Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-05-16 / 40. szám
314 sark és lábújak közt, ha feláll Ön, annyi köz van, hogy a víz elfolyhat alatta a’ nélkül hogy lába megnedvesedjék: ez arab láb, ollyan láb, miilyent napkeleten találni; Ön kelet’ gyermeke, ’s közel az idő, mellyben mindenki visszajövend ősei’ hazájába. Mi viszont fogjuk egymást látni.“ — Egy fekete rabszolga belépett, meghajtotta magát, homlokát a’ szőnyegre, kezeit fejére tette, ’s egy pár arab szót mondott — „Menjen az úr,“ monda erre a’ lady, „az étel az asztalon van l egyen hamar , ’s jöjjön hozzám vissza; azonközben Önről fogok elmélkedni, ’s megpróbálom, ha tisztába hozhatom-e gondolatim’ zavarját Ön személye és jövendője felől. Én mindég egyedül és igen keveset eszem, csak kenyeret és gyümölcsöt, akkor, midőn ösztönöz a’ szükség. Nem bátorkodom azt hinni, hogy vendégem csekély ételemben osztozzék.a Jázmin és borostyánrózsa lugas alatt vezettettem a’ kertajtóig. Az asztal karcéval arért és értem vala megtelítve; hirtelen ebédeltünk, de minekelőtte elvégeztük volna az ételt, Leonardi által izené, hogy reám várakozik. Sietek hozzá; ő egy hosszú szárú napkeleti pipából dohányozék, ’s nekem is egyet huzata. Már megszoktam a’ legcsínosabb ’s legszebb keleti dámákat pipázva látni, annálfogva semmi különöst nem találtam a’ kellemes henye magatartáson ’s az illatozó füstön, melly könnyű fellegként emelkedik fel egy szép asszony ajakból, ’s a’beszélgetést félbeszakasztja a’nélkül hogy hideggé tenné, így beszélgeténk sokáig ’s mindég csak egyetlenegy titkos kedvelt tárgyáról ezen rendkívüli asszonynak, ki a’ hajdan kor híres bűbájos asszonyaira emlékeztet, — a’ puszták’ Circejének. Lady Eszter’ hitbéli véleménye úgy látszik én előttem a’mint azon különféle vallások’ ügyes ámbár zavaros vegyülete , mellyek közt él; titkokkal tellyes mint a’ druzok, kiknek mysticai titkait talán csak ő egyedül ismeri; elszánt ’s fatumban hivő, mint a’ muzulmán ; Messiásra várakozó mint a’ zsidó, ’s e’ mellett Krisztust imádó ’s ennek szeretettel teljes erköl