Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-03-28 / 25. szám
HMZIM HOLATSÁGOS. 25. Pesten, Martius 28-án 1838. Duna áradás, I. Azon értekezésemből, mellyet e’ folyó évi Regélődik száma alatt közlött, kitanulhatta a’t. Közönség a’ Duna vizének állapotját január elején Tolna és Visegrádi között, névszerint pedig azon épen nem kedvező körülményt, mellynél beállott a’ Duna január’án reggeli 4/ 2 órakor 20'—5'—9'" vízállásnál a’ budai vízmérték szerint. Melly értekezésben megnyugtatásul az volt többek között felhozva, hogy váratlan tartós lágy időt kivéve, melly a’ nagy hótömeg elolvadását rögtön eszközlené, nem kell rettegnünk áradástól, valamint az is, hogy azon esetben, ha egy pár kő tömör hídoszlop volna most már a’ folyam’ ágyára építve, a’ fonák vélemény szerint, — minthogy sokan csekély behatású dolgoknak szeretnek tulajdonítni minden bajt és szerencsétlenséget, — csupán ezek volnának egyedüli okai a’ vízkiöntésnek. Tudjuk, hogy a’ folyamok, folyóvizek rendszerint alacsony vízállásnál szoktak befagyni, vízdagálynál ’s lágy időnél a’ jég búcsút venni. Az idén megfordítva, rendkívüli magas víznél állott be a’ Duna, azaz 20'—5"—9"' vízállásnál, ’s következőleg ennél még magasb vízre van szükség, melly a’ jeget emelje, öszszerombolja ’s elhordja. Az idei esztendő tehát tettleg bebizonyítá azt, hogy a’ közönséges rendtől lehetnek eltérések, ’s hogy hydrotechnikai alkotványoknál efféle esetekre ügyelni szükséges, ha nagy veszélyeket eltávoztatni akarunk. Azon jéghalmok, mellyek mint óriások emelékki ormaikat január’ elejétől fogva a’ viz’ tükre felett TolnaGerjén körűl, ‘s mellyek világosan mutaták, hogy azok egészen a’ Duna’ fenekén fekszenek , gyanítaták , hogy hasonló baleseteket lehet feltalálni ott, holn’fo- Első Felesztendő.