Hasznos Mulatságok, 1837. 2. félév (1-52. szám)
1837-07-22 / 7. szám
50 királyiakhoz vezető osztályok aranyozott hasreliefekkel avagy fél magaslati alakokkal ’s óriás kőszobrokkal voltak díszítve. A' heresarnokok (Vestibul), a' teremek, ’s általán belseje a’ palotának , oszloprendekkel volt kellőn’s gazdagon ellátva, mellyek között nagy értékű, érczből öntött mithologiai alakok állottak. ]A járványból faragott oroszlánok ’s tigrisek piedestálokra helyezve, őrzék a’ főhágcsóra menetelt, ’s az oldalfalak a’ királyi ’s királyné czímerivel voltak felékesítve. Mennyi pompa uralkodhatott bent a’termekben, nem nehéz felfogni ésszel, már az épület’ külseje elárulván mind azt, mit belül joggal lehet várni. — A’mostani Krisztina város, vagy azon völgy, mellyben jelenleg a’ Horváthkert, a’ generálrét ’sat. állanak , muató-’s diszkért’, olt. Különös nevezetességgel bírt azonban a’könyvtár, mellyben a’ hagyomás szerint 50,000 könyv rendezve állott, mellyek szép papirosra, pergamentre írva, ’s illuminált rajzolatokkal ellátva, arany borítékot nyertének, ’s így egyenként azok 100—1000 aranyba is kerültek, kitetszvén egy levélből, hogy Mátyás egy Írott bibliáért 1100,’s egy breviáriumért 500 arannyal még adós maradt Florenczben. Ezen lelkes király, könyvtárának bővítésére 80,000 aranyat rendelt évenkint; felügyelője a’ könyvtárnak pedig bizonyos dalmata Felix volt Ragusából. — Zápolya, futamlásakor II. Ferdinand császár elől Augustusiban 1527, minden eltakarítható kincset, ’s tehát a’ drága boritékú könyveket is elitette Budárul, ’s ekkor raboltattak meg hihetőleg ezek drágaságiktól is, leszaggattatván róluk az arany boríték. Gróf Leszló Walter császári követ, Konstantinápolyba útaztakor megtekintő Budán egy földalatti kamara-szagolyban a’ még fentartott könyveket, ’s Ismail pasa engedelmet ada nekie 3 darabot kiválaszthatni magának közűlök; mivel azonban a’könyvek utáni kérdezkedések több ízben ismételtettek, megparancsolá a’ pasa, hogy azok a’ lángoknak martalékul adassanak, azt állítván: „ha ezen könyvek’ foglalatja az, mit jóváhagy az alkotán, akkor azok feleslegesek; ha azok ellenben más tartalmúak, azon esetben szükséges ártalmasságuk végett kiirtani azokat.4* — Schwaiger Salamon említést tesz híradásában a’budai burgról, milly alkatban látta ő azt átutaztakor 1576ban, melly időben az