Hasznos Mulatságok, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-04-27 / 34. szám

HASZNOS MULATSÁGOK. 34. Pesten, április’ 27dikén, 1836. Tek. Bihar vármegye Rétidéig Beöthy Ödön Országgyűlési követ úr képe élet­beli nagyságú mássának gyűléseik nagyobb teremébe való fel­­fü­ggesztését határozván , a tisztelt követ úr­tól következő levelet vették: Tek. Karok és Rendek ! — Az elenyészett év dec. 14-én tartatott, és e. alispán úr által közlött közgyű­lési végzésből elérzékenyedett hálával értettem­ meg azon határozást, mi szerint a’ T. Rendek képemnek életbeli nagyságú mássa gyűléseik nagyobb teremébe való felfüggesztését kegyesen elrendelni méltóztattak. Ezen kegyesség lelkem mélyére hatott, és keblemet bár milly fáradozásra, és tűrésre edzve, mennyei ér­zéssel tölti­ el. A’ T. KK. atyai kegyességének , és ha­zafiul lelkesedésének érzem nagyságát, de érzem egy­szersmind én tetteim parányi voltát is. A’ jutalmak legdicsőbbike az, mit hazafiak adnak, mert ezt nem egyesek önkénye veti kegyelemként oda, az azért savargóknak; mert ezt szabad férfiak szabad akaratja adja, ’s nemzet szenteli naggyá; de éppen mivel ez a’ jutalmak legdicsőbbike, azért tárgyai is csak dicsők lehetnek. Hol a’ szigorú kötelesség végződik , ott van kezdete az erény szülte érdemnek. Mi marad en­nek, ha amaz nyeri már el azon pályadíjt, melly csak a’ küzdés edzette erényt, csak a’ kötelességen túl és felyűl haladó áldozatokat illetheti? — Fenn, és magosan kell a’ nemzeti jutalom dicső koszorújá­nak függeni, hogy csak fáradság, küzdés, legelszán­tabb , feszültes törekvés érhesse azt el: — becsét vesz­ti, ha a’ mindennapi pályán haladók is kényelmesen juthatnak­ fel ahoz. Én három évet túl haladva a’ T. RR. bizodalmával megtisztelve kötelességem teljesí­tésére fordítom minden igyekezetem, és ezen köteles­ség teljesítése az, — de csak is az — mit, ha erőm akaratomnak hív segédje lehetett, tettem. Illy tett, mi­nek ellenkezője szoros büntetést érdemelne — nem ér- Eltő Félet­lendő. 34

Next