Háromszék, 2021. december (33. évfolyam, 9381-9401. szám)
2021-12-03 / 9382. szám
www.3szek.ro független napilap Készülnek a télre Kommandón BOKOR GÁBOR » Kommandó a tűzifa-járandóságot, csupán mestertől. Családonként tízmészinte teljes lakossága megkap- néhány család maradt hátra - ternyi fát utal ki a községháza ta a polgármesteri hivataltól tudtuk meg Kocsis Béla polgár- kedvezményes áron. » 3 MÓZES LÁSZLÓ FELVÉTELE Kommandón az esztendő felében, de legalább hat hónapig a tél, a hideg az úr. A hegyvidéki település rendkívüli éghajlata szükségessé teszi, hogy a lakosság, de az önkormányzat is időben felkészüljön a hideg időszakra. Elsődleges a tűzifa beszerzése, de azt is biztosítani kell, hogy az utak járhatóak maradjanak, bármilyen zordra fordul is az idő. DÍJAZOTT A PEDAGÓCUS SZÖVETSÉG Elismerés a háttérmunkásoknak ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége háromszéki szervezete nyolcvan, nem pedagógus tanügyi alkalmazottnak köszönte meg elismerő oklevéllel és könyvcsomaggal, hogy mindig, ám különösképpen a koronavírus-járvány idején biztosították a megfelelő feltételeket az oktatás mindkét formája (a jelenléti és a távoktatás) számára. FEKETE RÉKA : Nem mindegy, hogy van-e aki kicserélje az ablaküveget, ha az iskolaudvaron ellőtt focilabda váratlan röppályára áll, az is fontos, hogy legyen tiszta reggelente az udvar és minden osztályterem, legyen olyan titkársági személy, aki azonnal kiállít egy igazolványt, ha egy diáknak/tanárnak sürgősen szüksége van rá.» 2 Tanévkezdés előtti mustra-az iskolagondnok számba veszi, minden rendben van-e ÁRA: 2,50 LE] HÉTVÉGE Visszaszolgáltatták a zilahi Wesselényi Kollégiumot A Kolozsvári Táblabíróság visszaszolgáltatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit. A bíróságok portálján elérhető ítéletkivonat szerint a táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését: bizonyos épületszárnyakért az egyháznak fizetnie kell, másokért viszont kárpótlást kap. A táblabíróság arról is rendelkezett, hogy az épületnek öt évig meg kell őriznie jelenlegi rendeltetését. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kézbesítés utáni 15 napban meg lehet fellebbezni. A múlt hét végén kimondott ítéletről Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei parlamenti képviselője nyilatkozott a Maszol portálnak. A jogász képviselő az igazság győzelmének tekintette az ítéletet, hiszen - mint fogalmazott - köztudott volt, hogy a Zilahi Wesselényi Kollégium az államosításig a református egyház tulajdonát képezte. A politikus véleménye szerint „a református egyház által előállított bizonyítékok megcáfolhatatlanok, és egyértelműen igazolják a tulajdonjogot, amit most a táblabíróság szentesített”. A református kollégium egykori épülete ma a Szilágy megye legrangosabb iskolájának tartott Silvania Főgimnázium otthona, melynek felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működnek. Az 1991-ben újraalapított Református Wesselényi Kollégium jelenleg egy ipari szakiskola bentlakásában kialakított tantermekben működik.» 5 Megjött a helyreállítási támogatás első részlete Az Európai Bizottság tegnap átutalta a Romániát megillető vissza nem térítendő támogatás 13 százalékának megfelelő 1,8 milliárd eurót az uniós helyreállítási alapból. Az összeget az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt beruházásokra és reformokra fordítja a kormány. Románia a terv révén összesen 29,2 milliárd eurót kap, amelyből 14,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 14,9 milliárd euró pedig hitel.» 4 máról holnapra Tisztelet vagy román nemzeti trikolór színeivel világították ki december elsején a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házát. Kolozsváron idén is hiányzanak a magyar feliratok a karácsonyi vásáron, a román mellett angol, német és roma nyelven csendülnek fel dalok a kincses város főterén, magyart azonban még véletlenül sem hallani - két hír 2021 Romániájából. Gesztus és gesztus hiánya, mondhatnánk, csakhogy többről van szó. Csíkszeredában a prefektúra kérésének tett eleget Korodi Attila polgármester, s miután többen kifejezték nemtetszésüket, tegnap hosszasan magyarázkodott egy Facebook-bejegyzésben. Előbb azt részletezi, hogy október 23-án a magyar nemzeti színekkel világították meg az épületet, majd azt hangsúlyozza, mennyire fontos nemzeti identitásunk megélése, anyanyelvünk használata, hogy a gyermekeink magyar iskolákban tanuljanak, és itthon teremtsünk életet magunknak, magyarként. Kiemeli azt is, „december 1. a magyar közösség számára nem ünnep, és mindaddig, amíg a többségi nemzet nem tartja be az 1918-ban Gyulafehérváron vállaltakat, nem is lesz!”, no meg, hogy „minél többször, minél határozottabban kell emlékeztetni a román közvéleményt ezekre a vállalásokra”. Bejegyzése végén pedig azt ecseteli, hogy Csíkszereda egy közösség, amelynek román anyanyelvű tagjai is vannak. „Intézményként, városházaként a román állam ünnepén meg kell adnunk a tiszteletet. Ez a tisztelet nem egyenlő az elfogadással, és soha nem szabad egyenlő legyen a feladással! A tisztelet a jövőépítés alapja, és pontosan annyira fontos, amennyire a magyar közösség számára fontosak az 1918. decemberében Gyulafehérváron vállaltak”. Csakhogy ez az elfogadás és tisztelet egyáltalán nincs jelen Kolozsváron, ahol az RMDSZ koalíciós partnerének polgármestere, a liberális Emil Boc igyekszik mindent megtenni, hogy a majd húszszázaléknyi magyarság ne érezze magát otthon. Multikulturalitást hirdet, de a városi rendezvényekről valahogy mindig lemaradnak a magyar feliratok. És érdekes módon a hiányt ezúttal is egy közismert kolozsvári aktivista, Cristian Marchiș tette szóvá, ő hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy Emil Boc polgármester elődjéhez, Gheorghe Funarhoz hasonlítható: az egykori szélsőséges kolozsvári városvezető nyíltan nacionalista és kirekesztő politikát folytatott, Boc pedig burkoltan bár, de ugyanazt teszi. Magyarázkodik a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, aki szerint a sietség miatt nincsenek magyar feliratok, hogy a szervező cég ígérte, pótolja a mulasztást, de az is kiderült, két évvel ezelőtt is csak„különalkuval” sikerült elérniük néhány magyar tábla kifüggesztését. A Csíkszereda központjában virító román nemzeti színek akkor is furák lennének, ha nem éppen a december elsejei nagy román nemzeti ünnephez kapcsolódnának, de fogadjuk el Korodi Attila érveit, legyen ez a jövőépítés alapjának tekintett tisztelet gesztusa. Csakhogy amíg ez a legkisebb viszonzással sem jár Kolozsváron például, és amíg március 15-én magyar polgármestereket büntetnek a magyar nemzeti lobogó kifüggesztéséért, egyoldalú, sőt, megalkuvó, behódoló tettnek tűnik inkább. Egy elkeseredett kistestvér kínlódásának, akiknek kéznyújtását újabb és újabb taslival „jutalmazza” a nagyobb. Lehet próbálkozni, de meddig érdemes? FARKAS RÉKA