Hasznos Mulatságok, 1832. 1. félév (1-52. szám)

1832-02-25 / 16. szám

Házaikba a’ nagyoknak, Mint szinte a’ szegénynek Kinek az ő gunyhójában A’ gond le van lántzolva, ’S nyomorúság valójában Mivel tsak bír úgy szólva. Ha a’ tengert ragyogtatja Pirossá derűletnek­­ Vissz’ verődik súgárzatja Felé is a’ kőszirtnek, Hol a’ szélvész’ mord dühétől Melly éjjelre eredett El törtt hajó, veszélyjétől Menthetetlen, elsüllyedt. Vándor látod ki ülésed’ A’ gyors üdv folyásnak Partján , fő­le sütve tészed Merűlten a’ gondoknak! A’ természet melly állandó Csak folyását tekintve; De különbben változandó, Ezt súgja minket intve: Hogy az édes reménységgel Enyhíttsük a’ fájdalmat, mi másként teljességgel okozna tsak siralmat. A’ szomorú hantok felett Vidám Nymphák tolongnak, Sok nagy hősök’ sirjok mellett Kis bárányok ugrálnak. Azon téren hol voltának Hajdanában a’ tsaták ; Ma danolnak kalászoknak Az arató leánykák.

Next