Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-06-30 / 52. szám
NAJZJOS MULATSÁGOK. . • . * * , i * i 32. P esten, Junius 30kán, 1838. Egy derék hon leányhoz. Boldog az, mint a’nagy olymp lakója, A* kinek mellét magas érzelemmel Gratiák ihlik, ’s koszorúji nyílnak A’ hon ölében. Szent öröm lángos kebelemben érted, A’ ki földednek koronája lettél, 'S egyszerűn fénylesz divatért sóvárgó Asszonyi körben. Férfias nyelvünk’ ’s gyönyörű ruháink’ Honfeledünknek szivesben ajánlván, A’ való élet ragyogó gyümölcsét Érni segíted. Magzatié’ gondos nevelésed által Műveled jókká , *s jelesen törekszel Tántoríthattál! híveket hazánknak nyújtani bennük. Üdvözel lantom, haza díszvirága! Üdvözel minden nemesült halandó, üdvözel földünk, ’s jutalommal ott fen Isteni kéz vár. Ty. Gondolatok a fél-év végén. Ha szónok volnék, hatalmas beszéddel ereszteném szárnyára a fél esztendőt, újra elmondva róla, a’ mi nevezeteset láta, sajnálkodva hiányai fölött s terveket építve rajta ’s reá a’jövendő számára. De igy csak egyszerű irócska lévén, szerény együgyűen bocsátom őt útjára, engedelmet kérve tőle, ha valamiben megsértettem, ’s ígérve néki, hogy a’ viszonlátás idejében (ha Isten ilyent is rendele számunkra) jobban, barátságosabban viselendem magamat iránta. A’ mi fél esztendőnk nem valt igen nevezetes. Régi vágyaink teljes épségben maradtak, reményeink Első Feltsitemlő.