Háromszék, 2022. május (34. évfolyam, 9483-9504. szám)
2022-05-31 / 9504. szám
BELFÖLD 2022. MÁJUS 31., KEDD aromsze Változik a tanév szerkezete I Sorin Cimpeanu oktatási miniszter bejelentette, a közoktatásban eltörlik a félévi átlagokat, nem lesz kötelező a félévi dolgozatírás, és csak a tanév végén kell tanulmányi átlagot számolni a tanulóknak. A tárcavezető ugyanakkor közölte, az Egészséges étel az iskolákban program országos szinten való bevezetését javasolja a következő tanévtől. Véglegesítés előtt áll a közoktatás megszervezését és működését szabályozó miniszteri rendelet, amelynek tervezetét az oktatási minisztérium a szociális partnereivel folytatott párbeszéd nyomán dolgozta ki. A 2022-2023-as tanév szerkezetét előíró rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben, és hamarosan követi az oktatás megszervezésében és működésében jelentős módosításokat bevezető miniszteri rendelet is - számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszter. A módosítások értelmében a tanév nem lesz félévekre felosztva, eltörlik a félévi átlagokat, nem lesz kötelező a félévi dolgozatírás, és csak a tanév végén kell tanulmányi átlagot számolni a tanulóknak, a tanárnak pedig a kiértékelés ritmusát illetően nagyobb autonómiája lesz az egész tanév alatt - mutatott rá Cimpeanu. Elmondta ugyanakkor, hogy a megyei tanfelügyelőségek leszögezték a februári, „mozgatható” vakáció időpontját is: 30 - köztük Kovászna - megye úgy döntött, hogy ez a szünidő február utolsó hetében legyen, 10 megye február harmadik hetére tette a vakációt, míg Suceava megye és Bukarest tanfelügyelősége február második hete mellett döntött. Sorin Cimpeanu arról is beszélt, hogy az Egészséges étel az iskolákban program országos szintre való kiterjesztését javasolja a 2022- 2023-as tanévtől. Az elképzelés szerint a 2022 és 2027 között futó programot a mezőgazdasági minisztériummal közösen bonyolítanák le, az együttműködés révén hazai termékeket használnának fel az étkeztetéshez. Az ötéves programra egymilliárd eurót szánnak, az összeg egy részét az államkasszából, másik részét pedig vissza nem térítendő és visszatérítendő uniós alapokból biztosítják. A tárcavezető szerint a kezdeményezés az iskolaelhagyást lenne hivatott csökkenteni, hiszen az iskolában biztosított étel késztetheti bizonyos esetekben a szülőket arra, hogy iskolába küldjék a gyermeküket. Egy ugyancsak tegnap zajlott konferencián Cimpeanu ismertette, Romániában 2020-ban 15,6 százalékos volt a korai iskolaelhagyás aránya, ami jóval magasabb az európai, 9,9 százalékos átlagnál. Szembetűnő a különbség falu és város között Romániában: 2020- ban a falun élő iskolások 23 százaléka hagyta ott a tanintézményt, míg városon csak 5 százalék. Európában alig van különbség vidéki és urbánus környezet között e tekintetben - tette hozzá a miniszter. Az oktatási miniszter beszámolt a több tanintézetben jelenleg is futó, Meleg ételt az iskoláknak kísérleti programról is, amelyre 14 millió eurót különített el a kormány csak a második félévre. Mint mondta, ezt 150 iskolában kellett volna elindítani, de csak 134 tanintézetben valósult meg, a legtöbb esetben a közbeszerzés elakadása vagy az ajánlattevők hiánya miatt hiúsult meg a kezdeményezés. Az iskolában biztosított meleg étel országos szintre való kiterjesztését kérték egyébként az oktatási minisztérium előtt tegnap tüntető Declic közösség és a tanulók képviselői is. „Ez egyfajta tiltakozás, amellyel a cél felhívni a figyelmet arra, hogy milyen súlyos a helyzet az iskolákban, ahol a diákok vagy egészségtelen ételeket kapnak, vagy egyáltalán nem kapnak ételt. Néhány gyermek számára az iskolában kapott étel jelenti az egyetlen étkezést a nap folyamán” - közölte Denisa Soare, a Declic kampányfelelőse. A tiltakozók hangsúlyozták, egy ehhez hasonló kísérleti program már működik, évről évre sürgősségi rendelettel meghosszabbítják, de „hatástalan”. „Gyakran előfordul, hogy a meleg ételt végül hideg szendvics váltja fel, vagy az étel csak papíron létezik, mert a sürgősségi rendelet alkalmazási szabályait későn teszik közzé, és a helyi hatóságok későn írják ki pályázatot az élelmiszer-beszállításra” - mondta Denisa Soare. Sorin Cimpeanu fotó: cov.ro HÍRSALÁTA ■ [UNK] MEGINT PROVOKÁCIÓRA KÉSZÜLNEK. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Mihai Târnoveanu, a Nép Útja (Calea Neamului) egyesület vezetője ismét az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőbe szólítja híveit csütörtök délután 5 órára, a román hősök emléknapjára. Mint ismert, jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a temetőt önkényesen saját területévé nyilvánító Dormánfalvának semmi köze a területhez, az Csíkszentmártonhoz tartozik, illetve alapfokon törvénytelenné nyilvánították az oda felállított kereszteket is - a román szélsőségesek mostani akciója ennek nyomán vélhetően azt is célozza, hogy nyomást gyakoroljon a jogerős ítéletet kimondó bíróságra annak érdekében, hogy módosítsa az alapfokú ítéletet. (Főtér) HAMIS BOMBARIADÓ. Tegnap 13 óra 30 perckor telefonált valaki az egyik bukaresti rendőrőrsre, azt állítva, hogy bomba van az általa megnevezett második kerületi iskolában. A tanintézetet azonnal kiürítették, a környéken lezárták a forgalmat. Az iskolát és környékét pirotechnikusok vizsgálták át, de nem észleltek semmiféle veszélyt. (Agerpres) A KÖZELBEN RENGETT A FÖLD. A Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földrengést mértek hétfő hajnali 3.29- kor Vrancea szeizmikus térségében, Buzău megyében - közölte az országos földfizikai intézet. A földmozgás 144 kilométeres mélységben következett be, epicentruma Brassótól 67, Ploieștitől 82, Bákótól 111, Brailától 124, Galactól 124 és Bukaresttől 134 kilométerre volt. Ebben a hónapban ez már a 22. földrengés Románia területén; a legnagyobb közülük 4,2-es erősségű volt. (Agerpres) Támogatás nélkülözőknek Június 1-jén kezdődik a Támogatás Romániának kormányzati program által biztosított szociális utalványok kibocsátásának, kiosztásának és a támogatás összegével való feltöltésének folyamata - közölte az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium. A szaktárca tájékoztatásában emlékeztetnek, hogy a kéthavonta nyújtandó, egyenként 250 lej értékű támogatásra a nélkülözésben élő és a szegénység kockázatának kitett személyek jogosultak. Több mint 2,5 millió kedvezményezett fog részesülni az összesen 3,1 milliárd lej értékű utalványokból, amelyeket részben az államkasszából, részben vissza nem térítendő uniós alapokból finanszíroznak. Jogosultak a szociális támogatásra az 1500 lejnél kisebb összegű nyugdíjban részesülők, azok a fogyatékkal élő személyek, akiknek a jövedelme nem éri az 1500 lejt, azok a legalább kétgyermekes családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 600 lejt, azok az egyszülős családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 600 lejt, továbbá a 2001/416-os törvény alapján szociális segélyben részesülők, valamint a hajléktalan személyek. A kikézbesített kártyákat kéthavonta egyszer töltik majd fel, négy alkalommal (június-július, augusztusszeptember, október-november, 2022 decembere - 2023 januárja). Az így kapott pénzt kizárólag élelmiszerek és meleg étel vásárlására használhatják a kedvezményezettek. A kártyák elkészítésére az Edenred, a Sodexo és az UpRomania kapott megbízást és a Román Posta kézbesíti ezeket a kedvezményezetteknek. RÖVIDEN Elfogadták a Saligny-tervet Döntő házként szavazta meg tegnap a képviselőház az Anghel Saligny országos beruházási tervről szóló 2021/95-ös sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabályt. A tervezetet 193 képviselő támogatta, 42-en ellene szavaztak. A tervezet indoklása szerint a törvénnyel jogi keretet teremtenek az önkormányzatok számára olyan beruházások támogatására, amelyek az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítják a teljes lakosság számára, növelik az életminőséget, és elkerülik az elmaradott közösségek elnéptelenedésének kockázatát. Egyik módosítás szerint a program keretében a 2000 főnél kisebb lélekszámú településeken is építkezési, újjáépítési, átalakítási, bővítési, rehabilitációs munkálatok végezhetők a szennyvízkezelés terén, beleértve a csapadékvíz-elvezető és esővízgyűjtő rendszereket is. Károly herceg az újraerdősítésről Károly brit királyi herceg Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel együtt részt vett tegnap Európa legnagyobb újraerdősítési projektjének nagyszebeni nyitóünnepségén. A brit trónörökös beszédében Románia élővilágának sokféleségére hívta fel a figyelmet, amely, mint mondta, „egyedi Európában". Említést tett a romániai „öreg erdőkben" élő nagytestű emlősökről, a medvékről, farkasokról, hiúzokról, valamint a vadvirágok változatos fajtáiról, amelyek „ősrégi tájak" látványát nyújtják. „Ezek az ökoszisztémák, ez a biodiverzitás megérdemli, hogy odafigyeljünk rá, mert most a pusztítás veszélye fenyegeti, súlyosan" - mondta. A brit korona örököse ugyanakkor felhívta a figyelmet a körforgásos gazdaságra való áttérés sürgető voltára, és kihangsúlyozta, hogy ehhez paradigmaváltásra van szükség. Ugyanakkor elismerően szólt a jól konzervált romániai tájakról, és azt is kijelentette, hogy „Erdélyben az emberek még harmóniában élnek a természettel". A walesi herceg beszéde kezdetén románul is szólt a hallgatósághoz. „Nagy öröm számomra ismét Romániában lenni, három év távollét után. Gondolatban veletek voltam ez alatt a nehéz időszak alatt" - mondta román nyelven Károly herceg. MTI- és Agerpres-hírek alapján szerkesztette: Váry O. Péter