott az emberek életével. Azzal fejezete be, hogy: „Florin, szupermen, fejre estél. Csendesen szállj haza.” De elnökünk, Iohannis is szorgalmasan köszörülte nyelvét a szociáldemokratákon, akik vörös posztóként lebegtek szemei előtt, és akiket fújtató bikaként fel akart öklelni. Egyes számú közellenségnek tartotta őket, és azzal kampányolt kedvenc liberálisai mellett, hogy a vörös pestisesek tönkretették az országot, és ami még rosszabb, egy adott pillanatban el is akarták adni, a magyaroknak. Szerencsére ezt ő megakadályozta. Iohannis mostanig saját kezűleg és szájúlag kavarta a(z)... avart, de most mossa kezeit, mint Pilátus, és azt üzente a pártok­nak, amelyek a kormányalakításról tárgyalnak, hogy neki aztán nem fogyott el a türelme. Miután az egyeztetések eredménytelenül zajlottak, azzal bíztatja a pártokat, hogy csak így továbbfolytassák, amíg talál­nak egy olyan megoldást (többséget), amely parlamenti támogatást is fel tud mutatni, és akkor majd szóljanak neki is. Még tiszta szerencse, hogy a román kormányoknak mindig olyan stabil összetevője lehet(ett), mint az RMDSZ.Jobb lett volna Kelemen Hunort kinevezni miniszterelnöknek, mert a szövetség- tudjuk -, mindig, mindegyik párttal szeret kormányozni. És az RMDSZ-esek nem becsmérelték egyik román pártot sem úgy, ahogy azok szokták egymást. Majd ha nem lesz szükség rájuk, akkor az ő és a magyarok sértegetésére is sor kerül. A Mentsétek meg Romániát Szövetség és a liberálisok azt mondták, hogy örök harag (ami azért szintén rögtön elmúlhat), ezért úgy néz ki, hogy most a liberálisok a szociálde­mokratákkal mentik meg Romániát némi posztokért és pénzekért. És Iohannis a vörös pestis vírusát is kezdte kedvelni, most, hogy a koronavírus nyerésre áll nálunk. Lucian Mîndruţă (emlékeznek még az első argeşi székelyre?) Iohan­­nisba és az ő (liberális) pártjába vetette bizalmát Románia sokmillió választójával együtt, és könyvet is írt Iohannisról Share (Részvény?) címmel, miután megnyerte 2014-ben a választásokat. Most, hogy úgy néz ki, létrejön a liberális-szociáldemokrata kor­mányzás, könyvének más felhasználást szán, nem annak elolvasására bíztat, hanem újrahasznosításra, amire - mint állítja - nagyapja inspi­rálta, aki az udvaron levő WC-ben újságokat vagy rossz könyvekből ki­tépett lapokat gyűrt össze és... (WC-papír sem lévén) újra felhasználta. „Elnök úr hat-hét év után budipapírt szállított nekünk”-írja Mîndruţă, „mert ezt tette akkori álmainkkal, reménykedéseinkkel, vagyinakkal, hitünkkel”. Most a pártok azon sakkoznak, hogy ki milyen funkciót kaparint­son meg az új születendő kormány létrejötténél bábáskodók egyezke­dése után, amire aztán Iohannis áldását adhatja. Csak azt nem tudni, hogy az új kabinet az ő kormánya lesz-e? A román újságírás fenegyereke, Cristian Tudor Popescu szerint a li­berálisok és a szociáldemokraták közti tárgyalásoknak nem más a cél­ja, mint a maffia­bandák közti béke megvalósítása. „Ez a városnegyed a tied, a másik az enyém”. (Ez a csülök az enyém, az a tied). Szerinte 1990 után ahelyett, hogy megtörtént volna a hatalmi ágak szétválasz­tása, a korruptak szétválasztódása történt meg, ami a legbiztosabb „garanciája” a demokráciának. „Ha megtörténik a korruptak szétválá­sa, akkor nem jutunk diktatúrába” - jelenti ki „örömmel” C. T. Popescu. Jó hogy nem jutunk el a diktatúráig, de egy olyan veszély azért még mindig van, hogy nem jutunk sehová. KUTUÁNOS Kevés háromszéki diák ülhet vissza az iskolapadba­ ­ » DEMETER VIRÁG KATALIN » Mint ismert, Sorin Câmpeanu ügyvivő oktatási miniszter péntek délelőtt bejelentette, csak ott folytatódhat személyes részvétellel az oktatás hétfőtől, ahol a tanintézmények alkal­mazottjainak legkevesebb 60 százaléka megkapta a korona­­vírus elleni oltást. Háromszéken a megyei ki­­h­­álósági központ, valamint a­­ Junták Vilmos nevét viselő pe­­­atagógusok háza dolgozóinak körében 80 százaléknál ma­gasabb az átoltottsági arány. Ami a tanintézményeket ille­ti, a pénteki összesítés szerint megyeszerte 14 intézményben kezdődik személyes jelenléttel az oktatás hétfőn. A sepsiszent­györgyi Constantin Brâncuşi szakiskolában és a Mihai Vitea­zul Líceumban a legjobb a hely­zet :megyeszinten, előbbiben 80,43, utóbbiban 77,67 százalék az átoltottság, s hasonlóan ma­gas értéket jegyeztek a bodza­fordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumban is (71 százalék). A megyeszékhelyi sportis­kolában 68,18 százalék, a kéz­divásárhelyi FEG egészségügyi posztlíceumban 66,67 százalék, a kovásznai Körösi Csom­a Sán­dor Líceumban 65,74, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban pedig 63,37 százalék az átol­tottság. A sepsiszentgyörgyi Csipike Óvodában ez az arány 62 százalék, míg a Székely Mikó Kollégiumban 60,74 százalék. A sepsiszentgyörgyi Refor­mátus Kollégium munkatár­sainak 61 százaléka, a Plugor Sándor Művészeti­ Líceumban a személyzet 60 százaléka ka­pott koronavírus elleni oltást. Zágonbárkányban az Andrei Șaguna-iskola diákjai is vissza­térhetnek a padokba - az ott dol­gozók 60,4 százaléka beoltatta magát -, akárcsak Szitabodzán a Nicolae Russu-iskola tanulói, itt az átoltottság a munkatársak körében 65,6 százalék. Jelenléti oktatás kezdődik hétfőn a sep­siszentgyörgyi Speciális Iskolá­ban is, a tanfelügyelőség adatai szerint az ott dolgozók 61,3 szá­zaléka kapta meg a koronaví­rus elleni vakcinát. A diákok körében jegyzett átoltottság kapcsán a megyei közegészségügyi hatóság no­vember 4-i adatai szerint a 12-15 éves korcsoportban 243 az oltás első dózisát kapták meg, 276-an pedig már mind­kettőt. A 16-17 évesek közt az oltás első adagját 250-en adat­ták be, azok száma pedig,­akik megkap­ták az emlékeztetőt is, 401. A­­ 18A 19 évesek között 620 diákot oltottak be a vakcina első adagjával, 734-en pedig mindkét oltásukat megkapták már, az egydózisú Johnson 8c Johnson vakcinával 456 fiatalt immunizáltak.

Next