Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-05-23 / 41. szám
HASZNOS MULATSÁGOK. 41. Pesten, Május 5 dékán 1838. Tudás és nemtudás. Az ember elméjének kifejlődésében fő szerepet játszik a' tudás, és ennek szerencsétlen ellentársa, a' nemtudás. Az ember értelmi becsét a’ tudás szerint határozzuk meg, és ezen tekintetben annál becsesebb valaki, minél előbbre haladott a’ tudásban. Az tudásnak eszméjét, ideáját meghatározás által szükségtelen tovább mulatni, körül keríteni; s az az örökös gyakorlat által belső nézetévé vált a’léleknek s további meghatározást alig enged, alig szives. Tudjuk azt, a’ mi ismeretünkbe jutott, a’ mit elménkkel fölfogtunk, a’mit átlátunk , s igy tovább. De e' nehány szavak már tovább vezérlenek bennünket, arra, hogy a’ tudásban fokok, fokozatok vannak , mert p. o. A. tud valamit, de annak csak fölösleges ismeretébe jutott, B. ugyanazon tárgyat jól fölfogta elméjével, C. pedig annak más tárgyakban öszszeköttetését és szükséges voltát is átlátja, mig a kevesbbé szerencsés X. alig hallott valamit róla, Y. pedig közel sem jut a’ róla mit hallhatáshoz. Szigorúbban fejtve, a’ tudásban lévő fokok és fokozatok kétfé ék, a’ tudott tárgyak számát, mennyiségét, vagy amint, mennyire tudást illetők. Van p. a. ki ezer féle tárgyról tud öszsze viszsza csevegni, többet vagy kevesebbet, némi vagy semmi öszszefüggéssel, tudja hogy van gatyás galamb, jeges medve, Jupiter, Venus, Amor, homoeo-sallopathia, advocat és juratus, ekeszarv és csoroszla, czár és nagyur, és lófarkas basa, — anélkül hogy az állattudományban legkevesebb alapja volna, mikor a* nithologiát még nem is olvasta, annál kevesbbé tanulta, ‘s még kevesbbé gondolkozott róla, és igy tovább. Vannak ellenben ’s hajdanában, úgy látszik, még inkább voltak olly férfiak , kik nem sok tudományba ereszkedtek, de ottan fenékig iparkodtak hatni, kik nem pöffeszkedtek ki-Első Feleszi emlő.