Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)

2022-02-14 / 9430. szám

2022. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ Jóváhagyták a költségvetést, fejlesztik Barótot ! » HECSER LÁSZLÓ » A város 41,023 millió lejből gazdál­kodhat idén. Ennek jelentős része jövedelemadóból (4,19 millió lej), általános adókból és illetékekből (2,95 millió), az állami költségvetésből a helyi költségvetések kiegyensúlyo­zására (1,008 millió), a megyei tanács visszaosztásából (1,5 millió lej), az állami költség­­vetés egyes bevételeiből (2,018 millió), a helyi költségvetés kiegyensúlyozására szánt ös­­­szegből (2,11 millió lej), a for­galmi adó visszatérítéséből (2,08 millió) származik. Sokat hoz (11,42 millió lejt) a város számára a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL), a más állami vagy uniós pályá­zatok finanszírozására kapott támogatás (1,06 millió lej) a városi zöldövezet felújítását célzó pályázat révén uniós és állami költségvetésből 7,88 millió lej érkezik, a közvilágí­tásra benyújtott pályázat által a környezetvédelmi alaptól 0,88 millió lejes beruházással gazdagszik a város, a forgó­alapban 3,068 millió lej van. A személyzeti kiadások vég­összege 5,56 millió lej, aminek zömét a hivatal személyzetének bére (2,5 millió lej) teszi ki, de jelentős összeget költenek a la­kosságnyilvántartó hivatal sze­mélyzetére, a tanárok utazási költségeire, a beteggondozók fizetésére és a közvilágításra is. Az oltóközpont működteté­sére 650 ezer lejt fogadtak el (ezt idővel megtéríti az állam) a környezetvédelemre 233 ezret szánnak (ez a Tega Rt-vel kötött szerződéssel járó költségeket foglalja magában), egy 2015- ben felvett hitel kamatjára 89 ezer lejt, különböző egyesüle­tek, közösségek közti fejlesztési társulások tagsági díjára közel 100 ezer lej, a kórháztámoga­tásra 257 ezer lej jut. Étkezde helyett műhelyt A beruházási listán megtalál­hatók azok a tételek, amelyek már évek óta folynak, és remél­hetőleg idén be is fejeződnek és azok is, amelyeket az idén kellene elkezdeni - mondotta a városvezető az összesen 26,2 millió lejt kitevő távlati tervek­ről. Az iskolák főépületének energetikai felújítását a Kör­nyezetvédelmi Alaphoz tavaly letett pályázatból oldanák meg, a többi tanépület rehabilitáci­ójához az újjáépítési program kiírásain szereznének pénzt. A tervek elkészítésére 200 ezer lejt különítettek el. A campus­­program keretében étkezdének szánt épületváz műhelynek való áttervezése tanulmányára 70 ezer lejt különítettek el. A vá­ros területén három, a falvakon egy-egy elektromos töltőállo­más létesítenének a környezet­­védelmi alap támogatásával; a tervezésre, valamint a pályá­zati konzultációra 120 ezer lejt javasolt elkölteni a polgármes­ter. Az új sportcsarnok és a tan­uszoda építési tanulmányaira 15-15 ezret költenek. Azért csak ennyit - magyarázta az elöljáró -, mert csak a településrende­zési bizonylatot, a topológiai felmérést, valamint a geológiai fúrásokat kell finanszíroznia a városnak, a műszaki tervet, va­lamint az összes többi költséget az Országos Befektetési Társa­ság (OMI) biztosítja. Odafigyelni a kórházra A tavaly kezdték el azt a beru­házást, amelyik révén többek közt az egészségügyi intéz­mény belső udvarának a köz­művesítését, aszfaltozását, egy 150 köbméteres tartály építését és a kórház teljes egészét ellátó generátor beszerzését oldanák meg. Erre 615 ezer lejt szántak - ebből 128 ezret Bölön, Nagyajta, Vargyas és Bardoc önkormány­zata biztosított azáltal, hogy a megyei tanács által számukra elkülönített összegről lemond­tak­­, amit most felkerekítenek 700 ezer lejre. a városhoz tartozó falvak mindegyi­kében legalább egyenként 100 ezer lej értékű beruhá­zás fog megvaló­sulni A kórház járóbeteg-rende­lő szárnyának tervezésére 80 ezer lejt tettek félre. A megépí­tésének megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült az év végén, viszont a 150 ezer lejes számlát még nem fizet­ték ki. Benedek-Huszár János reményét fejezte ki, hogy a cél érdekében európai uniós vagy országos alapokból finanszíro­záshoz jut a város. A falvaknak is jut A városhoz tartozó falvak mindegyikében legalább egy 100 ezer lej értékű beruházás fog megvalósulni. Felsőráko­son a közbiztonság növelése érdekében kamerarendszert építenek. Bodosban tavaly a kultúrotthon illemhelyét te­lekkönyvi gondok miatt nem tudták kialakítani, most ren­deznék; Köpecen a kultúr­otthon felújítását (konyha, a belépő, a klubhelyiség, a rak­tárhelyiség és az illemhely) fejeznék be; Bibarcfalván a kultúrotthon tetejét javítanák meg; Miklósváron az új orvosi rendelő kialakítására költené­­nek jelentősebb összeget. Ez utóbbi beruházást már tavaly is tervezték, de lemaradt - is­merte el a polgármester. Több pénz a civileknek Civil és egyházi szervezetek kulturális és sporteseményei­re, valamint a városnap helyett megszervezendő bányásznap költségére 470 ezer lejes ös­­­szeget javasolt a polgármester. Mint mondotta, az egyházak 30 ezer lejt kapnának (tavaly 25 ezer volt), a sport 160 ezer lejhez jut (tavaly 120 ezer volt, ez most nő, mert arra számí­tanak, hamarosan elindulnak a bajnokságok, ami nagyobb költséggel is jár, illetve sport­napot is szervezne a BVSC), a tavaly elmaradt Barót-nap helyett idén augusztus 6-7. között nosztalgia-bányásznap keretében ülnék meg a város­ünnepet (költsége 150 ezer lej lesz), a civil szervezetek pedig 30 ezer lej helyett 130 ezer lejt kapnak. „Nagyon változatos tevékenységet folytatnak a ci­vilek. Ők azok, akik olyan dol­gokat csinálnak, amiket mi, a hivatal nem tudunk. Ebben könyvkiadás is van, esemény- és táborszervezés, úgy gon­dolom, hogy nagyon jó helyen van ez az összeg” - jelentette ki Benedek-Huszár János pol­gármester. Telekre, színpadra, utánfutóra Területvásárlásra is jelentős összeget költ a város. A bölcső­de számára kinézett telket az eladók miatt még nem sikerült megvásárolni - 520 ezer lej van félretéve -, a városi sportpálya bővítésére pedig 150 ezer lej. A kultúrotthon színpadának korszerűsítésére, ellátására 85 ezer lejt szánnak. A városgaz­dálkodás szempontjából fontos, hogy új, traktor után köthető utánfutót (46 ezer lej), valamint szennyvízszippantásra és cső­takarításra is alkalmas - hasz­nált - járművet (160 ezer lej) vásároljanak. A SZERZŐ FELVÉTELE KÖZÉLET M a múlt ht A túlvilágon jobb lesz ostak­ig, ha a kedves olvasó egetverően magas számlát kapott, reménykedhetett abban, hogy az hibás, és majd újraszámolják fogyasztásának ellenértékét, de most már nyugodtan elájulhat, vagy szívinfarktus miatt akár fel is dobhatja a talpát, mert Virgil Popescu energiaügyi miniszter megmondta, hogy újabb hibákra (sajnos) nem kell számítani. Tehát ha kevés­befizetéséből vagy nyugdíjából nem tudja azokat kifizetni, azért csakis ő a hibás, mert túl sokat fogyasztott, mivel jó melegben ült, este égette a villanyt, nézte a tévét, járatta hűtőt télen (!), tehát csu­pa felesleges dolgot tett. Úgy van ez is, mint az alkoholfogyasztás. Iszod a piát, jól érzed magad, aztán jön a másnaposság, fejfájás és a bánkódás, hogy sokat fogyasztottál. Mostantól ne remélje senki, hogy olyan olcsón megússza, mint az a hetvenéves nő, aki majdnem 7 millió eurós (?!) gázszámlát kapott decemberre, autóbuszra pattant és elment a szolgáltatóhoz, amelyik elismerte hibáját, és kiállított egy új számlát 1700 lejre. Azt is sokallta, és tett még egy kört a szolgáltatónál, amely után aztán kétszáz lejes számlát állított ki neki. De egy kis reményünk maradt arra, hogy kevesebbet fizessünk, ha hallgatunk az energiaügyi miniszterre, és kevesebb gázt és villanyt fogyasztunk. Abban eddig még reménykedhettünk, hogy minket védelmébe vesz a fogyasztóvédelem, amelynek az a dolga, de aztán jött a hideg zuhany. (Biztosan nincs pénz meleg vízre). Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke szerint, ugyanis­ a hi­básan kiállított számlák nagy részét már korábban korrigálták. Különben is megmondta, hogy a legtöbb szolgáltatónál nem volt szándékos a hiba, nem a rosszindulat vezette őket. (A fogyasztó viszont rossz szándékú, mert könnyen fogyaszt és nehezen fizet). Most már mindezek tisztázása után nyugodtak lehetünk, ha jó nagy számlát is kapunk, mert az biztosan jó. Az ANPC főnöke a szolgáltatókat vette védelmébe, mondván, hogy azért fog a la­kosság nagyobb energiaszámlákat kapni, mert így alakult a piac (kellet nekünk szabad piac!), nem azért mert a szolgáltatók meg­lopják. De az is látszik, hogy az energiaszolgáltatók felkészültek arra, hogy alkalmazottjaik ki tudják fizetni számláikat, mert a villamosenergia-termelő és -szolgáltató ágazatban dolgozók havi juttatása a tavaly decemberben 27 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest és, így átlag nettó 6290 lejt visznek haza. A kőolj- és földgázkitermelésben dolgozóké 42,9 százalékkal emelkedett, és átlagosan nettó 9388 lejjel kénytelenek hazamenni. És megértem, drága barátaim, hogy minden drága. A vízi erőművek által termelt áram biztosan azért drága, mert például a Duna vizét drágábban kapjuk. Ha nem fizetné ki Románia, ak­kor azok az országok, amelyeken átfolyik, biztosan elzárnák. A hazai folyókon levők meg azért, mert azokat az eső táplálja, az égi áldás, és biztosan azt is pénzért adja a Fennvaló, hisz Krisz­tus koporsóját sem őrizték ingyen. Aztán valószínű az atom­erőművek is drágábban kapják az uránt, plutóniumot (vagy ami kell azokba), ezek az atombombák gyártásához kellenek, amelyek a most fenyegető háborúban feltétlenül szükségesek lehetnek. A gáz, amivel a gázerőművek is működhetnek a Fekete-tenger fenekén henyél, és azt nem vagyunk képesek onnan kicsalogatni. A napenergia is drága, hisz szoktuk is mondani, hogy: drága napfény. A szélerőművek sem mindig működnek, mert megkutyul­ja magát a szél, és nem fúj, és akkor... fújhatjuk. A szénerőművek miatt nő az üvegházhatás, ami viszont biztató, mert ha fokozódik a globális felmelegedés, akkor kevesebbet kell fűteni. Inkább nézzük a dolgok jó oldalát, akkor nagyobb lelkesedés­sel tekinthetünk a jövőbe. Majd a túlvilágon mindenképp jobb sorsunk lészen. Mert nem hallottam olyanról, hogy az ott lakók panaszkodtak volna, hogy a mennyországban rossz lenne a fűtés, vagy olyan drága, hogy Szent Péter (gondolom, ő gondos­kodik róla) ne tudná kifizetni. De a bűnös lelkűeknek még jól is jöhet ez a drágulás, mert valószínű, hogy a tisztítótüzet is csak takarékon égetik. Ha így megy tovább, akkor a pokolban sem lesz pokoli meleg, mert ki az ördög nem spórol a tüzelőanyaggal a mai világban. Aztán mivel a szurok is kőolajtermék, aminek az ára felment, azzal is fognak spórolni az ördögök, és így a pokolra jutottak könnyebben megússzák büntetéseiket, nem úgy, mint a fogyasztó, aki ha nem fizet, áram, gáz nélkül marad. KUTI JÁNOS Tetten ért tolvaj Lopott áruval kaptak el pén­teken este egy 42 éves Maros megyei férfit a sepsiszent­györgyi vasútállomáson a vasúti rendőrség egységei. Az ellenőrzés során a férfi nem tudott elszámolni, hogy a nála található javak egy ré­sze honnan származik, ezért a vasúti rendőrség emberei értesítették a városi hatóság bűnügyi osztályát, melynek munkatársai megállapították, hogy az illető este 9 óra körül több környéki élelmiszerbolt­ból tulajdonított el árut. A fér­fit 24 órára őrizetbe vették, illetve a bíróságtól kérték a harmincnapos vizsgálati fog­ságba helyezését. A rendőrség minősített lopás gyanújával nyomozást indított, (ndi)

Next