Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-04-22 / 33. szám
258 fasztatása miatt felette becsesek valának előtte azon felvilágosítások , mellyeket a’ tapasztalt diplomata Europa' fővárosaiból hozott. Wellesley Marquis (Wellington) és Pozzo di Borgo gyakran tanácskozónak együtt, 's ez amannak sokat beszélgete Europa’ azon reményéről, hogy Napoleon ellen még egy hatalmas szövetséget lehetne alkotni. — A’ háború rettentően vonta kiSlrben, a’franczia seregek általkeltek a’ Niemenen ’s benyomultak Oroszországba. A’ Smolensk és Moskwa melletti ütközetek az orosz hadsereget Moskauig űzték, ’s a’ régi szent város Moskau hamuvá perzseltetett. Pozzo di Borgo nem hagyá el Londont, alkudozások által ismét Sándor császár’ szolgálatához csatolá magát, és előmozdítá ennek Angliával szövetkezését. Mindazáltal nem tért vissza a’ czárhoz, a’ kedvező szempillantás még nem jött el; a’ felébredt régi orosz nemzeti szellem kedvetlenül vette volna az idegenek’ isméti hivatalra helyheztetésüket. Csak a’ táborozás* vége felé híva őt viszsza Sándor, midőn az ellenállási mozgások Lengyel- és Burkusországokba is elterjedtek, ’s a* háború nem csupán orosz kezde lenni. Bernadotte is készült a’ szövetséghez állani, ’s már ekkor figyelmezett azon ajánlatokra, mellyeket a’ londoni kabinet ígért neki. Pozzo di Borgo Stockholmon keresztül véve útját Petersburg felé, hogy a’ Svéd koronaherczeg’ hajlandóságát használja. Kalischban látó először öt esztendei távolléte után Sándor császárt Napoleon’ nagy hadiserege épen ekkor merült le Beresinai jégtáblái alá. A’ czárt nem annyira megörvendezteté mint megilleté a’ hallatlan szerencsétlenség, melly ellenségét érte; a’ tilsiti barátság még most is uralkodik ő rajta, még most is a’ század’ csudájának tartá ő a’ császárrá koronáztatott katonát. „Nem én győztem meg őt,44 úgymond, „hanem az idő, Oroszország* ’s atyáink’ védangyala! Elégedjünk meg e’ győzedelemmel; hadd térjen vissza ő békével Francziaországba. Ne kísértsük a’ szerencsét üldözésével!44